Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-27 / 251. szám

2001. Október 27., Szombat 7. OLDAL Kereki: mindenki találhat munkát Munkanélküli nincs a faluban. Nem bővelkedünk a pénzben, de apránként azért fejlődik a község - így összegzett Horváth János pol­gármester. S egyaránt számot adott az összefogásról, a gondokról és az eredményekről is.- Jó helyzetben vagyunk ha azt tekintjük, hogy nincs a falunkban egyetlen munkanélküli sem - érté­kelt Horváth János. - A nők már áprilisban találnak kenyérkereső állást a Balaton-parton, és novem­berig van mit csinálniuk. Akkor egy hónapra adunk nekik munkát, s ennek folytán tavaszig jogosul­tak lesznek a jövedelempótló tá­mogatásra. Amikor a termelőszö­vetkezet tönkrement, nagyon meg­ijedtünk, mert ott dolgozott szinte a falu összes „hadra fogható” lako­sa. Sikerült azonban kilábalni a bajból, és ma már ha akarnak, a férfiak is dolgozhatnak. A Balaton­tól Kaposvárra vezető főút átszeli Kerekít, az utóbbi időben e mellé települt több cég is; iparűzési adó­ból például 1,1 millió forintot tu­dunk beszedni, s ez számunkra je­lentős pénzösszeg. Horváth János beszélt arról is, hogy bár élnek Kerekiben is olya­nok, akik mások ügyeiben a kákán is csomót keresnek, de ők vannak kevesebben. S neki mint polgár­A b.fötóvári iskolára Hunul 11 ■Iliié lirlit mesternek az is feladata, hogy elsi­mítsa a torzsalkodást. Itt volt példá­ul az óvoda bezárásának az ügye. Mivel kevés a kisgyermek és az in­tézmény fenntartása óriási terhet ró a falura, érlelődött a döntés, hogy megszüntetik. Amikor azon­ban a szülők aláírást gyűjtve köve­telni kezdték a megtartását, az ön- kormányzat rögtön visszakozott.- Örülök, hogy megmaradt az óvodánk - tette hozzá. - A gyer­mekkori emlékek, élmények na­gyon mélyen rögződnek az embe­rekben. Az óvoda nagy szerepet játszhat abban is, hogy a fiatalok jobban kötődjenek Kerekihez. Fel is újítottuk; ez a munka és az orvoslakás rendbetétele 3,2 millió forintba került. Szerencsére ha a la­kosságot kérjük, a jelentős részük hajlandó a társadalmi munkára; se­gítették például a polgármesteri hi­vatalnak a közösségi házba költöz­tetését is. A képviselő-testület arra is fi­gyel, nehogy túlságosan terheljék a lakosságot. Építményadóként például nem kér több pénzt, mint amennyiből az önkormányzat ki tudja fizetni a szemét rendszeres elszállítását. Szerveznek olyan ren­dezvényeket is, ahol közösen szó­rakozhat, kikapcsolódhat a falu né­pe. Ilyenkor még az sem baj, ha a nőtlen férfiak megverik a nősöket - természetesen a focimeccsen.- Nem nagyon akarok már ter­vezgetni, mert jövőre lejár a man­dátumom - mondta a polgármes­ter. - 74 éves vagyok, s már a har­madik ciklusban szolgálom a falut. Nem olyan könnyű ez a munka, mint azt sokan hiszik. Szeretném átadni a helyet a fiataloknak. Ten- Horváth János polgármester nivaló persze van, évekre való. Először rendbe kellene tetetni a százmilliós nagyságú beruházás csapadékvíz-elvezető árkokat, lesz állami támogatással, a lakos- Megkezdődött a szennyvízcsator- Ságnak ingatlanonként 100-120 na építésének a szervezése is; ezer forintba kerül. ■ Együtt örülnek az óvodában A gyermekintézmény a földvári Mesevár óvoda tagozata; onnan hozzák ide az ebédet is.- Tizenkét kicsit írattak be az idén; egy csoportba jár vala­mennyi. Ennek az előnye, hogy a kicsik sokat tanulnak a nagyok­tól, s a szoktatást megkönnyíti az idősebb testvér is - mondta Feketéné Széli Tünde vezető óvó­nő. - Az ovisok száma lehetővé teszi az egyéni foglalkozást is: több időt szánhatunk egy-egy gyermekre. Sok szülő azonban lenézi a falusi óvodát, ezért gyer­mekét a városba viszi, ez is oka a kis létszámnak. Négy-öt évig azonban biztosan lesz 12-14 ovi- sunk. Fontos, hogy a kisebb tele­püléseken is legyen oktatási in­tézmény, így a gyermekek is job­ban kötődnek lakóhelyükhöz. Szerintem veszélyes a mindenna­pos utazás, s nagy terhet és fele­lősséget ró a szülőkre. A XVIII. században alapították az óvodát a mostani közösségi házban; ide jártak a Satzger- család uradalmában dolgozók gyermekei. Megtanítottak nekik mindent, amire szükségük lehe­tett. A mai óvodában a nevelés három fő iránya: a munka, a já­ték és a tanulás. S az alapelv: Csi­náld velem, örülj velem! Az óvoda az önkormányzat és áldozatkész vállalkozók segít­ségével megszépült. Feketéné Széli Tünde most az udvar felújí­tását tervezi. ■ Világbajnok háziorvos Tíz éve Kereki háziorvosa dr. Zsákai Zsolt. Legtöbben nem is a hivatása, hanem hobbija, a pipázás folytán ismerik. A fia­tal orvos ugyanis kétszeres vi­lágbajnok pipaszívásban. A fa­luban azonban kevesen tudják elképzelni róla, hiszen soha nem látják dohányozni.- Nem cigarettázom, és pipára is már csak havonta egyszer gyúj­tok rá - mondta dr. Zsákai Zsolt, aki 1997-ben és 1998-ban szer­zett világbajnoki címet. - Nem vagyok dohányos. Az lehet a si­ker titka is, hogy engem nem a nikotinéhség vitt a pipások közé. Az említett világversenyeken ő tudta legtovább füstölögtetni a három gramm dohányt. Egyik vi­lágbajnoki győzelmekor például húsz percet vert a második helye­zettre, s három óra öt percig szív­ta pipáját. Mára viszont a munka, illetve a család került előtérbe a pipázás helyett. Két kisfia van: az ötéves Zsolt és a kétéves Marcell. S az ötéves fiú, mint mondta, jól fotózik; egyébként ez a családfő má­sik kedvenc elfoglaltsága.- Emellett érdekel a szá­mítástechnika és a sportlövészet is - tette hozzá. Dr. Zsákai Zsolt ugyanis harmadosztályú sportlö­vő. - Az említett hobbikkal szem­ben a munkámé az elsőbbség. Ezért is örülök az orvosi rendelő most zajló felújításának; a meg­újuló váróban külön lesznek majd a felnőttek és a gyermekek. Az egykori világbajnok egyre ritkábban gyújt rá, de ha kedvet kap rá, válogathat a pipák között. Négyszáz van a gyűjteményé­ben, és köztük néhány igazán ér­tékes darab. ■ Árverésen, lepusztult állapotban vásárolta meg a Bock és Sas Kft a tönkrement termelőszövetkezet egykori gépállomását. Ma jól me­nő haszongépjármű-kereskedés és MÁN autóbontó van itt. A kör­nyezet csinosítására is figyeltek: kedvező képet mutatnak így Kerekiről a falu északi határán.- Környezetkímélő technoló­giával bontjuk a nagyméretű ha­szongépjárműveket, évente mintegy harmincat - mondta Sas Attila cégvezető. - Ez nem hang­zik soknak, de az alkatrészeket szétterítve, bizony, nagy meny- nyiség. 1993-ban MÁN és Merce­des teherautók eladásával kezdte munkáját a cégünk, évente száz darabot adtunk el. Mára azon­ban megtelt az ország, a szállító­ipar nem vállalkozik fejleszté­sekre. Aki teheti, javítja a jármű­vét és nem vásárol újat. Mi már három éve túlnyomórészt bon­tással, az alkatrészek eladásával, illetve beszerelésével foglalko­zunk. Sas Attila beszélt arról is, hogy jelentős fejlesztéseket ter­veznek. Bizakodását ő maga az­zal is jelzi, hogy két hónappal ezelőtt véglegesen letelepedett Kerekiben. ■ Az oldal összeállítását az Agrogumi Kft, a BOCK és SAS Kft, a Belsonius EC és a kereki önkormányzat támogatta Négypatkós az arab ménes Elsősorban lótenyésztéssel foglalkoznak a Pelsonius ménesben; most próbálják megteremteni a lovasturiz­mus feltételeit. Ha ez létre­jön, csodálatos tájon lova­golhatnak a vendégek. Ah­hoz, hogy a minőségi turiz­mus feltételei megvalósul­janak, kellene egy fedett lovarda is.- Kétszázötvennél több arab telivért, illetve sági arab lovat tartunk a 220 hektárnyi terü­leten - mondta Baji Enikő, a ménes vezetője. - Elsősor­ban távlovaglásra nagyon jók, de versenyen is megáll­ják a helyüket. Tenyész- szemléken rendszeresen jó eredményt érünk el. Talán Szépek és a tenyészszemléken is rendre jó eredményt érnek el a Pelsonius ménes lovai ennek is köszönhető, hogy értékesítésre szánt lovainknak mintegy a fele kül- nem kapta meg a maximális, tehát öt patkót - tette földön talál gazdára. hozzá Parti Imre, aki egyben az arabló-tenyésztők Parti Imre szakmai irányítótól, a Lovasturisztika egyesületének alelnöke és elismert tenyésztőnek Szövetség elnökségi tagjától megtudtuk: a közel- számít külföldön is. múltban fejezték be az értékelést, s a kereki ménes A kereki ménes tíz embernek ad állandó munkát, négypatkós minősítést kapott. A községgel jó a kapcsolata, s ha kell, pénzzel se­- Á szakirányú végzettségű vezető hiánya miatt gít. Egyébként ott a ló a község címerében is. ■ Agyneműt varrnak külföldre Húsz éve dolgozik a kereki var­roda, amit már hatodik éve Szmida István és felesége üze­meltet. Azt mondták: többről van itt szó, mint egyszerű mun­kahelyről.- Igyekszünk figyelembe ven­ni, hogy hölgyekkel dolgozunk - mondta Szmida István. - Más­ként kell alkalmazkodni, mint a férfiakhoz. A közeli településen lakókért például autóval me­gyünk, és haza is visszük őket, s közben megejthetik a bevásár­lást. Együtt ünnepeljük a név- és születésnapokat, és közösen tartjuk a szüretet is. Van, akinek már húsz éve ez a munkahelye. Tizenkét nő dolgozik a varro­dában, ami egész évben munkát ad nekik. Érdemes megbecsülni a remek kézügyességgel megáldott varrónőket, hiszen minőségi munkát végeznek. Az általuk ké­szített lakástextíliákat mind kül­földre szállítják, belföldi megren­delésük nincs is. A Kerekiben ké­szült térítők, ágyneműk Skandi­náviában, Németországban, Ausztriában találnak piacra. E ter­mékek belföldön csak egy híres katalógusból megrendelve vásá­rolhatók meg.- A kezdetekkor, 1984-ben 260 forint volt egy garnitúra ágynemű ára, most legkevesebb 2400 forint - emlékezett Szmida István. Azt is hozzátette: egyelőre nem terve­zik az üzem bővítését. ■ Gumikkal minősített vállalkozás Üzleti sikerük zálogának a színvonalas és pontos kiszol­gálást, valamint a korrekt mű­szaki tanácsadást tartja Búzás János, az Agrogumi Kft ügyve­zetője. 1988-tól működik a cég, amelynek a központja és rak­tárbázisa Kerekiben van. Fő tevékenységük a Michelin, Yo­kohama és Sava gyártmányú sze­mély- és haszongépjárművek, va­lamint ipari gumiabroncsok im­portja, forgalmazása. Kínálnak más típusokat is, s a cég a hazánk­ban forgalomban levő valamennyi jármű számára tud keréktárcsákat szállítani. Készlete van min­denfajta segéd- és javítóanyagból. Modem technológiával felszerelt javítóműhelyei vannak. Az Agrogumi Kft az Ajaksz/Tüv- Hannover által folyamatosan el­lenőrzött minősített vállalkozás. A nagykereskedelmi elosztás alapját a 2200 négyzetméteres és átlagosan 450 millió forint értékű áruval ellátott kereki raktárbázis adja. Van saját vámraktára, vám­szabad területe is. Legfontosabb partnerei között van a Miniszterel­nöki Hivatal és olyan autóházak, mint a Mazda, a Mercedes-Benz, a Daewoo, a Citroen, valamint mint­egy 300 gumijavító és szerelő kis­iparos az ország egész területén. Kizárólagos szállítója egyebek kö­zött a Schöllemek, a Pepsi-Colá­nak, a Danone Kft-nek, a Shell Hungary Rt-nek is. A vállalatoknak a teljes körű új és felújított abroncsellátás mellett karbantartást és javítást is végez. Teljes felelősséggel átvállalja a költségek optimális keretek között tartását úgy, hogy a járműállo­mányt a saját telephelyén szolgálja ki. Ehhez szükséges a gépjármű­vek állandó műszaki felügyelete, a légnyomásadatok! folyamatos el­lenőrzése, a futásteljesítmények, a kopásjellemzők követése gépko­csinként és abroncsonként. Ezt a hatalmas adattömeget egy speciá­lis, saját fejlesztésű számítógépes szoftver segítségével dolgozzák fel. így az esetleges műszaki hibák okát időben feltárják és tervezhe­tővé teszik a költségeket. A rend­szerrel háromezer haszon- és sze­mélygépjármű folyamatos felügye­letét látják el, a munkákhoz négy jól felszerelt műhelyautó is rendel­kezésre áll. Az Agrogumi Kft húsz környék­belinek ad munkát, a cég Kereki legnagyobb adózója. Segítik, akit lehet, Búzás János ebbéli igyeke- zete nem kopik. _________ pr A G ONDOS GAZDÁK A polgármester: Horváth János. Az alpolgármester: Mészáros Gábor A képviselő-testület tagjai: Bogdán Lajos, Hanszgénusz Gyula, Kimmel Károly és Kucsern József. A körjegyző: dr Kiss Pál. Az óvodavezető: Feketéné Széli Tünde. A háziorvos: dr. Zsákai Zsolt. Kereki A Balatontól két kilomé­terre fekszik. Nevét elő­ször egy 1193-ban kel­tezett oklevél - Querequi alakban - említi, amit III. Béla adott ki; a király megerősítette, hogy a falu a János-lovagok tulajdona és a székesfehérvári rendházhoz tar­tozik, 1333-ban már templom is épült a mai falutél keletre a domboldalon. A törők hódoltság idején a településsel együtt pusztították el. A XVIII. század első felében népesült be újból a falu; református vallásé magyarok költöz­tek ide és néhány német család. A re­formátusok harangtornyot is emeltek. A katolikus templomot a földesúr, vizeki Tallián Boldizsár császári kama­rás építtette 1830-ban. A lakosság lé- lekszáma kétszáz év éta változatlan, mintegy félezer. Az I. világháborúban tizenöt kereki katona veszett oda, a második világégés huszonöt áldozatot szedett. Kereki az utóbbi ötven évben ritkán volt önálló: vagy Kőröshegyhez, vagy Balatonföldvárhoz tartozott. Az 1990-es rendszerváltás után alakult önálló önkormányzata. A körjegyzőség székhelye Balatonföldvár. Kevés turista, sok házvásárló Ötszáznyolcvanan lakják Kere­kít. Magas az idősek aránya, száznyolcvanán nyugdíjasok. Bár kevés gyermek születik, a lélekszám nem csökken, mert sok a beköltöző. Többnyire kül­földiek veszik meg az ingatlano­kat, ahonnan kihalt a régi tulaj­donos. Tíz német család vásá­rolt már házat, s hosszabb-rövi- debb időt töltenek a faluban. Portájukat gyönyörűen felújítot­ták. Példát lehetne venni róluk, csak hát ehhez a legtöbb lakos­nak kevés a pénze. Sok helybeli többet látja ezeket a házakat, mint az átutazók, mert őket bíz­ta meg a külföldi tulajdonod az ingatlan rendben tartásával és hogy figyeljenek a gyanús idege­nekre. A nyáron két német autót is elloptak a faluból. A németek egyébként nyaral­tatnak is; a helybeliek úgy tud­ják, a szállásért, szolgáltatásért nem kérnek pénzt, a rokonaik és barátaik veszik igénybe. Raj­tuk kívül csak két-három kereki család foglalkozik turizmussal. Ez az ágazat azonban még oly­annyira gyermekcipőben jár, s a várható kis bevétel folytán, illet­ve az idegenforgalom fejlődésé­nek szorgalmazása végett az ön- kormányzat nem is vetett ki rá adót. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: CZENE ATTILA ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN __ FOTÓ: ESZES ANDREA A L M A N A C H - 10 1 Autóbontó: jó kép Kerekiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom