Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-19 / 245. szám

6. OLDAL 2001. Október 19., Péntek A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Kulcsár Szilvesz­ter. Az alpolgármester: Cziráki László. A képviselő-testület tag­jai: Békési Ödön, Borosáé Bakó Zsuzsanna, Gelencsér Imre, Pongrácz József, Soth Ferenc és dr. Visnyei Sándomé. A jegyző: Ba­logh Józsefné. Az általános iskola igazgatója: dr. Visnyei Sándomé. Az óvodavezető: Huber Józsefne. A háziorvos: dr. Ján Szilárd, m Illúziók nélkül maradt Homokszentgyörgy Homokszentgyörgy gondjai a hatalmas terhet rótt a magára ma- otthont alakíthatnának ki. Lég- takarítottak eddig is a községnek, rendszerváltás után kezdődtek, radt önkormányzatra. Afaluveze- utóbb az egyik helybeli vállalkozó Most is tart egy munkaprog- Sorra szűntek meg a munkahe- tés mindent megtesz az előbbre ju- megpróbálta, de nem talált senkit, ram: még a nyáron beiskoláztak 16 lyek; szétesett a téesz, bezárták a tásért, segítség nélkül azonban na- akivel tárgyalni lehetett volna a lé- munkanélkülit épületkarbantartói laktanyát, a falu elveszítette kör- gyón lassú ez a folyamat. A gyors tesítmény hasznosításáról. Kezd- tanfolyamra, s őket az év végéig zetközponti szerepét. Ugyanakkor javuláshoz szükség volna néhány jük belátni: csak magunkra szá- foglalkoztatja a falu. Autóbuszvá- az intézményrendszere ehhez kilométer út építésére és a lakta- míthatunk. Nem lehetnek illúzió- rót építettek már, és bővítették a épült, így a tovább működtetésük nya hasznosítására. ink: ha mi nem adunk munkát az ravatalozót.- Csak hét kilométer út hiány- embereknek, más nem fog adni. Részben a sok közhasznú mun- zik, hogy elérhető legyen a 68-as Elég eredményesen próbálkoz- kának is köszönhető, hogy egyre főút és Nagyatád - mondta Kul- nak, hiszen Homokszentgyör- szebb a község. Évről évre megkét- csár Szilveszter polgármester. - Ez gyön évek óta az önkormányzat a szerezik a virágos területek ríagysá- és a közeli Kálmáncsa összeköté- legnagyobb foglalkoztató. Nem- gát, és jó állapotban vannak az in- se a 6-os főúttal átjárhatóvá tenné csak az intézményei révén, hanem tézmények. A lakosság is elismeri: a térségünket, elérhető közelség- közvetlenül is, hiszen minden év- az önkormányzat nagy gondot for- be hozná Szentgyörgyhöz Dél- ben népes közhasznú brigádot dít a falu arculatának szépítésére. Somogy valamennyi városát és a foglalkoztat. A nyáron is harmin- - Felújítottuk az iskola egyik baranyai megyeszékhelyet is. A can dolgoztak ilyen brigádban. - épületszárnyát, s még az idén el- Kulcsár Szilveszter polgármester másik kitörési pont a helyőrségi Amennyire lehet, élünk a munka- kezdjük a művelődési ház rendbe­épületegyüttes hasznosítása le- ügyi hivatal adta lehetőségekkel - tételét is - mondta Kulcsár Szil- burkolattal látjuk el a járdát. Ilyen­hetne. 1997-ben vonult ki innét a mondta a polgármester. - így az veszten - Emellett egy nem akár- nel kevés település dicsekedhet. És honvédség; tiszti klub, 12 lakás és emberek megélhetéshez jutnak, a müyen felújításba is belevágunk: nem is kerül több pénzünkbe, gazdasági épületek maradtak üre- brigádok pedig értéket teremte- az iskolától az orvosi rendelőig mint ha csak egyszerű aszfaltré­sen, ahol üzemet vagy szociális nek: már több millió forintot meg- 2000 négyzetméteren viacolor- teggel terítenénk le. ________ ■ Ho mokszentgyörgy A faluról 1425-böl való az első adat: az Ungnád család, majd a Nádasdyak birtoka. 1676-ban Széchényi György kalocsai érsek kapta meg I. Lipót királytól. Az 1720-as összeírás kilenc adózó csalá­dot említ. Az 1772-es jegyzék szerint a település lakéi magyarul beszélő protestánsok. Templomukat 1820-ban építették; a parókiával együtt műemlék jellegű épület. A múlt század elején élénk volt a közösségi élet: társaskör, Kossuth kör, majd kisgazdapártkor is tevékenykedett. 1930-ban polgári lövészegyesületet hoztak létre a lakosok. 1941-ben pedig gazdakört. A falu az utóbbi félszáz évben központi szerepet kapott, a rendszerváltás után azonban nehéz helyzetbe került; megszűntek a munkahelyek, elköltözött a helyőrség, s Homokszentgyörgy elveszítette a körzetközponti szerepét. Falumozdító nagycsaládosok A közösségi élet egyik központja a nagycsaládosok egyesülete. Ki­csiket és nagyokat egyaránt meg­mozgat, bevon a rendezvényei­be. A legtöbbet a gyerekekért te­szi: rendszeresek a hétvégi ját­szóházak, gyöngyöt fűznek, agyagoznak. A készmunkákból hamarosan kiállítást is rendez­nek. Többször fővárosi színhá­zak gyermekelőadásait is meg­hívták, s ezeket ingyen nézhették a szentgyörgyi kisgyerekek. Költ­ségeit a szervezet és az önkor­mányzat állta.- A hétvégek a gyerekeké, sze­retnénk minél több jó rendez­vényt nyújtani nekik. Ebben so­kat segít az önkormányzat meg a művelődési ház. Ez a falu egyike a ritka kivételeknek, ahol a kul- túrház betölti a feladatát - mond­ta Tóth Györgyné, az egyesület el­nöke. Kezdeményezték a mára már hagyományossá vált nyári zenei tábor indítását; itt a község és a környék fiataljai citerázni és furulyázni tanulnak. Most újra nagy fába vágja a fejszéjét az egyesület: teleházat szeretne lét­rehozni. - A számítógép már megvan hozzá: nemrég érkezett a híre, hogy elnyertük a minisz­terelnöki hivatal pályázatán - mondta Tóthné. A másik idősze­rű feladat az egyesület megújítá­sa. - Negyven család alkotja a szervezetet, és fiatalítani szeret­nénk, hiszen sokunk maholnap már nagyszülő lesz. Szerencsére vannak tevékeny fiatal családok, számíthatunk rájuk a további munkában. ■ Az oldal cikkeit írta: Gamos Adrienn és Nagy László Fotó: Béres Ferencné ■ Citeraszó, ének minden ünnepen Rendszeresen kiseri a nepdalkort a nomokszentgyorgyi gyerekekből aiio citerazenekar Dalostalálkozóval ünne­pelte fennállásának ötödik évfordulóját a szentgyörgyi népdalkor. Hat népdalének­lő csoport lépett a közönség elé a születésnapon. Ezután egy időre eltűntek a szín­padról. Nyáron nem vállal­tak fellépést, az őszi gaz­dasági munkák miatt pedig a próbákat is felfüggesztet­ték. Csak a héten kezdték el újra a művelődési házban. Hatan alakították annak idején a csoportot, ma hu­szonhármán énekelnek benne. Szép számú, sikeres fellépés és egy ezüst­minősítés van mögöttük,. Állítják azonban: áz arany sem várat magára sokáig. Öt éve az éneklés szeretete hozta össze a szép hangú asszonyokat és férfiakat, .s mára igazi baráti társasággá vált a dalkör. Azt mondják, hogy a próbák és a fellépések nélkül nehezen tudnák elképzelni az életüket, ezek visznek színt a mindennapokba. Rövid ideje új vezetője van a társaságnak: László Tamás nemrég végezte el a dalkörvezetői és a citeraoktatói tanfolyamot. Ő foglalkozik a népdalkor kísérő együttesével, a gyerekekből álló citerazenekarral is. Ma már a szomszédos Ladon is van citeraoktatás, így gyakran a két falu gyerekei muzsikálnak együtt a felnőttek fellépé­sein. ■ Tizenhatmilliót hoztak a községnek Igazán eredményesnek lehet minő­síteni a homokszentgyörgyi gazda­ságfejlesztő irodát, illetve az utód­jaként létrejött Segítő Kéz 2001 közalapítványt. Másfél év alatt 16 millió forinttal gazdagította a tele­pülést. Két éve azzal a szándékkal hozták létre, hogy segítse a térség gazdasági vállalkozásait és a kister­melőket. Az iroda ma már önfenn­tartó, s beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. S újabb másfél évre biz­tosítva van a működése, nemrég ugyanis egyik sikeres pályázatuk­kal megnyerték három munkatár­suk teljes másfél évi bérét. S nevé­hez fűződő a négy falura szóló szo­ciális földprogram. Ebben negy­vennél több család vett részt.- Önkormányzati földeket kap­tak művelésre a segítségre szoru­ló családok, ezenkívül a gépi föld­munkákat is ingyen, illetve nagy kedvezménnyel végeztük el nekik - mondta Tumla Sándor ügyveze­tő. - Az iroda ugyanis 4,8 millió forintot nyert mezőgazdasági munkagépek vásárlására, ezek dolgoztak a nehéz helyzetben élők földjein. Ez a tevékenység épp ezekben a hetekben zárul - eredményesen, hiszen most taka­rítják be a kukoricát a részt vevő családok. Az irodavezető elmond­ta, hogy már a jövő évi földprogra­mot készítik elő. 2002-ben még több családot akarnak bevonni, s már nemcsak kukoricát termesz­tenek. Ennek a fedezete is meg­van: 7,5 millió forintot sikerült el­nyerniük. Ezzel párhuzamosan elindítanak a helyi roma szerve­zettel egy olyan mezőgazdasági tevékenységet is, ami kifejezetten a cigány családoknak szól. ■ Kisüzem nyolc tojásra Homokszentgyörgy neve a házi­asszonyoknak elsősorban a szá­raztésztákat juttatja eszébe: itt készül Mazáné tésztája, amit ma már jól ismernek valamennyi dél­dunántúli megyében. Maza Jánosné 11 éve hozta létre a szentgyörgyi üzemet; akkor né­gyen dolgoztak itt, ma 14 helybe­linek nyújt megélhetést a vállal­kozás. Kevés cégről lehet elmon­dani, hogy tíz év óta töretlen a fej­lődése. A szentgyörgyi tészta­üzemre viszont igaz. Még a piac átrendeződése, a multinacionális cégek megjelenése sem rendítette meg a helyzetét.- Kezdettől nyolctojásos, házi jellegű tésztát gyártunk, s nagy ré­szét a Dél-Dunántúlon értékesít­jük - mondta Maza Jánosné. - Most már nyolcféle tésztával va­gyunk jelen a piacon. Folyamato­san fejlődünk: az idén megszerez­tük a HACCP minőségbiztosítást, és üzembe helyeztük az új szárító­kamrákat. Be­érett a tíz éve tartó fejlesz­tés eredmé­nye: az üzem megfelel az uniós nor­máknak is. Mazáné tésztáját ál­landó jó mi­nősége és há­zias íze foly­tán kedvelik. S jó hírét igyekeznek megőrizni. A tulajdonos azt mondja: a jövőtől nincs miért fél­niük, hiszen a kisüzem előnye, hogy rugalmas, gyorsan igazodik a változásokhoz. Tizenegy év alatt Homok­szentgyörgy életének is fontos szereplőjévé vált a vállalkozás. Nemcsak mert helybelieket foglal­koztat, hanem azért is, mert rend­szeresen támogatja a falu rendez- vényeit, civil szervezeteit. ■ Felújították a templomot Megújult a református templom és a parókia, s parkosították a környé­két. A majdnem 200 éves műem­lék épület felújításával végeztek. Ezt követte a papiak tatarozása, s benne gyülekezeti termet is kiala­kítottak, ahol istentiszteleteket tar­tanak. A költségek 2,2 millió forint­ra rúgtak; másfél milliót a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma adott a műemlék épületek hely­reállítására. A többi a hívek adomá­nyából, önkormányzati támogatás­ból gyűlt össze és Zákányi Zsolt apja halálának 50. évfordulója al­kalmából rendezett jótékonysági koncertjének a bevételéből. Ladi Márta gondnok elmond­ta: szükség volna a lelkészlakás belső felújítására is, de erre már nem futja az erejükből. Hiába ka­pott ötmillió forintot az egyház- község az iskoláért és tanítói la­kásért, a pénzt egészben nem lát­ják, csak negyedévente utalnak át belőle mintegy 70 ezer forintot. ■ Helytállnak a továbbtanulók Elégedettek iskolájukkal a homok- szentgyörgyiek. Azt mondják: egyre jobb körülmények között tanulnak a gyerekek, és egyre magasabb színvonalú az oktatás. - Jól látható a fejlődés, s annak köszönhető, hogy igazán gyerek­barát az önkormányzat - mondta Visnyei Sándomé igazgató. - Sok áldozatot hoznak az iskoláért és óvodáért. Folyosót, tantermeket újí­tottunk fel nemrég, az óvodához tornatermet építettek. A konyha korszerűsítése a következő fel­adat; reméljük, jövőre ez is meglesz. Bár az intézmény változik, a tantestület állandó; sokuk már negyedszázada itt dolgozik.- Olyan gárda jött össze, amely szíwel-lélekkel oktat. Büszkék vagyunk rá, hogy minden gyerek tovább tanul, és szinte kivé­tel nélkül min- d e n ü t t helytállnak - mondta az igazgató. Legalább ennyire örül­nek annak is, hogy négy év óta folyama­tosan nő a gyerekek száma is. Az utolsó négy évben már 49 száza­lékos a növekedés. - Most 161 diákunk van; ugyan több is elférne, hiszen körzeti iskola voltunk, sok tanulónak alakították ki az épületet. Annál inkább örülnünk kell ennek, mert máshol min- denütt egyre kevesebb a gyerek. ■ Kutatja a község múltját Népdalkörbe jár, és a harmóniu- mot szólaltatja meg a református templomban. S kutatja a falu múltját. Munkája eredményét Hajdú Béla kötetben is szeretné majd közreadni. A nyugdíjas is­kolaigazgató már régen nekifo­gott a falutörténet megírásához.- Kevesebb az adat, mint amennyire számítottam, de így is van mit írnom - mondta. - Rész­letesen foglalkozom a múlt száza­di változásokkal: a község villa­mosításával, a húszas évek nagy belvizével, a szigorú szőlőhegyi szabályzattal, ami még a szüret idejét is meghatározta. A falu éle­tében meghatározó volt a hitel­szövetkezet is, így a szent- györgyieket alig sújtotta az 1929-33-as gazdasági vál­ság. A teljes könyv még nincs kész, de igyekszem. Hajdú Béla a község dísz­polgára, 40 évig tanított s 30 évig igazgatta az iskolát.- Mindig azt vallottam: én va­gyok az iskoláért. Évekig tartott, míg megszoktam, hogy regge­lente nem kell bemennem. ■ Kútba ugrottak a harangokért A mai napig él az a legenda, hogy expedíciót szerveztek a harangok az 1500-as években a falu kútjába felkutatására. A kincskeresők 16 rejtették a templom harangjait, méter mélyre merészkedtek le a nehogy a törökök beönthessék kútban, de csak néhány korsót ágyúnak. Azóta is tartja magát a találtak, a harang nem került elő. hit, hogy ott lent kell keresni a A kudarc mit sem változtatott a harangokat. Olyannyira meg vol- lakosság meggyőződésén. Úgy tak győződve erről a helybeliek, vélik: a harangok most is ott van- hogy néhány éve az áfész és a nak, csak jóval mélyebben, mint szövetkezet helyi vezetői közös ameddig eljutottak a kutatók. ■ Az oldal összeállítását támogatta Maza Jánosné száraztész­ta-készítő és a homokszentgyörgyi önkormányzat A L M A N A C H - 0 7 3 Házi jellegű tésztát készítenek, jelenleg nyolcfélét

Next

/
Oldalképek
Tartalom