Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-24 / 248. szám

6. OLDAL ALMA NA C H - 0 9 0 2001. Október 24., Szerda A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Balogh József. Az alpolgármester: Rácz László. A kép­viselő-testület tagjai: Gál Gyula, Gál János, Kaiser János, Kustos Endre, Mester József és Molnár Jánosáé. A jegyző: dr. Ulrich Károly. Az iskola igazgatója Baloghné Horváth Teréz, az óvoda vezetője Matics Gyuláné. A háziorvos: dr. Antony Katalin. Az állatorvos: dr. Vető András, m Kaposszerdahely A XV. századig a Győr nemzetség ősi birtoka, ame­lyet 1245-ben em­lítenek először az oklevelek. 1335- ben Zerdahelen alapított pálos rendi kolostort Szent László tiszteletére Miksa. Ders fia, a te­rület akkori birtokosa. Tíz év múltán Szerdahelyi Miklós birtoka lett a falu. 1550-ben Dersszerdahelyként említet­ték. Később, a XVIII. században az Es­terházy. majd a Lengyel, a Mérey, a Svastits, a Kacskovics és a Horváth család osztozkodott rajta. Az 1783-as katonai felmérés szerint mindössze 2-8 ház volt itt. 1895-ben felsö-eőri Nagy Ferenc száz telket mért ki. és so­kan költöztek ide az egész megyéből. A lakosság száma néhány év múltán már meghaladta a 600-at. 1921-ben Szenna határából kiválva önálló lett. Gönye Pál helybeli lakos a téglavető üzemet gyár­rá fejlesztette, ezt 1949-ben államosí­tottak és 1986-ban számolták fel. Szer­dahelyen 1984 óta van vezetékes ivó­víz. bevezették a gázt. és 1996-ban ki­építették a telefonhálózatot. Száz csemetét ültettek a térre Mester József, a Praktikum kft ügyvezetője, szabad idejében a Kaposszerdahelyért Egyesület tit­kára, az Óvodától az Egyetemig alapítvány kuratóriumának elnö­ke. Az ő javaslatára és szervezé­sében rendezik meg már tizen- harmadszor a karácsonyi hang­versenyt.- Aki itt lakik, tényleg érezze magát szerdahelyinek: éljen is itt. Ezért tenni is kell valamit. Mindig a hosszú távú gondolko­dás híve voltam, ezért kell főként a fiatalokat bevonni, mert ők folytatják, amit mi elkezdtünk. Az alapítvány százezer forintos alaptőkével jött létre öt éve; az óvodától az egyetemig támogatja a rászorulókat, a kiemelkedő tel­jesítményt nyújtókat, és most először azt, aki a faluban is tevé­kenykedik. Tavaly 400 ezer fo­rintot osztottunk ki mintegy 30 gyereknek. Az egyesületnek is az a célja, hogy összefogja a falu lakóit. 30-nál több tagunk van. A lakótelepen megszerveztük a családok fája akciót: száz fát ül­tettek az új térre. Erdélyi testvér­községünk, Farcád képviselői is elhozták a Kárpátok üzenetét. Felavattuk Szent István szobrát, ez Göbölös Attila alkotása, és ki­alakítunk egy játszóteret is. Több mint 200 ember él a lakóte­lepen, 90 százalékuk Kaposvár­ról költözött ki, de ma már ide­valósinak érzik magukat. Ezt az érzést erősíti a karácsonyi hang­verseny is, minden évben ama­tőrök és profik, falubeliek és kül- sősök lépnek fel. _________■ Az oldal cikkeit írta: Szarka Ágnes. Fotók: Kovács Tibor Városi kényelem falusi környezetben Balogh József 1990-től polgármes­ter. Kaposszerdahely társközség­ből vált önállóvá. Az új testület városi infrastruktúrát akart kiala­kítani a falusi környezetben: min­den háttérszolgáltatással fölsze­relt, de madárfüttyös települést.- Mit tettek ennek érdekében?- Először a magas szintű szol­gáltatások feltételeit kellett megte­remteni. Örököltünk egy elkezdett óvodaépítkezést, először ezt fejez­tük be. Most már az iskola és az óvoda is önálló intézmény. Nem volt postánk, az épületét is föl kel­lett építenünk. Gázberuházás 1993-ban a térségben elsőként ké­szült el, Kadarkútig tőlünk kapják a gázt. A nyolcvanas évek végén már parcelláztak lakótelkeket, mi ebben is követtük elődeink példá­ját, s újabb telkeket alakítottunk ki. Mindegyik elkelt, a legutóbb eladottakon most kezdenek épít­kezni. Nagyon sok művészember, vállalkozó költözik ki Szerdahely­re. Közel van a város, mégis csen­det, nyugalmat találnak. Egyéb adottságaink nincsenek. Kis terü­leten fekszik a falu, ide nem lehet ipart megtelepíteni, s komolyabb mezőgazdasági tevékenység foly­tatására sincs elegendő hely. A mezőgazdasági területeink nagy részét az átalakulás alatt levő szennai téesz használja. Nálunk nincs telepe, itteni lakost sem fog­lalkoztat. A legnagyobb felada­tunk a szennyvízberuházás, erre tíz település közösen pályázott; a kaposvári szennyvíztelephez sze­retnénk csatlakozni. Brüsszelben vannak a tervek, elfogadásuk után az ISPA-pályázat keretéből építe­nék ki. Felújítottuk az utakat is, járdát építettünk.- Fejlődik a település. Minden tervüket sikerült megvalósítani?- Nincs igazi közösségi há­zunk. Mindenképen kellene egy faluház, ott a számos civil szerve­zetnek is volna helye.- A tervekhez pénz is kell. Ki­használják a pályázati lehetősége­ket?- Ebből élünk, de az önrész elő­teremtésébe belerokkanunk. Meg­próbálunk minden fillért félreten­ni, jól sáfárkodni a javainkkal. KAPOSSZERDAHELY PÉNZE Személyi és járulékok A költségvetés összesen: 71.3 millió Ft Amiből lehet, pénzt csinálunk. Van valamennyi részvényünk is, de ez a végső tartalék. Két pályá­zatunk vár elbírálásra. Utat építe­nénk: a bárdudvarnoki összekötő út második részét, illetve a Kaposdada és Tokaj közöttit. Ezek mezőgazdasági területeket feltáró és lakott területeket bekapcsoló utak lennének. A főúttal párhuza­mos szervizútra is szükségünk van. Valamelyik csak sikerül, ha nem az idén, majd jövőre. Az is­kolafelújításra a napokban írtam alá a szerződést, s az idén az is el­készül. Az épület 80 éves, a tetőt kijavíttattuk, de az elektromos ve­zetékek és a belső burkolat cseré­je még hátravan. Mintegy kétmil­lió forintot költünk rá, ennek egy része pályázati pénz.- Milyen lesz a jövő?- Száz évre nem nézünk előre, de bízom benne, hogy évek múl­Balogh József polgármester tán boldog, elégedett emberek él­nek itt. Akik kihasználják a kör­nyék, a halastavak és az erdők ad- ta pihenési lehetőségeket is. ■ Négyen egy osztályban- Az oviból kikerülő gyerekek­nek csak a fele jár ide - mond­ta Ba-loghné Horváth Teréz is­kolaigazgató -, a többieket el­viszik a városba. Szeptember­től az 1-4. osztály összevon­tan tanul, a 2. és 3. önállóan. Négy elsősünk van, negyedi­kes pedig hét. Egyre kevesebb a hátrányos helyzetű, nehezen kezelhető gyerek. Nagyon jó egy ilyen kis iskola; családias a légkör, -s egyénileg is foglalkozhatunk a tanulókkal. Nem mindegy, nyolc jár-e egy osztályba, vagy húsz. Alsóban az oktatásnál is fontosabb a nevelés. Ezeknek a kicsiknek rengeteg többletet adhatunk. A tanítási órákon kívül van furulya-, tánc- és színjátszó Közösen tanulnak hittant; ezt a kisiskola csaknem minden diákja tanulja szakkör, s van két számítógé­pük is. Minden évben úszni jár- kólában, csak falusi iskolának te- hátrányunk, hogy nincs tornater- nak, nyelvet tanulnak, és hittant, kinti, s elviszi a gyereket Kapós- műnk, viszont gyönyörű nagy az- A német kötelező, az angolt várra. Pedig ez már nem a kémén- udvarunk, és van kosárlabdapá- szakkörön sajátíthatják el; nem' cés, fapadlós iskola. Az innen ki- lyánk is. Amíg jó az idő, kint tor­maradnak el a városi iskolásoktól, kerülő diákok nagyon szépen násznak, télen meg a folyosót ne- Sok szülő nem is járt ebben az is- megállják a helyüket. Egyetlen vezzük ki tornateremnek. ■ Keze nyomán tovább él a fa amit én láttam; önzés volna mindezt magamban tartani. Hi­szem, hogy az emberek a szob­raim által részesei lesznek az él­ménynek. Vadászként a legnagyobb él­ménye egy fácánkakas lelövése volt, a legnagyobb elejtett vad pe­dig egy 17,5 cm agyarú vadkan volt. - Minden szobromat nagyon szeretem - mondta -, de a legutol­só művem, talán a legkiteljesedet- tebb darab: az erdő szelleme. Ez tereli az eltévedt vándort a helyes ösvényre, elrejti az erdő vadjait, és hűs forrásvizet fakaszt. ■ Zöld zakó rózsaszín nadrággal Szobrain, reliefjein érződik a nö­vények és állatok szeretete, mély­séges tisztelete. Horváth-Béres Já­nos faszobrász itt született a Zse- lic kapujában.- Mióta az eszemet tudom, a felfedező kíváncsiságával járom az erdőt, igyekszem kifürkészni a titkait. Olvastam a nagy vadász- és természetírók műveit is, innen ez a szerelem; ez a szerelem ben­ne van minden falusi emberben.- Az erdőn puskával a vállán mit lát meg előbb: a megörökíten­dő élményt vagy a zsákmányt?- Egészében hat rám az erdő minden vadjával, madarával és szitakötőjével. Addig csendes szemlélője vagyok a természet­nek, míg fel nem tűnik a vad. On­nantól vadász vagyok.,- Melyik a kedvenc fája?- Az élő fa.- Mégis kivágott, holt fával dol­gozik.- így tudom egy kicsit tovább éltetni a fát. A fiatalkoromban felfedezett titkokat, szépségeket szeretném megosztani mások­kal, de kevés embert tudtam ki­csábítani az erdőre. Úgy érez­tem, láttatnom kell másokkal is, Egyéni vállalkozásként indult, s 1996-tól lett betéti társaság Bátort József varrodája. Húsz embert fog­lalkoztat. A varroda női munkahely, itt is csak két férfi tevékenykedik. Keresetük az ügyességüktől, a gyorsaságuktól függ, mert teljesítménybérben dol­goznak. Főként belföldi piacra, a saját boltjaiknak gyártanak öltönyt és kabátot. Két üzletük van Pé­csen, egy Kaposváron, és rendszerésen járják a vá­sárokat.- Mintegy négyezer öltönyt készítünk évente, s ezeket el is kell adni. A vásárokon is jól lehet árusí­tani, de idejében kell váltani. A kereslet befolyásol­ja az áruválasztékot. Ha többen keresik a zöld nad­rágot rózsaszín zakóval, akkor nagyon gyorsan át kell állni és azt kell gyártani. Megváltozott az üzle­tek forgalma; eddig a pécsi boltunké volt a na­gyobb, mára lekörözi a kaposvári. Árban igyek­szünk a megfizethetőbbet, az olcsóbbat tartani; a boltokban ugyanaz az öltöny drágább, mint a vá­sárban, a minőségben azonban nincs különbség. Az egész család tagja a betéti társaságnak, s mindenkinek megvan a feladata.- A feleségem viszi a varrási részt, a lányom és a vöm a kereskedelmet; én mindig azt csinálom^ amire éppen szükség van. Az unokán hároméves,' Bátori Mónika az öltönyök legszigorúbb minőségellenőre szinte belenő ebbe a szakmába, de még nem tud- juk, mi lesz belőle. ______________ ■ Ki fogják a telepítést Három éve alakították meg a hor­gászegyesületet, Horváth Nán­dort választották elnöknek.- A horgásztó területe mintegy hat hektár; hetvenhatan járnak ide. A tagok száma évente válto­zik: újak jönnek, a régiek pedig úgy gondolják, másutt nagyobb lesz a szerencséjük. A tagdíj ezer forint, ehhez jön az ötezer forin­tos területi jegy; a környéken mi vagyunk a legolcsóbbak. Ebből tartjuk fenn az egyesületet, tele­pítjük a halat, fedezzük a költsé­geket. Ponty, amur, csuka, süllő van a tóban, de eddig csak a ponty és az amur horgászatát en­gedtük meg; a ragadozó halakét majd jövőre. Addigra már igazán nagyok lesznek. A tó is fiatal még, nem volt idejük megnőni a halaknak. A legnagyobb zsák­mány egy 8 kiló körüli ponty volt. Tavaly etettük is a halakat, az idén a jó idő miatt nem kellett. Most a tó környékének rendbetételén dolgozunk, az utat javítjuk, az ár­apasztót tisztítjuk. Ezt a tavat még nem halászták le; ami hal van benne, kifogjuk. Úgy telepítet­tünk, hogy többféle éljen itt és mindig legyen fogható méretű. ■ A habán nagy mesterei Falusiné Térjék Éva és férje a műhelyben az egyik zsűrizett habán kerámiával Több mint negyedszázada készít habán kerámiát Falusi Béla és fele­sége, Térjék Éva. A kaposvári fa­zekasszövetkezetnél Tamás László volt a mesterük. - Tamás meghatá­rozó egyéniség volt. A habán tech­nológiáját ki kellett találni, mert sem a mázról, sem a festékről, sem az égetési eljárásról nem maradt fenn írás; ő megfejtette a titkát. A fehér mázas edények előállí­tásához kell a legtöbb gyakorlat. A festék minősége is változott; az utóbbi időkben ártalmai miatt a nehézfémeket kivették belőle. A fa­zekasok azért vannak bajban, mert az ólomoxidot nem lehet helyette­síteni. Próbálták, de a színek fa­kók, sápadtak lettek. Szerencsénk, hogy ebben a festékben nem volt meghatározó az ólomoxid. Mindketten keramikusok, időn­ként mégis más a véleményük. Nemcsak az agyagot, egymást is gyúrják. - Mindent megbeszélünk, de mindketten másképp dolgo­zunk. A parázs veszekedések, vi­ták is beleférnek az együttélésbe. Tisztességes iparosok vagyunk, tesszük a dolgunkat. Hogy ez nemcsak iparosmun­ka, hanem művészet, arra a bizo­nyíték, hogy Falusi Béla az idén megkapta a népművészet mestere címet. - Nagyon örülök neki, nagy megtiszteltetés - mondta -, de a fe­leségemet is illeti, a kettőnk mun­kásságát __________________■ Az első osztályba tartanak Huszonöt év játékvezetősködés után, tizenöt éve lett a sportkör el­nöke Belovics Emil. Az újjáalakuló klubnak először a lepusztult sport­pályát s öltözőt kellett rendbe tenni. - Ma megint öltözőgonddal küsz­ködünk, mert kinőttük a régit. Mintegy 150 felnőtt és ifjúsági le­igazolt sportolónk van. Az után­pótlásból még egy csapatot ki tud­nánk állítani, csak nincs rá pénz. Könnyű a helyzetem, mert lehet a játékosok közül válogatni, mindig a legjobbak kerülnek be a csapat­ba. Ennek köszönhető, hogy min­den évben megnyertük az adott osztály bajnokságát és följebb lép­tünk. Eljutottunk a megyei első osztály kapujába is, de akkor nem vállaltuk. Utólag látjuk: rossz dön­tés volt, sokan elfordultak a csa­pattól. Most a második helyen ál­lunk, és a játékosoknak „megjött az étvágya”. Ha fölkerülünk, vál­laljuk a megmérettetést a megye legjobbjai között.____________■ Az oldal összeállítását a Dávid Bt és a kaposszerdahelyi önkormányzat támogatta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom