Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-03 / 231. szám

6. OLDAL A L MANA C H 0 8 7 2001. Október 3., Szerda A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Laskai Zoltán. Az alpolgármester: Sprigmanné Vucskics Erzsébet. A képviselő- testület tagjai: Takácsné Szíjártó Judit, Dancsné Kiss Krisztina, Kecskésné Szőts Erzsébet és Steiner Ádám. A körjegyző: Novogradecz Józsefné. A házior­vos: dr. Kovács József. A falugaz- dász: Széphalmi Pál _______ ■ Ka poshomok Nevét 1332-ben említi először ok­levél Humek. majd Homag és Hunak alakban. A faluba a XVIII. század első felé­ben telepítettek németeket A község el­ső pecsétje 1768-ból való. a második 1804-ből, a harmadik 1848-ból. A katoli­kus egyház építette itt az első iskolát 1868-ban, a falu lélekszáma akkor 539 volt. A XX. század első évtizedében a la­kosság tíz százaléka kivándorolt Ameri­kába. 1941-ben 218an vallották magu­kat német anyanyelvűnek, közülük 1946- ban 95-öt kitelepítettek, s a felvidéki Naszvaldról jött 41 magyar család. Az el­ső szövetkezet 1950-ben alakult Új Út néven, s 1953/54-ben a Lendület téesz. A lakosság száma a hetvenes évektől ro­hamosan csökkent, ma 350-en élnek itt Az iskola 1980-as megszűnése óta a ta­nulók Taszárra járnak. A szülőfalujuktól elszakított németek, illetve leszármazot­taik anyagi segítségével fölújították a templomot, s a falán márványtáblát he­lyeztek el a kitelepítettek emlékére. Magyar marha a Vatikánba- Főállattenyésztőből lettem ma­gángazda. Mindig megvolt ben­nem a hajlam, és szinte gyerek­ként kezdtem a gazdálkodást. Ezért is végeztem mezőgazdasági technikumot, bár „rebellis” néze­teim miatt el akartak tanácsolni a középiskolából - mondta Fmuholcz János. - A nagyüzemek támogatása helyett tizenéves fejjel is azt vallottam, hogy a kisparasz- tokat kell támogatni. Most 25 hektáron gazdálkodik, őszi és tavaszi gabonával, kukori­cával és takarmánynövényekkel foglalkozik. Ami terem, azt a 17 marha, a tíz ló és a mintegy negy­ven sertés eszi meg. Az állományt állandóan növelni kell.- Rossz a mezőgazdaság hely­zete, bár ennek sok összetevője van. Negyven év alatt kiesett egy nemzedék, amelyik most taníta­ná a fiatalokat. Az emberek sze­retnének jól élni, úgy, mint egy európai polgár, de ez a mi fizetési viszonyaink között megoldhatat­lan. A gazdálkodásból csak ma­gam élek, mert anyámnak van nyugdíja, a feleségemnek pedig jövedelme. Nagy családot ebből nem lehet eltartani. A gazdaság az év 365 napján reggeltől estig tartó munkát kíván. Az állatok­nak nem mondhatom, hogy sza­badságra mentem. A szarvasmar­hák is húsállatok, tejjel nem fog­lalkozunk. A nyugat-európai BSE-hisztéria itt is érezhető volt: esett a kereslet és a marha ára is. A felvásárlónk főként külföldre, még a Vatikánba is szállít, a pa­pok ugyanis szeretik a magyar marhahúst. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓ: GYÖRGYFALVI ZITA A megyeszékhely adhat munkát- Kilencvenben választottak meg polgármesternek. Legfontosabb fel­adatunknak az utak járhatóvá téte­lét tekintettük. Mára elértük, hogy a falu minden útja aszfaltos - mondta Laskai Zoltán polgármester. - Hat községgel összefogva 1994-ben be­vezettettük a gázt. Tartalékoltunk egy kis pénzt, hogy ne kerüljünk kí­nos helyzetbe. Most olyan szeren­csések vagyunk, hogy mintegy hat­millió forintunk van beruházásokra. Elkészült az idén a község rendezé­si terve. Eddig ugyanis nem volt a reptér miatt, mert a le- és felszállási sávban nem lehet házat építeni. Be­vezettük a gázt az önkormányzat épületébe és az orvosi rendelőbe. Felújítottuk a ravatalozót, s vizes­blokkot is ki kell alakítanunk, ez mintegy három és fél millió forintba kerül. A vízelvezető árkokat is ki­tisztítottuk, felújítottuk. A templom tornyát újra kellene festetni, és a hi­vatal épülete is tatarozásra vár, a buszvárók pedig cserére: A csator­názás 2004-re várható.- Mit nem sikerült megvalósítani? . - A hetvenes évektől folyamato­san csökkent a lakosság száma. Ezért a képviselő-testület úgy dön­tött - a fölhivatallal közösen -, hogy telkeket alakít ki. Harminc közmű­vesített építési telket kínáltunk a fia­taloknak 60 ezer forintért. És mind­Laskai Zoltán polgármester össze hét ház épült. A kiköltözők in­kább a szőlőhegyben levő hétvégi házakat vásárolták meg 100-150 ezer forintért. Nem oda költöztek hát az emberek, ahová mi szerettük volna. Több mint száz lecsúszott vagy pénzügyi katasztrófába került család lakik most kint a hegyen gye­rekekkel, mert nem találtak más megoldást.- Több lakatlan ház is van a köz­ség elején.- Nem jellemző a lakosságra, hogy elhanyagolná; szívesen vesz­nek itt házat vagy telket a városiak is. Abból a néhány épületből azon­ban kihaltak a tulajdonosok, az örökösök pedig nem foglalkoznak az ingatlannal. Már megkerestük őket, hogy a község érdekében te­gyék rendbe vagy adják el. Szíve­sen megvenné akár az önkormány­zat is, mert ezeknek a házaknak az állapota valóban rossz fényt vet a községre.- Mekkám a munkanélküliség?- Ez a legnagyobb gondunk. A község lakosainak a kétharmada Kaposváron dolgozik, s az ott meg­szűnő munkahelyek miatt egyre több nálunk is a munkanélküli. So­kan dolgoztak az erdészetnél is, de ma már az sem ad annyi munkát, mint régen.- Müyen ma Kaposhomokon az élet, és milyen lesz a jövőben? Szeretik az emberek Kaposhomokot, szeretnek itt élni. Jó a közösség, jók az emberek. Az itt lakók szeretnek szórakozni, az összehozza az embereket. Minden évben van gyereknap, falunap, na­gyon sok sportnap, nyugdí­jastalálkozó, és minden esetben vendégül látjuk a résztvevőket. Min­den karácsonyra kapnak pénzt is a nyugdíjasok, tanévkezdéskor pedig az iskolások. A jövőt tekintve sokat várok Kaposvártól, a megye vezető­itől és a taszári reptér kettős haszno­sításától. Munkahelyeket kell te­remteni. Az a tíz kilométer, ami a megyeszékhely és közöttünk van, nem távolság. ________________■ Ló nélkül lehet élni, de nem érdemes. Lomnici Péterék komolyan vették ezt az állítást, húsz éve foglalkoznak lovakkal. Eleinte csak bértartásban, de 15 éve fölépítették az első istállójukat. Ma 12 gyönyörű magyar félvér és angol telivér áll a bok­szokban, az egyik tagja a magyar válogatottnak is.- Az tény, hogy na­gyon sokban van a lótar­tás. A befektetett pénz nem térül meg, de ha va­laki egyszer elkezd lovak­kal foglalkozni, soha töb­bé nem tudja abba hagy­ni - mondta Lomnici Pétemé. - Aki lovat vesz, az örökre „elveszett”, megfertőződik a lótartás- sal. Pályázunk a Széche- nyi-tervre, mert kell egy fedett lovarda és még egy istálló. Ez a lovas falusi turizmus beindításának az egyik feltétele. A férj építési vállalko­zó; a világkiállítás magyar Lomnici Péterné: Ha valaki egyszer elkezd lovakkal foglalkozni, soha többé nem tudja abbahagyni pavilonjának az építésve­zetője volt Sevillában, hazánkban pedig több első szavaiknak. Aki közelebbről megismeri a lo- templom, épület viseli magán a keze nyomát. vakat, foglalkozik velük, lovagol, ez olyan szenve- Lomnici Péter járja az országot-világot, a lovak el- déllyé válik, hogy nem tud tőle elszakadni - látása a feleség és a barát, Kövy András, az ismert mondta Kövy András. - S öröklődik is: apáról fiú­versenyző feladata. ra. Az istálló legeredményesebb lovát a fiam lova­- A lovak több ezer éve kötődnek az emberhez, gólja, most készülnek Athénba, egy nemzetközi Már a gyerekek is szeretik, hiszen a paci egyike az versenyre.______________ ■ Sí rig tartó igaz szerelem A bűznek nincs mértékegysége Lovakat is tart Győrfi Pál, de ab­ból nem tudna megélni.- A falusi turizmus beindításá­val volna értelme üzletszerűen foglalkozni a lovakkal, de ez csak akkor működik, ha valaki az egészet kézbe veszi, s tudja: a térségben ki milyen lehetőséget kínál. Nálam lehet lovagolni, ki­rándulni, de három nap múltán ha a vendég más szórakozást is akar, nem tudok neki mit ajánla­ni. A megélhetést egy környezet- védelmi tevékenységet folytató kft adja. Itt a dél-dunántúli tér­ség vágóhídi hulladékát veszik át, s komposztálás után vissza­juttatják a földekre.- Az uniós környezetvédelmi előírások nagyon szigorúak. Ezeket aggályosán betartjuk, mégis többször följelentették a kft-t. A hulladékfeldolgozásnak ugyanis^ szaga van; magyarán büdös. Évente öt napig, de akkor nagyon. A bűznek nincs mérték- egysége, ebben nincs szabvány, így a panasz jogossága nehezen értelmezhető és indokolható. Komposztálással ártalmatlanít­ható a szőr, a toll és a vágóhídon keletkező szennyvíziszap. Eze­ket három év alatt trágyaszerű anyaggá alakítjuk át. A szagokat nem lehet kiküszöbölni. Ez egyébként Európában is elfoga­dott technológia. A gazdaságok egyelőre szí­vességet tesznek az átvétellel, pedig költségkímélő, hiszen nem kell műtrágya és szerves trágya sem. S jobb termésátlag érhető el vele a gyengébb talajon is. ■ Unokájából még boltos is lehet Tíz éve minden hétköznap Taszárról jár át Völgyesi Istvánná, s kinyitja a kis boltot, ahol a kály­hafénytől a tejig minden kapha­tó. Leginkább a napi élelmiszer fogy: a liszt, tej, cukor, kenyér, étolaj és zsír. Amíg van paprika, paradicsom, sok zsíros kenyér fogy.- Elfogadtak bennünket a falu­ban. A párom igazi kereskedő, tud az emberek nyelvén beszél­ni. Sokan betérnek ide egy kis te­rcierére, de nem pletykásak a ho­mokiak. Taszáron előbb hallok pletykát, mint itt. Egy család öt­ezer forintig kaphat hitelt. Van­nak jobban, nehezen és nagyon nehezen élők, s mindig megad­ták a tartozást. Ha egy összegben nem is, de két részletben meg­hozták. A fizetésnap nagyon meglátszik a bolt forgalmán: ak­kor van a nagybevásárlás, utána már csak tejet, kenyeret vesznek. Völgyesiék gyerekei már kire­pültek a fé­szekből, csa­ládot alapítot­tak, s egyikük sem lett keres­kedő. A szak­ma folytatója talán az egyik unoka lesz. - Remélem, vi­szont - tette hozzá - belőle sikerül majd boltost nevelni. ■ Pályakezdő a könyvtáros Benke Mónika pályakezdő és mun­kanélküli. Alkalmi munkát vállal, otthon pedig állatokat tart: nyula- kat, néhány kecskét és kutyát. A pedigrés fehér-oranzs angol cocker spanielkölykök eladásából tesz szert némi jövedelemre. S hetente két órát a könyvtárban tölt. Három éve ő ügyel a 2500-3000 kötetre, s intézi a kölcsönzési teendőket.- Évente kétszer kapunk köny­vet az önkormányzattól, s selejte­zünk is. Az is előfordul, hogy vala­ki elfelejti visszahozni a kikölcsön­zött olvasnivalót vagy elköltözik, s nyoma veszik a könyvnek. A láto­gatók többsé­ge fiatal; nem­csak olvasni jönnek, ha­nem beszél­getni, szóra­kozni is. Tud­ják, hogy itt, a könyvtárban mindig talál­nak ismerőst. Az idősebbek télen térnek be olvasnivalóért. Ke­resettek a tudományos ismeretter­jesztő könyvek és a régebbi, ro­mantikus irodalom. ■ Senki nem kap az új rokkán Heninger József: Hagyományos ez a szakma a családunkban A környék egyet­len faesztergályo­sa Heninger Jó­zsef. 1987-től vál­lalkozóként dolgo­zik. A kereskedők meg a helybeliek nagyon jól isme­rik a munkáit.- Volt kitől el­lesnem a szakma minden fogását; a dédapámtól kezd­ve a családunkban minden férfi fa­esztergályos volt. Rám maradt, mint szamárra a fül, nem is választhattam más foglal­kozást. Az első rokkát a dédapám esztergálta; akkoriban mást szinte nem is készítettek. Új rokka azon­ban ma már nem kell senkinek, keresettebbek az ajándéktárgyak, a lakásfelszerelési holmik. Minta­készítőként is dolgoztam, öntő­mintát készítettem, s azt is fából. Szinte mindenféle fát használ. Hogy milyet, azt a készítendő tárgy határozza meg.- Széket csak keményfából ké­szítek. Sokkal nagyobb igénybe­vételnek van kitéve, mint egy asz­tal. A székre ráül egy mázsás em­ber, s még hintázik is rajta. Egy asztalra nem tesznek föl egy má­zsát. Egy-egy darabhoz nem kell sok fa, de amit felhasználok, az csomótlan, egészséges és száraz legyen. A lényeg: kevés kell, de jó minőségű. Magam is szívesen át­adnám a tudásomat a gyerekem­nek, de nincs, aki folytassa, ne- kem csak három lányom van. ■ Homok büszke a lányokra A Kapós menti sportszövetség tag­jaként Mosdóson, Nagyberkiben, Kercseligeten és Kadarkúton is rúgják a bőrt a női meg a férfifoci- csapat tagjai. Az amatőrök edzését Benke Józsefné vállalta, s emellett harminc éve röplabdázik is.- Kispályás fociban, három cso­portban nevezünk be: női, férfi és gyerek. A taszári iskola csapatba a gyerekek nem kerülnek be, ezért alakítottunk nekik csapatot. S kell az utánpótlás is. Közös az edzés, olyan­kor magam is beállók játszani. In­kább csak olyan pótjátékosként, mert a lányok féltenek: nehogy meg­sérüljön az edző. A férfiak sokszor két-három csapatot is kiállítanak. Náluk az a baj, hogy minden fiú na­gyon tud focizni; s mert mindegyik gólt akar rúgni, szinte nincs is csa­patjáték. Ennek a következménye, hogy általában utolsó helyen zárják a bajnokságot, a lelkesedésük azon­ban töretlen. A lányok - tizenöten vannak - az amatőr megyei bajnok­ságban tavaly harmadikak lettek. Az utolsó mérkőzés döntött. Az induló kilenc csapatból olyan ellenfeleket is megvertünk, mint a barcsiak. Az új bajnokságban az első há­rom mérkőzést már megnyerték a homokiak. - Az első három között akarunk végezni az idén is - mond­ta Benkéné -, bár nehezebb dol­gunk lesz, hiszen 13 csapat neve­zett be. Reméljük, nekünk szeren­csés lesz ez a szám. ■ Az oldal összeállítását támogatta Lomniczi Péter és a kaposhomoki önkormányzat

Next

/
Oldalképek
Tartalom