Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-12 / 239. szám
6. OLDAL 2001. Október 12., Péntek '4 A GONDOS GAZDÁK A település irányítója és fejlesztője a barcsi képviselő-testület, valamint a településrészi önkormányzat. Ennek a vezetője: Molnár Attila. A tagjai: Kovács József, Jobbágy Csaba. A jegyző: Balázsné dr. Vástyán Krisztina. _______ ■ Drá vaszentes A Drávaszentesen átfolyó patakot már egy 1193-ban keltezett oklevél is említi Zudurlgh, azaz Szederig vagy Szederjes néven. 1231-ben Sceder- weg néven a Tlbold nemzetség birtokában volt a helység, majd 1495-ben a Báthoriak tulajdonába került. A török hódoltság Idején elpusztult a település. 1677-ben a Széchenyiek birtokolták, és horvát telepeseket költöztettek ide. 1873 táján a falu határából kivált Tarnóca. akkor még puszta. A közelmúlt története szorosan Barcs- v hoz kapcsolja Drávaszentest. 1979 óta a városhoz tartozik, alsó tagozatos iskoláját a körzetesítés során szüntették meg. Rideg marhák a régi legelőn Az ősborókás mellett Drávaszentesen lesz a Duna-Dráva Nemzeti Park másik fontos bemutatóhelye. A kaszálók és mocsaras rétek élővilágával ismerkedhetnek meg itt a látogatók. Sok vízimadár és jó néhány védett növényfaj - nyári tőzike, kockás liliom, kosborfélék - találhatók a nemrég kialakított bemutatóhelyen. Drávaszentest főleg tavasszal - madárvonulás idején - és nyár elején lesz érdemes fölkeresni, amikor jól megfigyelhetők a réten élő cankók, bíbicek, kócsagok, réti sasok és fekete gólyák. Madármegfigyelő tornyot is fölállítottak a területen, és másfél kilométer hosszan tanösvényt alakítottak ki, ez végigvezet a szentesi réten, a környék tölgy- és kőriserdein. Összesen több mint százhektáros lesz a bemutatóhely. Hamarosan negyven szürkemarhát is hoznak ide. Ezekben a napokban építik a tartásukhoz szükséges karámot, s már az idén legelhetik a szentesi füvet. A ridegtartás bevezetésével a természetvédelmi terület kezelését igyekszik megoldani a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága, és egyúttal látványosságnak is szánják az állatokat. így újrahasznosítják az egykori községi legelőt és a környékét, ösz- szesen hetvenhektárnyi területen legelhetnek majd a szürkemarhák. A beruházás jövőre folytatódik: irodát, konferenciatermet és oktatótermet alakítanak ki a faluban. Az ehhez szükséges ingatlant már kiválasztották, az átalakításhoz szükséges támogatásért pedig pályáznak. A lakosság mindettől azt várja, hogy egy kicsit megélénkül a falu élete. Előtérbe kerül Drávaszentes, és a nemzeti park létesítményei jótékonyan hatnak a közösségi életre is. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ FOTÓ: BÉRES FERENCNÉ Kamionoktól szenved Drávaszentes Mindig is a város közelsége határozta meg Drávaszentes helyzetét. Élvezik ennek az előnyeit, például azt, hogy a foglalkoztatási gondok nem érték el annyira, mint a Barcstól messzebb fekvő határszéli falvakat. 1979 óta á városközelség hátrányaival is megismerkedtek: akkor veszítette el önállóságát a település. A körzeteDRÁVASZENTES KORFÁJA 16 évesnél fiatalabb 19-60 év közöttiek A lakisok izén: ISI sítéssel megszűnt az alsó tagozatos iskola, településrészként csak jelképes összegről dönthetnek saját hatáskörben, a barcsi képviselő-testületben pedig egyetlen szavazat képviseli a falu érdekeit. Molnár Attila, Drávaszentes képviselője szerint mindezzel együtt is az összetartozás javára billen a mérleg. - Az utóbbi tíz évben óriási fejlődésen ment át Drávaszentes. Telefont kaptunk és kábeltévét, olcsón sikerült hozzájutnunk a vezetékes gázhoz. Ez rengeteg munkánkba került, és ma is kisebb csodának tartom, hogy összejött. Szabadidőközpont épült és faluház, s mára felújítottuk az életveszélyessé vált ravatalozót is. Barcs iskolabuszt vásárolt, és azzal ingyen hozzák- viszik a gyerekeket az óvodába és az iskolába. A városhoz tartozás egyik hát- 4 ránya, hogy mindössze 150 ezer forinttal gazdálkodhat a részönkormányzat. Falufejlesztésre kevés, az ablakon kidobni sok - általában így vélekednek erről a szentesiek. A részönkormányzat igyekszik jól kezelni a kevés pénzt: kisebb beruházásokat végeztet belőle, kirándulni viszi a nyugdíjasokat és a gyerekeket. Mindkét korosztály népes Drávaszentesen. - Ez az összeg önmagában, természetesen, még erre sem elegendő, de szerencsére mindig találunk egy-két vállalkozót, aki pótolja a hiányt: önköltségen ad alapanyagot, szolgáltatásokat - mondta Molnár Attila. Folyamatosan fejlődik a település. Jellemző Szentesre, hogy egyre többen költöznek ki Barcsról, és növekszik a gyerekek száma. Amivel szinte állandóan gond van, az a közterületek rendben tartása.- Drávaszentesen egyetlen közhasznú munkás végzi ezt a feladatot. Ez kevés, ráadásul negyedévente cserélődik. Ennek az a következménye, hogy sokszor nagy a gaz az árokpartokon, s nincsenek lekaszálva a falu közterületei. Ugyanezt a barcsi romavárosrészben egy egész brigád látja el. A városgazdálkodási igazgatóságnál azonban hiába tesszük szóvá. A másik nagy gondjuk a túl nagy átmenőforgalom. - Fél Baranya itt vonul keresztül nap nap után. Egymást érik a sóderszállító kamionok, és mára teljesen tönkretették az utat. Nemcsak a mi gondunk ez, hanem az összes út menti településé. Nagyon sok ház fala megrepedt, s persze nem tudjuk bizonyítani, hogy a forgalom okozta. Már ott tartunk, hogy szívesebben lennénk zsáktelepülés. Az út rossz időben balesetveszéMolnár Attila, a településrész képviselője lyes: javasoljuk a közútkezelő társaság vezetőinek, hogy egyszer kerékpárral járják be ezt a területet. ■ Szent Hubertust faragja gyökérből Ha fiatalok jönnek hozzá tanulni, mindig azzal kezdi: a faragásból megélni nem lehet, meggazdagodni azonban igen. Ürmös István már megtalálta ezt a belső gazdagságot.- Mikor egy szebb szobor kikerül a kezemből, egyetlen gazdag emberrel sem cserélnék - állította. A fafaragó Drávaszentes egyik nevezetessége. Hogy honnét a fa iránti szeretete, maga sem tudja; talán juhászkodó őseitől. - Már gyerekkoromban vésőt fogtam - mondta. - Aztán sokfelé vetett a sorsom: kovácsmesterséget tanultam, építőiparban és mezőgazdaságban dolgoztam, de a fát sosem tudtam félretenni. Megismerték a munkáit Ürmös István: A faragás szenvedélyét talán valamelyik juhászkodó ősömtől örököltem határainkon túl is: Németországban, Kanadában köztereket díszítenek a szobrai. Szent Antal-szobrát hamarosan a verőcei templomba viszik. Megfaragta már Krisztust és a szentesi parasztot, fába véste a holokausztot és Laokoont. Most is nagy fába vágta a fejszéjét: gyökérből faragja ki Szent Hubertust. Mesterségének címere a háza: Ürmösékhez köny- nyű odatalálni a szépen faragott kerítés miatt. A lakásban maga készítette bútorok, szobrok mindenfelé. - Úgy terveztem, nyitok a faluban egy kis galériát; ott állandó kiállítása lehetne a szobraimnak, nekem pedig itt a műhely. Aztán rájöttem: erre a legalkalmasabb a házam. Minek mennék máshová dolgozni? Aki pedig a szobraimra kíváncsi, itt is megnézheti. 1962 óta él Drávaszentesen. Nemrég töltötte be 60. életévét; két gyereke és három unokája van. - Büszke vagyok rá, hogy mindegyik örökölte a fa sze- retetét. A legkisebb még beszélni sem tudott, már kézbe kapta a vésőt. __________ ■ Ba baház a falu szélén Harminchármán élnek egy fedél alatt Szentesen. Ez még akkor is sok, ha a család harminckét tagja csak 80 centiméter magas, nem túl mozgékony és rongyból készült. Halász Imréné háza teli van rongybabákkal, jut néhány az épület minden szögletébe. Van köztük vajköpülő asszony, paraszt és sváb házaspár, teknővájó cigány, köszörűs és dáma... - Mindig nagy családban éltem, mára azonban elfogytak mellőlem - mondta a gazdaasszony -; a férjem meghalt, a gyerekek kirepültek. Tíz éve egyedül élek, pedig fiatalon tíz emberről kellett gondoskodnom. Ennyi baba között nem érzem magam egyedül. Világéletében értett a varrótűhöz. Gobelinek, hímzések bizonyítják a kézügyességét. Az első babát két éve készítette, s mára ez lett a hobbija. - Ha látok egy új ruhaanyagot, már azon jár az eszem: milyen babát lehetne belőle készíteni. Sok anyagot kapok a lányoméktól, és az esték gyorsan telnek. Mára szívéhez nőttek a rongybabák, nehezen válik meg tőlük. - Elkérték őket a komiósdi, és nemrég a szentesi falunapra is, hogy megnézhessék a falubeliek. Bizony, alig vártam, hogy visszakerüljenek a helyükre... - Kivételt csak azokkal tesz, amiket az igazi családtagoknak készít. Varrt már babát mind- egyik unokájának. ■ Halász Imréné két kedves babájával A cigánytelep konyhákértje A barcsi romatelep konyhakertjének is nevezik Drávaszentest. A helybeliek szerint ez egyáltalán nem túlzás, sokkal inkább az, amit a cigányok művelnek. Úgy járnak a szentesi kertekbe és a földekre, mintha az övék volna. Sokszor az esti sötétet sem várják meg: fényes nappal jönnek lopni. Rengeteg gondot okoznak a szentesieknek' a besurranó és a terménytolvajok. Nem ritka, hogy egy éjszaka több mázsa krumplit kiszednek a földből. Másnap aztán keserűen mondják egymásnak a károsultak: lám, tud dolgozni a roma, ha akar. A szentesiek nem értik, hogy a barcsi rendőrség miért nem segít rajtuk. A rendőrök ugyanis csak hívásra jönnek, bűncselekményhez. Azt mondják, a gyakoribb drávaszentesi megjelenéshez nincs sem elég emberük, sem pénzük. Kissé javít a helyzeten, hogy a határőrök gyakrabban tűnnek fel a faluban. A hatóság megjelenése valamennyire visszarettenti a tolvajokat. ■ Hiába hívogat a harangszó Drávaszentes Hívogatja a harangszó a szentesieket, de egyre kevesebb jár templomba. Eleinte egy-két hely maradt üres, aztán egész padsor; most csak öten-tízen járnak misére - mondta Horváth József esperesplébános. - Temetéskor telik meg, sajnos, a több mint százéves hajlék. Szent Flórián emlékét is csak a templom előtti szobor őrzi. A lakosság már nem őrzi ősei szép szokását az ünnepség megtartásával.- Az egyháztagok idősek, és lassan elfogynak. Nem tudunk fiatalítani; sokan járnak a városba dolgozni, többen odaköltöztek. Ritka az esküvő, keresztelő. Sokan fásultak, megkeseredettek; a papi szolgálat lényege, hogy vigaszt adjon, hirdesse a reményt lélektől lélekig. Pár éve egy kegytárgygyűjtő kiraboltatta a templomot; amit elvittek, azóta sem került elő. Az iskolaépületet visszakapta az egyház, de eladták; ebből tataroztatok kí- vül-belül a templomot. Egymillió forintnál többet költöttek rá. Százezer forinttal támogatta egy ameri- kás magyar is. _____________■ Vá gyik a pezsgő ízére Drávaszentes Molnár Gábor érmekkel és a csillogó kupával Kicsit szomorú, mert két-há- rom hete nem mehet edzésre. Molnár Gábor 13 éves duatlon- és triatlon- versenyző sérüléssel bajlódik, de ígéri, hamarosan „sarkára lép” korosztálya legjobbjainak. Pár éve diákolimpiái aranyérmet szerzett, erre a legbüszkébb a Dráva Völgye Középiskola tanulója.- Egyik társam futás közben fellökött; mégis ő húzta a rövidebbet, mert fölpattantam, és megnyertem a versenyt - mondta Gábor. - Anyuék otthon pezsgőt bontottak a tiszteletemre. Hatévesen kezdett duatlonozni, vonzotta a sportág változatossága. Ezenkívül atletizál, középtávfutó és az iskolai csapat tagja. Az évek során sokat fejlődött Antal Tamás keze alatt. - Egyéni csúcsokat javítottam, és versenyen körültekintőbb vagyok. A téli alapozás a legkeményebb; az edzőm értékeli a teljesítményemet, otthon rendszerint evés közben... Molnár Gábor étvágya azonban akkor jönne meg igazán, ha teljesülne a vágya: válogatott duatlonversenyző szeretne lenni. Hogy mikor lesz ismét jókedvű? - Ha tavasszal rajthoz állhatok - mondta halvány mosollyal -, hiszen már el is felejtettem, mi- lyen a pezsgő íze._______■ Sz ép udvarokat terveznek Azt gondolná az ember: az átiagos magyar család még nem él azon a színvonalon, hogy szökőkutakkal, sziklakertekkel díszítse az udvarát. A szentesi vállalkozó azonban azt állítja: egyre szélesebb az a réteg, amelyik igényli ezt. Győrvári lmréék ma már tudják: jó lóra tettek, mikor a kertre építették vállalkozásukat. Kertépítés, épületgépészeti feladatok, felszín alatti és fölötti öntözőberendezések készítése, illetve forgalmazása tartozik a tevékenységi körükbe, szakmai tanácsot adnak, s emellett a szökő- kúttól a kő virágtartókig mindent kínálnak, ami egy ház környékének megszépítéséhez szükséges. Termékeiket és munkájukat idén vásárdíjjal ismerték el a barcsi nemzetközi vásáron is.- Egyre szélesebb azoknak a köre, akiknek nem csak igénye van a szépre, hanem a pénztárcája alapján meg is engedheti magának mondta az épületgépész vállalkozó. - Változik az a szemlélet is, amely évtizedeken át jellemezte a családokat. Amíg korábban egy udvarban a konyhakert volt a meghatározó, ma már sok, kevésbé jómódú család is szeretné ízlésessé tenni a háza környezetét, s igyekszik megta- lálni a helyes arányokat. ■ Az oldal összeállítását támogatta a barcsi önkormányzat ALMANACH - 020/B
