Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-24 / 223. szám

6. OLDAL 2001. Szeptember 24., Hétfő A GONDOS GAZDÁK Polgármester: Harmath István. Képviselők: Farkas József, Ko­vács László, Katona László, Bránát Sándomé, Kőmáli József Jegyző: Dr. Steiner Györgyi. Háziorvos: Dr. Hermám Judit. Plébános: Bojtor Róbert. m Szökedencs Szökedencs nevét először egy 1332- 37. évi pápai tizedjegyzékben említik Dénes néven. 1444-ben Badavari- dencs alakban fordul elő, mivel akkor az óbudai káptalan birtoka volt. Az 1550-es adólajstromban Varga-dencs- ként említik Thorkos Péter. Véssey László és Sallér György birtokaként. Később Fazekas-Dencsnek, amelynek már Nádasdy Tamás volt a birtokosa. 1726-ban a Vésseyekhez kerül, akik egészen a XX. századig gazdálkodnak a településen. A mai helyén egyéb­ként csak a múlt százai, elején kez­dett kiépülni a falu. A korábbi évszá­zadokban. valahol a temető környé­kén éltek a dencsiek elődei. 1914- ben már több mint száz házat vettek számba a mai településen. A második világháború során komoly károk ér­ték a falut. A harcok helybéli áldoza­tainak nevét a templom falán lévő emléktábla, az első világháború hőse­inek névsorát pedig a hősi-kert em­lékműve őrizte meg. Az államosítás során 2167 kh földterületet és 865 kh erdőt vettek el a Véssey családtól. Az 1951-es tanácstörvény által létre­jött önálló tanács előtt Csákányhoz, ma pedig Sávolyhoz tadozik. Tudja-e, hogy ... a megye egyik legöregebb fá­ja Szőkedencsen található. A több mint hatszáz éves óriás hársfa a falu határában ékeske­dik. Azt, hogy ki és mikor ültet­te, pontosan nem tudjuk. A szájhagyomány szerint azon­ban a dencsiek egykori elődei tiszteletből ültették el a cseme­tét. A védett természeti értékről ugyanis azt tartják, hogy a tele­pülés egykori helyét jelöli. Az óriásfa kerülete tíz méter és od­vába két ember is kényelmesen befér. ... a település egykori tulaj­donosainak emlékét a Véssey család kúriája őrzi a települé­sen. A védett épület ma egy környékbeli cég birtokában van. A kúriát az 1700-as évek végén építették és az akkori építkezési forma egyik kör­nyékbeli legszebb emléke. ... 1893-ban leégett szinte az egész falu. A tűzvészt egy nyári vihar okozta és a település köz­épületein kívül, szinte nem ma­radt olyan építmény, amiben ne keletkezett volna kár. ... Szökedencs történetéről csak a környező települések és az egyházi levéltárak irataiból' van ismeretünk. A második vi­lágháborúban ugyanis az orosz katonák a csákányi templom­ban a falu összes Írásos doku- mentumát elégették. ________■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Az oldal összeállítását támogatta a szőkedencsi önkormányzat Az adottságok kihasználása teremthet jövőt Az elmúlt hat évben több mint hatvannal csökkent Szökedencs lakóinak száma. Pedig a település páratlan adottságokkal rendelke­zik. A Kis-Balaton szegletében fekszik, közel van a gyógyfürdők­höz, a Balatonhoz és három várost is el lehet érni alig húsz perc autó­zással. Az állandó lakosok száma mégsem növekszik.- A legnagyobb bajunk az, hogy alig van munkahely a faluban - mondta Harmath István, Szökedencs polgármestere. - Még legalább 30 munkahelyre lenne ah­hoz szükség, hogy a településnek megtartó ereje lehessen. A kör­nyékben ugyanis megfelelőek az adottságok, de ha egy családnak mindennap ingáznia kell, előbb- utóbb úgy dönt, hogy nem marad itt. Az erőfeszítések a munkahely- teremtésre folyamatosak, de saj­nos eddig nem értünk el igazi eredményt.- Ezenkívül mi az, amit a fiata­lok megtartásáért tenni tudnak?- Minden évben nagy összeget fordít az önkormányzat a lakásépí­tés és -felújítás támogatására. Ta­valy kétmillió forintot osztottunk ki ilyen célra. A jövőre nézve is vannak ilyen terveink. Rendelke­zik építési telkekkel a falu, amit jel­képes térítés ellenében kapnának Harmath István polgármester meg azok a fiatalok, akik itt akar­nak letelepedni. Másrészt megvan arra is az anyagi erőnk, hogy ha a Széchenyi-tervre sikeresen tud­nánk pályázni, bérlakásokat épít­sen az önkormányzat. Ezzel talán a környékbeli településekről is tud­nánk idecsábítani családokat.- Az elmúlt években jelentős fej­lesztések történtek Szőkedencsen. Mi van még hátra?- Elkészült a közvilágítás korsze­rűsítése, amivel az energiafogyasz­tásunk felére csökkent. Elkészült a gázberuházás, amihez az itt lakók családonként alig több mint húsz­ezer forintért tudtak csatlakozni, az önkormányzat a fejlesztés nagyobb részét magára vállalta. Új buszmeg­állókat építettünk és a közúthálóza­tot is sikerült felújítani. A nagyobb infrastrukturális beruházásokon te­hát túl vagyunk. Ami még hát­ravan, az a szennyvíz. Ezt még meg kell csinálni, de csak a környékbeli települések összefogásával lenne lehetséges.- Honnan jut ezekre a beruházá­sokra pénz?- A Mól Rt olajkútjai nekünk is termelnek, vagyis az iparűzési adókból komoly éves bevétele van Szőkedencsnek. Felbecsülhetetlen segítséget jelent ez a településnek. Minden nagyobb fejlesztést ebből tudtunk megvalósítani. Enélkül se­hol sem tartanánk, hiszen az állami normatíva nekünk is csak arra len­ne elegendő, hogy a kötelező fel­adatainkat ellássuk.- Milyen jövő vár Szőkedencsre?- Ha nem sikerül munkát adni az itt élőknek, akkor nincs sok remé­nyünk. Elöregszik a falu úgy, mint a többi hasonló nagyságú és helyzetű település. Hiába vásárolnak itt kül­földiek házat. Hazai letelepedő nincs. A külföldiek nagy része pe­dig csak ideiglenes lakója a telepü­lésnek. Az idegenforgalomra sem számíthatunk komolyan. Hiába kedvezőek a lehetőségeink, nagy beruházást igényelne. Csak akkor lehetne profitálnunk belőle, ha be- fektetőt találnák üyen célra. ■ Struccfarm a falu végén A strucctenyésztö bízik abban, hogy új baromfiudvara megélhetést jelent majd Szökedencs legújabb látványossá­gai Kiskunhalasról érkeztek. A hat struccbébinek csodájára jár az egész falu. Varga László két család­ra valót vásárolt a futómadarakból és azt reméli, mire szaporítani le­het őket, Somogybán is meglesz a lehetőség húsuk feldolgozásának. A strucchúst a hazai piacon is egyre inkább keresik. A szárnya­sok minden előnyével rendelkező strucchús ízre leginkább a vadhú­sokhoz hasonlít. Tojásuk hússzo­rosa egy normálméretű tyúktojás­nak és ahogy a húsukban, úgy eb­ben is kevés a koleszterin. Ezeken kívül pedig még a tollazatukat is értékesíteni lehet. Megfestve a va­rieték kedvelt jelmezalapanyaga.- Én is azért döntöttem a strucc- tartás mellett, mert kevesebb mun­ka van velük, mint a többi állattal és sokkal könnyebb a gondozásuk is - mondta Varga László. - Kevés takarmánnyal kibírják és a szélső­séges körülményeket is jól tűrik. A faluban valamikor két népisko­la is működött. A római katoli­kust 1755-ben, az evangélikust valamivel később építették. Több mint három évtized óta azonban csak a szomszédos faluban ta­nulhatnak a dencsi diákok. Szőkedencsen hatvanöt diák la­kik. Közülük hatan felsőfokú is­kolákba járnak. A diákok nagy része a szomszédos faluban, Sá­Rossz az egészségem, ezért olyan elfoglaltságot választhattam csak, amivel elbírok. Varga László úgy érzi, jó időben szerezte be madarait. A struccok volyon, a középiskolások pedig Marcaliban és Nagykanizsán ta­nulnak. A település minden ősz­szel segít abban, hogy a tanév minél könnyebben elindulhas­son. Szökedencs iskoláját 1970-ben az óvodával együtt szüntették meg. Az egykori iskola épületét akkor a település a szövetkezet­nek adta el, később pedig egy né­ugyanis két év alatt lesznek ivar­érettek. Addigra talán jobban elter­jed a strucchús fogyasztása, és a feldolgozás lehetőségei is megte­remtődnek. ■ met állampolgár tulajdonába ke­rült. Azóta nem történt vele sem­mi. Az önkormányzat a fiatalok megtartásáért a letelepedésüket segítő támogatáson kívül egy ifjú­sági klubot is épít. Szőkedencsen ugyanis amióta nem működik helyben oktatási intézmény, ta­nulás utáni szórakozási lehetőség sincs a diákoknak. ■ Iskola nélkül ifjúsági élet sincs A kereszt vigyázza a családot nyebb. Sokan va­gyunk öregek, mégis azt mondom, ilyen jó dolgom még so­sem volt. Unalomból dolgozom. Most sincs kevés tenniva­ló, de most már ma­gunknak csinálom.- A családból sen­ki nem választotta a szülőfalut?- Egyik gyerme­kem Nagykanizsán, a másik Marcaliban él. Nem így tervez­tük, de netók így volt jobb. Azért gyakran megjönnek, a fiam szinte mindennap.- Sokan elköltöz­tek, maguk miért nem mentek el in­nét?- Mi mind a ket- ■ ten itt születtünk. Mesicsék nem tudnának elköltözni Szőkedencsről Szeretjük ezt a falut nagyon. Nyugalom van, ismerünk mindenkit, itt a föld. Nincs miért elmennünk. Néha kirándulunk: a Mesics Istvánék a legrégebbi szőkedencsiek közé tartoznak. Korábban ők voltak a falu bolto­sai. Most a mezőgazdaságból él­nek. A család még mindig abban a házban lakik, amiben Mesics Ist­ván majd hetven évvel ezelőtt megszületett.- Szép ez a ház és előtte a ke­reszt is. Tudja ki állította?- A nagyapám - mondta Mesics István.- Az ilyen kereszteket hálából szokták állítani. Ő miért állíttatta?- Ezzel köszönte meg a Jóisten­nek, hogy beváltak a tervei és sze­rencsésen alakult az élete.- Maga is állíttathatna keresz­tet?- Elégedett vagyok én is. Nem volt könnyű életünk, de nagy hi­ányt semmiből nem szenvedtünk és egészséget is adott a Jóisten, amennyit kellett. Állíttathatnék tehát én is, de én inkább a nagy­apám keresztjét őrzöm. A nyáron újíttattuk fel megint. Ez az egyik legszebb a faluban.- Milyen az élet Szőkedencsen?- Mint máshol. Itt sem köny­gyerekekhez, bevásárolni, aztán elég is. Ennél jobb hely a világon nincs. Legalábbis nekünk... ■ Hazatért a hímzőasszony Horváth Sándomé Szőkedencsen született. A legtöbb fiatallal együtt ő is úgy döntött, inkább a várost választja. Könnyebb volt munká­ba járni, a gyerekeket iskolába vinni és több lehetőség kecsegte­tett a nagyobb településen. Sokan gondolkodtak akkor így. Horváth Sándorné az első közülük, aki visszatért.- Édesanyám megbetegedett és hazajöttem ápolni - mondta. - Az­tán itt maradtam. A lányommal élünk kettesben a szülői házban. Szeretünk itt lenni, mert sokkal jobb a levegő, nyugodtabb az élet, mint Nagykanizsán volt. Igaz, ott is szerettem lakni, de nem bá­nom, hogy úgy hozta a sorsom, hogy visszaköltöztem. Ennek már két éve. Horváth Sándornénak pedig könnyen ment a beilleszkedés. Gyorsan visszafo­gadta a falu a kedves és segítőkész asszonyt. Legtöbben mégsem a jó szóért keresik meg, hanem a kézügyessége miatt. Gyö­nyörűen hí­mez. Édes­anyámtól ta­nultam és mindig na­gyon szeret­tem ezt a munkát. Először csak a szabad­időmben foglalkoztam vele, ké­sőbb ezzel kerestem a kenyeremet. Kézzel és géppel egyaránt dolgo­zom, és szinte nincs olyan hímzés, amit ki ne próbáltam volna már. Szőkedencsen sokan kedvelik a hímzést. Horváth Sándorné ezért most azon gondolkodik, egy szak­kört alapít. Időnként összejönnek, megbeszélik a falu fontosabb híre­it, közben pedig a kezük is jár majd. ___________________■ Bi ztos munka a biztosíték Szökedencs egyetlen mun­kaadója az Elektrotechnikai bt. Huszonkét embernek van itt munkája a faluból. A családi házból átalakított pi­ci üzemben, olvadóbiztosí­tékot szerelnek készre.- A környékbeli települé­seken még két hasonló nagyságú üzemünk van - mondta Tóth József. - Első­sorban az asszonyoknak megfelelő ez a tevékenység. Sokat kell ülni és ügyes kéz kell a foglalatossághoz. Az értékesítéssel sajnos az utóbbi időben gondjaink voltak, de nagy előnyünk a beszállítóknál, hogy ennek a munkának itt a faluban komoly hagyományai van­nak. 1981-ben, akkor még a szövetkezet egyik üzletága­ként kezdődött meg itt a biztosítékok összeszerelése. Az- kap munkát, annak nem kell in- óta megszakítás nélkül van mun- gázni, könnyebben el tudja látni ka. Az üzem mostani épületét tíz a családot úgy, hogy csak né- éve vásároltuk, és azóta a mun- hány házzal kell odébb menni a kakörülményeket is sikerült javí- munkáért, mint ha a városba ké- tani. Ez azért is jó, mert aki itt ne fél órát buszozni. m Ennek a munkának már hagyományai vannak itt A L M A N A C H - 2 15 A somogyi olajfalu gyógyászati lehetőségeit nem használták ki. A következő ko­molyabb fúrások 1995-ben kez­dődtek. Ez annak volt köszönhe­tő, hogy új technológiai módsze­reket fejlesztettek ki az olaj kuta­tására. Találtak is olajat, a próba- termelés is megkezdődött, a ku­tatás azonban a mai napig tart. Hazánk legnagyobb olajtársasá­ga nyolc kúttal szondázza a kör­nyékbeli olajmezőket. Amennyi­ben a munka a várt eredményt hozza, Szökedencs jövőjét is biz- tosíthatja az olaj. ____________■ Sz őkedencsnek szerencsét ho­zott a láp. A geológusok szerint ugyanis ennek köszönhető, hogy a település alatt jelentős olaj­készletek halmozódtak fel. A faluban először a hatvanas években kezdtek olaj után kutat­ni. Az akkori módszerekkel azonban csak valószínűsíteni le­hetett, hogy a zalai mezők folyta­tásában itt is találni lehetne a fo­lyékony aranyból. Ehelyett azon­ban meleg vízre bukkantak. Azt akkoriban csak kertészeti célok­ra tervezték hasznosítani. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom