Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-17 / 243. szám

2001. Október 17., szerda HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL A romani nyelv megújul Budapest Négynapos nemzetközi ta­nácskozás kezdődött a fővá­rosban a cigányságot érintő kulturális kérdésekről. A hagyományok ápolása minden kulturális fejlődés alapja; a ki­sebbségek önazonosság-tudata erősítésének, a közösség fenn­maradásának legfontosabb kul­csa a nyelv ápolása, megőrzése - így köszöntötte levelében a köz- társasági elnök a Cigány Tudo­mányos és Művészeti Társaság (CTMT) IX. nemzetközi konfe­renciájának résztvevőit. Módi Fe­renc kiemelte: büszke arra, hogy a magyarországi cigányság ma már úgy vállalja önmagát, hogy mindenki elé tárja kulturális, nyelvi értékeit. Az államfő annak a meggyőződésének adott han­got, hogy a cigány nyelv ápolása nem a magyarságtól való elszige­telődést, hanem a két kultúra termékeny kölcsönhatását ered­ményezi. Pokomi Zoltán, a Fi­desz elnöke ugyancsak levélben köszöntötte a konferencia részt­vevőit. Úgy látja: sikerült a társa­dalom nagyobb részével elfogad­tatni, hogy a cigányság jövője szempontjából - ahogy Magyar- ország jövője szempontjából is - az oktatásnak kiemelt szerepe van. Rostás-Farkas György, a CTMT elnöke, aki anyanyelvén szólt az egybegyűltekhez azt emelte ki, hogy a tanulás az egyetlen kitörési pont és lehető­ség a cigányok számára a társa­dalmi felemelkedésre. A konferenciára meghívták Srimati Lakshmi Maharani Puri indiai nagykövet asszonyt is, aki szerint ma egyetlen bizonyíték van India és a romák közötti kap­csolatra: a nyelv, amely által ma a cigányok globális közösséget alkotnak a világban. A péntekig tartó tudományos konferencián a romani nyelv megújításának lehetőségeiről tanácskoznak a résztvevők. ■ Új gyógymódokat támogatnak Agydaganatok génterápiája Budapest Az onkológia legkorszerűbb gyógymódjainak bevezetésére a Széchenyi-tervhez kapcso­lódó program keretében 457 millió forintos támogatást nyert az a konzorcium, amely a daganatos betegeket ellátó hazai intézmények többségét tömöríti. A Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program keretében olyan diag­nosztikai és terápiás módszerek kidolgozására jut pénz, amelyek segítségével csökkenthető a da­ganatos megbetegedések száma. Az Országos Onkológiai Intézet szakemberei szerint a kutatók még nem fejtették meg annak az okát, hogy miért olyan gyakori a n ’g- ar lakosság körében a rák. Éppen ezért a szűrővizsgálatokat is mind szélesebb körben kellene elvégezni. A pályázat útján nyert pénzből és az intézetek saját for­rásaiból olyan eljárások kidolgo­zását tervezik, amelyekkel a vas­tagbélrák kimutatása még hatáso­sabbá tehető. Az új gyógymódok hazai bevezetésének sorában vár­hatóan a legnagyobb jelentősége az agydaganatok génterápiájának bevezetése lesz. A Széchenyi-terv pályázatán 73 millió forintos támogatást nyert a hosszú élettartamú hu­mán-ízületi protézisek kifejlesz­tését szolgáló kutatási program. Ugyancsak támogatást kapott a népbetegségnek számító magas vérnyomás mérését és korszerű kezelését továbbfejlesztő eljárás. Ennek lényege az, hogy olyan könnyen kezelhető, korszerű eszközöket fejlesztenek ki, ame­lyek segítségével az orvostól távoli helyeken is megoldható a kontroll és gyógykezelés. Erre a célra 35 millió forint kaptak a pályázók. ________________w.zs. Al kalmasak a bírák Budapest Valamennyi bírónak - kineve­zése előtt - pályaalkalmassá­gi vizsgálaton kell részt ven­nie, amelyen az elmúlt három és fél évben mindössze egy személy akadt fenn. Az ítélkező tevékenységhez, a bí­rói munkához különleges pszi­chés adottságok kellenek. A ki­nevezés előtt végzett egészségi, fizikai és pszichés vizsgálat fel­tárhatja a pályára való alkalmat­lanságot - fogalmazott lapunk­nak Baloginé dr. Faiszt Judit, az Országos Igazságszolgáltatási Ta­nács Hivatalának főosztályveze­tő-helyettese. A bírák jogállásáról szóló törvény három és fél éve te­szi kötelezővé a bírósági titkárrá, valamint a bíróvá történő kineve­zés előtt a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését. Már ítélkező bíró esetében is felmerülhet, hogy egészségi, vagy pszichés állapota miatt nem képes a továbbiakban ellátni munkáját. Ebben az esetben is sor kerülhet az orvosi vizsgálat­ra, amelynek eredménye dönt az ítélkező további sorsáról. _________H. M. A vén Duna a legjobb határőr Csütörtöktől folyamatos lesz az átkelés fotó: rafael balázs Vajon milyen változást hoz Esztergom és Párkány mindennapjaiban az október 11-én felavatott régi-új híd? Erről kérdeztük az ille­tékes szakembereket. Esztergom - Párkány Dr. Bognár Ferenc, az Esztergomi Rendőrkapi­tányság vezetője és Szabó Gábor helyettes veze­tő, alezredesek:- A mi munkánk többlete, a fokozott rendőri feladatok elvégzése már a hídépítés kezdetén je­lentkezett. Azóta egyre keményebben kell helyt- állnunk. Rendkívüli odafigyelést igényelt a múlt heti hídavatás, és alig szusszantunk egyet, máris kezdődik az október 19-21. között megrende­zendő párkányi Simon Júda Vásár. Október 23- án, nemzeti ünnepünkön szintén nagy tömeggel számolunk.- Új közlekedési rendje lett Esztergomnak. Bí­zunk abban, hogy az emberek gyorsan megszok­ják majd a fokozott rendőri ellenőrzéseket. Tu­domásul veszik, hogy a hídavatás pillanatától nem csupán közrendvédelmi, hanem fontos bűnügyi, idegenrendészeti feladatot is ellátunk. Az esztergomi határőrizeti kirendeltség veze­tője, Kiss Sándor főhadnagy:- Szobtól Süttőig őrizzük a Duna-szakaszt. Ami az új hidat illeti, elsősorban előszűrő felada­tot látunk; elsősorban a külföldiek „izgalmasak” számunkra, ám a belföldi embercsempészeket is ki kell szűrnünk. A vén Duna a legjobb határőr...- Az új híd őrizetét a szlovák hídfőnél állandó jelenlétünkkel biztosítjuk. Nagy változást jelent, hogy folyamatossá válik a szolgálatunk, hiszen a határátkelőhely nemzetközi, itt bizony nem le­het fennakadás. Olyan emberi és technikai állo­mánnyal, eszközökkel láttak el bennünket, hogy a határforgalom-ellenőrzés a híd megnyitásának első percétől bármelyik hazai, nagy forgalmú nemzetközi határátkelő színvonalának megfelel. Baják Zoltán százados, az esztergomi vám­hivatal parancsnoka és Németh György hadnagy, parancsnokhelyettes is a forgalmat említi:- Kirendeltségünk továbbra is Párkányban marad, de a hídfőnél lévő új helyen dolgozha­tunk. A legnagyobb változás, hogy október 11-től folyamatos lesz a határátkelés. Mostantól már a kereskedelmi forgalmú vámkezelés is ránk vár. MÉSZÁROS ISTVÁN Reflektorfényben a villanyáram Az Országgyűlés tegnapi ülésén Matolcsy György gazdasági miniszter expozéját követően megkezdte a villamos energiáról szóló törvényjavaslat általános vitáját. Ez alkalommal sem si­került megválasztani a parlament harmadik alelnökét; a poszt­ra a független kisgazdapárt Bánk Attila képviselőt jelölte. Budapest A villamos energiáról szóló tör­vényjavaslat alapvető célja, hog magyar gazdaságban erősítse i versenyt - hangsúlyozta Matolcsy György tegnapi parlamenti expo­zéjában. A törvény nyomán elő­ször a nagyfogyasztók esetében nyílna meg a versenypiac, a lakos­sági fogyasztók továbbra is köz­üzemektől kapnák az áramot, hatóságilag megállapított áron. A nagyfogyasztók szabadon választ­hatnának ellátót, ami a költségek fokozatos csökkenését eredmé­nyezné. A javaslat szerint 2003. ja­nuár 1-jétől történne meg a piac­nyitás. A miniszter hangsúlyozta a fogyasztóvédelem fontosságát, rámutatva, hogy a javaslat értel­mében megerősítenék az energia- hivatalt. Az Országgyűlés érintett bizottságai általános vitára alkal­masnak találták a javaslatot. A MIÉP-frakción kívül vala­mennyi képviselőcsoport vezér­szónoka egyetértett a villamos energiáról szóló törvényjavaslat alapvető céljaival és a liberalizá­ció tervezett időpontját is meg­felelőnek tartották. A MIÉP vezér­szónoka szerint azonban a piacot csak az EU-csatlakozáskor kelle­ne megnyitni. Braun Márton (Fidesz) szerint a korábbiaknál kiérleltebb, ár­nyaltabb, az iparág biztonságo­sabb működését megalapozó elő­terjesztés kerül a Ház elé. A kép­viselő elmondta: a 2003-as piac­nyitás után Magyarországon nem várható rövid távon az árak csök­kenése, de hosszabb távon erre lehet számítani. Podolák György (MSZP) alá­húzta, hogy frakciója a javaslat alapvető céljával, vagyis a villa- mosenergia-piac megnyitásával egyetért, de kritizálta, hogy az előterjesztés csak keretjellegű, és lényeges kérdéseket a kormány jogkörébe utal. Horváth Béla (FKGP) a szabá­lyozási javaslatot egységesnek, eurokonformnak és stabilnak minősítette, amely méltó a ma­gyar történelmi hagyományok­hoz. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: hiába lesz jó a villa- mosenergia-törvény, ha nincs összhangban például a bánya-, illetve a gáztörvénnyel. Herényi Károly (MDF) frakció­ja részéről szintén támogatásá­ról biztosította az előterjesztést, amely viszonylag nyugalmas pia­ci átmenetet biztosít a szektor­ban. A képviselő kezdeményezte, hogy a kormány vizsgálja meg a hagyományos erőművek környe­zetvédelmi állapotát. Balczó Zoltán (MIÉP) elmond­ta, hogy Kaliforniában is megbu­kott a liberalizált rendszer, bár annak terveit hozzáértők dolgoz­ták ki - az állam végül kénytelen volt beavatkozni a kaotikus piaci folyamatokba. A képviselő közöl­te: a piacnyitás következtében az árak egyértelmű növekedésére kell számítani. A hozzászóláso­kat követően az elnöklő Áder Já­nos az általános vitát elnapolta. Este ismét napirendre került a parlament alelnökének megvá­lasztása, Bánk Attila kisgazda képviselő személyében, ám a honatyák száma - hat fő híján - nem érte el a határozatképesség­hez szükséges küszöböt, így most sem sikerült betölteni az üres alelnöki posztot. ___ ■ KIN CSÜNK A NEMZETÉ. A fenti címmel nyílt kiállítás a fővárosi Iparművészeti Múzeumban abból az alkalomból, hogy újra nyilvá­nosan működik a Múzeum Baráti Kör. - Megmutatjuk a múlt értéke­it azért, hogy erősítsük a jelent - mondta a megnyitón Simon Károly, a múzeum főigazgatója. ______________fotó: europress/kallus ovörcv Ét kezési jegy: falatnyi segítség Szakmai szervezetek mellett fideszes politikusok is szorgal­mazzák, hogy emeljék meg az étkezési jegyek adómentes ha­tárát, vagyis az eddigi 1400 forintos étkezési utalványok he­lyett 2600, vagy akár 4200 forint értékben kapjanak az alkal­mazottak étkezési jegyet. A pénzügyminisztérium nem támo­gatja az ötletet. Az Étkezési Utalványforgalmazó Egyesülés igazgatója azt javasol­ja, 4200 forintra emeljék fel a je­lenleg 1200 forint értékű étkezé­si utalványok értékét. Bessenyei Bálint szerint a melegétkeztetési hozzájárulás adómentes határát 2200 forintról 6600 forintra kel­lene emelni. A minimálbér-tár­gyalások során felmerült ötletet a pénzügyi tárca azzal söpörte le az asztalról, hogy a javaslat megvalósítása többmilliárdos adó- és járulékkiesést vonna maga után. Koltai Ildikó fideszes képviselő egy párttársával közösen elkészí­tett módosító indítvánnyal állt az egyesülés mellé. A politikusok véleménye szerint azért szüksé­ges az utalványok reálértékének emelése, mert azok a nettó átlag- keresetekhez viszonyítva az euró­pai országok közül nálunk a leg­alacsonyabbak. Az Utalványforgalmazási Egyesülés igazgatója fontosnak tartja, hogy a minimálbér-tár­gyalások lezárultával se menjen feledésbe az utalványok adó­mentes határának emelési ötle­te. Bessenyei Bálint szerint az elmúlt tíz évben az utalványok vásárlóereje jelentősen vesztett értékéből. Míg a rendszerváltás után havonta 7-8, addig ma már csak 3-4 étkezést fedeznek a je­gyek. Az utalványok tervezett emelésével vásárlóértékben, re­álértékben körülbelül az 1990-es évek szintjét érhetnék el. Mind­emellett az egész gazdaságra élénkítő hatása volna az étkezé­si jegyek adómentes határának felemelésének, a kis- és közép- vállalkozások mellett a költség- vetés is jól járna - állítják a szak­emberek. Mindezt cáfolja a pénzügyi tár­ca, szerintük többmilliárdos adó- és járulékkieséssel járna az étke­zési jegyekkel kapcsolatos új el­gondolás. Számításaik szerint ha az étkezési utalvány értékhatárát 400 forinttal emelnék, az állam- háztartás több mint 3 milliárd forintos bevételtől esne el, ezer- forintos emelés esetén pedig 6,5 milliárd forint lenne a költség- vetés bevételkiesése. MR-HM Hírek ELÉGEDETTSÉG. Nem tér vez változtatást az egészség- ügyi tárca élén Orbán Viktor. A miniszterelnök a Fidesz frakcióülése után elmondta, elégedett Mikola István mun­kájával, igaz, nem mindenben ért vele egyet. A miniszter kétségkívül nem könnyű ember, de mégis jól lehet vele dolgozni, mert energikus, nyílt és vállalja a vitákat - mondta a kormányfő, aki szerint a kórház-privatizációs törvény a német modellre épül és jó irányt jelöl. KORRUPCIÓ. Magyarország a vizsgált 91 állam között a 31. a korrupciós állapotokat feltérképező rangsorban. A sorrendet Finnország veze­ti, azaz a jelentést elkészítő Transparency International (TI) vizsgálata szerint ebben az észak-európai államban lelhető fel legkevésbé a kor­rupció. A felmérést közzétevő civil szervezet független az egyes államoktól. A jelentés bírálja a Magyarországon tapasztalható átláthatatlan közbeszerzési eljárásokat, az autópályák pályáztatás nélküli építtetését, de foglal­kozik a Székely-üggyel, vala­mint a parlamenti olajbizott­ság tevékenységével is. (M) NÖVEKEDÉS. A reálkerese­tek 4,6 százalékkal nőttek az első nyolc hónapban a ta­valyi hasonló időszakhoz ké­pest. A Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta, hogy a bruttó nominális átlag- kereset a január-augusztusi időszakban 16,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 15,2 szá­zalékkal volt magasabb, mint 2000 első nyolc hónapjában. Augusztusban a teljes munka­időben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 97495 forint volt, 17,2 százalékkal magasabb, mint tavaly augusztusban. CSÖKKENÉS. Négyszáz fő­vel csökkent a regisztrált mun­kanélküliek száma szeptem­berben, így a hónap végén közel 345 ezer munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok - közölte a Gazda­sági Minisztérium. Ez az egy évvel korábban regisztrált számhoz képest több mint 24 ezer fős csökkenés. EGYÜTTÉRZÉS. Nancy Goodman Brinkerrel folytatott keddi budapesti megbeszél sén Medgyessy Péter átadta tz amerikai nagykövetnek azokat az üzenőlapokat, amelyeken - az MSZP Üzenet a terrorizmus ellen című akciója keretében - a főváros lakói kifejezésre jut­tatják a terrorizmus elleni tilta­kozásukat, s üzeneteket külde­nek New York és Washington polgárainak. SZEGÉNYSÉG. Magyarorszá­gon a gyermekek harmada szegény családba születik, és a kisgyermekek vannak leg­inkább kitéve a szegénység kockázatának - közölte Lévai Katalin szociológus az Egyen­lő Esélyek Alapítvány vezetője a Szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából rende­zett keddi budapesti tanács­kozáson. Az ENSZ 1992-ben nyilvánította a szegénység elleni küzdelem világnapjává október 17-ét. ÁRVÍZKÁROSULTAK. Mint egy száz tarpai lakos kivételé­vel fűtött helyre költöztették át a sátrakból a saját otthon­nal még nem rendelkező káro­sultakat az árvíz sújtotta szat- már-beregi falvakban - mond­ta el kedden Istenes Sándor ezredes, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság vezetője. * A > í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom