Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-10 / 237. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 0 4 2 2001. Október 10., Szerda A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Bognár Zsolt. Az alpolgármester: Nagy József. A képviselőtestület tagjai: Horváth Béla, Nyúl Gézáné, Pajzs Imre, Szi- gedGéza, TakácsZoMnnéés Tüske László. A megbízott jegyző: dr. Horváth Zsolt. Az iskola igazgatója: Mátrai János. Az óvodavezető: Márkasné Vörös Ibolya. A református lelkész: Bakay László. A falugazdász: Jakab Zoltán. ■ Csököly Csököly neve először az 1332-37. évi pápai tizedjegy- zékben szerepel Chald, Chukl és Chuk alakban. 1382/83-tól a veszprémi püspökség birtoka. A Vili. században Csököly a megye nyolc legnépesebb települése közé tartozott, és mezőváros volt. Akkoriban jelentős vásárhelynek számított, s nevét messze földön ismertté tette a népművészete is. Csokonai Vitéz Mihály is vendégeskedett itt; Kis Bálint segédlelkész, a költő egykori debreceni diáktársa ápolta három hétig a református parókián. A Dorottya című vígeposzt is Csökölyben és Hedrehelyen irta a neves poéta. 1910-ben 1717 lelket számláltak össze a faluban, de jelentős veszteséget okozott a két háború, illetve az egyke. Ezt tetézte, hogy a fiatalok többsége évtizedeken át elvándorolt a városokba. Ennek a következménye, hogy 1980-ban 1581, tíz év múltán pedig már csak 1134 lakosa volt Csökönnek, amely az idén lett körzeti köz- igazgatási székhely a hozzá tartozó Gigével és Rinyakovácsival. Nehéz sorsú iskolások Nehéz helyzetben vannak a csökölyi iskola pedagógusai. Nemcsak az oktatás tárgyi feltételei hiányosak, de a legtöbb család életkörülményei sem megnyugtatóak. Mátrai János igazgató úgy látja: a munkanélküliség okozta anyagi gondok miatt a gyerekek többsége eleve hátránnyal jön az iskolába, és sokkal nehezebb oktatni őket, mint a városi nebulókat. Ennek a többoldalú hátránynak a leküzdését csak nehezíti a roma családok életviteléből adódó különbözőség, a csökölyi iskola tanulóiknak pedig már a negyven százaléka cigány. Az iskolaigazgató elmondta: az önkormányzatnak az iskolaépület állagának a javítása, a feltételek megteremtése, a tantestületnek a szakmai munka javítása a fő feladata. Ennek érdekében kezdték meg az iskolában a Dunántúlon egyedülálló oktatási programjukat, ez az alsó tagozatosok művészeti nevelésében, valamint az olvasás és írás tanításában él új eszközökkel. A Phare pályázati pénzből kidolgozott rendszer a régi tanítási elveket ötvözi a legújabb oktatási módszerekkel, és siker esetén szélesebb körben is elterjeszthetik. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓ: GYÖRGYFALVI ZITA Csak a fiatalokra számíthat a község Rekordot döntött a polgármesterek számában Csököly az utóbbi tíz évben. Négy települési vezető adta tovább a marsallbotot, s közben csak akadozva fejlődött a település. Bognár Zsolt, az új, fiatal polgármester már hosz- szabb távra tervez. CSÖKÖLY PÉNZE Működésre Beruházásra Költségvetés 123 millió forint Körzeti megbízottként dolgozott Csökölyben Bognár Zsolt, és az időközi választásokon elnyerte a lakosság bizalmát.- Nem szeretném a korábbi időszakot jellemezni, hiszen a sok polgármesterváltás hátterében voltak személyes okok is. Azt azonban érezte a lakosság, hogy ezek az ellentétek nem tettek jót Csökölynek - mondta. - A vezetőknek ugyanis ismerniük kell a legszélsőbb házban élők gondjait is, és míg ezeknek a megoldásához a kapcsolatrendszert ki nem építik, rengeteg idő szükséges. Két éve egy helyzetelemzéssel kezdtük meg a munkát, és azóta felülvizsgáltunk néhány régebbi döntést is.- Milyen nagyobb beruházások voltak itt az 1999-es időközi választás előtt?- Kialakítottak egy hulladéklerakót, de ezt ingyen bérbe adta az önkormányzat. Kénytelenek voltunk megváltoztatni a régebbi döntést, s igy tavaly óta a KVG rt egymillió forintot fizet a falunak. Megvizsgáltuk a vízdíj csökkentésének a lehetőségeit, majd döntöttünk: így társulásban a régebbi 260 forint helyett most 112 forint a víz köbmétere. Visszatérő gond volt évekig a falugyűléseken a vezetékes gáz hiánya. Ezt végül is másik négy településsel közösen 336 millió forintos költséggel sikerült- megoldanunk úgy, hogy a családok harminc százaléka támogatta. A 120 ezer forintos bekötési díjat első szóra érdekes módon főleg az idősebbek fizették be.- Milyen eredményt tudnak azóta felmutatni?- Űjabb beruházásaink közül az élre kívánkozik a vízelvezetés megoldása a falu központjában. Több mint fél kilométeres szakaszon kibetonoztuk az árkokat. Emellett sikerült elkészíteni - bár több részletben - a Petőfi utca útburkolatát és a járdát is. Mintegy másfél millió forintot költöttünk egy modern buszváró kiépítésére, s egymillió forintot az orvosi rendelő felújítására.- Mit hiányolnak a falu lakosai?- Két visszatérő gonddal időről időre szembesülünk: az egyik az, hogy jó ideje nincs orvosa a falunak. Pedig felújítottuk a rendelőt és szolgálati lakást is tudnánk adni neki. A másik gond az iskola; nemcsak vesszőparipám ez, de szentül hiszem, hogy csak az oktatás színvonalának emelésével lehet megtartani a fiatalokat. Csököly öregedő település, és az általános iskolából kikerülők már nem kötődnek úgy a szülőfalujukhoz, mint régen. Amit most eredményként könyvelhetünk el: nagyobb településeken is ritka összeggel, mintegy kétmillió forinttal támogatjuk iskolásaink tanulását. Emellett nagyon Bognár Zsolt polgármester reméljük, hogy az iskola felújítására is nyerünk pályázati pénzt, és a körzetközponti szerephez illő környezetet teremthetünk itt a fiataloknak. ■ Gyöngyös tábla és fehér gyász Van talán már harminc éve is annak, hogy újra fölfedezték a falu gazdag népművészetének értékeit - mondta Tóth Lajosné, aki többtucatnyi babát öltöztetett föl csökölyi viseletbe. Kézi hímzéssel készítette a ruhájukat, s a babákat sorra elajándékozta. Csak kettőt őrzött meg. Ott ülnek a tisztaszoba ágytakaróján; egyikük ünnepi viseletben, a másik fehér gyászban. Egykoron a fonás meg a szövés mindennapos tevékenység volt. Kender, len bőven termett, s - mint Tóth Lajosné mondta - abból készítették a lepedőt, a törölközőt, a díszkendőket s az abroszokat. A cifra, hímzett kisbunda, a fehér vászonból készült szoknya, a posztómellény és a főrevető a nők hajdani viselete, s régente piros, majd fekete csizmában jártak. A kontyon hordott tábla különösen díszes volt: apró gyöngyökkel ékesítették. Ugyanakkor a férfinép ünnepi alkalmakkor bő gatyát s csizmát viselt, fejére kalapot tett vagy báránybőr süveget. Különös volt a csökölyi fehér gyász, a ruhához tartozott a fehér pánt meg a főrevető. Tóth Lajosné még emlékszik azokra az időkre, mikor még ilyen ruhában gyászoltak az asszonyok. Ma már nem hordják; csak szüreti mulatságra vagy falunapon ölti fel áz asszonynép is a csökölyi viseletét. ■ Nagyon szép s igazán mutatós a lányok, asszonyok egykori viselete Könyvvásár a bibliotékában Évente legalább háromszor rendeznek könyvvásárt a község központjában álló könyvtárban. Mindig nagy érdeklődést kelt, és sikeres. Luter Mária, a csökölyi iskola történelemtanára s egyben a községi könyvtár vezetője szervezi. Elmondta, hogy a tízezer kötetes bibliotéka remek helyszín az olcsóbb könyvek árusítására, és ilyenkor csaknem minden betérő vesz egy-két kötetet. A könyvtárnak százhetven beiratkozott olvasója van, de alkalmanként kétszáznál is többen látogatják egy-egy izgalmas könyv reményében. A tanárnő természetesen segít a választásban, akkor is, ha az iskolai felkészüléshez kell vagy volt tanítványai készülnek középiskolai dolgozatra. Előfordul, hogy a könyvtárhelyiség próbateremmé változik, hiszen az ünnepi alkalmakra itt készülnek föl a tanulók. A könyvtáros tanárnő sokrétű munkáját tavaly jubileumi oklevéllel ismerték el, hiszen tizenegy éve kölcsönzi a köny- veket a hűséges olvasóknak. ■ Újrakezdők nagyasszonya Közösségi munkájáért Déri Ildikót is beválasztotta nagyasszonyai közé az Újrakezdő Nők Országos Egyesülete. Hogy ez a megtisztelő cím mivel jár, maga sem tudja. A polgármester felhívására küldte be életrajzát a pályázatra, és sikerrel járt. A falu életében ide költözése 1987 óta tölt be jelentősebb szerepet, s népművelőként és pedagógusként is kötelességének érezte a közösségi élet föllendítését. Először a heti rendszeres mozgás lehetőségét teremtette meg az iskola tornatermében, majd a környék megismerésére szervezett a férjével hosszabb kerékpár- és gyalogtúrákat. Ezek most is gyakoriak, nyaranta pedig távolabbi vidékeket is célba vesznek. Az újdonsült csökölyi nagyasszony oroszlánrészt vállalt a falu ünnepségeinek a megszervezésében, és a millenniumi zászlóátadást kísérő rendezvényeken is jeleskedett. Különösen büszke oktatóinformatikusi vizsga- munkájára, ezt Csököly történetéből készítette. Reméli, hamarosan fölkerül az internetre is több fotóval a minden részletre kitekintő weboldal. ■ Földtulajdonos vadászok Nincsen olyan vadász a környéken, akinek ne volna erdője - mondta Kiss Ernő, a Csököly és Vidéke Földtulajdonosok Vadásztársaságának elnöke. Nem véletlen, hogy a nevükbe is felvették a föld birtoklását. Úgy vélik, hogy a jövő útja a falvankénti vadásztársaságoké, ezért is ragaszkodtak ehhez a tagfelvételi követelményhez. Most a vadat 5200 hektárnyi területen űzik, amelynek mintegy a negyven százalékát borítja erdőrengeteg. Kiss Ernő büszke rá, hogy vadállományuk egészen kitűnő, s a vaddisznó meg a szarvas olyannyira elszaporodott, hogy a közeljövőben alaposan meg kell ritkítani az állományt. Mindenekelőtt a selejtes egyedeket tizedelik meg, mert a vadállomány minőségének további javítása a cél. A fővadász szeretné, ha a csökölyi társaság tagjai a szakirodalom adta tudással is alaposan fölfegyverkeznének, ezért minden könyvújdonsággal meglepi őket. A vadászokban is tudatosítani kell, hogy a vadászat nemcsak az ösztönök gyarló megnyilvánulása, hanem olyan életforma, amely magáévá tett egy viselkedési kultúrát is. Örömmel töltötte el, hogy a lábo- di vadászünnepen ezúttal a csökölyiek mutatkoztak be, és igazán nagy sikerrel. _________■ Fo gyatkozó gyülekezet A hívek nagyon adakozóak és ki- szeresen je- tartók, csak hát nagyon kevesen lentkeznek a vannak - tudtuk meg Bakay Látsz- gyerekek; étid református lelkésztől. Istentisz- kezési és uta- teletre inkább csak az idősebbek zási költségei- járnak. Ennek a fiatal lelkész sze- két az egyház rint több oka van. A fiatalok nem fizeti. A lei- szívesen ülnek az idősek mellé, s kész szerint a református vallás is egyre job- sokat lendít- ban elvárosiasodik. Bakay László hetne a hitélet többféleképp próbált segíteni erősítésén az ezen a gondon, de eddig csak a 1850-es évek- parókián tartott teadélutánokon ben épített, de mára jócskán és néha az ifjúsági órákon tűnnek tönkrement templom felújítása is. fel a fiatalok. Szerencsére az egy- Erre azonban legalább hatmillió házi pályázatokon nyert pénzből forintot kellene áldozni, és ekkora nyaranta sikerül tábort szervezni összeg előteremtésére most nincs a Duna-kanyarban, s oda rend- semmi remény. ■ Epret terem a kertalja Az első eperpalántákat a kertben jó harminc éve Madarász József, az egyik helybeli gazda ültette el - mondta Porga József alpolgármester, az epertermesztők jeles képviselője. S ahogy nőtt a munkanélküliség, úgy fogtak bele egyre többen e sok költséget igénylő, de hasznot is hozó gyümölcs termesztésébe. Rájöttek, hogy ez a homokos föld kiváló a nagy szemű, vérvörös eper termesztésére. Egymás után húzták föl a fóliasátrakat a kertek végében, s mára biztos keresetkiegészítést ad minden ötödik csökö- lyinek. Az alpolgármester szerint azért nem olyan egyszerű a kívánatos eperszemek felhizlalása, hiszen a megfelelő növényvédelem és a drága öntözőrendszer kiépítése nagy szakértelmet kíván. Ügyelnek a fajták kiválasztására; a dán- szentmiklósi kísérleti telepről hozzák a jó minőségű és a szállíA homokos talaj kiváló az ízletes eper termesztéséhez tást is jól bíró gyümölcspalántákat. Porga József ugyan nem eszi az epret, de az unokái nagyon is szeretik. S a pécsi meg a budapesti piacon eladott termés hasznából is kapnak a gyerekek, az eper bevétele beépülhet a fiatalok családi házába is. ■ Megsárgult iratok üzenete Az egyik legősibb csökölyi família Kovács Ferencék családja. Az egykori történelemtanár húsz évig irányította igazgatóként az általános iskolát, s négy évig volt a falu polgármestere. Rengeteg időt és energiát fektetett abba, hogy földerítse a nagy múltú község történetének érdekes részleteit. Az egykori honismereti szakkörök légköre adta a végső lökést, hogy áttanulmányozza a levéltár megsárgult iratait, s a megyei könyvtárból is beszerezze a múlt titkait rejtő könyveket. S harmincévi gyűjtő- és rendszerezőmunka eredményeként mára összeállt az izgalmas kötet. A nyugdíjas igazgató úgy tervezi: régi fényképekkel illusztrálva adja ki a krónikát, amely összefoglalja az egyház és az iskola történetét, Csököly jeles fiainak életútját. Az eddigi kutatás költségeit maga állta. Reméli azonban, hogy pályázati lehetőséget kihasználva az önkormányzat segítségével az értékes gyűjte- mény könyvben is megjelenik. ■ Az oldal elkészítését a Csököly és Vidéke Földtulajdonosok Vadásztársasága valamint a csökölyi önkormányzat támogatta * t >
