Somogyi Hírlap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-08 / 235. szám
6. OLDAL 2001. Október 8., Hétfő A GONDOS GAZDÁK Polgármester: Lancz János, alpolgármester: Dómján Nándor, képviselők: Balogh József, Radnai Tiborné, dr. Fülöp Rudolf, Hársházi Zoltán, Bányai Márton, Pomozi József. Körjegyző: Brunnerné Szita Henrietta. Kisebbségi önkormányzat elnöke: Balogh József Iskolaigazgató: Dómján Nándor, Óvodavezető: Horváth Jó- zsefné. Háziorvos: Dr. Fülöp Rudolf. Plébános: Temesvári János. ■ Nikla A mai Nikla nem ott áll. ahol településelődjének már 1332-ben plébániája volt a pápai tlzedjegy- zék szerint. Akkor még hatalmas erdőben rejtőzködött, a mostani Hódoshát alatt. Jelenlegi helyét a 18. században találta meg. feltehetően a visszahúzódó Nagyberek vizét követve. A 14. században több említést is tettek az írások a faluról, Mikala, Micia. Nlikla és Nlikola néven egyaránt előfordul, a latin Nicolausból eredeztetik valamennyit. A 19. század végén magyarok és sokácok lakták, akárcsak a szomszédos Táskát és Somogyszentpált. Ezekben a községekben is délszláv telepesek segédkeztek a Nagyberek visszaszorításában. A 20. század elején Nikla lélekszáma csaknem kétszerese volt a mainak. A II. világháborúban a fronthelyzet miatt azonban a szovjet parancsnokság a falu lakóinak zömét a fronttól távolabbi helyekre telepitette ki. csak minden tizedik ház tulajdonosa maradhatott Nikién. A háború és a földosztás után megnőtt az építkezési kedv. a falu egyre nagyobb lett. A tanácsi rendszerben is végig székhelyközpontként működött, ma Is itt található a körjegyzőség. Tudja-e, hogy... ... a falu barokk templomának kisharangja csodás erejével 1811-ben még a falut sújtó eddigi legnagyobb viharral is megpróbált szembeszállni. A falusiak ugyanis csodatevőnek gondolták a harangot, mivel azt éppen a templom építésekor a beT rekszél vizében találták. Úgy tartották, hogy ha a víz hozta, meg is véd a víz ellen. ... az idősek között sokáig tartotta magát az a történet, miszerint Kossuth Lajos 1860-ban álruhában a faluban járt és a Berzsenyi emlékhelynél gyújtó hangú nemzeti érzelmű szónoklatot tartott. A jelenlévők biztosra vették, hogy az ismeretlen idegen Kossuth volt, aki ezért az alkalomért titokban hazatért. ... A búcsú az egyetlen hagyománya a niklaiaknak. Az alkalom egyébként utolsó a környékbeli búcsúk sorában, éppen ezért mindig nagy érdeklődés kísérte. A falu védőszentje ugyanis Szent Miklós, vagyis a búcsút mindig decemberben rendezik. Ezenkívül kukorica- és tollfosztásban merülnek ki a település hagyományai. Ezeket Hársházi István foglalta össze. Könyvét Niklai hagyományok címmel adták ki. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓ: FÁBOS ERIKA A hátrányból akarnak előnyt kovácsolni Nikla a Balaton-törvény szerint az üdülőövezet háttértelepülése. Ennek azonban régóta csak a hátrányait érzi. Kötelezettsége bőven van a tó közelsége miatt, előnyét azonban még nem tapasztalta. Az idegenforgalom, bármennyire is szeretnék az ellenkezőjét, egyelőre elkerüli a falut.- A természetes adottságai megvannak a településen az idegenNIKLA PÉNZE Társulások Fejlesztésre Személyi és dologi kiadások Költségvetés 93,2 millió forint forgalomnak, a többi feltétel azonban hiányzik - mondta Lancz János polgármester. -A legnagyobb probléma az, hogy Nikla elöregedő település, a másik pedig, hogy kevés a munkahely. A 753 lakosból mindössze száz ember munkaképes, de helyben ők is alig találnak munkát. Marcaliba vagy Fonyódra járnak dolgozni. A buszközlekedés megfelelő ehhez, de aki nap mint nap eljár, könnyen gondolkodik úgy, kényelmesebb, ha nem kell mindennap buszozni és ha teheti, elköltözik.- Kevés a fiatal?- Mindig kevesebb, pedig igyekszünk segíteni a letelepedésüket. A családalapítás előtt állók számára jelképes áron adunk el telkeket, segítünk az építkezésben és később is megtesszük, ami tőlünk telik. Az elmúlt két évben talán látszik valami pozitív elmozdulás. Tavaly két új házat is építettek a fiatalok a faluban.- Milyen feladatok várnak még az önkormányzatra?- Folyamatban van a csatornázás. Elkészült a pályázat és kedvező. ígéretek is vannak. Hátravan még a vezetékes gázhálózat kiépítése, és a hulladékkezelés kérdését is meg kell oldanunk két éven belül. Jelenleg évente kétszer szállítjuk el a szemetet és azonkívül, hogy a törvény előírja, a lakosság is sűrűbben igényelné ezt a szolgáltatást. Az utak állapota megfelelő, a járdákén javítani kellene. Szintén lakossági igényként merült fel, hogy legyen állatvásár Niklán, de a jelenlegi szabályozatlan viszonyok között egyelőre nem merjük felvállalni a vásártartást. Szeretnénk a művelődési ház külsejét is felújítani. Belül megfelelő az állapota és egyre gyakrabban használják. Sok utazó árus veszi igénybe, mi pedig örülünk ennek, hiszen így a lakosság számára olcsóbban és helyben lehet megvásárolni azt amiért máskor utazni kellett.- Milyen jövő vár Niklára?- Amennyiben képes lesz a falu arra, hogy megtartsa a fiatalokat, szép jövő vár itt ránk. Ha pedig nem, akkor a többi elöregedő település sorsára jut. Ehhez munkalehetőség és minél komfortosabb életkörülmények kellenek. Nekünk fontos ez a közösség, ezért igyekszünk min- dent megtenni érte. ■ Lancz János polgármester Aktívan őrzik Berzsenyi emlékét A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Közművelődési Társaság mindig nagy figyelmet szentelt a költő egykori somogyi falujának. A jövőben még ennél is többet szeretne. A Berzsenyi társaság hazánk egyik legrégebb óta működő irodalmi, közművelési civil szervezete. 1904-ben alakult meg és az újjáéledt szervezetnek köszönhető, hogy a niklai Berzsenyi-kúria valamint a család kriptája a háború után megmenekült az enyészettől. 1948-ban ugyanis a társaság rendezett gyűjtést, és Darvas József akkori építész és közmunkaügyi miniszter támogatásával ebből rendbe hozatta a háború vert házat, amelyben 32 évig lakott a legnagyobb magyar ódaköltő. A Berzsenyi-hagyományokat a társaság a háromévenként megrendezett vers- és prózamondó versenyen kívül azzal is ápolja, hogy minden Helikon alkalmával, illetve a Berzsenyi-évfordulók kapcsán rendszeresen meglátogatja a somogyi emlékhelyet. Király Zoltánné, a Berzsenyi társaság ügyvezetője elmondta: azt tervezik, hogy ezeken az alkalmakon kívül olyan rendszeres programot szerveznek, amely segít megőrizni a költő emlékét és a hely szellemiségének is megfelel. Egy költőtalálkozót szeretnének megszervezni a nyáron, ami akár többnapos rendezvénnyé is fejlődhet, ha az érdeklődés megfelelő lesz. Mindenképpen olyan programsorozatot terveznek, ami idegenforgalmi vonzerő lehet, melynek középpontjában az irodalom, a költészet áll. ■ A Somogyi Diogenész és Nikla Berzsenyi Dániel 1804-ben költözött családjával Niklára, ma is álló házát 1811-ben építette. Kazinczyval folytatott híres levelezése során Niklai Remetének vagy Somogyi Diogenesnek nevezte magát. A költő 1836-ban halt meg Niklán. 1860-ban Somogy vármegye obeliszket emeltetett a sír fölé. 1904-ben alakult meg a közművelési célokat kitűző Berzsenyi társaság. A Berzsenyi emlékmúzeumot 1954-ben nyitották meg a közönség előtt. Házat épít a kisebbség Rendkívül aktív a kisebbségi ön- kormányzat Niklán. Balogh József, a szervezet elnöke elmondta: nyolc éve működik az önkormányzat és ha nehézségek árán is, de értek el eredményeket. Nyolc házat építettek eddig niklai cigánycsaládoknak, és igyekeznek mindenben segíteni a faluban élő romák életét.- Sajnos nagyon kicsi a költség- vetésünk ahhoz viszonyítva, amennyi feladatunk lenne - mondta Balogh József. - Ezenkívül hiába a segítő szándék, sokszor nehéz elfogadtatni a lakossággal azt, hogy az eredményekért nem csak nekünk kell dolgoznunk. Minden olyan pályázaton részt vettünk, amit a saját erőnk megengedett és igyekszünk a cigányság kultúrájáért is munkálkodni. Az önkormányzat szervezett már romanapot, és a niklai falunapra is készített programokat a faluban élő kisebbségnek. Ennél azonban fontosabbnak tartják, hogy földet bérelt és vetőmagot szerzett az önkormányzat az itt élőknek azért, hogy könnyítse a megélhetést. Az ünnepek előtt pedig rendszeresen alapvető élelmiszerekkel is ellátják a romákat. Az eredmények után' tervekből is van bőven. Saját focicsapatot és táncegyüttest szeretne szervezni a kisebbségi önkormányzat. ■ Központi szerepben az iskola A niklai iskolában arra törekednek, hogy az ott tanulók ne kapjanak kevesebbet a kis falusi intézményben, mint a nagyobb települések diákjai. A tapasztalat azt mutatja, sikerrel. Az iskola diákjai rendszeres és sikeres résztvevői a környék tanulmányi versenyeinek.- Az elsődleges célunk az, hogy olyan értékálló tudással fejezhessék be az általános iskolát a diákjaink, amire a középiskolában is építeni lehet - mondta Dómján Nándor, a Berzsenyi Dániel Általános Iskola igazgatója. - A visszajelzések azt mutatják, hogy meg tudunk felelni ennek az elvárásnak: a diákjaink hasonlóan eredményesek a középiskolákban, mint itt az általános iskolában. Az is közismert, hogy a niklai iskola a környék szinte minden tanulmányi versenyén részt vesz. Több célja is van az aktivitásnak. Egyrészt megismerik a gyerekek a versenyhelyzeteket, másrészt egymást is. Az ugyanis legalább ennyire fontos, hogy ők együtt lesznek felnőttek, így jó, ha már ebben a korban tudnak egymásról. Iskolatörténet Az első niklai iskolát 1770-ben építették. A mostani épület, amely a harmadik a sorban, 1961- ben épült és kétszer bővítették. A tíz tantermes iskolában 13 pedagógus tanít és 106 diák tanul. A niklai iskolában minden adott, ami a magas szintű oktatáshoz kell Az iskolánk ettől a tanévtől felvállalta az integrált oktatást is. Azokat a tanulókat is felvállalják, akik valamilyen hátránnyal küzdenek.- Az elmúlt években igyekeztünk, hogy ennek a feladatnak is elégséges feltételeket teremtsünk. A tárgyi eszközök megszerzése mellett a pedagógusok is felkészültek a feladatra. A gyermeklétszám csökkenése persze minket is érint. Erre is felkészült az intézmény. Bekapcsolódtunk a felnőttképzésbe és igyekszünk úgy fejleszteni az oktatás feltételeit, hogy egyfajta központi szerepet is betölt- hessen, segítő szándékkal a kisebb intézmények számára az iskolánk. ■ Főépítész a településért Niklán nem csak a gyerekek, a felnőttek is rendszeresen látogatják a játszóteret. A létesítmény Mika László, a település főépítészének tervei alapján készült az iskola udvarán. Érdekessége pedig, hogy ez csak az első állomása egy hosszú fejlesztési folyamatnak, amin két éve dolgoznak és ha elkészül, mintaértékű lehet a többi település számára. Nagyon hiányoznak Nikláról a közösségi terek - mondta Mika László. - Amikor elkezdődött a tervezés, ezen szerettünk volna minél gyorsabban változtatni. A munkában együttműködőknek ezzel nemcsak a faluszépítés volt a terve, hanem az is, hogy ösztönözze a lakosságot: hozzanak létre szervezeteket, amelyek a faluért, az itt lakókért tevénykedhetnek. A játszótér az első állomás és még annál is kedvezőbb volt a fogadtatása, mint amire' számítottunk. Egy park épül majd köré természetes anyagokból, és egy színpad is helyet kap. Ennek szellemiségében szeretnénk majd felújítani a falu középületeit is. A munkával együtt készül A gyerekek már birtokba vették a játszóteret majd a falu új rendezési terve is. Azt szeretnék elérni, hogy a felújított épületek legyenek a település képének meghatározói, az építkezőknek pedig szolgáljanak példával, hogy még szebb lehessen Nikla. ■ Munkát ad az erdő és a fa A Bopaár Kft hat évvel ezelőtt kezdett el fával foglalkozni Niklán. Azóta felújították az elhanyagolt fatelepet és már 12 helybelinek adnak munkát. Nikla térségében mindig nagy hagyománya volt a fás szakmáknak és a vadászatnak, a környék erdei mindig gazdagon ellátták az itt élőket. A niklai fűrészüzem persze nem csak a környék erdőiből él. Szlovákiából és Szlovéniából is érkezik alapanyag. Az itt készülő bútoralapanyagot pedig belföldön és külföldön egyforma mennyiségben használják.- Nagy a konkurencia a fafeldolgozás területén ebben a régióban és erre az ágazatra is érvényes, hogy az elmúlt években kisebb megtorpanás volt érzékelhető a piacon - mondta Faár Mária, a cég egyik tulajdonosa. - Éppen ezért a mi cégünk is lassabban halad a fejlesztéssel, mint ahogy azt terveztük. Ennek ellenére nem vagyunk elégedetlenek. Rendet tettünk a telepen, felújítottuk a munkacsarnokot és korszerűsítettük a munkagépeket is. Jelenleg egy portát építünk és a terveink között szerepel egy újabb raktár készítése. Erre azért van szükség, mert az utóbbi években drága alapanyagokat is gyakran keresték, és nem volt mindig hely a biztonságos tároláshoz. Fában egyébként tavaly a hársnak volt a legnagyobb a keletje. Ezenkívül fekete diót és cseresznyét kerestek az igényesebb felhasználók. ■ Betyárvilág Nikla környékén a 19. században komoly betyárélet zajlott. A legendás Sobri Jóska és Patkó Bandi Nikla környéki sorstársa Fatüje Jankó volt. Nevét onnan kapta, hogy egy fa tövében találtak rá az erdőben csecsemőként. A szegénylegények közül igen sokan részt vettek a szabadságharcban, de utána tovább élt a betyárvirtus. A közeli Becsali csárda - a nemrég leégett Szetsey-tanya elődje - gyakorta volt gyülekezőhelye a köra berekben nyék zsiványainak, akikről számos történetet őrzött meg a száj- hagyomány, bár nagy rablások és pandúr-betyár összecsapások ezen a tájon nem zajlottak. Végül, az úrbéres legelőtársaságok megalakulásával a betyárok lassan visszatértek a falujukba. Fatüje Jankó Nikla kanásza lett, mégpedig a helybéliek szerint a legjobb. Am egy napon nyomtalanul eltűnt a legelőről és többé senki sem látta. ■ Az oldal összeállítását a Bopaár Kft és a niklai önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 14 1
