Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-06 / 234. szám

2. OLDAL V í L Á G TÜKÖR 2001. Október 6., szombat Rejtély a légikatasztrófa oka Az amerikai csapatok folytatják felvonulásukat Afganisztán felé FOTÓ: EUROPRESS/EPA (TÉVÉFELVÉTEL) Változatlanul homály fedi, hogy véletlen baleset vagy terrortámadás áldozatává vált a Szibéria légitársaság Tel-Aviv és Novoszibirszk közötti járata. Az újabb merénylet feltételezését különböző titkos- szolgálati jelentések erősítik. Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök tegnap nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy ukrán rakéta találta el a gépet. Szocsi A mentőalakulatok megtalálták péntek dél­előtt a Szibéria légitársaság Fekete-tengerbe zuhant Tu-154-es repülőgépének egyik ajta­ját, amelyen három, golyó ütötte sérülésnek látszó lyukat fedeztek fel. A hírt a repülő­gép-szerencsétlenség nyomán Szocsiban létrehozott válságközpont egyik vezetője közölte. A szakértők már meg is kezdték az ajtón talált sérülések vizsgálását. Az orosz főügyészség az orosz büntető­törvénykönyv terrorizmusról szóló cikkelye alapján kezdeményezett bűnügyi eljárást az eddig tisztázatlan okok miatt lezuhant repü­lőgép ügyében. A vizsgálatot folytató cso­portot Szergej Fridinszkij, a déli szövetségi körzetben illetékes főügyészhelyettes vezeti. Viktor Galkin, az orosz légügyi hatóságok vezetője pénteken leszögezte, hogy a Tel- Avivból Novoszibirszkbe tartó repülőgép nem adott le semmiféle vészjelzést sem, el­lentétben a külföldi sajtó állításaival. Galkin elmondta, hogy a Tu-154-es tíz perccel a tra­gédia bekövetkezte előtt lépett be a rosztovi irányítási központhoz tartozó légtérbe. A re­pülőgép parancsnoka és a rosztovi légiirá­nyítók közötti párbeszédben egyáltalán nem hangzott el olyan információ, amely bármi­féle veszélyre utalt volna - hangsúlyozta. Megtalálták a repülőgép pilótafülkéjét A mentőalakulatok már több mint két tu­cat holttestet megtaláltak és szállítottak el Szocsiba. Szakértők szerint nehéz lesz fel­lelni a repülő fekete dobozait, mert minden bizonnyal a tenger mélyére süllyedtek. Jóllehet a washingtoni Fehér Ház szerint semmi nem utal merényletre, a kérdéses időszakban készült felvételek még alapos elemzésre szorulnak. Putyin elnök péntek délután még ragaszkodott korábbi álláspontjához; az ő meggyőződé­sét látszanak alátámasztani izraeli szakér­tők is. Véleményük szerint ugyanis a lég­védelemben használatos minden rakéta- rendszer. beépített célfelismerő automatiz­mussal rendelkezik, márpedig egy olyan gép, mint a szerencsétlenül járt Tu-154-es, elektromos jelek százait bocsátja ki, ame­lyek arra figyelmeztetnek, hogy civil repü­lőről van szó. Kabul A várható amerikai, esetleg többnemzetisé­gű katonai támadásra való tekintettel a táli- bok átfogó tárgyalásokat ajánlottak föl az Egyesült Államoknak, hozzátéve: hajlan­dók bíróság elé állítani Afganisztánban Oszama bin Ladent. Abdul Salam Saif, a tálibok pakisztáni nagykövete közölte: amennyiben kétségbevonhatatlan bizonyí­tékok állnak rendelkezésre arról, hogy a szaúdi milliárdos áll a New York-i és a washingtoni merényletek hátterében, akkor semmi akadálya egy ilyen per lefolytatásá­nak. „Elítéljük a terrorizmust, és készek vagyunk mindenről tárgyalni, beleértve Oszama bin Laden személyét is” - jelentet­te ki Saif. Arra az esetre is tárgyalásos meg­oldást javasolt, amennyiben az Egyesült Államok nem egyezik bele a per Afganisz­tánban történő lefolytatásába. Donald Rumsfeld amerikai védelmi mi­niszter pénteken Taskentben találkozott Iszlám Karímov üzbég elnökkel, és megbe­szélést folytatott vele a terrorizmusellenes együttműködésről. Rumsfeld taskenti tár­gyalásaival egyidejűleg Iszlámábádba érke­zett Tony Blair brit miniszterelnök, hogy Pervez Musarraf pakisztáni elnökkel tár­gyaljon a tálib rendszer és az általa párt­fogolt terrorszervezet teljes nemzetközi „bekerítéséről”. Washington Közben tovább folynak az előkészületek a tervezett katonai válaszlépés elkezdésére. Amerikai csapatok úton vannak Üzbegisztán felé. A CIA és az FBI ugyanakkor - Német­országból, Nagy-Britanniából, Afganisztán­ból és Pakisztánból származó titkosszolgála­ti jelentésekre hivatkozva - „százszázalékos bizonyossággal” újabb terrortámadásokkal számol, amint az egységek elérik Afganisz­tánt. A lehetséges célpontok elképzelhetők az Egyesült Államok területén éppúgy, mint bárhol külföldön. ____ GYULAY ZOLTÁN Ko reától Koszovóig Amerika harcai a második világháború után Megalakulása óta az Egyesült Államok számos fegyve­res konfliktusba keveredett. Különösen az 1945 utáni évtizedekben voltak gyakoriak a katonai akciók. KOREA (1950-1953): Washington fegyveres segítsé­get nyújt DéhKoreának, amely a félsziget északi felével háborúzik. A hadjárat 33 ezer amerikai katona életébe kerül. SZUEZI VÁLSÁG (1956): Nagy-Britannia és Franciaország a Szuezi-csatorna államosítása miatt megtámadja Egyiptomot; az akcióhoz csatlakozik Izrael is. Az USA eléri, hogy a három ország visszavonja erőit a térség­ből. LIBANON (1958): a polgárháború idején a kormányerők oldalán háromezer amerikai tengerészgyalogos harcolt. KUBA (1961): meghiúsul a Disznóöbölben a partraszál­lás, amelynek révén meg akarták dönteni Fidel Castro kommunista rendszerét. VIETNAM 11961-1975): az Egyesült Államok történetében ez a legnagyobb, kudarccal végződött katonai akció. Csaknem 550 ezer katona vett részt a vietnami háború­ban, 55 ezren meghaltak. DOMINIKA (1965): Washington majd 30 ezer tengerész- gyalogost és ejtőernyőst vetett be, hogy „megvédje a karib-tengeri köztársaságot a kommunizmustól". IRÁN (19801: meghiúsul az a teheráni katonai akció, amellyel 52 amerikai túszt akartak kiszabadítani. LIBANON 11983): az amerikai hadsereg szíriai állásokat bombáz Libanonban, mert megtámadták bejrúti főhadi­szállását. GRENADA 11983): 1900 amerikai katona szállja meg a karibi szigetet a baloldali junta hatalomátvétele után. LÍBIA (1986): az USA harci repülőgépei megtámadják Tripolit és Bengázit, mert az afrikai ország terroristái „nyugatellenes” merényleteket hajtanak végre, egyebek között egy berlini diszkóban. PANAMA (1989): amerikai csapatok decemberben meg- döntik Manuel Antonio Noriega diktátor uralmát. ÖBÖL-HÁBORÚ (1991): az Egyesült Államok vezetésével nemzetközi katonai szövetség alakul a „Sivatagi vihar” nevű hadművelet végrehajtásához. Az akció Irak ellen irányul, amely 1990-ben lerohanta és bekebelezte Kuva- itot. Több mint 500 ezer amerikai katona vett részt a be­vetésekben. 1993 óta brit és amerikai harci repülő­gépek járőröznek a térségben, és hajtanak végre időről időre támadásokat iraki célpontok ellen. SZOMÁLIA (1993-1995): az ENSZ béketeremtő műveletei­be az USA is bekapcsolódik. Több katonáját is meggyil­kolják, ezt követően - 1994 márciusában - kivonulnak a csapatok a polgárháború sújtotta országból. 1995 feb­ruárjában amerikaiak felügyelik a nyolcezer ENSZ-kék- sisakos kivonását Mogadisuból. AFGANISZTÁN ÉS SZUDÁN (1998): megtorlásul a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek elleni merényletek miatt amerikai harci repülőgépek megtámadják a terro­risták feltételezett kiképzőtáborait Afganisztánban, illet­ve egy gyógyszergyárat Szudánban. JUGOSZLÁVIA (19991: Washington vezetésével a NATO lé­gi csapást mér jugoszláviai célpontokra a koszovói albá­nokkal szemben alkalmazott „etnikai tisztogatás” miatt. A jugoszláv hadsereg visszavonja csapatait a szerbiai tartományból. ____________________________________________(TORONYI) Mi lyen szakmákra vevő Európa? Brüsszeli adatok szerint életében mindenki legalább egyszer foglalkozást vált. 2000-ben csak Németországban 150 ezren vettek részt olyan tanfolyamokon, végeztek el olyan iskolákat, amelyek lehetővé tették számukra a szakmacserét. Köln Hírek VOJISZLAV KOSTUNICA jugoszláv elnök áll a szén­bányászok „lázadása” mögött - közölte Drágán Veszelinov szerb agrárminiszter, miközben a sztrájkoló szerbiai szén­bányászok bejelentették, hogy Belgrádba vonulnak, ha három napon belül nem teljesülnek követeléseik. IZRAELI KATONÁK és harc­kocsik hatoltak be péntek haj­nalban a ciszjordániai Hebron palesztinok által ellenőrzött szektorába. A tűzharcban öt pa­lesztin életét vesztette. Az izraeli katonai akcióra azután került sor, hogy palesztin fegyveresek két nap egymás után tüzet nyi­tottak a megosztott városba láto­gató zsidókra. Palesztin fegyve­resek lelőttek péntek délelőtt egy izraeli férfit a ciszjordániai Tulkarem környékén, egy zsidó telep közelében. ___________■ Vi lágszerte megszokottá válik, hogy életünk során akár többször is munkát váltsunk. Földrészünk gazdagabbik felében az effajta vál­tás teljesen hétköznapi. így lett például a német adóhivatalnok­ból, Andrea Rottorfból szállodai al­kalmazott, miközben esti tanfo­lyamon idegenforgalmi üzletasz- szonynak tanul. Megunta az egy­hangú könyvelést, a szállodában viszont emberekkel foglalkozhat. Judith Freey viszont az üzleti életben kezdte, de csalódott a ke­reskedelemben, „a munkabeosz­tást nehezen tudtam összehan­golni a családi életemmel, s a jövedelem sem volt magas”. Szá­mítógépes tanfolyamot végzett Berlinben, s ma már egy tea­világcég marketingirodájában dolgozik. Mónika Schopp életpályája is változatosan alakult. Szociológus­ként kezdte, majd médiapedagó­giát tanított Münchenben. Most rendezőasszisztens: eddig ötven film- és tévéprodukcióban műkö­dött közre. „Elszömyedtem attól a gondolattól, hogy 65 évesen ugyanabból az intézetből megyek majd nyugdíjba, ahol 25 eszten­dősen elkezdtem”. A véletlen se­gítette a továbblépésben. Egy té­vésorozathoz adatokat kellett gyűjteni, s ő kapta meg az intézet­ben a feladatot. Ez adta a lökést: vállalta a gyakornokságot a film­szakmában, egyszerre tanult és dolgozott. „Mind gyakoribb jellemzőjük a szakmai életrajzoknak, hogy szer­zőjük munkahelyet, munkaadót, foglalkozást és lakhelyet akar vál­toztatni” - olvasható a kölni mun­kaszervezési kutatóintézet tanul­mányában. Az intézmény nemrég azt elemezte: Európa-szerte mely szakmákban igénylik a legna­gyobb számban a friss erőket. Köztudomású, hogy a németeknél - és EU-szerte - informatikusok­ban nagy a hiány. Szakmák sora csábítja a kezdő­ket és az új foglalkozást keresőket a szolgáltatásokban is. Keresettek a tanácsadók: vállalkozói, munka- vállalói, pénzügyi, ingatlanterüle­ten, vevőszolgálatoknál. Bankok, biztosítóintézetek, utazási irodák, bevásárlóközpontok igényei szak­mák tucatjaiban szinte kielégíthe­tetlenek. . KOCSIS TAMÁS MÉNESI GYÖRGY Dá, dú, Iá trejspe A tizenhárom románul - „trejszprezecse”, népnyelvi válto­zatban - trejspe. Október 6-án az útlevélkezelő kötelesség- szerűen mindig megkérdezi, hová megyek. Aradra - vála­szolom teljesen fölöslegesen, hiszen az öltözetem és a virágok magukért beszélnek. „Lá trejspe?” (azaz „A tizen­háromhoz?”) — néz rám kérdőn, miközben visszaadja az okmányaimat. Mondom neki, hogy dá, dá, lá trejspe. A te­kintetéből, és abból, hogyan ejti ki e két kurta szót, ponto­san érzékelhető az éppen aktuális magyar-román viszony. Hál’ istennek, az utóbbi években a „Viszontlátásra!”, sőt még a „Jó utat!” is elhangzott egyszer-kétszer. Ekkora európaiságot csak azok az anyaországbeliek ta­pasztaltak, akik 1949, 1956 vagy 1968 körül zarán- dokol(hat)tak az „aradi Golgothához”. Maradva 1956-nál: kormányközi egyezség alapján akkor kezdődtek el a vár­fogságban lévő Szabadság-szobor visszaállításának előké­születei. Október 6-án békéscsabai diákok részvételével spontán ünnepséget tartottak az 1881-ben emelt, és azóta is álló obeliszknél. Néhány hét múlva azonban nem a mo­numentális Szabadság-szobor elemeit szállító teherjármű- vek gördültek ki az aradi vár kapuján, hanem a Budapes­tig, Hegyeshalomig eldübörgő szovjet tankok. Ettől kezdve - leszámítva a „Kárpátok géniuszának” első, gyenge pilla­natait - román szempontból ismét a magyar nacionaliz­mus jelképe lett Huszár Adolf és Zala György alkotása, a tizenhárom vértanú, sőt maga a gyásznap is. Az impériumváltás óta lélekszámban és arányaiban is fo­gyatkozó aradi magyarságnak viszont a mai napig az együ­vé tartozást és a túlélést jelenti október hatodika. És ne­künk? „Stréberkedő, nyomorult gyászmagyarkák, / Mit néktek az aradi Golgotha?” - szakadt ki 1899-ben Ady End­réből. Pedig abban az időben, akinek úgy tartotta úri ked­ve, még pasaport nélkül utazhatott Aradra. Nem „Lá trejs­pe”, hanem a tizenhárom vértanú emlékművéhez. EGYETÉRTEK: 06-90030-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330404 ANTAL JÁNOS A pártok és a média A pártok haragszanak a sajtóra. A MIÉP a magyar sajtó egészét kárhoztatja, a szocialisták „csak” a közszolgálati médiát, a kormánypártok pedig a megyei napilapokkal elé­gedetlenek. Igazából nincs ebben semmi szokatlan, hiszen már a rendszerváltozás kezdeteire is rányomta bélyegét a politikai elit és a sajtó viszálykodása, vagy éppen össze­fonódása. A jelenlegi helyzet azonban különbözik az eddig tapasztal­taktól - talán azért is, mert mindez most történik. Választá­sok előtt vagyunk, a politikusok tehát természetesnek tart­ják, hogy megalapozzák médiabeli jelenlétüket, megágyaz­zanak maguknak a nyomtatott és az elektronikus sajtó me­nedékhelyein. Csakhogy: valóban természetes-e a politikai pártok mindent elnyomó jelenléte a médiában? Ezt a kérdést eddig kevesen vetették fel, ami persze szin­tén beleilleszkedik a rendszerváltozás kezdete óta lezajlott folyamatok sodrába. Történt ugyanis, hogy maga a sajtó szintén a politikaformálás igényével lépett és lép fel, sőt egyes orgánumai még a tévedhetetlenség jogát is maguk­nak követelik; ezért a közvélemény mára elfelejtett különb­séget tenni a politikusok és sajtóbeli darabontjaik között. Holott a sajtó és a politika természeténél fogva egymástól jól elhatárolható szférát jelenítene meg a közvéleményben; az egyiket boldogabb országokban a civil társadalom egé­szének megnyilvánulásaként, a másikat a pártok ideológiai védőbástyái mögé bújt csoportérdekek ütközőzónájaként tartják nyilván. A jelenlegi helyzet kialakulásában mi, a sajtó munkásai is hibásak vagyunk. Nekünk kellett volna idejekorán nyilván­valóvá tenni, hogy mi a véleményünk a pártos újságírásról, nekünk kellett volna a sajtó leple alatt működő pártkatoná­kat jobb belátásra, de legalábbis mértékletességre, ténysze­rűségre inteni. Jobb későn, mint soha. EGYETÉRTEK: 06-90330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-423 TELEFONÁLJON!!), ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja; 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. __________________ÁLLÁSPONT____________________ NAGY TAKARÍTÁS. A nyári melegben kizöldült a római Trevi-kút: a víz algásodott be. A látványosságot üzemeltető cég szakembe­rei ezért mosttalaposan lecsutakolják a különleges szobrokat, víz­kÖpŐket._____________________________________FOTÓ: EUROPRESS/EPA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom