Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-03 / 205. szám

6. OLDAL 2001. Szeptember 3., Hétfő Gondos gazdák Polgármester: Egyed József, al­polgármester: Tamás Istvánná, képviselők: Egyed Lászlóné, Gáspár Ferencné, Horváth Lászlóné, Méri István, Schuller Tibor, Tóth Kálmán. Körjegyző: Dr. Steiner Györ­gyi­Háziorvos: Dr. Hermán Judit. Iskolaigazgató: Schuller Ti­bor: Óvodavezető: Csordásné Ta­más Ildikó. Védőnő: Andáné Kálóczi Rita. Gazdajegyző: Zsoldos László. Plébános: Bojtor Róbert. u Sávoly Sávoly tör­ténelmi his­tóriájáról az okleve­lek szerint 1397-ben készült az első doku­mentum. akkor Sauol alakban szere­pelt. 1405-ben Fejéregyházi György le­ánya. Katics asszony itteni zálogos birtokait Anthimus fia Jánosnak, volt szlavóniai albánnak adta. Kis- és Nagysávoly adományozásáról szólnak későbbiekben az Iratok. 1406-ban Kis- sávoly egy részét Berzenczei Lóránt fia. György nyerte adományul. Hunyadi János kormányzó 1447-ben a Kismaróti és Kissávolyi családnak ad­ta a helységet. A XV. században sűrűn váltották egymást a tulajdonosok. A Páti Török család, a murakeresztúri apát, a Szentjakabi Chernél Bertalan, Tolnai Bornemissza János alkincs- tárnok - aki Mátyás királytól kapta adományul - voltak a földbirtokosok. 1480-ban Berzencei György fia. Sandrin indított pert Nagysávoly miatt Török Kocsárd ellen. A XVI. században Is gyakran adták-vették az itteni birto­kokat. Így földesúr volt az Orros csa­lád, Szerdahelyi Imre, Török János, majd Török Bálint, Komjáthy László özvegye, Nagy Máté, Zerdahelyi Ist­ván. Lengyel Boldizsár és Bornemissza Pál Is. A török hódoltság alatt ezek a települések is elpusztultak. 1711-ben települt újra, gróf Festetics Pál birto­kában. Ezt kővetően a Festetics csa­lád a tulajdonos még a XX. század 30- as éveiben is. de ekkor már a Magyar Földlntézet tulajdonában is találhatunk töldterületet. Ez időben volt a legnépe­sebb a lalu, 1932-ben a 196 lakóház­ban 1005 lakost számláltak. AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FABOS ERIKA FOTÓ: KOVÁCS TIBOR AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATTA A DARIM KFT ÉS A SÁVOLYI ÖNKORMÁNYZAT A jó adottságok nem elegek a fejlődéshez Több mint negyven portának kül­földi a tulajdonosa Sávolyon. Az in­gatlanok azért üyen kapósak, mert a falu a hetes főút mellett, a Balaton­hoz és Zalakaroshoz is közel fek­szik. A település jövőjéért aggódók nem örülnek ennek. Az ingatlan- árak a helybeliek számára mái meg­fizethetetlenek. A fiatalok azonban nem csak ezért költöznek inkább el.- Nincs munkahely Sávolyon, az önkormányzaton és néhány mező- gazdasági vállalkozón kívül senki nem ad munkát az itt élőknek - mondta Egyed József polgármester. - Az önkormányzat hiába próbált befektetőket keresni a faluba, sajnos nem jártunk sikerrel. A legtöbben Marcaliba járnak dolgozni, néhá- nyan Nagykanizsára. Ezeken a he­lyeken is azonban elsősorban női munkaerőre van szükség. A férfiak nehezen találnak megélhetést a környéken is. Marad a mezőgazda­ság. A faluban sokan foglalkoznak háztáji gazdálkodással, de ebből kicsiben megélni már nem lehet. Aztán a küszködés után, a legtöb­ben úgy döntenek, nagyobb tele­pülést keresnek. Olyat, ahol több a lehetőség, ahol van helyben mun­ka. Akik innét elmennek, nem a külföldiek miatt mennek, hanem lehetőségeket keresnek. Persze az is igaz, hogy a fiatalok nemigen tudják már megfizetni az ingatlan­árakat. Irreálisan magas összegeket kémek ugyanis.- Hogyan segít ezen az önkor­mányzat?- Nehezen. Munkahelyet létesí­teni mi nem tudunk, a települést pe­dig nem keresik az olyanok, akik ezt megtehetnék. Az ingatlanárak emelkedése ellen sem tehetünk semmit. Éppen ezért arra gondol­tunk, hogy mivel új rendezési tervet kell készíteni, növeljük a belterüle­tet és új utcákat nyitunk a faluban. Ezeket a telkeket pedig kedvezmé­nyesen vásárolhatják meg az itt élő vagy letelepedni szándékozó fiata­lok.- Mivel lehet elégedett a polgár- mester?- Működik a településünk és csak a hétköznapi gondok nehezítik az életünket, nagyobb nehézsége­ink nem voltak. Felújítottuk az ösz- szes önkormányzati épületet, az or­vosi rendelőt. Már csak az iskola van soron. Ennek a felújítását is megkezdtük már, de csak kisebb munkákra futotta eddig, pedig az épületre a teljes felújítás is ráférne. Igyekszünk ehhez is pénzt szerez­ni, hiszen csak támogatással tu­dunk nekilátni. A másik nagy fel­adat a csatornázás. A törvény miatt nem kerülhetjük el, de ez is forrás­függő. Csak akkor van rá remény, ha kapunk hozzá segítséget.- Milyennek látják a jövőt?- Nálunk is vannak termálvizes kutak a településen. Ennek a hasz­nosítása azonban csak befektetők­kel lenne lehetséges. Próbálkozás már volt, de a fejlesztés végül nem kezdődött meg. Ez jövőt jelenthetne számunkra és az itt élőknek is, de bizonyára nem a közeljövőben. Ami bizakodásra ad okot, az az, hogy Sávoly nem az elöregedő fal­vak közé tartozik. A nehézségek el­lenére is van elég fiatal és munkaké­Egyed József polgármester pes ember. Amíg ez így lesz, nincs okunk lemondani a faluról és okkal tervezgethetünk.______________■ Négy lábon jöhet a hírnév Mister Sávoly, az első hannoveri fajtájú sport ló, amelyik a faluban született. 1,8 métert ugrik és ősszel árverésre viszik Ausztriába. Mister Sávoly igen reményt keltő. Ha így halad és jó kezekbe kerül, akár olimpiai bajnoka is lehet a falunak. Herben Rothmayer négy éve költözött Sávolyra. Korábban is járt már a faluban és amikor nyug­díjba vonult, úgy gondolta hosszabb távra is visszatér. Először csak vakációzni érkezett, az­tán egyre többet maradt a sávolyi parasztház­ban. Végül elhatározta, berendezkedik Sávo: lyon. Megvásárolt még egy parasztházat és mert nagy volt a hozzájuk tartozó udvar, lova­kat vásárolt.- Mindig foglalkoztam lovakkal - mondta.- Szerettem ezeket az állatokat és a díjugra­tást is. Aztán elkezdtem szakkönyveket ol­vasni'és elhatároztam, sportlovakat tenyész­tek, ha nyugdíjas leszek. Persze ezt nem gon­doltam komolyan, de amikor Sávolyon meg­láttam ezt az udvart, megint eszembe jutott. Most hogy elkezdtem lovakkal foglalkozni. Nagyszerű ál- 14 lovam van. Gyönyörűek. Az ősszel négyet viszek latok. Most már csak azt szeretném, ha mások is elé- közülük árverésre. Nagyon várom, müyen lesz a fo- gedettek lennének velük és eredményes sportoló le- gadtatás. Azok a szakemberek, akik eddig látták a jó- hetne belőlük. Jó lenne, ha Sávolyt egyszer erről a te- szágokat, mind nagyon elégedettek voltak. Örülök, nyészetről is megemlegetnék valahol a vüágban. ■ Mister Sávoly hírnevet hozhat a falunak Tanév eleji jeles az iskolának Jól kezdődik a tanév a sávolyi isko­lában. Néhány napja még azon gondolkodtak az órarend készítői, hogyan pótolnak majd két szakos pedagógust, ma azonban már nem fáj a fejük.- Az utolsó pillanatban betop­pant a hirdetésre két tanerő - mond­ta Schuller Tibor, az iskola igazgató­ja. - így minden szakos tanárunk megvan, ami manapság a falusi is­kolákban nem kis szó. A gyermek­létszám az elmúlt évhez képest va­lamicskét emelkedett és úgy tűnik, egy pályázat segítségével sikerül a számítástechnika-oktatást is rövide­sen fejlesztenünk. Minden megvan tehát ahhoz, hogy egy igen jó tanév­re számíthassunk. Sávolyon 113 diákkal kezdődött az év. Az oktatás pedig úgy folyta­tódik, ahogy júniusban abbama­radt. A pedagógiai program szerint arra törekszenek ugyanis, hogy a diákok minél könnyebben boldo­guljanak a középiskolában és min­denkinek esélye legyen a továbbta­nulásra. Aki tehetségesebb, azért, aki lemaradt, azért foglalkoznak többet vele. A törődés pedig nem ér véget a tanítással.- Sokféle hagyományőrző, sport és kézműves szakkör műkö­dik délutánonként - mondta Schuller Tibor. - Igyekszünk eze­ket úgy alakítani, ahogy azt a gye­rekek igénylik. Idén az újdonsá­gok között például csillagász szakkör szere­pel. Persze ne­hézség is akad. Az iskola több mint száz éves épületét még nem újították fel, csak bőví­tették az idők során. Fennál­lása óta három­szor is megnagyobbították, így a tetőszerkezet, a szigetelés és az ablakok cseréje már régóta idő­szerű. A tanév jól kezdődik, vég­ződni pedig akkor végződne jól, ha sikerülne a jövő évben pénzt nyerni a felújításhoz. _______ ■ Mi ndent tud a faluról Szarka József az egyik legidősebb sávolyi. Az egész falut ismeri. Ne­héz lenne olyat kérdezni, nem csak a régi időkről, mostariról is, amiben nem tájékozott. Ennek a titka az, hogy szereti a falut meg az is, hogy 1 sokat jár-kel még mindig a települé- j sen. Igaz, nehezen mozog, de azt vallja, lassú járással is el lehet min­denhova jutni.- Én örülök, hogy itt öregedtem meg. Többször gondoltunk rá, hogy a fiunk után megyünk, hogy közelebb legyünk a családhoz, de mindig maradtunk. Mindketten szeretjük a falut, meg az unokák is. Nyaranta most is gyakran jönnek, pedig már nagyok. Egy fiunk van és négy unokánk. Két ikerpár. A cso­dájukra járnak, ha valahol mind a négyen előfordulnak.- Régebben könnyebb volt az élet Sávolyon?- Addig, amíg mindenki a sajátjából élt, meg amíg a szö­vetkezetben azok a paraszt- emberek dolgoztak, akik ér­tettek a földhöz. Addig köny- nyebb volt. Ezren felül laktak itt, amikor mi fiatalok voltunk. Most kevesebben vagyunk, mindig kevesebben. A mi kor­osztályunkból meg már alig.- Maguk miért maradtak?- Nekem az öregapám is sávolyi volt. Itt van minden, ami az életben történt velem. Nem akartunk időskorunkra idegenbe menni. Most meg már nem megyünk. Annyi idősek volyt és itt érezzük mindketten leg­vagyunk, hogy időnk sem lenne jobban magunkat, a sajátunkban, a máshol megszokni. Szeretjük Sá- mieink között. ______________■ Gy akrabban babázhat a védőnő Andáné Kálóczi Rita a szomszé­dos Szegerdőn töltötte a gyermek­korát. Már akkor arról álmodo­zott, hogy egyszer gyerekekkel fog foglalkozni. Mindig szerette az apróságokat, az összes szomszéd kisgyermekét megdajkálta. Azóta persze már két saját gyemeke is van, de kisbabákat máig dajkál, akkor is, ha nem a sajátja. Éz a munkája. Amióta elvégezte az is­kolákat, Sávolyon védőnő: telje­sült a gyermekkori álma.- Tizenöt éve vagyok védőnő Sávolyon, már mindenki olyan nekem, mintha családtag lenne - mondta Andáfié Kálóczi Rita. - Mindenkit ismerek a környékbeli­ek közül. Azt is tudom ki az any­ja, apja meg még talán a nagyma­máját is ismerem. Ez nagyon so­kat könnyít a munkámon. Köny- nyebben segítek, tudom kivel ho­gyan kell szót érteni és könnyeb­ben fogadják meg a tanácsaimat is. Sokszor nem is csak olyan ügyekkel keresnek, ami a munká­hoz tartozik, hanem más problé­mával is hozzám fordulnak. A leg­kedvesebb része a munkámnak az, amikor valahova kisbaba érke­zik. Az idén külön örülhetek, hi­szen eddig 13 újszülött érke­zett Sávolyra és van még tíz terhes anyu­ka. Az utóbbi években nem született eny- nyi baba. Persze a babázáson kí­vül is van ked­ves feladat. A családlátogatás szin­tén a munkához tartozik és az is­kola tanulóival is foglalkozik a vé­dőnő. Andáné Kálóczi Rita nem csak az előírt szűréseket végzi el, azután is marad. Több szakkört tart az iskolában.- Elsősegélynyújtó és csecse­mőgondozó szakkört vezetek az iskolában, ami a gyerekek lelkese­dése miatt szintén kedves elfog­laltság - mondta. - A csecsemő­gondozó szakkör tagjai olyannyi­ra komolyan veszik a feladatukat, hogy már négy alkalommal elsők voltak a megyében. Örülök ennek és a hétköznap egy-egy sikerének is. Amikor felkeres valaki és jobb kedvvel távozik, mert tudtam raj- ta segíteni. _________________■ Új ra munkát ad a tőzeg A tőzeg Sávolyon évszázadokig hozzátartozott a megélhetéshez. Évtizedek óta azonban nem használta ki senki a természet adta lehetőséget. Most újra felfe­dezik. A tihanyi alapítólevél ta­núsága szerint Sávoly egykor a Balaton partján helyezkedett el. A tavat azonban részben feltöl- tötték, részben annyit csökkent a víz szintje, hogy a középkorra már lápos terület vette körül a fa­lut. Az ott élők akkortól bányász­ták a lefolyástalan területekről a tőzeget. A szervesanyagban gaz­dag tőzeggel sokáig csak fűtöt­tek. A 19. században kezdték ta­lajjavításra is használni, legin­kább azonban virágföld-alap- anyagként terjedt el. Sávolyon az év végére szeretnének átadni egy kitermelő- és feldolgozóüzemet, amely évtizedek után újrahasz­nosítaná a természetes anyagot. Borsodi László elmondta: a sávolyi tőzeget a biogazdálkodás­ban és virágföld-előállításban szeretnék majd értékesíteni. ■ Mintagazdaság a majorban A Darim Kft a harmadik volt azok közül, akik fantáziát láttak a Sá­voly környéki gazdálkodásban. Ők azonban elődeikkel ellentét­ben nem adták fel, sőt... A termelőszövetkezet majorja az eltelt öt év alatt teljesen megújult, a többi kiszolgálóépülettel és a szárítóval együtt. Ha valaki meg­nézi a néhány évvel ezelőtt ké­szült fotókat, nem is hiszi, hogy ugyanazokat látja. A falu határá­ban mintagazdasággá alakult a ko­rábban haldokló szövetkezet.- Nem volt könnyű ez az öt év- mondta Christoph Schmidt. - So­kat dolgoztunk és a nyereséget ed­dig mindig felemésztette a gazda­ság. Mindig volt mit tenni vagy helyrehozni. Most nagyjából elé­gedettek lehetnénk, most meg évek óta az eladással vannak gondjaink. Nagyon lecsökkentek a felvásárlási árak. Ezt igyekszünk áthidalni. Ke­vesen va­gyunk, de mindenki mindenhez ért és igyek­szünk bér­munkát vállal­ni, hogy a gé­peinket job­ban kihasz­náljuk. Fő profilunk eddig a repce, a kukori­ca és a búza volt. Ezt étkezési bor­sóval és szójával egészítettük ki és a jövő évtől gyümölcsökkel is fog­lalkozni szeretnénk. Úgy látjuk, abban nagyobb a jövő és a haszon, mint a gabonákon. Igyekszünk hallgatni <az itteniekre, hiszen ők jobban értenek ehhez a vidékhez, mint mi és arra törekszünk, hogy továbbra is jó legyen a kapcsolat közöttünk és a gazdák között. ■ A L M A N A C H - 17 1 Szarkáék szívesen élnek Sávolyon

Next

/
Oldalképek
Tartalom