Somogyi Hírlap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-09 / 261. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 4 8 2001. November 9., Péntek ffil A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztő­je az önkormányzat. A polgármester: Csamári Jó­zsef. Az alpolgármester: Péntek Sándomé. A képviselő-testület tagjai: Pávics Vince, Baracsi István, Göbölös Tiborné, Pandúr Jánosné. A körjegyző: Kertai János, m Drávatamási Számos birtoko­sa volt a falunak évszázadok so­rán: a Batthyá­ny. a Bakó. a Géczy, a Nló- rocz, a Mada­rász és a Daby család. A XIX. században házasság ré­vén jutottak hozzá a Thassyak. Az első írásos emlék 1483-ban Korotnai János birtokaként említi Drávatamásit. A régi kúriát a Bakó família építtette. A föl- jegyzések szerint 1772-ben a lakosság még horvátul beszélt, de Fényes Elek a XIX. század közepén már magyar falu­ként említi. Abban az időben ritka mű­vű malmáról volt nevezetes a község: az egykori vízimalomnak már a helyét sem tudják. A kápolnát a katolikusok emelték 1889-ben. Drávatamási legré­gebbi pecsétje 1788-ból való. 1858-tól egyházi, majd községi népiskola is volt a faluban. Nyolcosztályos iskoláját 1977-ben körzetesítették. A kis falu nagyasszonya Ha a falu dol­gát kell intéz­ni vagy gyer- meknapot, kirándulást szerveznek, mindig lehet számítani Péntek Sán- doméra. A szociális ott­hon osztály- vezetőjét és a falu alpolgármeste­rét mindig úgy ismerték, hogy so­kat vállalt és hiánytalanul teljesí­tette is. Tevékenységének elisme­réseként nemrég az ország negy­venhat másik asszonyával együtt elnyerte a kis falu nagyasszonya címet, amivel a közéletben ered­ményesen dolgozó nőket jutal­mazzák. A televízió akkor riportot is készített vele, ezt november vé­gén sugározzák.- Azért esett rám a tévések vá­lasztása, mert állítólag én vagyok a legfiatalabb a díjazottak közül - mondta. Nem nézné ki belőle sen­ki, hogy háromgyermekes család­anya, sőt rövid ideje már nagyma­ma is. - A munkám és a falu ügyei­nek intézése, sajnos, sokszor a csa­lád rovására ment. Nemrég kimon­dott válásunknak a volt férjem sze­rint ez volt a legfőbb oka. Ezután persze még jobban belevetettem magam a munkába, és mára nagy­jából sikerült talpra állnom. A gye­rekeim szerencsére mellettem van­nak, mindenben támogatnak. Nem tudok más lenni, és ezért a faluért érdemes is dolgozni. Mára már kezd látszani a munka eredménye; Drávatamási szépen fejlődik, és bármelyik dél-somogyi településsel állja az összehasonlítást. _______■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: CAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ FOTÓ: BÉRES FERENCNÉ Itt folyik a Amikor a drávatamási polgár- mester arról beszélt, hogy a falu idegenforgalmi adottsá­gaiból haszna lesz a települé­sen élőknek, csak kevesen hit­tek neki. Az idei nyár azon­ban sokaknak bebizonyította: mégsem álmodozó Csamári József polgármester. Rengeteg turista kereste föl a falut. Öiszisii 27,2 ■Iliié lirlit Sokan jöttek Drávatamásiba: cso­portosan érkeztek a nemrég nyi­tott természetvédelmi oktatóköz­pont vendégei, s megpihentek a faluban a barcsi sétahajó utasai is.- Amit Drávatamási kínálhat: a festői erdei környezet, a nem­zeti park, a vadvízi horgászat és a hagyományos paraszti élet be­mutatása. A miénk a környék egyik legtakarosabb kis települé­se, és a szó szoros értelmében a kertek alatt folyik a Dráva - mondta Csamári József. - Hogy mindez érdeklődésre tarthat szá­mot, azt nem én találtam ki. Évek óta hallom a természetvé­delmi és idegenforgalmi szakem­berektől. Hittem nekik, és nem bántam meg: ma kikötő és pan­zió épül a faluban, házakat vásá­rolnak a városlakó magyarok meg a külföldiek. Ha a kikötő megépül, még nagyobb forga­lomra számítunk. Az önkor­Dráva a keitek alatt mányzat készül a növekvő ér­deklődésre: új utca nyitását ter­vezzük, és lehetőségünk van üdülőövezet kialakítására is. Húsz hétvégi ház építésére ele­gendő a kijelölt másfél hektáros terület, a többi már a vállalkozó­tól függ. A polgármester nem az az ál­modozó fajta, józan parasztem­berként vezeti a falut. Semmit sem hagy kárba veszni, így aránylag kis költséggel nagy dol­gokat tudtak véghezvinni. Jel­lemző történet, hogy azokkal a betonkockákkal kövezte ki a tele­pülés vízelvezetőit, amiket má­sutt kidobásra szántak. A sport­pálya épületéhez is bontott téglát használtak föl, a középületek te­tőszerkezetéhez szükséges alap­anyagot pedig a kivágásra ítélt fák szolgáltatták. így tudtak ol­csón új épületszárnyat emelni a művelődési házhoz, orvosi ren­delőt kialakítani, kiszélesíteni és továbbépíteni az útjaikat. Helyre­állították a templomot, járdát és buszvárót építettek, s emellett minden eszközzel segítették az építkező helybeli családokat. Az egyik legnagyobb lépés az volt, hogy a szomszédos Drávagárdony- nyal összefogva új összekötő utat építettek, és ezzel megszűnt a két falu zsáktelepülés-jellege. Drávatamási éledezik - egye­bek között ennek a munkának is köszönhetően. A fiatalok itt ma­radnak, sőt újabb családok tele­pülnek le. Az utóbbi tíz évben 17 családi házat építettek a faluban: többet mint a szomszédos öt falu­ban együttvéve.- Valamivel mindig is köny- nyebb helyzetben voltunk, mint a környékbeli hasonló falvak - mondta a polgármester. - Sosem volt annyira magas a munkanél­küliség, mint másutt. Ez a megyei Csamári József polgármester fenntartású Dráva Kastély szociá­lis otthonnak köszönhető, ahol a helybeliek többsége megélhetést talált. ■ Meglepte a siker a vendéglátókat Vendégfogadással a faluban egye­dül Gorjanácz Tibor és a felesége foglalkozik. Milliós hitelt vettek föl, területfejlesztési támogatásért pályáztak, és a házukban két ven­dégszobát alakítottak ki. Egy éve vágtak bele, és elégedettek az eredménnyel. Azt mondják: számuk­ra is meglepetés volt a siker. Sok ven­dégük volt: kutatók, kirándulók, pihe­nésre vágyó városi családok.- Eredetileg üzletet terveztünk, de ezt el kellett vetnünk az elfoglaltsá­gunk miatt. A nemzeti park oktató- központjának a gondnoka vagyok, és annak a látogatottságát látva jött az ötlet, hogy vendégszobákat alakít­sunk ki - mondja Gorjanácz Tiborné.- Hónapokig rajtam nevettek a mun­katársaim: azt mondták, belebukunk, mert senki sem kíváncsi erre a falura. Sokáig mi sem akartuk elhinni, hogy sikerült. Egy éve azonban eredmé­nyesen működik a vállalkozás. Az ide érkezők jól érzik magukat; kirándul­nak, horgásznak, gombásznak... A házaspár már azon töri a fejét, hogy továbbfejleszti a vállalkozást: mintaportát terveznek az egykori pa­raszti életmód bemutatására. Tudják: nem elegendő a szép környezet, vala­mi elfoglaltságot is kínálni kell a látó- Gorjanácz Tibor: Sokáig magunk sem hittük, hogy sikerül gatóknak.- A többi helybeli még mindig fél belevágni - lő. A továbblépéshez szükség volna térségi össze- mondta Gorjanácz Tibor. - A nyáron fogásra is. Ha mindazok összefognának, akik ide- Drávatamásit ellepték a turisták, ugyanakkor még genforgalommal foglalkoznak, jóval nagyobb mindig nincs elegendő szállás, megfelelő vendég- vonzerőt képviselnének, mint külön-külön, ■ Pávaszem a lakodalomban Kevés lakodalom volt a faluban és a környéken, ahol ne tálalták volna fel ízletes főztjét, süteménykülön­legességét. Végh Lajosné nyugdíjas szakács ma is tevékenykedik: ha rendezvény van vagy szüreti bál, összefog Füzesi Tiboméval és Tótújfalusi Lászlónéval, s biztos, hogy emlékezetes műsorral lepi meg a közönséget.- Annyi bánatot, mint a Dráva, semmi más nem okozott nekem: a tizenegy éves fiamat sodorta el. Sír­tam eleget az életben, de mégsem lett könnyebb. Ezek a társasági ösz- szejövetelek a magányban is feled­tetik soha nem múló fájdalmamat. A balatonfenyvesi Őszi Napfény táborban hatodmagával kisütötte a hatvan tepsi túrós és káposztás ré­test a százharminc vendégnek. - Annyira finom volt, hogy a legjobb rétessütőnek bizonyultunk mondta büszkén. - Az igazi külön­legessége azonban a sütemény. Gyakran megkérik, hogy lakodal­makra, egyéb rendezvényekre süs­sön pávaszemet, túrós desszertet, bombatortát.- Szeretjük a humort is. Balatonfenyvesen fűzfalevélből ké­szült ruhában, mezítláb léptünk fel, és eldúdoltuk a bánatunkat Or­bán Viktornak. Egy másik alkalom­mal Pa-dö-dö-paródiát adtunk elő, hasonlóan nagy sikerrel. _______■ Ok tatóközpont a nemzeti parkban Lassan tiszteletbeli drávatamási polgár lesz Borián György, a kör­nyezetgazdálkodási intézet barcsi munkatársa. A nemzeti park tamá­si oktatóközpontját vezeti, s annak létrehozásában is főszerepet ját­szott. A centrumot azért hozta létre a parkigazgatóság, hogy a négy dél­dunántúli megye iskolásainak a helyszínen bemutathassák a védett terület élővilágát és a természetvé­delem feladatait. Az év nagy részé­ben szakmai rendezvényekkel vár­ják a látogatókat, nyaranta táborok­nak is helyet ad a létesítmény. A központ kínálatában drávai vízminőség-vizsgálat, madármegfi­gyelés, növényismeret szerepel. Igazi vonzerejét a környezete adja. Drávatamásiból kiindulva ugyanis a diákok bebarangolják a Dráva partvidékét, fölkereshetik az ősbo­rókás bemutatóhelyeit.- A központ tavalyi megnyitása óta csaknem ezer fiatalt láttunk vendégül, hazaiakat és külföldieket egyaránt. Az idén még több látoga­tó várható - mondta Borián György. Harminc diák számára szállás­helyet alakítanak ki, összefogva az önkormányzattal. Fejlesztik az esz­köztárukat is: több mint négymülió fo­rintot nyertek nemrég, s egyebek kö­zött távcsöve­ket, mikro­szkópokat vesznek. Mindez a ren­dezvények szí­nesítését szolgálja, mint az a hat kenu is, amit ugyancsak egy sike­res pályázatnak köszönhet az okta­tóközpont^ ____ ■ Ot thont teremtettek Házukat legalább annyian meg­nézték, mint szép lányt a kérők. De míg a hajadon előbb-utóbb el­kel, Korozmánéknak eszük ágá­ban sincs megválni szép, új ott­honuktól. Majdnem húsz ház épült az utóbbi néhány évben. Korozmán Károlyék az elsők kö­zött rakták le az alapokat 1993- ban.- Egyszerű szoba-konyhás házban laktunk azelőtt - mondta Korözmánné. - Nőttek a gyere­kek, meg az igények, s elhatároz­tuk: a régi helyén új fészket ra­kunk. A szándék megvolt, csak a pénz jött össze nehezen. Több mint egymillió forint kölcsönnel, kedvező önkormányzati támoga­tással vágtunk bele az építkezés­be. Tavasszal bontottuk a régit, s a karácsonyt már az új házban ünnepeltük. Az emelet azonban csak két éve készült el. Korozmán Károlyné a szociális otthonban dolgozik, a férje kami­onsofőrként Európát járja. Egyik alkalommal felesége is elkísérte olaszországi útjára. Egy szlovéni­ai kis faluban akadt meg a szeme a halványlila házon. Annyira mély nyomokat hagyott benne, hogy hamarosan ők is lilára fes­tették az otthonukat. ■ Egyedül ránk számíthatnak A legnagyobb foglalkoztató a Drá­va Kastély szociális otthon. A me­gyei fenntartású intézmény évek óta létbiztonságot nyújt a lakosok­nak, a 111 dolgozó hatvan százalé­ka helybeli. Az otthonban értelmi fogyatékosokat gondoznak: csak­nem kétszáz enyhén vagy súlyo­san beteget. Büszkék rá, hogy jól képzett a gondozói gárda.- Munkánk célja a rehabilitáció lenne, ma azonban erre nem sok az esély - mondta Milicz Ilona igazgató. - Ebben a világban, ahol egészséges, jól képzett emberek is hiába próbálnak boldogulni, az enyhén vagy közepesen fogyaté­kosnak gyakorlatilag semmi esé­lye nincs. Mégsem teljesen kilátás­talan a munkánk: az enyhén sérül­teknek legalább a részben önálló életet meg tudtuk teremteni. Ezt a munkát csak teljes szívvel lehet végezni. - Aki ezt vállalja, előbb-utóbb szakmailag is „megfertőző­dik”, hiszen a betegektől rengeteg sze- retetet kap - mondta az igazgató. - Ki­szolgáltatot­tak, egyedül ránk számít­hatnak. Egyszer valaki azt kér­dezte tőlem, hogyan tudunk dol­gozni sikerélmény nélkül. Cso­dálkozva néztem rá, hiszen ne­künk itt sok sikerben van ré­szünk. Amikor elhagyja az ágyát az a beteg, aki 25 évig nem kelt föl vagy mikor a kiránduláson odajön a pincér, és megdicséri a gyerekeinket, mert rég látott ilyen jól nevelt csoportot, az mind a mi munkánkat minősíti. ■ Hajó is hozza a látogatókat Megélénkült a turistaforga­lom, s a lehetőséget felismer­ték a falu vállalkozói. Sabacz József és felesége étterem­mé szeretné bővíteni a presszót. Bár az FTC-szurkoló férj Zöld Sas­nak nevezte el, az emberek csak Drági kocsmájának hívják a hor- vát nemzetiségű feleség után. - Minket is meglepett a nyári nagy vendégjárás. Korábban csak keve­sen bíztak benne, hogy turizmus is lesz a faluban - mondta Sabacz Józsefné. - Ha ilyen forgalom lesz, akkor van értelme a fejlesz­tésnek. Sok pénzt kíván a beruhá­zás, ezért csak a következő nyár tapasztalatát megismerve vágunk bele. Három éve nyitottak. Nagy beru­házás volt az is, új épületet emel­tek. A forgalom a bálokkal együtt biztos megélhetést ad, de remélik, hogy a turizmus még jobb üzlet lesz. A falu másik vendéglátóhelye Üveges Zoltánná presszója. - Nyá­ron a fagyi a sláger, télen meg a for­ró csoki - mondta Üveges Zoltánná. Tavasszal nyitották a presszót a falu központjában, de már németek, an­golok is betértek hozzájuk egy dup­la kávéra. Rövid idő alatt érezhetővé vált a még kezdetleges drávai hajó­zás és az erdei iskola hatása.- Elsősorban erre alapozzuk a vállalkozásunkat - tette hozzá. - A fiataloknak helyben nincs szórako­zási lehetőségük, így a nyáron szí­vesen tettük ki a nyitott teraszra a pótszékeket is, mert éjszakába nyúlóan beszélgettek. Hosszú távra tervezünk, egyelőre azonban nem bővítjük a kínálatot, mert kell egy­két év a tapasztalatszerzésre. Örü­lünk annak, hogy kinnlevőségünk nincs. ■ Az oldal összeállítását a Drávamenti Takarékszövetkezet és a drávamenti önkormányzat támogatta

Next

/
Oldalképek
Tartalom