Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-10 / 211. szám
6. OLDAL 2001. Szeptember 10., Hétfő A GONDOS GAZDÁK Polgármester: Samu Ferenc, alpolgármester: 'Bebes Lászlómé, képviselők: Horváth P. László, Szántó Vilmos. Jegyző: Kiss F. László. Háziorvos: dr. Szőlőssy János. Plébános: Balogh Zoltán. ■ Libickozma A jelenlegi Libickozma Lybycz és Kozma egyesüléséből jött létre. Lybycz 1408- ban az írások szerint Gordo- vai Fancs László tulajdona volt. Kozmának már a XIV. század elején temploma volt, birtokosai gyakran változtak, amiben feltehetően a gyenge minőségű homokos talaj is szerepet játszott. A XVIII. században négy földesúr váltotta egymást az akkor már egybetartozó településen. Közöttük voltak a Hunyadyak is. akik a szintén ez idő tájt megszerzett Varjaskért megtartották. Mesztegnyőn gazdasági csodát hajtottak végre. Itt pedig három évtized után feladták. 1856-tól Sina báróé lett a vidék, a XX. század elejétől pedig Radvánszky Géza a gazda. A falu virágkorát a 30-as években élte. A két tulajdonos ekkor Menyhárt Béla és Rosszmanith Antal volt. és a település 205 ingatlanában több mint ezer ember lakott. Ekkor a településhez tartozott Háromháza. Feketeberek. Kopárpuszta. Vágottnyires és Szőkepuszta. amely az egykori Kozma helyét vigyázta. A puszták közül Kopáron volt a legnagyobb az élet. Ez annak volt köszönhető. hogy az ottani földeket a század elejétől kisparaszti gazdaságokban művelték. Ebben az időben Itt külön iskola működött. Ubickozmán is pezsgett az élet. Tüzoltó-egyesület. Levente Egylet és Polgári Lövészegyesület működött. 1960- ban még 815 lakója volt a településnek. Ma Somogy legkisebb faluja. 54 állandó lakója van. de közülük csak 32-en élnek Ubickozmán. Azt beszhjc a faluban... ..., hogy az Aranyos patak arról kapta a nevét, hogy aranyrögöt találtak a medrében. Egy másik, helytállóbb változat szerint neve onnan ered, hogy kristálytiszta vizében magas a vasérctartalom, amely vöröses színezetet ad a pataknak. ...,hogyaKépesfa egy hálás erdésznek köszönheti hírességét. A ma már közel kétszáz éves, körbekerített tölgyfa odvába egy Szűz Mária-képet helyeztek. Eredetéről azt tartják, hogy az uradalmi erdész - aki azon a helyen esett ösz- sze, s munkásai vitték orvoshoz - gyógyulása után állíttatta. ..., hogy a libici betyárok igen hírhedtek voltak a környéken. A Pi- róki csárda tulajdonosa, Pirók Márton Horvátországból származott és volt hazájába közvetítette a betyárok által ellopott lovakat, állatokat. A néphit úgy tartja, hogy a két leghíresebb zsivány, Sobri Jóska és Fatiije Jankó is az ügyfelei voltak. ..., hogy Ubickozmán találták meg azt a rovott fekete követ, amin egykoron IV. Béla király üldögélt a határban. Az uralkodó a tatárok elől menekülve jutott a káposztáskőhöz, amit egyik kísérője négy rovással megjelölt. A követ, amelyről a helytörténeti feljegyzésekben jó néhány helyen olvashatunk, 1934-ben megtalálták. A második világháborúban azonban eltűnt. ■ Lassan ébred Somogy legkisebb faluja Somogyfajszot egy kanyarral elkerülve Libickozmára visz a keskeny bekötőút. Az erdei falucska egyetlen utcáját gyorsan maga mögött hagyhatja, aki erre a vidékre téved. Mert téved, az már biztos. Egykor híres molnárok faluja volt a település, akiket több környékbeli faluból is felkerestek. Ma már csak az veszi célba, aki itt lakik, dolga senkinek nincs Ubicen, még annak sem, aki szeremé. Se bolt, se orvos, se pap, se iskola, se munka. Az egykori gazdagságról mesélő tisztes parasztházak omladozó falai közé csend költözött. Eltűnt a gazdagság, eltűnt az élet. Pedig nem volt ez mindig így. Nem is olyan régen még öt kereskedő és két kocsmáros csalogatta boltjába a falusiakat, suszterből is megélt három, a Ubickozmán nevelt marhákra pedig minden vásáron sokan alkudoztak. Furcsa, de a település éppen szunnyadásának köszönheti lassú ébredését. Az elmúlt évtizedben sokan felfedezték olyanok, akik csöndre és nyugalomra vágytak. Akiknek áldás, amit az itt élők átoknak éreznek. A falu önkormányzata persze sehogy sincs könnyű helyzetben. Egyfelől örül a betelepedőknek, hiszen a házak így nem tűnnek el, másfelől szükség volna állandó lakosokra, hiszen a mostani támogatásból lassan nem lehet életben tartani a települést. Ubickozma csak kicsivel több pénzből működik egy évig, mint egy átlag nagycsalád.- Szomorú nagyon a mi helyzetünk - mondta Samu Ferenc, Ubickozma polgármestere. - Annyi pénzt kapunk csak, hogy életben maradjunk. Annyit, ami csak arra elég, hogy végignézzük, hogyan pusztul el a falu. Nincs pénzünk helyreállítani az önkormányzat épületeit, az utakat, a hidakat. Any- nyi is alig, hogy pályázni tudnánk. Saját erő nélkül pedig nem adnak támogatást még akkor sem, ha jogosan kérjük. Egy ekkora kis faluban minden drága. Egy jegyzőséget fenntartani egy nagyobb településen egy lakosnak öt-hatezer forintjába kerül. Nekünk több mint harmincezer forint jut egy lakosra ugyanilyen költségből. A mi területünk egyébként akkora, mint az ezer lakoshoz közeli létszámú falvaknak. Gondolják csak el, erről úgy kell gondoskodnunk, hogy Ubickozmán alig ötven ember lakik.- Milyen jövő vár így a településre?- Mondhatnám hogy kilátástalan, mégsem kesergünk. A tapasztalat ugyanis. helyben azt mutatja, hogy szükség van Ubickozmára, hogy van jövője a településnek. Öthat család mindig van, aki ama várakozik, hogy mikor vehet házat a faluban. Aki pedig betette ide a lábát, eszébe sem jut elmenni innen. Beleszeret abba a gazdagságba, ami itt várja. Csend, nyugalom és rengeteg zöldterület. Igyekszünk megtenni mindent, hogy az ideérkezők jól érezzék magukat. Azzal ugyanis, hogy ők itt vannak velük együtt, végre élet is költözött Ubickozmára. Samu Ferenc polgármester így pedig talán azok is nehezebben mennek el, akiknek a hétköznapok nem olyan könnyen telnek egy ek- korka településen. ___________m Fo gadó az erdő mélyén A Libickozmához tartozó pusztákon a század elején ugyanannyi ember élt, mint a faluban. Aztán a termelőszövetkezetek és a tanácsok körzetesítése elrabolta a jövőt. Szőkepuszta, Kopárpuszta utolsó lakóit a 70-es évek vitték ki az erdőből. Most a természet kezdi visszaszerezni őket. Friss levegős nyugalom várja a vendéget az erdei panzióban Három házon egykoron egy egész utcahosszat laktak. Most csak három házban van élet. Pozsgai Erzsébet két évvel ezelőtt kezdett bele családjával feléleszteni a régi időket. Régóta lejártak már vendégestül Libickozmára, amikor jött az ötlet: fogadót építenek.- Abból indultunk ki, hogy bárki megfordult erre, mindenki nagyon jól érezte magát - mondta Pozsgai Erzsébet. - Elkezdtünk tehát építkezni a falusi turizmusra alapozva. Aztán útközben jöttek az ötletek. A vadászoknak is kedvelt helye a környék, így az ő fogadásukra is felkészültünk. Igyekeztünk úgy kialakítani a szálláshelyet, hogy az illeszkedjen egyrészt a környék építészeti hagyományaihoz, másrészt ahhoz az érintetlen természeti környezethez, amit itt talál az érkező. Mi is ebbe szerettünk bele, ezért gondoljuk azt, hogy a legfőbb vonzerő ez lehet. A fogadó körülbelül két hónap múlva készül el. Annak ellenére, hogy itt az erdő mélyén található, minden meglesz benne, amire igény lehet. A szaunától az úszómedencéig, az edzőteremig és az étteremig. Arra számítunk, hogy elsősorban nyugalomra vágyó családok,^ baráti társaságok választanak majd bennünket. És azért is nem terveztük nagyobbra a házat, mert szeretnénk, ha ez a háborítatlanság megmaradna, ami most olyan meg- nyugtató itt. ______________________■ Él etet hoznak a betelepülők Horváth Pizdóczki Lászlót mindenki megismeri, aki betér Libickozmára. A falu egykori polgármestere, szinte mindent tud, amit a faluról tudni érdemes és mindenkihez van néhány kedves szava.-Ami családunk volt a legelső, ! aki elment a faluból - mondta j Horváth Pizdóczki László. - Kulá- kok voltunk, kellett. Aztán amint i lehetett, visszajöttünk. Pont mikor mások úgy gondolták, inkább elmennek. 1957 óta itt gazdálkodom, de itt is születtem. Megértem, aki elment. Könnyebb volt máshol. Sose tudnék elköltözni innen. Annyira nem, hogy nálunk még a fiam is úgy gondolkozik: maradnia kell.- Mi tartja itt a családot?- A gazdaság. Visszakaptuk azokat a földeket, amit lehetett. Szeretjük ezt a munkát, pedig nagy teher. Mára azért persze gépekkel és mindennel berendezkedtünk, ami segít. Most meg már nem is csak' a munka miatt érdemes. Barátunk is egyre több van.- Örül, hogy sokan hétvégi házat vásároltak itt?- Én nagyon örülök. Szeretjük ezeket az embereket. Alig érnek ide, már jönnek, érdeklődnek. Vicceket hoznak, beszélgetünk, van úgy, hogy estig. Nyáron itt olyan élet volt, hogy öröm volt felkelni. Ennyi gyereket még sosem láttam Libickozma utcáin. Jó, hogy jönnek, csak azt sajnálom, hogy az őslakos libiciek közül egyre keve- sebben vagyunk. _________■ Ma gukra maradtak az idősek Horváth Gyuláné 74 éves és emlékszik még a falu szebb napjaira. Azokra az időkre, amikor még volt élet Libickozmán. Például, amikor ő még elemibe járt. 82 diák volt a falú iskolájában. Most az egész faluban 54-en laknak. Keresőképes ember harminc van, nyugdíjaskorú 13. Szeptemberben négy gyerek kezdte az általános iskolát. Az egykori elemi épületébe régen az önkormányzat költözött. Ott rendel az orvos és ott tartják a falugyűléseket is. Az egész falu befér.- Annyian vagyunk, mint egy rendes falu egy kisebb utcájában - mondta Horváth Gyuláné. - Itt vagyok én is, egy szomszédom sincs, csak szemben lakik egy velem egykorú. A mellettem lévő házat egy német vásárolta meg. Évek óta nem láttam. Nehéz így, egy ekkora településen egyedül.- A gyerekek messzire kerültek?- Havonta csak egyszer jönnek. Messze vannak, nem is várhatom el, hogy többet jöjjenek. Pedig jó lenne. Felmerült, hogy elmennék- e innen, de ha eddig nem, ezután sem.- Kevesen vannak. Legalább összetartanak az emberek?- Nem beszélgetünk egymással, mindenki csak dolgozik, hogy boldoguljon, a másik baja az nem számít, mindenkinek van elég a sajátjából. Régen ez azért máshogy volt. Többet törődtek egymással az emberek. Tudtuk kinek mit kell segíteni, kinek kell egy jó szó. Ha többen lennénk, talán ez is másképp lenne. Tudja-e, hogy... ... Libickozma címerében azért látható a ciklámen, mert a falu erdejében rengeteg található a védett virágból. Vannak olyan területek, ahol szinte egybefüggő szőnyeget képez a lila virág. ... a településen 11 híd található. Ez annak köszönhető, hogy a Koroknai vízfolyás és az Aranyos patak Libickozma több pontján fel-felbukkan. A patakok egyébként valamikor három malmot hajtottak a határban. A működéshez szükséges vízmennyiséget érdekes és nagyon hasznos szerkezettel - bukógáttal biztosították. Emiatt nevezték az itt lakókat bukógátiaknak. ... a iibickozmai erdő a vadászok kedvelt terepe. Jó néhány kapitális méretű szarvas került itt terítékre. A gazdag vadállománynak köszönhető az is, hogy a településen nagy kultusza volt az orvvadászatnak. A faluban azt tartották, hogy nem is férfi, aki nem ismeri a rabsickodás fortélyait. Az orvvadászok a múlt század közepéig élték virágkorukat. Egyik leghíresebb képviselőjük Gönye Pista volt, akit hatalmas zsákmányai ellenére sem tudtak sosem rajtakapni az erdőkerülők. ... a falut körülvevő pusztákon keresztül, jó időben földúton, az összes szomszédos településre el lehet jutni. Mesztegnyőig, Nagybajomig és Somogyfajszig is csak néhány kilométert kell sétálni az erdei utakon. ...a második világháború legvéresebb somogyi színtere volt a falu határa. Négy hónapon keresztül állt itt a front, és több mint ezer ember lelte halálát azokban a hetekben. Néhány lövészárok máig megmaradt és háborús -lövedékeket is a mai napig találni. ■ Falujobbító Szentendréről Pap Lajos az elsők között fedezte fel családja számára Libickoz- mát. Vadászni érkezett először és egy ködös őszi hajnalon döntötte el, nem utoljára. A Pap család azóta motorja a település közösségi életének. Szentendréről alig két óra utazással Libickozmán lehet az ember. A Pap család hétvégenként gyakran megteszi ezt az utat, nyáron azonban kevesebbet fordulnak. Tovább maradnak és általában nem egyedül érkeznek.- Sok ismerős és barát velünk járt itt először azok közül, akiknek ma háza van Libickozmán - mondta Pap Lajos. - Az első pillanattól fogva nagyon szeretünk itt lenni. Itt tényleg hallgatni lehet a csöndet, varázslatos a nyugalom és még a levegő is teljesen más, mint egy városban. Amikor hívtuk a társaságunkat, két dolog vezérelt bennünket. Az egyik, természetesen, hogy érezzék ők is jól magukat. A másik azonban fontosabb. Ahogy egyre többet tudtunk a településről, az itt élőkről, a múltjáról, úgy éreztük egyre biztosabban, hogy valamit tennünk kell azért, hogy ez a falu ne néptele- nedjen el, ne tűnjön el, mert kár lenne érte. Azzal, hogy egyre töbPapék örülnek, ha Libickozmára jöhetnek ben felfedezték a falut, sokat szépült a település képe, az pedig munkát is ad az itt élőknek, hogy karban kell tartani a portákat, amikor nem vagyunk itt. Ami pedig talán még ennél is fontosabb, hogy a különféle programok hatására újra közösség kezd formálódni a település, egymástól sok házra lakó polgáraiból. A libiciek ugyanis szeretettel fogadják a vendéget. Vendég pedig, Pap Lajos feleségének köszönhetően érkezik bőven. Gyermektáborba, kirándulni vagy egyszerűen csak egy jókedvű hétvégére. És ettől a libiciek is jobb kedvre derülnek. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍTRA: FÁBOS ERIKA FOTÓ: FÁBOS ERIKA Az oldal összeállítását támogatta a Iibickozmai önkormányzat A L M A N A C H - 1 1 9
