Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-13 / 240. szám

6. OLDAL 2001. Október 13., Szombat A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztő­je az önkormányzat. A polgármester: dr. Karabinszky Gyula. Az alpolgármester: Kárpáti József. A képviselő-testület tagjai: Fe­kete Andor, Kovács Sándor, Morvainé Török Csilla és Varga Zoltán. A körjegyző: dr. Kiss Pál, m Kisközség marad Somogy északi kapuja Már az önkormányzat megalaku­lásának évében, 1997-ben község- házavatót és falunapot tartottunk, hírlevelet jelentettünk meg, hulla­dékgyűjtő pontokat létesítettünk; igyekeztünk minél gyorsabban beüleszkedni a somogyi települé­sek sorába - mondta dr. Karabinszky Gyula szántódi pol­gármester. A Somogy megye északi kapujá­nak tartott Szántód a polgármester szerint erőteljesen fejlődik.- Kezdettől szeretnénk kialakíta­ni a község önálló arculatát, szem előtt tartva, hogy megőrizzük a kis­településjellegünket; nagy léptékű, városias beruházásba nem kez­dünk - hangsúlyozta dr. Karabinszky Gyula. - Annak a pénznek egy részét, amiből fejlesz­tenénk, évről évre félretesszük, hi­szen a Zamárdival zajló határvita miatt azon a területen nem kez­dünk bele semmi maradandóba. A jelentős helyi adóbevételek (idegenforgalmi és iparűzési) te­remtik meg Szántód anyagi bizton­ságát - legalábbis a közvélemény szerint. A polgármester azonban a takarékos gazdálkodást helyezi a rangsor élére. - Húsz-huszonötmil- lió forint folyik be évente idegenfor­galmi adóból - áhította. - Igaz, hogy ez a költségvetésünknek több mint a tíz százaléka, mégis kevesebb an­nál, mint amennyit a strandok álla­potának megóvására, a karbantar­tásra és hulladékgyűjtésre költünk. Úgy is lehet tekinteni, hogy ez a pénz befolyik, de rögtön ki is. Állí­tom viszont: azon, hogy a földvári körjegyzőséghez tartozunk - nin­csenek önálló intézményeink, ott zajlik az ügyintézés, ott az orvosi rendelés, az iskola, az óvoda - negyven százalékot megtakarítunk. A révet meg az üzletházat jelölik meg sokan jelentős bevételi forrás­ként, de az is a mi gondunk, hogy ‘néhány éve a feketevalutázókat még kommandósokkal kellett szét­kergetni, vagy hogy a révből kifutó diszkóhajó fölveri az üdülőterület csendjét. A megalakulás óta semmit sem adtak el, mégis növelték a község vagyonát. Vízparti területet vásárol­tak, közösségi házat építettek saját erőből, korszerűsíttették a közvüá­gítást és az útépítés eredményeként a révnél megszűnt a közlekedési káosz, miután dr. Karabinszky Gyula élénken lobbizott ezért az il­letékes tárca államtitkáránál, s már készek a kiforduló továbbépítésé­nek a tervei is.- Elkészíttetjük végre a község rendezési tervét - tette hozzá. - Jó lenne megoldást találni arra, hogy ne béreljük a községházát. Komfor­tosabbá kellene tenni a szaba stran­dot vizesblokkokkal, sportlétesít­ményekkel, kiszolgálóegységekkel; mindehhez természetesen szükség lesz vállalkozói tőkére is. Szántód lakossága, úgy tetszik, hamarosan csaknem a kétszeresére nő: az 1999-es népszavazáskor ki­nyilvánították csatlakozási szándé­kukat a most Kőröshegyhez tartozó somosiak. Erre a jogszabály szerint csak a választások évében, tehát jö­vőre kerülhet sor. Arra a kérdése, hogy egy esetleg Ú Dr. Karabinszky Gyula polgármester kedvezőtlen bírósági döntés nyo­mán nem csökken-e majd számot­tevően a község területe, dr. Karabinszky Gyula azt felelte: - Hi- szünk az alkotmányban. _______■ Szántód A tihanyi apát­ság alapítóleve­le 1055-ben már említi mint fontos átkelőhe­lyet. Szántódot és környékét i. András a tihanyi apát­ságnak adományozta. A rév első móló­ját és kikötőjét 1802-ben építették, s 1839-ben a Rév-csárdát. Itt várakoz­tak a dereglye megérkezéséig az át­kelni szándékozók. Az 1945-ig egyházi tulajdonú majort ma szántódpusztai idegenforgalmi és kulturális központ­ként ismerik. A település legújabb kori történelme a rendszerváltással kezdő­dött; az itt élők a Zamárditöl elválás, az önálló falu alapítása mellett döntöt­tek. 1991-ben kezdeményezték elő­ször, de akkor Zamárdi megakadályoz­ta a népszavazás kiírását. Az önkor­mányzati törvény változásával 1996- ban ezt is megtartották. Földhivatali és levéltári adatokra alapozva jelölték ki a falu határait. A népszavazás dön­tése folytán a köztársasági elnök 1997. április 15-én Szántódot 343 la­kossal .önálló településsé nyilvánította. Az első képviselő-testület 1997. július 3-án tette le az esküt. Növekvő lakosság és bevételek A BEJELENTETT VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA A község állandó lakosainak száma folyamatosan nő, már 390-en vannak. 1997 óta tizen­négy újszülöttet anyakönyvez­tek Szántódon. Nekik az önkor­mányzat a Szántód ifjú polgára címet adományozza, s hozzá egy - tizennyolc évre lekötött - tízezer forintos biztosítást. Szántódón 340 lakó- és 900 üdülőingatlan van. A vendégéj­szakák után fizetendő idegen- forgalmi adó itt 200 forint. Mi­közben a szálláshelykínálat vál­tozik - bezárt egy nagyobb üdü­lő, ugyanakkor növekszik a ma­gánszálláshelyek színvonala -, egyre több turista vesz ki szo­bát, így nő a kurtaxából szárma- zó helyiadó-bevétel. ________■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÓNAI IMRE, KESZTHELYI ZOLTÁN FOTÓ: ESZES ANDREA Puszta Európa Nostra-díjjal Közepes szezont zárunk; a napokban még foglalt volt kilenc lakosztályunk, lovastúrázók innen indul­va járták be a környéket - mondta Horváth Piroska, a Siotour idegenforgalmi és kulturális központjá­nak vezetője. Szántódpuszta 1995-ben kapta meg az Európa Nostra-díjat a XVIII-XIX. századi építészeti hagyo­mányok őrzéséért, a mű­emlékek helyreállításáért. Ma is áll a kúria, ahol vala­ha Pálóczi Horváth Ádá- mot, a leghíresebb bérlőt látogatta meg Kazinczy Fe­renc. Az 1799-es össze­íráskor a pusztán udvar­ház, kápolna, kocsma, gé- meskút állt, a házakban csősz, pásztor és erdőőr lakott; az épületek körül gyümölcsös, kukoricás, árpás, veteményes és káposztáskert. Akkortájt épül- lovaspályán. Jövőre többször tartunk díjugrató- és tek a ma is álló cselédházak, istállók, ólak, kukorica- kettesfogathajtó-versenyt az elő- és utószezonban. Az góré, a bognár- és a kovácsműhely. S ez mind átvé- idén az endrédi csipkeverő asszony aratta a legna- szelte az 1945-öt követő átalakulást. Előbb téesz gaz- gyobb sikert. Legtöbben pedig akkor jöttek, mikor a dálkodott itt, majd a megyei tanács idegenforgalmi siófoki közútkezelő-konferencia 540 résztvevője ide- hivatala kezdeményezte az épületek számbavételét, látogatott; párhuzamosan zajlottak a tárlatvezetések, helyreállítását és újszerű hasznosítását. A teljes fel- és három cigánybanda húzta a háronj étteremben, újítás 1985-ben fejeződött be. Horváth Piroskától tudjuk: pályáznak a Széche­- A lovashagyományok a legjelentősebbek, azt nyi-tervre. Szükségessé vált a műemlék épületek te­szeretnénk ápolni mi is - mondta Horváth Piroska. - főzetének újranádazása, s a központi téren felújíta- Korábban nagy nemzetközi versenyeket rendeztek a nák a díszburkolatot is._____________________■ Me gírja a szétválás történetét Negyvenkét évig dolgozott a MÁV- nál Darvas Jenő, mielőtt 1982-ben belecsöppent volna a közéletbe. A településért végzett munkájáért az­óta díszpolgári címmel tüntették ki és örökös testületi taggá választot­ták. Ő volt egyebek közt a Szántód és Zamárdi szétválását előkészítő bizottság elnöke is.- Alapító tagja vagyok a helyi nyugdíjasszervezetnek - mondta egy éve alakult majdnem 40 taggal, és a polgárőrségnek is, amely Ko­vács Sándor vezetésével dolgozik. Egy éve még jártam velük a Tra­bantommal, de erre ma már nem vállalkozom. Amióta van polgárőr­ség, csökkent a betörések száma. Mióta Darvas Jenő a közéletben tevékenykedik, semmire nincs ide­je. Már a MÁV-val sincs kapcsolata. Szerelme a vasút iránt - ahonnan a legmagasabb tiszti ranggal távozott - azért megmaradt. Szenvedélyes gyűjtő: az egykori mozdonyokról figyelemre méltó a fotóalbuma.- Szántódon létesítettek először vasúti megállót a Balaton déli part­ján, 1861. április 11-én - mondta, s azt is, hogy vannak még tervei. - Rengeteg elfoglaltságom mellett szeretnék elkészíteni egy helytörté­neti kiadványt. Ebben a falu XX. századi történelmét foglalom ösz­sze, külön ki­emelve a szét­válás idősza­kát. Ezt kiválóan ismeri. Mikor még együtt volt a két tele­pülés, tanács­tagként tevé­kenykedett. A szétválás után viszont nem ő lett a falu első embe­re.- Akkor már 75 éves voltam - mondta. - Ha legalább tíz évvel fia- talabb vagyok, elvállalom._____■ Tö bbéves határvita a szomszéddal Ahogy Zamárdinak, úgy Szántód­nak sincs jelenleg érvényes, bíró­ság által is megerősített közigazga­tási határa. Több éve zajlik a per a két település között, a döntés azonban egyre húzódik. A bíróság többször is megegyezésre szólítot­ta föl az önkormányzatok vezetőit. Az elválást követően Zamárdi nem fogadta el azt a határvonalat, amit a szántódiak húztak meg a népszavazáskor. Legutóbb a Leg­felsőbb Bíróság új eljárás lefolyta­tására kötelezte az első fokú ható­ságot. Évekbe telhet, mire jogerős ítélet születik. Addig ez a „törvé­nyen kívüli” állapot marad, s ez ugyancsak kedvezőtlen mindkét községnek. A szántódi önkor­mányzatnak azért, mert nem mer olyan fejlesztésekbe fogni, ami a vitatott területet érinti. A szántódi elképzelés szerint egyébként a rév, a Siotour-kempingek, a Tempó üz­letház és a környező szabad terüle­tek is hozzájuk tartoznak, míg Zamárdi szerint csak a rév és az azt övező terület. A vitatott területek tulajdonlása rengeteg pénzt, helyi adót jelent bármelyik fél számára. Azon túl pedig fejlesztési lehetőségeket is. Lényegében emiatt folyik most is a vita. A szántódiak úgy gondolják, hogy nekik van igazuk. Ezt régi ok- iratokkal is igazolják._________■ Hi ányzik a teniszpálya Negyvenkét éve szántódi nyaraló­tulajdonos dr. Cserei Emil. Koráb­ban büntetőbíróként elsősorban a vagyon elleni bűncselekmények­kel foglalkozott, s talán ezért is elővigyázatos.- Jó a közbiztonság, de azért minden ősszel hazavisszük az ér­tékes holmit - mondta. Az év egyik felét Szántódon tölti, a mási­kat a fővárosban. - Tavasszal az­tán mindent visszahozunk. Előre nem kell bevásárolnunk; itt min­denhez hozzájutunk az élelmisze­rektől a műszaki cikkekig. Mióta nyaralótulajdonos vagyok, csak egyszer törtek be hozzánk. Sze­rencsére van a közelben egy helyi lakos, aki figyeli a környék nyara­lóházait. Homokos fövenystrandot is ki­alakított az önkormány­zat a nyaralója közelében. A 86 éves bíró elmondta: a gyerekek imádják a ho­mokos partot, s neki egyéb­ként is tíz déd­unokája van.- Egyedül csak a teniszpályák hiányoznak - tette hozzá dr. Cse­rei Emil. - A közelünkben is egy nagyobb társaság jár át a városba, hogy hódoljon a szenvedélyének. Az önkormányzat parkot akar ki­alakítani; én inkább a pályákra szavaznék. Azok még bevételt is hozhatnának. ■ Csaknem kétezerféle áru- Akik a főnököt keresik, sokan meglepődnek, mikor kilépek az irodából - mondta Karabinszkyné Nagy Gizella. - Néhányan még furcsállják, hogy például víz- vagy villanyszereléshez szükséges áruk vásárlásában hölgy segít ne­kik. A boltban leginkább ezeket a cikkeket keresik. Valamilyen épít­kezés vagy felújítás ugyanis min­dig van a faluban. Otthonosan mozog a műszaki cikkek között, hiszen már tizen­két éve vezeti az üzletet. A 320 négyzetméter alapterületű épület­ben szinte minden kapható a csapbetéttől a színes tévéig. Az utóbbi években csak bővült a kí­nálat, ma már csaknem kétezerfé­le áru közül választhatnak a vá­sárlók. Ha a nyaralótulaj­donosok ott­hon felejtenek valamit, amire szükségük volna, itt meg­kaphatják.- A szétvá­lás után egy ideig itt kapott helyet a pol­gármesteri hivatal is - mondta Karabinszkyné Nagy Gizella. - Egy külön bejáratú iroda volt az üzletben, oda jártak az emberek intézni ügyes-bajos dolgaikat. S rendeztünk már két majálist is az előttünk levő parkolóban, ahogy illik: sörrel és virslivel. ■ SOMOGY ÉSZAKI KAPUJA. Szántódot a rév tette Somogy északi kapujává; a két part között évszázadokig fadereglyén keltek át, s a kézi erő mellett a szelet is vitorlába fogták. A múlt század elején már száz embert befogadó nagy fahajó járt; a révészek akkor még füst­jelekkel tudatták egymással a szállítandó utasok számát. Szezonban különösen nagy a forgalom. ■ Az oldal összeállítását támogatta a KAR-KER Kft és a szántódi önkormányzat A L M A N A C H - 2 O 4 Rendszeresen tartanak érdekes és látványos lovasbemutatókat is a pusztán

Next

/
Oldalképek
Tartalom