Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-01 / 229. szám
6. OLDAL 2001. Október 1., Hétfő A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Kaszás József. Alpolgármester: Nagy László Képviselők: Lutor Károly, Pál István, Endrődi Szilárd, Komlódi Árpádné, Gombai Tibor, Fitos Zoltán. Jegyző: Bikaliné Pápics Teréz. Háziorvos: Dr. Duró Ildikó, dr. Bolla Borisz. Plébános: Bojtor Róbert. ■ Somogyzsitfa Somogyzsitla tulajdonképpen nem egy, hanem három falu. Somogyfehéregy- ház. Felsözsltfa és Szöcsénypuszta összenövéséből alakult ki a falu mai arculata. Fehéregyház elnevezése abbéi származik, hogy 1368-ban I. Lajos király Fehéregyházi György leányát. Katics asszonyt helyezte itteni birtokaira. Felsözsitfát Sikova néven említik az oklevelek a középkorban, 1536- ban Sytwa elnevezéssel szerepel az adólajstromban. Szöcsénypuszta 1254-ben Zeuchen alakban már előfordul, 1449-ben Szőcsényi névre hallgatott az egyik birtokos család. A második világháború után önálló község volt. majd Somogysámsonhoz társult. 1995-től önállá ismét, de 1998-ban körjegyzőséget alkotott Csákánnyal. A község egyik legfontosabb része az Erdőgazdasági Szakközépiskola, amely nem csak híressé tette a falut szinte az egész országban, de több mint 100 helyi lakosnak munkát is ad. Tudja-e, hogy... ...1556-ban, Szigetvár ostroma után, ahogy a többi kisebb végvárból, úgy a szőcsényiből is elmenekültek a védők. A várat felgyújtották, és csak Zrínyi Hona építtette újjá. Akkortól ismét helyőrség lett, és Szenyér, Csákány, Öreglak és Fonyód váraival évtizedekig jelölte ki a török hódoltság határát Somogy vármegye északi sarkában. ...Véssey Sándor és fia, Lajos alakította ki a település ma is látható képét. Véssey Sándor 1872- ben vásárolta meg Zsitfát és Szőcsénypusztát Széchenyi Pál fiától, Tódortól. A kastély 1890-re épült fel és az eredeti berendezésből ma is megtalálható még benne a kandalló és néhány freskó. A birtokot is felvirágoztatták, a vármegye legjobb gazdaságai közé számított. ...a Szőcsénypusztai Asszonykórus messze földön híres volt. A Kazinczy-díjas Oh Györgyné vezette kórus 1972 és 1996 között gyűjtötte, éltette a környék népdalait. A megye minden városában és a legtöbb településen is felléptek, de még a határokon túl is hallanák hangjukat. A Magyar Rádió kétszer is készített velük felvételt. A páv-mozgalomban aranyminősítést és országos kiváló minősítést értek el. ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: FÁBOS ERIKA Somogyzsitfán megtalálták a jövőt Az idén télen már gázzal fűthetnek a zsitfaiak. Az elmúlt évek legkomolyabb beruházását hajtották végre ebben az évben. Annak ellenére, hogy Zsitfa kis település, nem kirívó eset ez a fejlesztés. A falu vezetői ugyanis ügyelnek arra, hogy ne álljon meg az idő.- Talán ha látják az itt élők, hogy folyamatos a fejlődés és az akarat is megvan, hogy ez így maradjon a jövőben is, nem mennek el innen - mondta Kaszás József, SOMOGYZSITFA PÉNZE Szociális kiadás Somogyzsitfa polgármestere. - Eddig ugyanis az volt a jellemző, hogy legfeljebb a második generáció maradt a településen az öregekkel, a fiatalok elmentek.- Az átutazó gondolhatja: tréfálkoznak vele, hiszen Somogyzsit- fára kétszer is meg lehet érkezni. Két teljesen különálló részből áll a falu. Különböznek is?- Nem is két, történelmileg három részből áll Somogyzsitfa, de ma már ebből, csak kettő népes település. Különböznek ma is és különböztek mindig is. Somogyzsitfán inkább a mezőgazdaság, Sző- csényben pedig az erdő adott megélhetést. Ma is nagyjából ez a helyzet és mára az is különbség, hogy Szőcsényben több a fiatal, mint Zsitfán.- Van egy nagy intézmény is Szőcsényben.- A legnagyobb munkaadó a településen a szőcsényi erdőgazdasági szakiskola. Azt gondolom, hogy a foglalkoztatáson kívül abban is komoly szerepet játszott, hogy nem néptelenedett él a hetvenes évek végén a település és olyan lehetőségeket is adott mindig a falunak, amelyek csak nagyobb településeken vannak meg. Igénybe lehet venni rendezvényekhez, sportoláshoz. Tulajdonképpen falu a faluban, de mégis szoros a kapcsolat az iskola és a település közöd.- Említette, hogy a fejlődést tartja megtartóerűnek. Mire a legbüszkébb az eddigi eredmények közül?- Fontos feladat volt felújítani az önkormányzati hivatal épületét és az orvosi rendelőnket. Erre büszkék lehetünk, hiszen egy igazán szép, a mai kor követelményeinek megfelelő épületet alakítottunk ki. A közlekedés biztonsága érdekében készült el a szőcsényi buszöböl, járdákat tettünk rendbe, és az idén elkészült az évek óta húzódó gázberuházás is. Ezekre vagyok büszke, de arra is, hogy hitel és gondok nélkül működön az elmúlt években az önkormányzat úgy, hogy minden kötelességünknek eleget tettünk.- Mi van még hátra a fontos feladatokból?- A szennyvízberuházást szeretnénk mielőbb megoldani. Ezt a tervet is támogatja a lakosság. Amikor felmértük az igényeket, kiderült, hogy többen szeretnék ezt a fejlesztést, mint a gázt.- Ezeken kívül mi lehet vonzó még az idetelepülök számúm?- Az egyre rendezettebb infrastruktúrán kívül a csend, a jó levegő, a környező erdő és a nyugalom vonzza ide a legtöbb embert és tartja itt azokat, akik még nem mentek el. Marcali bármilyen közlekedési eszközzel elérhető közelségben van. Aki természetes, szép kömyeKaszás József polgármester zetben, jó közösségben és nyugalomban akar élni, nem csalódik ebben a faluban. Ezért tudom biztosan, hogy nem kell attól tartanunk, hogy elnéptelenedik a településünk. Sőt a tapasztalat azt mutatja, hogy ez egyre többek számára vonzó. ■ Mintaiskolát kovácsoltak A szőcsényi erdőgazdasági szakiskola történetében különleges az idei tanév. Soha ennyi diákot nem tanítottak még az intézményben. Több mint 400 tanuló jár az iskolába. Az iskola teljes létszáma így megközelíti Somogyzsitfa állandó lakóinak számát. - A kilencvenes évek elején átalakultak a középfokú oktatás alapvető körülményei- mondta Kiss Vince, az iskola igazgatója. - Nem csoda, ha a legtöbb intézmény gyermekhiányról, beiskolázási problémákról panaszkodik. Az, hogy nekünk nem kell, annak köszönhető, hogy a lehetőségeinket maximálisan kiaknáztuk, és az igényeket tartottuk a fejlesztéskor szem előtt. A fához kötődő hagyományos mesterségek és a vadászati képzés hiányzott a piacról és itt megfelelő szakmai környezetbe is került. Kertészeket és virágkötészeket is oktatnak Szőcsényben Falu a faluban A szőcsényi erdőgazdasági szakiskolát 1963-ban alapították. Az iskolában kilencféle szakmát tanítanak..Számos mesterséget csak Szőcsényben oktatnak a Dunántúlon. Ilyen az erdészeti szakmunkás, a vadtenyésztő szakmunkás és a mezőgazdasági kovács. Az intézmény diákjai évek óta a szakma kiváló tanulója verseny élmezőnyében vannak, és a tangazdaságok versenyében ezüstkoszorús minősítést kaptak a szaktárcától. Ezt a megmérettetést azok között az iskolák között rendezik, akik tanerdőt működtetnek. A szőcsényi iskola 1786 hektár saját erdőn gazdálkodik, és náluk jobb minősítést csak az erdészeti főiskolának ítéltek oda a szakemberek. A különleges fák parkja Az erdőgazdasági szakiskola nevéhez és tevékenységéhez méltón gondozza és gyarapítja az intézménynek helyet adó Véssey- kastély parkjának különleges fáit. Már a bejáratnál ámulatba ejtő a hatalmas hársfasor, melynek egyedei 120-130 esztendősek. Adiogy beljebb ér, csoportos lucfenyő, platán és vadgesztenye fogadja a látogatót. A telepítés közepén egy vérbükk látható, oldalain egy-egy liliomfával. A parkban a magnóliák és gesztenyefák közt olyan ritkaságok találhatók, mint a rózsaszín virágú liliomfa, a sárga és lila virágú vadgesztenye valamint a japánakác. A kastély előtti puspángsövény régen a Véssey- család címerét formázta. A régi, parádés istálló mögött, mellett negyvenméteresre nőtt a szabin- boróka. A mai tanműhely másik oldalán a vörös- és páfrányfenyő (ginkófa, gyógynövény) és a sokszög alakú termést hozó hickory- dió az érdekesség. De meg lehet még csodálni az ábrafát, a piramistölgyet, a mogyorós hólyagfát és azt a 25 méteres szüfát, amely átvészelte az európai szilvavészt. A kastély bejáratánál lévő fiatal tölgyfák egyikét Péchy Blanka ültette. A csemete testvérpárja Arany János sírján található, a kipusztult tölgyfa helyett ültették. ________■ Ab lakok a műhelyből Molnár Miklós asztalosműhelyét sokan ismerik Szőcsény környékén. A mester ma már örül, hogy nem az eredeti elképzelése szerint választott pályát. Mindig lakatos akart lenni és csak a véletlen csinált belőle asztalost. Molnár Miklós kezdetben csak munka mellett vállalt kisebb megbízásokat. Esténként állt be a műhelybe a gyalupad mellé. Lassanként azonban minden hétvégéje munkával telt és sokszor egész éjszaka a műhelyben dolgozott. 1982-ben úgy döntött, próba szerencse: megpróbál a szakmájából megélni. Sikerült a terve. Ma már hárman dolgoznak az azóta duplájára nőtt műhelyben.- Fejlesztettem mindig a szerszámokat, a műhelyt ahogy kellett és ezzel együtt jöttek a lehetőségek is - mondta Molnár Miklós. - Most már nincs olyan speciális munka, amihez valamelyik gép hiányozna. Legtöbbet nyílászárókat gyártunk nemes fákból, de szívesen csinálunk lépcsőket, kisebb munkákat is. Én legjobban tölgyfából szeretek dolgozni és nagyon szeretem a munkámat. Igaz, vannak nehézségek, hiszen egyre drágább az alapanyag és mindig többen foglalkoznak a környékünkön fával, de szerencsére nekünk folyamatosan van munA Molnár-műhelynek jó a híre a környéken kánk. Jó dolog, amikor a megrendelő elégedett és az is csodálatos érzés, amikor a kemény munka után egy halom fából gyönyörű ablak vagy ajtó készül.________■ A világot vitte a falvakba Mazzag Ferenc a filmeknek köszönheti ismertségét. A 74 éves, zsitfai nyugdíjast ugyanis nemcsak szülőfalujában, hanem a környék összes településén név szerint ismerik. Majdnem annyira, mint a népszerű filmszínészeket. Pedig Mazzag Ferenc egyetlen filmben sem szerepelt, viszont mindegyiket látta. Nem egy megszállott mozirajongóról van szó, annál sokkal többről. Mazzag Ferenc 37 évig volt mozigépész a környező öt településen.- Amikor fiatal voltam, nem volt filmszínház a környéken - mondta Mazzag Ferenc. - Ha filmet akartunk. nézni, el kellett menni a szomszéd faluba. Összefogtunk fiatalok és addig mondogattuk, hogy nagyon kéne egy mozi, amíg Lutor Jenő bácsi azt mondta: ha segítünk felépíteni, szerez pénzt egy kultúrházra. így is lett. Szinte az egész falu részt vett a társadalmi munkában és nagyon örültünk, amikor kész lett a mi mozink. Először pénztáros lettem és a Biciklitolvajok című filmet vetítették először. Sosem fogom elfelejteni. Aztán szépen lassan megtanultam a vetítőgépet kezelni és én lettem a mozigépész. 37 évig vetítettem minden este. Amikor 1991-ben végleg abbahagytam, még jó néhány évig toporogtam esténként, hogy el kell indulni, vissza kell küldeni a filmet. Aztán megszoktam a nyugdíjaséveket. Van elég teendő a ház körül. Ezt is örömmel csinálom. Még mindig nagy nosztalgiával nézem azohban a régi Latabár-filmeket. Azok voltak a kedvenceim. Nagyon sajnálom, hogy így alakult a falusi mozik sorsa, most is lenne igénye a fiataloknak a kultúrára és a szórakozásra. ■ Szőcsény kincse az erdő Ősszel a gombaszezon idején nagy a forgalom az Ott- házban. Szinte mindennap akad egy-két erdőjáró, aki bekopogtat jó tanácsért. Sokan jól is teszik, senki nem ismeri ugyanis az erdő termését Ott Györgynél és feleségénél jobban. Mária néni évtizedekig a szőcsényi szakiskolában tanított, férjével együtt. A házaspárt azonban nemcsak emiatt tiszteli mindenki a településen. A közéletből is mindig kivették a részüket. Senki nem tud úgy betérni hozzájuk,^hogy ne látnák szeretettel. Ősszel a legtöbb vendég gombázó. Sok család örülhet a helyi „szakértőknek”.- Az emberek nagyon szeretik a gombát, viszont azt kell hogy mondjam ennyi év után, hogy csak kevesen ismerik őket - mondta Ott Györgyné. - Van olyan, akit alig lehet lebeszélni arról, hogy megegye, amit összeszedett.- Nemcsak a gombákat ismerik jól, hanem szinte minden vadon termőt. Mikor a legkedvesebb az erdő?- Ilyenkor ősszel. Most a legszebb és a leggazdagabb is. Persze nem csak ilyenkor jó kimenni, mindig megvan, amiért érdemes. Tavasztól az első kucsmagombától Ott Györgyné az erdőt viszi a konyhába az utolsó tuskógombáig. Nagyon szerencsés vagyok, hogy idehozott a sorsom. Igazi kincse ennek a településnek az erdő.- Egy könyvet is írt az erdő kin- cseiről és azok elkészítéséről. Mi a specialitás?- A szárított gombából készült ételízesítő és a fokhagymás rizike. Nálunk nincs olyan nap, hogy ne kerülne az asztalra gomba valamilyen formában. Ezért mondom mindenkinek, aki megfordul nálunk, hogy vigyázzon az erdőre és tanulja meg a természetet, mert ez felbecsülhetetlen gazdagság. ■ Az oldal elkészítését Molnár Miklós asztalos, az erdészeti szakmunkásképző iskola, valamint a somogyzsitfai önkormányzat támogatta < A L M A N A C H - 2 0 1
