Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-11 / 238. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Október 11., csütörtök Ellencsapás éjjel, nappal Megütköztek egymással a tálib és a pakisztáni hadsereg alakulatai Öt afganisztáni tartományra is mértek csapást szerdára virradóra és reggel az amerikai repülőgépek. A támadások ez­úttal napközben is folytatódtak; a tálib légvédelem viszonozta a tüzet. Több tucat halálos áldozata van a délkelet­afganisztáni Kandahárban, továbbá Kabul­ban és az ország más részein a kedd esti és szerda reggeli bombázásoknak - közölte egy magas rangú tálib személyiség. Felhívás a dzsihádra Afganisztán délkeleti tartományaiban, fő­ként Kandahárban és Zábulban ezerszám jelentkeznek az önkéntesek katonának az országot ért amerikai légicsapások kezdete óta, hogy a támadók ellen harcoljanak - ál­lították tálib források szerdán. A tálibokkal szemben álló afganisztáni ellenzéki fegy­veresek képviselője viszont arról számolt be, hogy mintegy negyven parancsnoki beosztású tálib katona harc nélkül átállt az ő oldalukra. A tálibok közölték, hogy Oszama bin Ladent feloldották minden korábbi megszo­rítás alól, ezentúl szabadon indíthat szent háborút az Egyesült Államok ellen. A Bin Laden vezetése alatt álló al-Kaida terrorszer­vezet nem sokkal korábban az Egyesült Ál­lamok elleni dzsihádra, szent háborúra szó­lította fel a világ minden muzulmánját az al-Dzsazíra arab hírtelevízión keresztül. A tálib hatóságok nem engedték meg Oszama bin Ladennek, hogy más országokkal szem­beni ellenséges akciók bázisául használja fel Afganisztán területét - állítja ezzel szem­ben a kabuli kormány egyik tagja. Amir Han Motaki oktatási miniszter a tálibok szó­vivőiéként nyilatkozott a kabuli rezsimhez közel álló AIP hírügynökségnek. Eszerint a terroristavezémek csak azt engedélyezték, hogy nyilatkozatokat tegyen, más államok ellen nem indíthat akciókat afgán földről. Pakisztán figyelmeztette a területére me­nekült másfél-kétmillió afgánt, hogy visz- szatoloncolják őket, ha politikai agitációban vesznek részt. Az iszlámábádi külügymi­nisztérium azután bocsátotta ki a kemény hangú figyelmeztetést, mert kiderült: a hét eleji pesavari és kvettai Amerika-ellenes és tálibpárti tüntetések résztvevőinek jelentős hányada afgán menekült volt. Elindultak az elitkommandók Most még a repülőké a főszerep, de - termé­szetesen légi támogatással - hamarosan átve­szik a feladatok végrehajtását az elitalakulatok. A különleges kommandóknak az lesz a felada­tuk, hogy a pontos „sebészeti beavatkozást”, azaz a terroristák likvidálását végrehajtsák. Kevés ilyen egység működik a világban, és a hatékonyságukkal sem lehetünk teljes mérték­ben tisztában, mivel állandóan gyakorlatoznak, újabb és újabb harci eszközökkel szerelkeznek fel, de tegyük hozzá, szerencsére nem minden tudásukra volt eddig szükség. A brit SAS (Special Air Service) mintájára hozták létre 1986-ban az amerikai SOC-ot (az­az a Special Operations Commandot), hogy ki­szabadítsa az Egyesült Államok teheráni nagy- követségének túszul ejtett személyzetét. Első bevetésük kudarcot vallott. Az egység azóta 46 ezer tagúra nőtt. Háromféle akciót hajtanak vég­re: nyíltat, álcázottat és titkosat. Amerikai katonák MK-82-es típusú rakétákat készítenek elő egy török bázison FOTÓ: EUROPRESS/EPA A zavargásokká fajult hétfői és keddi tün­tetésekben legalább öt ember életét vesztet­te, több tucatnyian megsérültek, leégett négy mozi és egy ENSZ-iroda. Pervez Musarraf pakisztáni elnök szigorú rendsza­bályokkal próbálja megakadályozni, hogy a megmozdulások kicsússzanak a hatóságok ellenőrzése alól. Kémkedéssel vádolt riporter Iránból több tucat afgán határsértőt küldtek vissza szerdán, hogy elejét vegyék a mene­kültek további tömeges beáramlásának. Több autóbusznyi menekült lépte át a határt a dogharouni ellenőrzőpontnál, Meshed várostól 250 kilométerre délkeletre. A kitoloncoltak zöme olyan menekült, aki az elmúlt napokban lépett iráni területre. Irán lezárta Afganisztánnal közös 1000 kilo­méteres határát a katonai csapás elől mene­külő afgán lakosság előtt, de segélyeket ígért a határ túloldalán rekedt földönfutók­nak, és öt kórházat jelölt ki az esetleges sérült polgári személyek ellátására. Iránban becslések szerint már kétmillió afgán mene­kült tartózkodik. Kővel dobálta meg a tömeg az afgán terü­leten kedden elfogott francia újságírót és két pakisztáni kollégáját. A tálib hatóságok szerdán hagyományos afgán női viseletbe öltöztetve vitték végig a három férfit Dzsalálábád város utcáin, hogy megmutas­sák őket a tömegnek. Az utca népe kővel dobálta meg a foglyokat, és követelte, hogy szolgáltassák ki neki őket megbüntetésük céljából - jelentette az Afgán Iszlám Sajtó nevű, tálibokhoz közeli hírügynökség. Michel Peyrard újságíró, a Paris-Match című színes francia hetilap munkatársa női ruhá­ba öltözve, álcázva lépett be Afganisztán te­rületére. Még rajta volt az álruha, amikor a pakisztáni határhoz közeli Gosta faluban el­fogták két társával, a pakisztáni Mohammad Irfannal és Mukkaram Khannal együtt. Az afgán hatóságok közölték, hogy mivel mű­holdas telefont és magnetofont találtak nála, kémkedéssel vádolják az illegálisan Afga­nisztán területére lépett francia riportert. Megérkeztek Pakisztán területére az első amerikai kommandós egységek - jelentette az orosz hírügynökség. A pakisztáni védel­mi minisztérium illetékesei elismerték, hogy a kormány megnyitotta a pakisztáni légierő repülőtereit Dzsakobábádban és Paszniban az amerikai katonai repülőgépek előtt, amelyek állítólag mentési feladatok­ban fognak részt venni. Eközben nyilvánosságra került, hogy az afgán-pakisztáni határon, az Afganisztán északnyugati részén fekvő Kunár tarto­mánnyal határos szakaszon összecsaptak egymással a tálib és a pakisztáni hadsereg alakulatai. Megkezdte munkáját a katari Dohában az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) rendkívüli ülése: a részt vevő külügymi­niszterek megpróbálnak közös álláspontot kialakítani a terrorizmusról a szeptember 11-ei New York-i és washingtoni merényle­tek nyomán, miközben arra kérik az Egye­sült Államokat, hogy megtorlóakcióit korlá­tozza a terrortámadások felelőseire. (Afga­nisztán tagja a szervezetnek, de helye üre­sen áll a tálibok 1996. évi kabuli hatalom- átvétele óta.) Elfogott terroristák Az olasz hatóságok szerda reggel Milánó­ban őrizetbe vettek néhány személyt, akit iszlám gyökerű terrorista tevékenységgel gyanúsítanak. Elsősorban tunéziaiakról van szó, akiket „bűnszövetkezetben való rész­vétel” vádjával, illetve az olasz bevándorlási törvények megsértése miatt tartóztattak le. A most rendőrkézre került személyek mind a „Szalafita csoport az imádságért és a küz­delemért” nevű - főleg algériaiakból és tunéziaiakból álló - csoportnak a tagjai. A Fehér Ház szerdán közzétette azt a 22 fős listát, amely a leginkább keresett terro­risták nevét tartalmazza, és amelynek az élén Oszama bin Laden található. A legérde­kesebb személy Imád Mugnija. Bizonyára ő irányította 1983 októberében azt a több száz ember életét kioltó robbantásos me­rényletet, amelyet Libanonban hajtottak végre egy ottani amerikai katonai laktanya ellen. Két évvel később gyilkossággal együtt járó géprablásban is személyesen részt vett. HÍREK JAMES O. ELLIS tengernagy, a NATO Szövetséges Fegyveres Erők dél-európai főparancsnoka a Magyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztje katonai ta­gozata kitüntetést vette át szer­dán Perenyei Tamás közigazga­tási államtitkártól. A kitüntetést a Magyar Honvédség a NATO déli régiójába történő integráció előkészítésében végzett tevé­kenysége elismeréseként kapta. A KÉMIAI NOBEL-DÍJAT az idén William Knowles amerikai, valamint Nojori Rjodzsi japán és Berry Sharpless amerikai ku­tatóknak ítélték oda - jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. Az indoklás szerint a tudósok alapkutatásának ered­ményeit a gyógyszerek (antibio­tikumok, gyulladáscsillapítók, szívgyógyszerek) előállításánál hasznosítják. Révbe ért a Kurszk Murmanszk Gyakorlatilag sikeresen befejező­dött a Kurszk kiemelése: a tavaly augusztusban elsüllyedt atom­tengeralattjárót szerdán, moszk­vai idő szerint a déli órákban be­vontatták a Murmanszk melletti Kola-öbölbe. A Barents-tenger mélyéről kiemelt roncsot a Giant-4 óriásuszály vontatta be, a Nagy Péter rakétahordozó kísé­rete mellett. A Kurszk végső „nyughelye” Roszljakovo telepü­lés dokkja lesz. A művelet legne­hezebb és legveszélyesebb ré­szét, a tengeralattjáró elszakítását a tengerfenéktől még vasárnap hajtották végre, azóta minden a terv szerint ment. A szakemberek különös fi­gyelmet fordítanak a Kurszk leg­veszélyesebb pontjára, a nukleá­ris üzemanyagot tartalmazó re- A vontatóhajó mögött úszó dokk alatt érkezett meg az atom-tengeralattjáró roncsa aktorra. ■ fotó: europress/epa ÁLLÁSPONT RAFAEL BALÁZS Szívügy a híd Büszkén jelenthetjük ma, 2001. október 11-én: készen van a hidunk. Ötvenhét évvel pusztulása után újjáépült a valahai államalapító főváros, Esztergom és a túloldali Párkány közöt­ti Mária Valéria híd. A köznyelvben sokáig Vashídként emle­getett átkelő kétszer is súlyosan sérült - 1944 karácsonyán olyannyira, hogy remény sem volt gyors helyreállítására. Azt azonban senki sem hitte volna, hogy máig kell várni a fel­támadására. Sokáig csak álmodtunk erről, évtizedeken át görcsösen forgolódva. Közép-Európa feltámadásának hajna­lán nyilvánosan is egyre többet beszélhettünk róla. Civil-kez­deményezés emelte újra fénybe az eszmét Dunán innen és Dunán túl. Amikor az uniós segítség is megérkezett mintegy 5 millió euró formájában, amikor mind a hazai, mind a szlo­vákiai politikai hatalmasságok is megértették: sokkal többről van itt szó, mint egy ipari műtárgy rekonstrukciójáról, meg­nyugodhattunk. Már „csak” a műszakiaknak kellett lépniük. Megtették. Érdekes módon - mesélték - sokkal mélyebb ér­zelmi töltettel, mint egyébként. Átérezték, hogy két város, két régió, sok becsapott nemzedék szívügyéről van szó. És megalkották a csodát. Ha kora esténként kisétálnak Esztergom s Párkány polgárai, vendégei a Duna partjára, rendkívüli látványban van részük. Mintha a kis herceg lámpagyújtogatója menne végig esténként a Mária Valéria híd széles járdáin. Egymás után gyullad fel és világít meleg fénnyel a gyönyörű ívű híd félszáz kandelábere. S a nem mindennapi háttér, a piroslóan hunyorgó mennybolt, a királyi vár és a bazilika látványa végre teljessé válik. Mától megkezdődik a vendégjárás, négy napon át tart a híd- ünnep, aztán az élet visszatér a rendes kerékvágásába. Ennek a sokáig kisemmizett, félretolt városnak és az országszéli ré­giónak a polgárai megnyugodhatnak. Ezen is túl vagyunk. Most már csak magunkat kell újjáépíteni... EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330^304 HODNIK ILDIKÓ GY. Vízöntő-kori generáció Igen. Nagyon is vártuk őket. Pedig úgy tíz éve, amikor mi már erősen váltottuk a rendszert, ők még csak a pattanása­ikat nyomogatták a fürdőszobában. De azért sokat remél­tünk tőlük, mi, az úgynevezett Fidesz-generáció, akiket va­lakik még megfigyeltek és lehallgattak időnként. Az új (Vízöntő) világkorszak technikai zseniket ígért, öntörvé­nyű forradalmárokat, eredeti ötletektől sziporkázó fiatalo­kat, akik majd megújítják a világot. Nekünk már érdeme­ink voltak, eredményeink és tapasztalataink, bennük vi­szont ott tombolt a lehetőség, a tehetség, az ígéret. (Most is sokat remélnek tőlük, az „új generációtól”, de az egy másik politikai irányzat.) „ Nem, nem gondoltuk, hogy valaha is arról fognak panaszkod­ni: a huszonévesen kiégtek, csalódtak az értékekben, s hogy nem találnak maguknak társat, mert inkább (vagy a másik­nak is) a medencés ház kell, a siker, a pénz, az előrelépés, de nagyon gyorsan, lehetőleg azonnal. Vannak, akik azzal vá­dolják őket a napilapokban, hogy kíméletlenek a „hatalom akarásában”, ők azonban logikusan érvelve válaszolnak: csak arról van szó, hogy előttük nincsenek olyan akadályok, amelyek miatt körülményeskedniük kellene. Mi azt sem gondoltuk, hogy azt fogják mutatni a felmérések: csaknem 30 százalékuk rendszeresen használ valamilyen könnyű drogot, hogy csak 20 százalékukat érdekli valamennyire a politika, s hogy közülük is 14 százalék jobboldali pártra sza­vazna. Azt mondják, a mai huszonévesek elsöprő része po­litikailag absztinens, s akik nem, azok sem mennek egymás­sal ölre a nézeteikért. Ők volnának a mai Fidesz-generáció elleni lehetséges „láthatatlan terroristák”? Bár éppen erősöd­hetne bennük az elfojtott düh, mert hát a legutóbbi ifjúság- kutatásokból az derül ki: a fiatal középosztály egyre keve­sebb esélyt lát az előrejutásra a társadalmi hierarchiában, nő a körükben a bizonytalanság érzése, az egyetemisták és az értelmiségiek közt pedig egyre több a jobboldali értékekhez húzó fiatal. Talán érdemes volna többet beszélgetni. Érdemes volna, még ha nehéz is, mert hát egy ifjú titán mindig megmoso­lyogja az idősebbet. Vagy lehet, hogy nem kell erőltetni a dolgot, csak megvárni, amíg egyszer majd szükségük lesz a hitünkre. ■ Mielőtt még néhány furcsa pártnak szüksége volna a szavaza­tukra. Igen? Nem? Talán? EGYETÉRTEK: 06-90330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430 as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Szóbeli jegyzék Romániának Budapest Október 10-én bekérették Petru Cordost, Románia buda­pesti nagykövetét, és szóbeli jegyzéket nyújtottak át neki - közölte Horváth Gábor külügyi szóvivő. A jegyzék Orbán Viktor minisz­terelnök október 4-ei nagyváradi látogatásának szervezési körül­ményeivel foglalkozik. A szóvivő elmondta: a magyar fél megelé­gedettséggel nyugtázta, hogy az ünnepségeken a román fél hiva­talos képviselete magas szintű volt, ugyanakkor sajnálatát volt kénytelen kifejezni amiatt, hogy az esemény emelkedett hangula­tával korántsem állt összhang­ban az a szervezési mód, amely- lyel az illetékes román szervek a rendezvény külső körülményeit biztosítani gondolták. Orbán, Viktor miniszterelnök beszéde alatt katonai helikopter körözött alacsony magasságban az ünnepség helyszíne fölött, ami a kihangosítás ellenére is le­hetetlenné tette az ünnepi beszé- dek meghallgatását. ______ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom