Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-11 / 238. szám

2001. Október 11., Csütörtök 13. OLDAL Finn érsek járt Somogybán Siöfok-Balatonboglár Somogyba járt Jukka Paarma ér­sek, a finnországi evangélikus egyház vezetője és a kísérői az itte­ni gyülekezetek meghívására. Az. érseket két éve iktatták be, s még nem járt Magyarországon, pedig kiváló a kapcsolat az egyházi in­tézmények, az iskolák és a gyüle­kezetek között. A siófoki evangéli­kus templom is - Makovecz Imre tervezte - északi rokonaink segít­ségével finn fából épült. Lelkészet Baranyay Csaba többször is járt Finnországban, egy évet lelkész­ként is szolgált. A vendégek az ő vezetésével nézték meg Siófokon és Bogláron az evangélikus temp­lomot, illetve ismerkedtek a gyüle­kezetek életével. - Könnyű hely­zetben voltam; sokszálú a kapcsolatunk a finn, elsősor­ban az oului egyházzal 7 mondta. Egyik társunk, aki szociológi­át tanul, ha­marosan, két hónapra diakóniai gyakorlatra uta­zik ki, hogy az ottani gyülekeze­teknél tanuljon. Finnországban ta­valy kiadtak egy katekizmust a magyar millennium alkalmából, s minden finn család megkapta. Va­lószínű, hogy ez a modem formá­ban megjelenő egyházi tanítás rö­videsen hazánkban is megjelenik a segítségükkel. ___________c.*. Egy házi hírek A PÁPA AGGÓDIK A KATONAI CSAPÁS MIATT. II. János Pál pá pa kifejezte „aggodalmát és nyugtalanságát” az Afganisztánt ért ame­rikai és brit rakétatámadások miatt. Hívők ezrei gyűltek össze a Szent Péter téren hétfőn, amikor a pápa közölte, hogy szeretné meg­osztani a nyugtalanságot és aggodalmat, amely a nemzetközi hely­zet törékenységéből adódik. Annak ellenére, hogy konkrétan nem említette az USA vezetésével történt támadást a terroristák ellen, kommentárjaiból úgy tűnik, hogy a vasárnap éjjeli Afganisztán elle­ni légicsapásra utal - írja a dpa. FIATAL REFORMÁTUSOK TALÁLKOZTAK. Református ifjúsági találkozó volt Somogyjádon. Somogyi ifjak hitbeli megerősödését szolgálta e nemes alkalom. Pápai és csurgói diákok nívós műsort ad­tak elő, beszámoltak gimnáziumaik munkájáról, s azt is elmondták, hogy miért döntöttek továbbtanulásukban az egyházi iskola mellett. Szatmári A. Lajos esperes bátorította az ifjakat, hogy döntésük Isten szerint való legyen. CIGÁNY NYELVŰ SZENTMISE. A magyar televíziózás történeté­ben először közvetít egyenes adásban cigány nyelvű szentmisét a Magyar Televízió október 14-én. Az ml vasárnap a hodászi cigány görög-katolikus egyházközösség templomából közvetíti a szentmi­sét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Hodász község mintegy 1000 lelket számláló roma közössége a 90-es évek elején kezdte kőtemplomának építését, s a jelentős összefogásnak kö­szönhetően 1995-ben szentelték fel a templomot. Az egyház szoci­ális és kultürális feladatokat is ellátó közösségi házat is működtet. MÁDL FERENC A PÁPÁNÁL. A Vatikán első ízben adott egyértel­mű jelzést arra, hogy kész konkrét lépésekkel is előmozdítani a ma­gyar nyelvű hitéletet a moldvai csángók körében. Mádl Ferenc köz- társasági elnök azután számolt be erről, hogy a Vatikánban kedden négyszemközti megbeszélést folytatott II. János Pál pápával, majd pedig Angelo Sodano bíboros államtitkárral, az egyházi állam mi­niszterelnökével, akikkel egyebek közt a határon túl, kisebbségi sor­ban élő magyarok magyar nyelvű lelkipásztori ellátásának kérdéseit vitatta meg. A köztársasági elnök megköszönte az Apostoli Szent­széknek azt a szerepet, amelyet abban játszott, hogy az Európa Ta­nács egy nemrég elfogadott határozatában magyar nyelvként elfoga- dandónak deklarálta a csángók nyelvét. Ezzel összefüggésben a Szentszék most lépéseket tett arra, hogy sor kerüljön a konzekvenci­ák levonására a magyar nyelvű hitélet lehetővé tétele érdekében - mondta Mádl Ferenc. A magyarok magyar nyelvű lelkipásztori ellá­tása „egyelőre elég komoly akadályokba ütközik” a kárpátontúli te­rületeken - emlékeztette az újságírókat a magyar államfő. KÁPOLNASZENTELŐ DARVASPUSZTÁN. Kívül belül felújíttat­ta kápolnáját önerőből egy maroknyi közösség, mintegy 25 család. Ez alkalomból áldja meg a hajlékot október 11-én, délután három órakor Horváth József barcsi esperesplébános. A szertartást a he­lyiek kérésére végzi, mivel negyven éve káplánként a pusztán is szolgált. VATIKÁNI MAGYAR KIÁLLÍTÁS. Magyaror­szágról 200 műtárgyat, közöttük 40 pénzérmét hoztak A magyar kereszténység ezer éve című ki­állításra, amelyet kedd este nyitott meg a vatiká­ni múzeumban Mádl Ferenc köztársasági elnök. A sajtótájékoztatón Spányi Antal, Esztergom-Bu- dapest Főegyházmegye segédpüspöké a kiállítás történetéről szólva elmondta, hogy a tárlat ötlete 1996 júniusában vetődött fel. Cséfalvay Pál kano­nok, az esztergomi keresztény múzeum igazgató­ja a nemzetközi sajtó képviselői előtt hangsú­lyozta, hogy ez a kiállítás magyar egyházi tárlat, amely az állami szervek hathatós támogatásával készült. A kiállítás nem hagyományos képzőmű­vészeti jellegű, hanem inkább dokumentatív, na­gyobb hangsúlyt kapott a képző- és iparművészeti anyag, kisebbet az oklevél és a könyv. EGYHÁZMEGYEI PAPI TOVÁBBKÉPZÉS. A hónap elején került sor az egyházmegye őszi továbbképzésére. Fábry Kornél a Párizsi Egyházmegyében szerzett pasztorációs tapasztalatairól tartott elő­adást. A Lustiger bíboros által irányított egyházmegye reformszel­lemiségét és hitéleti gyakorlatát is bemutató beszámoló nagy érdek­lődést keltett a somogyi papok körében. LÁBOD TEMPLOMA FELÚJÍTÁS ELŐTT. Felújításra vár a lábodi református templom tornya és tetőszerkezete. A költségek felét - 2 millió 600 ezer forintot - a megyei területfejlesztési tanács pályáza­tán nyerte el az egyházközség. TETŐ ALÁ HOZZÁK A PLÉBÁNIÁT. Halaszthatatlanná vált a somogy- szobi plébániahivatal tetőszerkezetének cseréje. Még az idén elvégzik a szükséges javítást, mely másfél mii! forintba kerül, s a felújítási költségekhez százezer forinttal járul hozzá az önkormányzat. ■ Kisebbségben is megerősödve A világgal együtt az egyházak is változ- kusság erősen nemzetiségi gyökerű, hiszen nak, ezért tarthatatlan az a szembenállás, alig van magyar eredetű gyülekezetünk, mely évszázadokon keresztül jellemezte Magyarországon az evangélikuok és a refor- őket. Sokat beszélünk manapság a globa- mátusok között lévő különbségek többsége lizációról. Ennek lényege, hogy több kül- azonban nem teológiai, hanem mentalitás- ső tényező miatt közelebb kerülünk egy- beli. máshoz. A távolság és elkülönülés miatti nézetkülönbségek lassan elmosódnak, több ponton kötődünk egymáshoz, ezért az emberek óhatatlanul elgondolkodnak azon: mi az, ami szétválaszt és ami össze­köt bennünket? Szemerei János, a Somogy-Zalai Evangélikus Egyházmegye esperese gondolkodott ekkép­pen napjaink egyházi és világi történéseiről ki­hangsúlyozva: fölerősödtek azok a tendenci­ák, melyek a szétválasztó elemek ellenében az összekötőket tartják fontosabbnak. Úgy véli, sokkal több a közös szál a katolikus és protes­táns egyházak között is, mint ahogy azt a val­lási nézetkülönbségekkel terhelt történelem ü- lusztrálja.- Alulról jött a kezdeményezés a megegye­zésre, akárcsak a vegyes házasságokkal szem­beni türelem kérdésében. Az ökumenikus párbeszéd érdekében gyakorlati és teológiai „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (Úrvacsora) igénnyel egyaránt fordultak az emberek az csók istván festménye egyház felé. Ez nem új keletű jelenség, hiszen a századelőn működő missziók résztvevőinek Ezek a különbségek a történelemben hul- nehéz volt megmagyarázni, miért van az, lámzó politikai viszonyok között eltérő jelle- hogy a különböző fehér emberek ugyanarról a get öltöttek, ezért különösen büszkék va- Jézusról beszélnek ugyan, de egymással nem. gyünk arra, hogy a magyarországi evangélikus Ez hiteltelenné tette küldetésüket. A szakadék és református egyház a világon elsőként tudott áthidalása az egész kereszténység megerősö- megegyezni. A nagygeresdi egyezményben dését jelentette. Ezért is volt forradalmi, egy- olyan szövetséget kötöttünk, mely a különb- háztörténeti jelentőségű esemény a hosszú év- ségek ellenére lehetővé tette egymás templo- tizedes előkészítés után, két éve aláírt augs- mában a szószéki és úrvacsorái közösséget, burgi nyüatkozat, mely egy fél évezredes vitát - Az egyházak közötti szakadék fölött hidat zárt le. A katolikus és evangélikus egyház lég- is képez az evangélikus közösség. magasabb szintű képviseletében, a reformáció - A protestánsok családjában a lutheránu- emléknapján megszületett teológiai nyilatko- sok őrizték meg a legtöbbet az ősi, közös tradí- zatban azon a ponton egyeztek meg a felek, dóból. Az északi államokban, melyek szinte ahol az egyház annak idején kettészakadt. Ez teljesen evangélikusok, a liturgia és az egyház a megigazulástan. helyzete is jobban hasonlít a hazai katoliku­sokéra, mint a magyarországi evangé- likosokéra. Finnországban ezért otthonosab­ban éreztem magamat a kisebbséget képviselő katolikus templomban, mert léptékében job­ban hasonlított a hazai evangélikus templo­mokhoz. A nemzetiségi - német, szlovák, szlovén - alapon szerveződött, olykor elszige­teltségben élő, sok viszontagságnak, történel­mi igazságtalanságnak kitett evangélikus kö­zösség éppen a köztes szerepe miatt tanult- Ki tette az engedményt? meg jobban figyelni a körülöttünk lévő világra,- Itt nem erről, hanem egy olyan egymásra s vált toleránssá. Megfigyelhető, hogy azok hangolódásról volt szó, amelynek során a ka- szimpatizáltak jobban az egyházunkkal, akik tolikusok arra csodálkoztak rá: lám a protes- a hit és a vüág dolgairól is szívesen gondolkod- tánsok is értik és ismerik az egyházi atyák ta- tak. Az értelmiség Luther észokokra is támasz- nításait. A protestánsok pedig arra a felisme- kodó elveit követve képviselte az evangélikus résre jutottak, hogy a katolikus egyház is örömmel használja a szentírást.- Mit érez ebből a gyakorló hívő?- Németországban, ahol a lakosság fele evangélikus és ugyanakkora hányada katoli­kus, a társadalom két meghatározó felének a megbékélését hozta, ami óriási horderejű. Ha­zánkban a katolikus egyház hatalmas mérete­ihez képest mi jelentéktelennek tűnő kisebb­séget képviselünk. Ennek ellenére itthon is sokat jelent az egyezség aláírása, mert azóta érzékelhetően barátságosabban fordulnak tanokat. Az iskolázás és a tanulás mint érték, felénk a katolikusok. kiemelkedő szerepet töltött be egyházunkban.- Az ellentét a reformátusok irányában is ta- - Úgy tudom, ez a tendencia hazánk kultúr­pintható volt. történetében is nyomon követhető.- Amíg a reformátusság arra büszke, hogy - Az evangélikusság tartotta fel létszámá- a legmagyarabb egyház, addig az evangéli- hoz képest a legtöbb iskolát. Ezek közül is ki­„Ha vége is lesz holnap a világnak, én ma mégis ültetnék egy almafát” Luther Márton Isten ajándéka Megigazulástanban vita tárgya volt, s ez ve­zetett a nyugati egyház fél évezredes ketté­szakadásához is, hogy az üdvösséget az Is- i ten adja egyedül, vagy az ember is tehet ér­te bármit. A reformáció nézetei szerint ez ki­zárólag Isten ajándéka. emelkedő volt a budapesti Fasori Gimnázium, mely 3 Nobel-díjas tudóst is adott a világnak. Egyszer meg­számoltam Kaposvár bel­városában, hogy egy aránylag kis területen öt olyan utca van - Petőfi, Kossuth, Irányi Dániel, Berzsenyi, Bajcsy-Zsi- linszky, amely evangéli­kus gyökerű nagy ma­gyarjaink nevét viseli.- Esperes úr gyökerei honnanerednek?- Lajoskomáromból, Somogy és Fejér megye határáról, három etnikai gyökerű evangélikus falu­ból származom. Szüleim gyakorló kereszté­nyekként az ottani gyülekezetben kántorkod- tak. Tíz gyermekükből a hetedikként láttam meg a napvilágot. Az egyházi kötődés ellenére sem volt olyan egyértelmű, hogy lelkész let­tem. Számítástechnikai műszerészként végez­tem és csak 17 évesen kezdett érdekelni a ke­reszténység. Egy kiváló történelemtanárom nagy hatással volt rám. Nem befejezett igazsá­gokat közvetített, hanem a fontos kérdéseknél is nyitva hagyta a válaszok előtt a kaput. Vele együtt vallom: a keresés útját mindenkinek magának kell megtalálni, mert a hit nem örö­kölhető, azért mindenkinek meg kell harcolni. Tizenkilenc évesen döntöttem el, hogy a lelké- szi pályára lépek. Bekapcsolódtam a reformá­tus ifjúsági kör munkájába, s alkalmanként baptista közösségekben is megfordultam. Öt évig a teológián folytatódott a keresés, majd Fejér megyében, Tordason lettem lelkész és én gondoztam a mellette lévő települést is. Hét­évi szolgálat után kerültem Kaposvárra.- Miként fogadták?- A kaposvári gyülekezet, sokfelől összese- reglett, különböző gyökerű és élményű embe­rek közössége. Ezért a közösségépítés itt, a fa­lusi, tradicionális közösségekhez képest is ki­emelt fontosságú.- Mégis, milyen szál mentén lehet e sokarcú közösséget megformálni?- A magyarországi nemzetiségiek nem mindig tudták felhőtlenül megőrizni nyelvü­ket, értékeiket. Sokszor viharzott át felettük szélsőséges, nacionalista eszme, így a legtöbb közösség elmagyarosodott. Kaposváron már a szerveződésnél is csak magyar nyelvű hívek­kel találkoztam. Elődöm, Dubovay Géza, egy nagyon családias közösséget formázott. Az én feladatom, hogy ezt a kört bővítsem, s ő eb­ben készséges segítőm. A gyülekezet életéről rendszeresen újságot jelentetünk meg, s a belső kör segít a többiek felkutatásában, a kapcsolatépítésben, kapcsolattartásban. Bár istentiszteletekre leginkább az idősek járnak, a gyülekezet korbeli összetétele nem rossz. A fiatalság elmaradása nem a korral függ össze; nekünk kell megtalálni hozzájuk az utat... Nem az a gond, hogy az emberek okosabbak lettek, hanem az, hogy nemigen tudják, hogy mit mond az egyház a rábízott üzenetben. Ennek megértéséhez eszköz az egyházme­gyei 'csendesnapok, melyeknek lényege a ta­lálkozás.. Fontosak az ifjúsági összejövetelek, beszélgetőkörök, bibliaórák, s a zenehallga­tás. A közös zenélés egymáshoz is hangol. Luther maga is szerzett zenét, s a világi muzsikát is behozta a gyülekezetbe. Mint mondta: nem tehetjük meg, hogy otthagyjuk az ördögnek. _______________ várnai ágnes Sz emetel János 1963- ban Lajoskomáromban születeti. 1987-ben vé­gezte el a teológiát. Felesége gyógypeda­gógus. 3 gyermeke van. Hobbija az utazás. Sorvad a hitélet Somogyegresen SOMOGYEGRES Több mint 25 éve üres az egy­kori paplakás. A 253 lakosú zsáktelepülésen a lakosság 98 százaléka katolikus, a hitélet azonban egyre sorvad; több mint két évtizede nincs önálló papja a községnek. A hitélet az utóbbi évtizedekben nagyon visszaesett - mondta Steinbacher Mihály, az egresi egy­háztanács tagja. Szentmisén hu- szonöt-harmincan vesznek részt, a hagyobb ünnepeken esetleg ötvenen. A templomba járók többsége idős ember. Minden va­sárnap felváltva misézik náluk Miklósiból Galbavy Jenő József és dr. Sípos Imre atya.- Az egyháztanács tagjai is ki­öregedtek, és egyre ritkábban jár­nak misére; a feladatokból is mind kevesebbet tudunk ellátni ­mondta Steinbacher Mihály. - Csak arra futja, hogy a papiak ud­varán egyszer-egyszer lekaszál­juk a gazt, kitisztítsuk az eresz- csatornát. Régebben a temetőt is rendbe tettük, de ma már nem bí­runk vele, így ez az önkormány­zatra marad. A faluközpontban álló egykori paplakást Diósi Kálmán és felesé­ge, Finta Zsófia ajándékozta az egyháznak 1946-ban. A hetvenes évek közepétől azonban üresén áll, azóta hiányzik a pap. Az épü­let ma már romos. Steinbacher Mi­hály szerint kevés a remény, hogy ismét önálló pap vállaljon szolgá­latot Somogyegresen. A falu örege­dését mutatja, hogy évente sokkal több a temetés, mint a lakodalom.- Kevés gyermek jár a temp­lomba - mondta keserűen. - Az idén is csak hat elsőáldozó volt, s ők is Törökkoppányban vették magukhoz a szentostyát. Hittan­Steinbacher Mihály, a helyi egyháztanács tagja borúlátó fotó: eszes andrea ra, amit itt tartanak a faluban, úgy kábban gyakorolják a hitüket. És tudom, valamennyi egresi gyér- alig látok reményt, hogy javuljon mek jár. Felnőve azonban már rit- ez a helyzet. _______krutek József EG YHÁZ A K ÉLETE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom