Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-02 / 230. szám

6. OLDAL 2001. Október 2., Kedd A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Csima Jó­zsef. Az alpolgármester: Kiss György. A képviselő-testület tagjai: Bndáné Simonfalvi Katalin, Helmesz Károly, Pető Józsefné és Jankó Gyula. A jegyző: Parrag Ferencné. A könyvtár vezetője: Kis- Fónai Zoltánná. m Kaposkeresztúr Először 1328- ban említi okle­vél Szent-Ke­reszt néven, a pannonhalmi apátság birtoka­ként. Az 1700- as évek elején 200-250 lakosa volt. Legnagyobb lé- lekszámát a falu a hozzá tartozó Rákópusztával 1910-ben érte el: 1107- en lakták. A követő években azonban 40 család kivándorolt Amerikába. A Gyulai Gaál családnak volt Itt nagyobb birtoka, a falu határának mintegy 80 százaléka azonban már akkor is a kis­birtokosok tulajdonában volt. A mező­gazdaság kiemelkedő ágazata, a szak­szerű szarvasmarha-tenyésztés folytán a lakosság bizonyos jómódhoz jutott. 1932 és 1948 között tejszövetkezetet tartottak fenn a gazdák. A község első katolikus népiskoláját 1839-ben építet­ték. Az 1941-es népszámláláskor a 940 lakos közül 57 vallotta magát német anyanyelvűnek. Kaposkeresztúr egyike a legnagyobb népességfogyást elszen­vedő községeknek: 1960-ban még 899- en lakták, ma mindössze 432-en. A világ széléről a közepébe Már a harmadik választási ciklusban tölti be Csima József a polgármester tisztét. Azt vallja: nem lehet a világ széléről egy pillantás alatt a közepébe lépni. Az első négy évben sikerült Kaposkeresztúr alapvető infrastrukturális gondjait megolda­nia, de azóta pénz csak kisebb fejlesztésekre jutott. Csima Józsefnek, Kaposkeresztúr polgármestereként az ivóvíz már megkezdett hálózatának kiépítése volt az első dolga. A település ez­KAPOSKERESZTÚR PÉNZE Átadóit pénz intézménylenntartásra zel egy modernebb korba lépett, ám azóta nehezen veszi föl a ver­senyt az újabb kihívásokkal.- A falu földrajzi fekvése is magában hordozza a kettőssé­get. Egyfelől nagyon csendes és szép a környezete, másfelől kis­sé a világ végét idézi a zsáktele­pülés. Ez utóbbi, sajnos, sokkal többet nyomott a latban az utóbbi évtizedben a zselici táj szépségénél - mondta Csima Jó­zsef. - Kialakítottuk a gáz­cseretelepet, a vízmüvet is meg­építettük, de az önkormányzati épületek állagmegóvásán és az útjaink toldozásán-foldozásán túl nem jutottunk sokra. S a la­kosság léleksZáma is olyannyira csökkent, hogy kénytelenek vol­tunk bezárni a nagy múltú, nyolcosztályos iskolát is.- Az alsó tagozatosok sem jár­hatnának helyben iskolába?- Amikor bezártuk, már csak hat gyermek járt oda. Ennyinek pedig nem érdemes fenntartani az isko­lát. Még akkor sem, ha azóta vala­melyest ismét növekszik a gyere­kek száma. Most húsz óvodásunk jár Batéba, s a negyven általános is­kolás Taszáron tanul. Az önkor­mányzat nagy gondot fordít a tá­mogatásukra, de a legtöbb pénz így is a munkanélküliek segélyezé­sére megy el. A munkaképes korú lakosság 70 százaléka állástalan.- Ebből adódhatnak a környé­ken gyakori lopások, betörések?- Van egy réteg, amely sosem dolgozott. Ezek az emberek még alkalmi munkát sem próbálnak ke­resni; nekik egyszerűbb, ha mások tulajdonát dézsmálják. Szinte min­dennapos a terménylopás, a pin­cék feltörése; a megélhetési bűnö­Marhát hizlal a lóhere Azt beszélik... ...hogy a sok betörés miatt felál­lítanak egy polgárőrcsoportot, amely sűrű portyázással próbál­ja kiszűrni a bűnözőket. A ter­vek szerint négy roma szárma­zású fiatal is helyet kapna a nyolcfőnyi csapatban. ...hogy ötvenezer forintos gyorssegélyt kap a település leg­nehezebb szociális körülményei között élő családja. A segítség elkél, hiszen tizenketten laknak egy 90 négyzetméteres családi házban. ...hogy újraélesztik az ifjúsági klubot a településen. A régi isko­la épületben lenne alkalmas he­lyiség az ifjak számára, már csak a megfelelő klubvezetőt kell megtalálniuk. ...hogy a könyvtáros akkor is kinyit, ha valakinek sürgősen szüksége van egy kis olvasniva­lóra. Elsősorban persze diákok jelentkeznek látogatási időn kívül egy-egy kötelező olvas­mányért. ■ Háromszázötven szarvasmarhát ne­velnek a keresztúri majorban. Batéból hozzák nyolc hó­napos korukban az üszőket, s vemhe­sen terelik vissza őket a keresztúri legelőkről. Kiss György telepvezető tizennyolc év óta felügyeli az állo­mányt. Két éve azonban nem a szövetkezet, ha­nem egy szekszár­di vállalkozó tulaj­dona a szarvas- marha-nevelde. A telepvezető szerint a lóherében gaz­dag keresztúri fű­nél jobb nem is kell a legeltetésre alapozott, kötetlen állattartás­hoz. A major öt helybélinek ad megélhetést, kö­zülük három gondozó, s a vagyonvédelem az éj­jeliőr feladata. A száj- és körömfájás okozta piaci hatások el­lenére is megéri az állattartás, de csak ebből megélni nem lehet. A gazda ezért tart sertést, ba­Több mint háromszáz marhát nevelnek a keresztúri majorban Kiss Györgyék romfit, és két társával együtt a földművelésbe is belefogott. Ötvenöt hektáron termeszt őszi árpát, búzát és kukoricát, s a vetésforgó kedvéért néha napraforgót meg repcét. S ha még marad szabad­ideje, azt már teljesen a szőlőnek szenteli, hiszen ezer négyszögölnyi birtokán zamatos bort adó fürtöket érlel a nap. _______________________■ Új alapon ismét szövetkezés Az egykori November 7. téesz a Kaposmente-Baté nevet kapta az átalakulás után - tudtuk meg Szi­geti Imrétől, a szövetkezet elnö­kétől. Kaposhomok, Kapos­keresztúr, Taszár és Baté földjein gazdálkodtak 1992-ig, akkor azonban magánkézbe került a föld. Megszűnt a szövetkezet ter­melőtevékenysége, s manapság csak a vagyonvédelmet és a köny­velési feladatokat látja el néhány alkalmazott. A keresztúri termő- terület egy részét azonban már továbbadták az új birtokosok, egy kisebb hányada külföldi kezébe került. A legnagyobb területen azonban az új típusú Kapospart szövetkezet gazdálkodik. Szigeti Imre elmondta: a növényter­mesztésre szakosodtak, és 350 hektárt művelnek, ebből hat csa­lád tizenhét tagja él. Az ígért álla­mi támogatások elmaradása miatt Messziről jött új betelepülők AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA : TAKÁCS ZOLTÁN A FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Még mindig akad vevő a falu biztonságosabb ré­szén levő és jobb állagú házaira. Legutóbb egy er­délyi házaspár költözött a faluba, s együtt laknak fi­uk családjával. Laskai Józsefék Vajdahunyadon laktak, s nyugdíjba vonulásukkor döntöttek úgy, hogy lakóhelyet s egyúttal országot váltanak. Több faluban is szétnéztek Kaposvár környékén, és a zselici táj szépségét látva Kaposkeresztúr mellett döntöttek. Választásukban az is közrejátszott, hogy fiuk és menyük is a megyeszékhelyen dolgozik, unokáik pedig a taszári iskolába járnak. Laskai Jó­zsefné elmondta: a májusi költözés óta rengeteg volt a tennivaló. Rájuk hárult a ház felújítási mun­káinak java és az udvaron a „dzsungel” megszünte­tése is. Bővítették a három nemzedéknek otthont adó házat, s építettek egy korszerű fürdőszobát. Nyárra a kert már meghozta első gyümölcseit, de még sok a gaz az elhanyagolt területen. A tevékeny házaspár most élvezi a nyugdíjasévek nyugalmát, s mint mondták: jól megvannak az új szomszédok­kal is. Egyelőre a falu alvégén garázdálkodó tolvaj­banda is elkerülte őket, s hogy ez továbbra is így maradjon, arról a ház előtt csaholó német juhász gondoskodik. ______________________________■ zé s minden lehetséges formájával találkozunk. Ezt a rendőrök szigo­rúbb ellenőrzése sem tudta megfé­kezni. Kifigyelik az önkormányzat által foglalkoztatott mezőőr moz­gását, és a másik irányba indulnak beszerző körútra.- A közbiztonság romlása elle­nére jöttek a faluba olaszok és né­metek is.- Megvették a jobb állapotú há­zakat, de nincsenek sokan. Meg­esett az is, hogy már a vételárra is kezet ráztunk, mégis visszaléptek az üzlettől, amikor szemügyre vet­ték a falu másik utcáját is. A szép környezet mellett azért szükség van egyfajta komfortérzetre is, ez pedig nincs meg az infrastruktúra hiányosságai miatt. Mikor szóba került a vezetékes gáz bevezetése, a 120 háztulajdonos közül csak húsz írta alá a szándéknyilatkoza­tot. Egyelőre várni kell a szenny­vízhálózat kiépítésére is, de ezt a dombóvári kistérség többi telepü­Csima József polgármester lésével közösen szeretnénk meg­oldani. A legfontosabb cél termé­szetesen a munkahelyteremtés. Erre azonban jelenleg nincs sok esély. S amíg ennek nincsenek meg a feltételei, addig nem láthat- juk az alagút végét. ___________■ az onban nem elég, ha csak a ga­bonával, napraforgóval, a szójá­val és a repcével törődnek; kive­szik részüket a környék gazdál­kodóinak birtokán végzett szol­gáltatásokból is. Remélik, hogy az agrárreform nemcsak a megélhetésükhöz te­remt biztos alapot, hanem idővel munkahelyeket is adhat majd az egykori téesz állástalanná vált dolgozóinak.________________■ Kö nyvtár az iskolából Az egykori iskola épületét öt éve rendezték be könyvtárnak, s az­óta a fiatalok egyik legkedveltebb gyülekezőhelye. Ehhez az is kel­lett, hogy a frissen meszelt falak­hoz vadonatúj polcokat tegye­nek, s garmadával álljon rajtuk az olvasnivaló. Kis-Fónai Zol­tánná könyvtáros elmondta: két­ezernél is több kötet vár a betűre éhes ifjúságra. Az induláskor ma­ga sem számított rá, hogy az is­kolások mellett lesz 70 éves be­iratkozott olvasója is. Márpedig most 86-an látogatják rendszere­sen a bibliotékát, ahol megtalál­ható az összes kötelező olvas­mány és a szépirodalom remekei is. A szép környezet és a társasjá­tékok is idevonzzák a gyereke­ket, s ha egy kis testmozgásra vágynak, csak az udvarra kell ki­menniük. A játszóteret ugyanis tavaly építette a lakosság társa­dalmi munkában. A szülők segít­ségét a gyerekek ünnepi műsor­ral köszönték meg, s annak a próbáit is természetesen a könyv­tárban tartották. ■ Labdát varrna a kisebbség A lakosságnak mintegy a 40 száza­léka roma. A164 cigány érdekkép­viseletét azonban eddig semmi­lyen szervezet nem vállalta. Ezen akar változtatni Harangozó Kál­mán, s ezért létrehozta a Kaposkeresztúri Demokraták Ki­sebbségi Szervezetét.- Szeretnénk megalakítani jö­vőre a cigány kisebbségi önkor­mányzatot is, hogy a civil szerve­zettel összefogva javítsunk a ro­mák helyzetén. Ebben igazán kor­szakváltás kell, mert a megítélé­sünket és érdekképviseletünket nézve még mindig a múltban élünk. Az összefogást sürgető cigány vezető szerint a romák és a lakos­ság másik fele között áthidalható volna a szakadék, ha a két fő gon­dot megoldanák: mérsékelnék a munkanélküliséget és visszaszorí­tanák a bűnözést.- A bűnözőket kiközösítik a jó szándékú, munkából élő cigányok is. Ezért is szeretnénk idővel létre­hozni a polgárőrséget, s abban lenne helyük a becsületes ro­máknak. A másik nagy tervünk: egy labdavarró üzem idetele­pítése. Már megtettük az első lépéseket. Sok itt a kép­zetlen ember, de ezt a tevékenységet hamar elsa­játíthatnák, akik a maguk munká­jából akarnak megélni. Harangozó Kálmán szeretné bebizonyítani, hogy nemcsak a le­vegőbe beszél, amikor terveit han- gozatja. Úgy véli, az összefogással épített játszótér és a 38 tagú szer­vezet is igazolja terveik komolysá­gát. Azt is elérték, hogy a kiván­dorlást komolyan fontolgató egyik nagy családot maradásra bírják. A roma vezető szerint érdemes Kaposkeresztúron maradni, mert megteremtik a kisebbségnek is az elfogadhatóbb életfeltételeket. ■ A boltos tekintélye Több mint harminc éve szolgálja ki a vevőket a keresztúri boltos. Pe­tő Józsefné sok mindent megélt már, de a legutóbbi időknél rosz- szabb életkörülményekre nem emlékszik. A vegyesbolt a legjobb hely arra, hogy összegyűljenek az asszonyok és megvitassák a falu­ban történteket. - Manapság na­ponta ugyanarról folyik a szó - mondta. - Szinte nincs olyan ház a faluban, amelyikbe ne lopakodott volna be már hívaüan látogató. Ilyen szempontból legalább biz­tonságos a bolt, hiszen a gyakori betörések miatt pár éve fölszerel­ték riasztóval, s ez távol tartja a bűnözőket. Ennek is köszönhető, hogy a kis üzlet viszonylag ala­csony árakkal sok vásárlót vonz. Az utóbbi hónapokban nem volt ritka a kétmillió forintos for­galom sem, de ehhez persze az élelmiszeren kívül vegyi árut, ruhane­műt és eseten­ként még mű­trágyát is áru­sít. Régebben tápbolt is volt az épület egy részében, de egy éjszaka mindent el­loptak a raktárából, s azóta szüne­tel ez a tevékenység. A boltban, bár meglepő, a nyitva tartás idején sem gyakori a lopás. Pető József­né úgy véli, mivel több nemzedék nőtt fel a munkája során, talán van annyi tekintélye, hogy nem­igen mernek elcsenni árucikke­ket. Az egyedülálló öregek esetei folytán azonban nem hisz a tolva- jok „betyárbecsületében”. ■ Laskai Józsefné kertjében megterem a bab is Az oldal elkészítését a kaposkeresztúri önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 0 8 8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom