Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-11 / 238. szám

2001. Október 11., Csütörtök 7. OLDAL Szeszfőzdéből lakás az értelmiségieknek Gige rendkívül elhanyagolt telepü­lés volt az utóbbi évtizedekben. Is­koláit bezárták, az értelmiség elván­dorolt. A középületek nagyobb ré­sze a teljes pusztulás szélén állt. Mára az épületek többségét rendbe tették, rendezett a település.- Egy halódó települést örököllek. Mekkora gondot okoz, hogy ezen változtassanak?- Lassan kezdünk úrrá lenni a nehézségeken - mondta Mike Tibor polgármester. - Több millió forintért felújítottuk a polgármesteri hivatalt. Három üres iskolaépületünk van; amelyik a legrosszabb állapotban volt, már rendbe tettük, a másikból a Széchenyi-terv 5,5 millió forintos támogatásával bérlakást alakítunk ki. A lakásokat később szeretnénk fiatal értelmiségieknek kiadni. Köz­ben építkezünk. Az orvosi rende­lőnk az egykori református iskolá­ban volt, s ki kellett költöztetni, mert az ÁNTSZ megvonta a műkö­dési engedélyét. Az új rendelő kiala­kítására ötmillió forintot kértünk a területfejlesztési tanácstól, de csak hárommilliót kaptunk, azt is három évre elosztva. Nincs olyan vállalko­zó, aki ennyi időre hitelezne. A ren­delő gondját azonban meg kell olda­ni. A külső munkákat még az idén elvégezzük. A tetőcserét azonban el kell halasztanunk. A szennyvíz és a gáz kivételével teljes az infrastruktú­ránk. A gázprogramban úttörő sze­repet vállaltunk, és számunkra megmagyarázhataüan ok miatt ma­radtunk ki. A szennyvízre pedig várni kell, amíg Kadarkút vagy Kis­korpád rácsatlakozik; mi csak utá­nuk következhetünk.- Körjegyzőség volt, azután önál­lósították magukat, majd.újra vál­lalták a körjegyzőséget. Nem jött be az önállóság?- Csököllyel a körjegyzőséget az első ciklusban tevékenykedő képvi­selő-testület szüntette meg, mert önállóan akart dolgozni. Ez jól mű­ködött a múlt évig. A tavalyi rendel­kezések szerint 500 lakosúnál ki­sebb település csak akkor kaphatja meg az önhikis támogatást, ha kör­jegyzőséghez csatlakozik. Rossz szájízzel vettem tudomásul: jól mű­ködő önkormányzatunk volt, de szükségünk volt a 2,5 millió forint­ra. A csalódás akkor ért bennünket, amikor Kiskorpáddal létrehoztuk a körjegyzőséget, de a működtetésre kért támogatást elutasították. Ele­get tettünk a törvény előírásainak, mégsem kaptuk meg a támogatást; ez felborzolta a kedélyeket.- Miből tudják előteremteni a pá­lyázatokhoz szükséges önerőt?- Amit terveztünk, azt valóra váltottuk. Tervezni csak azt sza­bad, aminek a megvalósítására van lehetőség. Nem kergethetünk ál­mokat. A tervek nagyságát a saját erőnk szabja meg, mert így pályáz­hatunk. A kötelező feladatokat kell minden körülmények között meg­oldani. A Siotour-alapból a kért egymillió forint helyett 500 ezret kaptunk, az önerő póüására ebből kell megcsináltatnunk a ravatalo­zót. Túl vagyunk a közvilágítás ter­vezésen, s talán még az idén elké­szül. Volt egy szeszfőzdénk, de ta­valy ellopták az összes rezet. A biz­tosítótól 1,7 millió forintot kap­Mike Tibor polgármester tünk. A képviselő-testület úgy dön­tött: nem épít több szeszfőzdét; azt az összeget forgattuk be a bérlakás önrészébe. ■ Kölcsönkönyvek a szekrényből Hivatalosan 37 éve vezeti a könyv­tárt Csontos Jánosáé. Azelőtt egy szekrényből kölcsönözte a köny­veket.- Akkor még nem volt olvasó­jegy, nyilvántartás. Egy szekrény könyv volt, s abból kölcsönöztek; aki vitt, egy cetlire írtam föl a ne­vét. Ma már ezt nem lehetne követ­ni, hiszen 4800 kötet van a könyv­tárban. Évente harmincezer forin­tot kapunk az önkormányzattól, és pályázunk is. Ennyi pénzből ne­héz minden igényt kielégíteni, hi­szen kell vennem szépirodalmat, ifjúsági könyveket és krimit is, mert sok olvasó éppen azt szereti. A könyvtáros szépirodalompár­ti, bár minden könyvet elolvas. - Otthon is rengeteg könyvem van - mondta. - Nemcsak olvasni szere­tem őket, hanem birtokolni is. A könyvtár hetente egyszer tart nyitva, olyankor 15-20 fiatal van itt. - Szeretem a gyerekeket, egyéb­ként már nem csinálnám. Évek so­rán megismertem a falu apraját- nagyját. Életem legnehezebb sza­kaszán is ők segítettek át. S megszeretteti velük az olva­sást. - Olyan könyvet adok először a kezükbe, ami érdekli őket. A kö­telező olvasmányokért nem rajon­ganak, de azért elolvassák; mikor visszahozzák, rákérdezek,' és azokról is beszélgetünk. _____■ Sz envedéllyé vált hivatás Málés Sándor épület- és bútorasz­talos. Sógora műhelyében már gye­rekként megszerette a szakmát; több mint 35 éve egyéni vállalkozó.- A legszebb, ha a régi bútorok mását készíthetem. Divatosak a be­épített szekrények, és a műhelyem­ből kerültek ki egy felújított kastély ajtói, ablakai is. Mindig a munkától függ, hogy milyen fával dolgozom; legjobban a cseresznyét, a geszte­nyét, a fenyőt és a tölgyet szeretem. Fontos a színezés, az erezet. A fa­rönk fölszeletelésétől a szárításon át mindent magam végzek. Már nyugdíjas, csak kedvtelés­ből dolgozik. - Nem tudok tétlenül itthon ülni. Bár most már a munka­kedvemtől is függ, hogy mit meny­nyi idő alatt készítek el. Segít az unokám is, a szakmám folytatója, ha van egy kis szabadideje. A fiam más mesterséget választott. Egyéb­ként fák között töltöm a szabadidő­met is: vadászom. Esténként, ha pi­henni vágyom, kiülök a magasles­re, s négy-öt órát szellőzködöm. Ma már csak kedvtelésből dolgozik 1954-től a vt-tagja vagyok, így sike­rült szert tennem egy-két szép tró­feára. A legnagyobb egy 9 kiló kö­rüli szarvasagancs. Az idén azon­ban több volt az erdőzúgás, mint a vadűzés. ■ Vacsorakor tízen az asztal körül Tamás Béla a falu egyik vállalkozójánál dolgozik, a fe­lesége, Gyöngyi gyesen van. 13 éves a legidősebb lá­nyuk, a legkisebb nyolc hónapos. Hét gyereket nevel­nek: hat lányt és egy fiút. - A két kezünk munkájából élünk, és eltartjuk a családot - mondta. Kétszintes, négyszobás a házuk: ez is a kezük munkája. Hat éve vágtak bele az építésébe, két gyerek után kaptak 400 ezer forint támogatást. Egy családi házon azonban mindig akad tennivaló. Nagy a kertjük; van baromfi, az istállóban tehén, az ólakban disznó. - Tehenet azért tartunk, hogy legyen tej a gyerekeknek. Amit lehet, megtermelünk, így kevesebbet hagyunk a boltban. Ki­lencvenezer forintot kell egy hónapban beosztani: húszezer a tartályos gáz, a rtiílany, víz, a ruházkodás. Meg kell gondolni, mire költsünk. Segélyt még soha nem kértünk. Nem könnyű a helyzetünk, de megért­jük egymást. A pénztelenségen nincs értelme vitázni.- Olyan jó érzés, amikor kilencen, sőt a nagymamá­val együtt tízen üljük körül az asztalt - mondta az asz- szony. - Egymás szavába vágva mesélik a gyerekek, hogy mi volt az iskolában. Nem vagyok szigorú, apu sem az; a nagymama azonban nem tűri a feleselést. Az egy szem fiút sem kényeztetik a lányok, inkább kikö­zösítik. Nagyon apás. Szereti a lányokat, de azért kelle­ne neki fiútestvér. A férjem szeretne még egyet, mert heten csak a gonoszok vannak... Nyaralásra már nem jut. Van autónk, de csak sutyiban tudunk menni, mert sokan vagyunk. Minden gyerek nem táborozhat, egye- dtil meg nem akar menni.____________________■ Tamás Béláné a legkisebb babával Hiányzik a marha a legelőről A szövetkezetek megszűnte után nem volt, aki összefogja az egyéni gazdálkodókat, ezért alakult meg a falugazdász-hálózat. Jakab Zol­tán nyolc éve látja el ennek a teen­dőit.- Gigében tizenöt kistermelő és két nagyobb gazdálkodó van. A ve­tőmag-értékesítéstől kezdve a szaktanácsadásig mindenben segí­tünk nekik. A legjobb földeken gazdálkodnak, s nagyon jó ered­ménnyel termesztenek kukoricát. Csak az eszközellátottságukat kel­lene javítani. Eddig csak egy ter­melő tudott új traktort vásárolni. A szállítással, szárítással és a tárolás­sal nincs gond; a piaci helyzet is rendezett, mert a szárító értékesít is. Kihasználatlan lehetőség, hogy hatalmas gyepterület van a falu ha­tárában - több száz hektár meliorált rét -, jó volna szarvas- marhának vagy húslovaknak. Az állattartás egyébként is visszaesett; a lakosok zöme idős és nem bírja, a fiatalokat pe­dig jobban ér­deklik a gé­pek. Az állat­tartás három­százhatvanöt napos robot, ezért inkább a növényter­mesztést vá­lasztják, amel­lett azért van egy kis szabadidejük. _________■ Am erika csak álom maradt- Nagyon szegények voltunk; 1957-ben, a forradalom után én is nyugatra mentem - mondta Ivanics Teréz. 1938-ban született. Apja itt volt molnár, s négy gyere­ket nevelt. - Szerettem volna kijut­ni amerikai rokonainkhoz. Közben megismertem a férjemet, Stephan Dühant, és az amerikai álomból Ausztria lett. Két leányunk van. Mikor édesapám meghalt, a testvé­reim nem örökölhettek, mert már volt házuk. A férjemnek nagyon tetszett az udvar, így megtartottuk. A szülői házon már porladt a cserép; egy szoba-konyha volt. Szinte az egészet átépítették, és nyugdíjasként idejöttek. - Itt itthon vagyok, Ausztriában pedig otthon- mondta az asszony. - Itt töltünk három hónapot. Valaha szomba­ton mindenki fölgereblyézte az utat, akkor még aszfalto- zatlan volt, és lesöpörte a jár­dát. Azt már megszólták, aki vasárnap gereblyézett. Mindenki ügyelt rá, hogy rendben legyen a környezete. Ma rossz nézni, hogy alig törőd­nek a portájukkal. Nem sírom visz- sza a múltat, de annak az időnek más volt a hangulata; összetartot­tak az emberek, s többet voltak együtt. Igaz, nem volt tévé. Most mindenlti rohan, fáradt, semmi sem érdekli igazán.__________■ Az oldal összeállítását a Kürtös Presszó és a gigei önkormányzat támogatta Húsz nőnek ad munkát a varroda, amit tizenöt éve létesítettek. Három tulajdonosa is volt az utóbbi idő­ben, most egy mosonmagyaróvári kft-é. Elsősorban német piacra dol­goznak itt az asszonyok: női, férfi- és gyermek-alsóruházatot, fehérne­műt varrnak.- A németek nagyon kényesek a minőségre - mondta Varga Zoltánné, a varroda vezetője. - Ki­szabva kapjuk az anyagot, s meg­varrjuk. A gépeket is a külföldi part­ner hozta, s bizony, nehéz a közép- kategóriás gépen első osztályú ter­méket előállítani. Tíz nő már-a kez­dettől itt dolgozik, velük nincs gond, a fiatalok azonban nehezen szokják meg ezt a feszes munkát. Nem olyan kitartóak, s kevesebb pénzük van a borítékban, hamar keresnek másik munkahelyet. Itt annyit keresnek, amennyit teljesíte­nek. Aki rendesen dolgozik, havon­ta akár 60 ezer forintot is hazavihet. Többségük betanított munkás. A megvarrt mennyiség függ attól is, hogy éppen mit készítünk, de ha­vonta húszezer darabnál többet szállítanak el tőlünk. Értékesítésre nincs lehetőségünk, ami kiszabott anyagot hoznak, késztermékként vissza is kell küldenünk. ■ A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Mike Tibor. Az alpolgármester: Katóné Pap Iza­bella. A képviselő-testület tagjai: Ignácz Jánosáé, Nyerges Józsefné és Orsós László. A körjegyző: Zsírosáé Polgár Erzsébet. A háziorvos: dr. Dús István. A falugazdász: Jakab Zoltán. , A könyvtáros: Csontos Jánosáé. ■ Gige Neve - Gegeh alakban - sze­repel az 1332-37-es pápai tized- jegyzékben. 1446-ban Hu­nyadi János kormányzó az Emkel és a Beregfalvi családnak adományozta. Ké­sőbb. a XVIII. században a Mérey, a Somssich és az Esterházy család volt a birtokosa. A községben már 1618- ban volt református gyülekezet, s templomot is épített. Ezt az 1700-as években el akarták venni tőlük, de helytartótanácsi ítélet folytán az övék maradt. Gige virágzó településsé vált a XX. század fordulójára; 1930-ban több mint 1200 lakosa volt, legtöbbjük a mezőgazdaságból élt. AII. világháború végén a font miatt kitelepítették a la­kosságot; az egymást váltó katonacsa­patok szinte mindent elpusztítottak. Az első szövetkezet 1954-ben alakult, majd 1956-ban felbomlott. A hetvenes években előbb az Iskola felső, majd az alsó tagozatát is Űsökölybe vitték, ak­kor kezdődött a népesség rohamos fo­gyása. Ez az utóbbi években megállt. Az üres házakba főleg cigány családok költöztek. Nagy változást hozott a kiskorpádi összekötő út megépítése, a buszjáratok indítása. 1993-ban kiépí­tették az ivóvízvezetéket is. Egy üveg sör etetés után A gyógynövénygyűjtőkre régen le­hetett számítani. Erdőn-mezőn ki­száradt torkukat itt öblítették le. Mára ez a munka szinte meg­szűnt, így csak a törzsvendégek maradtak, s betér néhány átutazó. Fodor Jánosáé 1993-ban nyitotta meg presszóját. A forgalom válto­zó, reggel kilencig inkább a tö­mény szesz fogy, s este etetés után jönnek az emberek egy sörre, fröccsre. Napközben kávé, üdítő kelendő, s nyáron a fagylalt.- Fizetésnapokon, segély- és nyugdíjosztáskor nagyobb a for­galom. Hitel nincs; ez persze nem jelenti azt, hogy egy ismerős vala­mit nem ihat meg hozómra. Min­denből az olcsóbbat keresik. Disz­kót nem érdemes rendezni. A fia­talok egy része egy-két sör után már tör-zúz, nekik a balhé a lé­nyeg. Itt is előfordult, hogy egy erős fiú borogatta az asztalokat. Kénytelen voltam egy időre kitilta­ni, de sokszor egyszerűbb kiszol­gálni, mert megissza, amit kért és elmegy, mint öt-hatszor elmonda­ni, vitatkozni, hogy nem adok ne­ki. Fodorék két kisgyereket nevel­nek, egyik 13, a másik 11 éves. No­vemberben gyarapodik a család: nagyon várják már a harmadik ba­bát. Amíg a Fodomé gyesen lesz, a férje - aki munkanélküliből lett alkalmazott - helyettesíti a pult­nál. ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA; SZARKA ÁGNES FOTÓ: GYÖRGYFALVI ZITA A L M A N A C H - 0 6 0 Gatyát varrnak németeknek Több ezer alsóneműt varrnak a németeknek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom