Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-31 / 254. szám
6. OLDAL 2001. Október 31., Szerda HUH A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Handó János. Az alpolgármester: Vajda László. A képviselő-testület tagjai: Bendi Tibomé, Bors árié H. Brigitta, Horn Artúr, Szász Sándor, Szélesi Jenő és Vimola József. A körjegyző: dr. Ulrich Károly. A háziorvos: dr. Antony-Móre Katalin. A református lelkész: Gueth Péter. A plébános: Török Marcell, m Szenna telkekkel várja a fiatalokat Jó lokálpatriótaként Handó János polgármester elhatározta: dési hálózatába. Emellett a gáz be- Szennát a Zselic egyik közigazgatási, idegenforgalmi és kultu- vezetése volt a legjelentősebb állo- rális központjává teszi. Terve eddig valóra vált, a gazdag nép- más, hiszen ez maga után vonta hagyományú községben azonban sok még a tennivaló. az építkezéseket is.- Mit tesz az önkormányzat Az álmok azért vannak, hogy való- amely mára a szebbik arcát mutatja azért, hogy megtartsa a fiatabkat? ra váltsák őket - vallja Handó János a turistáknak. - Örömmel tölt el, hogy az utóbpolgármester. A kilencvenes évek - Félig megépült iskolát, telefon bi öt évben 12 új ház épült, de nem elején még sáros utcák és veszélyes és gáz nélküli portákat meg a két tesz boldoggá, hogy közben a régi vízfolyások szabdalták a falut, zabolázatlan, természetes vízfo- parasztházakat külföldiek vásárollyást találta itt tíz évvel ezelőtt a jákmeg. Jobban szeretnénk, ha a fi- faluba látogató. Mára azonban atalok újítanák föl a házakat vagy rendbe tettük az utakat és a járdá- az értelmiségi középréteg találna rá kát, megoldottuk a víz elvezeté- a településre. Ezért is parcelláztunk sét, s vezetékes gázzal fűthet a la- ki most közművesített telkeket. A kosság. Három nagyon fontos pá- harminc házhely közül kettőn már lyázatot nyertünk meg, s összesen megkezdődött az építkezés, és re- mintegy 64 millió forintot, ebből méljük, ez a példa másokat is ösz- megépíthettünk a községben tönöz. mintegy három kilométer hosszú - Nagy erénye a falunak, hogy aszfaltos utat, kerékpárutat, sőt a gazdag a néphagyománya. Ho- Szennát Bárdudvarnokkal össze- gyan használják ki az ebből faka- kötő 3,6 kilométeres szakaszt is. dó előnyöket1 Ezzel megszűntek a zsáktelepülé- - A hagyományőrzés nálunk el- si létből adódó hátrányaink, s be- sősorban az iskolában valósul meg. kapcsolódtunk a megye közieke- Ápolják a hagyományt tánccal és énekkel, s őrzik a népviseletet. Szeretném, ha a falumúzeum is betöl- tené azt a szerepet, amelyre hivatott. Úgy érzem, hogy a közép-somogyi építészet bemutatásán túl szerves része lehetne a falu idegen- forgalmának. A falusi turizmus kialakításában - ez nem titok - már most szép eredményekkel büszkél- kedhetühk, hiszen az ország minden tájáról jönnek a látogatók Szennába. Ennek a hatására már kilenc szálláshelyen kínálnak nekik színvonalas vendéglátást.- Mivel tudnák még jobban szolgálni az ide látogatók és a lakosság kényelmét?- A szennyvízcsatorna-beruházás a közeljövő nagy feladata. Ezenkívül nyertünk támogatást az óvoda felújítására is. Álmaink közé tartozik az iskola tornatermének a fölépítése, mivel áldatlan állapotok között a művelődési házban kialakított tornaszobában tartják a gyerekeknek a testnevelési órákat. TávHandó János polgármester lati tervünk egy szennyvíztározó építése, s azzal még jobban segítenénk a falusi turizmus fejlődését. Emellett céljaink között szerepel újabb telkek közművesítése is, hiszen a település tárt karokkal várja a fiatalokat. ■ Szenna A régi írások szerint 1246-ban a királyi kanászok szállásterülete volt. 1443-ban Zana, majd néhány év múlva már Zenna alakban említik a nevét, s a kaposi vár tartozéka. Később az osztopáni Perneszi család birtokolta, majd Mátyás király fia, Corvin János és enyingi Török Imre. A XVI. században Mérey Mihály, Korothnai Ferenc, illetve Zrínyi Ilona volt a tulajdonosa. a XVIII. század elejétől az Esterházy család, s a falu a hitblzományhoz tartozott. A török hódoltságot a község 450-500 lakossal vészelte át. Már akkor is tartott lelkészt az eklézsia; ma is őriznek egy 1700-ból való úrva- csorakelyhet. A lakosság száma fokozatosan nőtt, a mólt század elején meghaladta a másfél ezret. Többségük az erdei munkából, a fuvarozásból és a mezőgazdaságból élt. Az 1763 éta fennálló református népiskolát 1948- ban államosították; akkortájt bontották le az utolsó zsúpos, kémény nélküli házakat. A régmúlt épületeit a falumúzeum őrzi. A község 1970-től a térség közigazgatási és oktatási központja. Értékmentő nyugdíjasok A nyugdíjasklub azért kapta a Rozmaring nevet, mert kevés portán illatozik már ez a virág. Az idősek azonban fejükbe vették: nemcsak a virágot, hanem a múlt szép pillanatait is visszacsempészik a hétköznapokba. Szabó Edit elnökségi tag szerint ez nem is volt olyan nehéz; nekibuzdulásukat a helyi vállalkozók is segítették. A 70 tagú klub élére állt a virágosításnak, s leporolta a régi munkaeszközöket; ezek időszaki tárlatokon hirdetik a paraszti élet egykori sokszínűségét. A szennai fiatalok ma játszóházakban sajátítják el a hagyományokat. A hatvan év fölöttieknek pedig a rendszeres kirándulások és a farsangi bálok hoznak felüdülést. S előbb-utóbb összeáll a fiatalsá- gukat felidéző zenekar is. ■ SZENNA LAKOSSÁGA 277 AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓ: LÁNG RÓBERT Zselici turisták a vendégházban A kényszer hozta, hogy a kilencvenes évek elején fölöslegessé vált szobáit kiadta a Szennába látogató turistáknak a termelőszövetkezet. Ezeket az egykori szolgálati lakásokban alakították ki, s a visszajáró csoportok kedvelt szálláshelye. Zóka Tibomé főkönyvelő elmondta: a vendégház és a földszinti társalgó is a kényelmet szolgálja, s az amerikai békefenntartók érkezésével élénkült a szobakiadás. Mára kialakult az állandó ügyfélkörük, rendre jönnek a kiránduló iskolások az ország számos területéről. A diákok élvezik a kézműves-foglalkozásokat, a falumúzeum látnivalóit és a zselici túrákat. A legnagyobb vonzóerő a külföldön is jól ismert szabadtéri néprajzi gyűjtemény, az 1982-ben Európa Nostra-díjjal elismert falumúzeum. Zóka Tibomé szerint a szövetkezetektől szokatlan szolgáltatások jól kiegészítették a növénytermesztéssel és különféle bérmunkákkal foglalkozó cég tevékenységét. Ugyanakkor azonban a szálláson növelni kellene már a komfortfokozatot, ezért most támogatásra is pályáznak. A szövetkezet sikerén felbuzdulva azóta újabb vendégvárók is bekapcsolódtak a falusi turizmusba, és már kilenc szállóhely várja a kíváncsi turistákat. _______■ Mi ndig érdeklődést kelt a néptánc, a falumúzeumi rendezvények Új utakon a Szennapack Bierer János lett tavaly az év somogyi embere. E címet joggal ítélték neki: a zselici térség legnagyobb foglalkoztatója, s a Szennapack kft ügyvezető igazgatójaként rengeteget tett a mikrorégió felvirágoztatásáért. Az 1986-ban alakult cég alapos felmérés után kezdett az aero- szolospalackok gyártásába, s 1992- ig töretlenül fejlődött. Akkor a nagy infláció és a nyersanyagárak megugrása ötvenszázalékos veszteséget okozott, de a cégvezető újra talpra állította a vállalkozást. Jelenleg 220 embernek ad megélhetést és biztos jövőképet. Bierer János azt vallja: abból a környezetből, ahol dolgozunk, nem lehet kiszakadni. Ezért támogatja a falvak kulturális és sport- rendezvényeit, s a települések szépítésére elindította a „rendezett porta” mozgalmat. Felkarolt számos sportegyesületet, s oroszlán- részt vállalt legutóbb a motoros- enduró-EB döntő rendezésében is. A cégvezető tavaly még azt tervezte, hogy újabb két palackgyártó sort állít üzembe, de közbeszólt az élet; a forint erősödése miatt nehéz helyzetbe kerültek. Új lehetőségek után kutatva azonban megtalálták a kiutat, így nem kell elbocsátástól tartaniuk a vállalat hűséges dolgozóinak. Európában alig gyártott, speciális aeroszo- lospalackok készítésébe fogtak, s a tervezett fejlesztések ha lassabban is, de megvalósulnak. A minőségi ugrást ugyanakkor nem zavarta meg a pillanatnyi válsághelyzet, hiszen az idén szerezte meg a még ritka ISO 14001-es minőségbiztosí- tást a szennai székhelyű cég. ___■ Ál latok szabadban, a falu szélén Véletlenül került Szennába Hóm Artúr és a felesége, de hamar megszerette a Zselic lankáit. A Budapestről s Mohácsról érkezett pár az egyetemen ismerkedett össze, s állattenyésztő szakmérnökként olyan falut kerestek,-ahol lehetőségük nyílik az állattartásra. Részt vettek a zártkerti szarvaskutatási programban, s fejükbe vették: gazdaságukban megvalósítják a tanultakat. Hatvan szarvast tartanak most a harmincnyolc hektáros területen, s ehhez két hektár erdő is tartozik. Homné Temesvári Erika elmondta: sok a munka - főleg telente - a természetes környezetben s mégis zárt térben tartott állatokkal. Máskor sincs azonban sok idejük a pihenésre, hiszen száz anyajuhot és három kost is tartanak. S beszereztek jó néhány sertést, így a kahib kocák és a durok kanok is szabadon „garázdálkodhatnak” az ellenőrzött mezőn. S hogy teljes legyen a farm állatsereglete, tartanak százhúsz kü- /\ kahib kocákat, durok kanokat is szabadon tartják, ellenőrzött területen lönleges fajtájú tyúkot is, elsősorban a tojásukért. Az már nem is meglepő, hogy házukban a látó- nemcsak hobbi, azt talán a legjobban az bizonyítja: gatót tengelicék és papagájok fogadják: ők a négy a legidősebb lányuk már ugyanabban az iskolában leánygyermek kedvencei. S hogy a családi gazdaság tanul, mint egykor a szülei. _ ■ Na gydíjas kis táncosok Korábban a városi zeneiskolába és néptánccsoportokba vitték csemetéiket a szennai szülők, egy éve azonban helyben is van lehetőség a tehetség kibontakoztatására. Bendi Tibomé, az általános iskola, igazgatója elmondta: megalakult a Zselic Tehetséggondozó Alapítvány, majd megnyitották a művészeti iskolát. A zenei tanszakon 31 kisdiák zongorán, furulyán, citerán tanul, s három csoportban vannak néptáncosaik. Hatvan tanuló jár ide, de már az óvodában is bontogatja szárnyait egy kisebb csoport. A művészeti iskolában szaktanárok oktatnak, egy részük a megye- székhelyről jár ki. S a kezdeti lendület máris eredményt hozott: első előadásaiknak nagy a közönségsikere. S nemcsak a szülők és a tanárok értékelik nagyra a szennai tehetségek előadását: a Talentum országos fesztivál nagydíja is jelzi munkájuk színvonalát. Ezen a kulturális szemlén a színjátszók is első helyen végeztek. Csak a zenészek nem aratták le még a babért; a komolyzenei megmérettetés idén esedékes, most éppen erre készülnek a művészeti iskola tanulói. ■ Mindig szól a hegedű A szép hangú hegedű Bendi Géza legnagyobb szenvedélye Eredetileg pésznek tanult Bendi Géza, de egy pesti zeneműbolt előtt fölfigyelt a szépen megmunkált hegedűkre. S döntött: a hegedűkészítésnek szenteli szabadidejének legnagyobb részét. Volt szövetkezeti ügyvezető, majd raktáros, de csaknem húsz éve nyugdíjazták; akkor kezdett bele igazán a hangszerkészítésbe. Erdőn-me- zőn maga gyűjti hozzá az alapanyagot, .mivel a jó hegedű háta csíkos jávorfából, a hasa lucfenyőből készül. Maga készíti a vonót is lószőrből s galagonyafából. Azt vallja: akkor szép a hangszer hangja, ha megvan hozzá a faanyag és a szakértelem. Nála megvolt, s igy hamar híre ment a kis műhelyben készült Bendi- hegedűknek. A nyolcvanas évek derekán megesett, hogy sorban álltak a vevők autói a szennai ház előtt. Ma a fiatalok inkább az elektromos gitárt vagy a szintetizátort keresik, ezért alig fogynak egyedi hangszerei. Javítanivaló azért mindig akad, s nemrég egy zeneiskola is nála vásárolt. A megye egyetlen hegedűkészítője nemcsak előállítja, hanem meg is szólaltatja a hangszereket. Régi fényképeket mutat, s hang- felvételek őrzik különböző zenekarainak játékát. Brácsán, hegedűn, bőgőn és trombitán is játszik. Legutóbb a szennai nyugdíjasok rendezvényén vette kézbe kedvenc hegedűjét a nyilvánosság előtt. Otthon mindig szól a hegedű; szívesen elhúzza bárkinek a nótáját. _______________■ Ki rendeltség a központban Több mint negyed évszázada nyitott kirendeltséget a falu központjában a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet, s mára a község teljes bizalmát élvezi. A lakosság és a vállalkozók bankja széles körű pénzügyi szolgáltatásokat nyújt.- A hagyományos hitelezési, betételhelyezési és számlavezetési lehetőségek mellett egyéb pénzügyi szolgáltatásokkal is ügyfeleink rendelkezésére állunk - mondta Révész Miklós értékesítési vezető. - A hozzánk betérőknek lehetőségük van ugyanis, arra, hogy szerződést kössenek a Fundamenta lakástakarék-pénztárral és a Hungária Biztosítóval is. Kirendeltségünkön az ügyfeleink nemcsak igényelhetik a bankkártyát, hanem POS terminál segítségével elfogadóhelyként is működünk. pr Az oldal elkészítését a SzennaPack, a Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a szennai önkora mányzat támogatta A l M A N A C H -206
