Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-04 / 206. szám
6. OLDAL 2001. Szeptember 4., Kedd __ Gondos gazdák A település irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Egerszegi Ferenc. Az alpolgármester: Szarka László Zoltán. A képviselő-testület tagjai: Egerszegi Sándomé, Defner Zoltán Fülöp, Flarsányi László, Pataki Ferenc, Szabó Péter és Szűcs László. m Szentgáloskér Nevét - Keer - először 1321-ben említi oklevél. 1420-ban a Kéri család birtoka. A XVI. században elpusztult,' majd a török kiűzése után újjáépült a falu: 1773-ban már mintegy 300 lakosa volt. Népiskoláját 1770-ben alapította a katolikus egyház. Az 1900-as évek elejétől a Mezőgazda- sági Ipari Rt-nek volt itt bérgazdasága. Jelentős esemény volt az 1905-ben lezajlott aratósztrájk. A település lakossága 1925-ben már 1239-re duzzadt. A megművelt, több mint ötezer hektárnyi termőterület egyharmada az Esterházy- féle hitbizományé volt. A 30-as években főként cukorrépát termesztettek. A község 1990-ben nyerte vissza önállóságát. A házak 90 százalékában van vezetékes ivóvíz, a gázvezetékre a lakások 65 százalékát kapcsolták rá. A falu lélekszáma az utóbbi három évtizedben drasztikusan csökkent. 1990-ben 637 lakosa volt. Azóta ez a folyamat megállt, s a korösszetétel sem ad aggodalomra okot. A község az iskolán és óvodán kívül művelődési otthont, könyvtárt és mozit tart tenn. SZENTGALOSKER KORFAJA Lakosok száma: "2 fö Sok gyerek csak itt eszik főtt ételt Több mint 35 éve kezdett az óvodában dolgozni Pataki Fe- rencné, és 15 éve ő főz mindennap az ovisoknak, az iskolásoknak és a felnőtteknek.- Naponta többnyire száz adag ebédet főzünk. Az óvodások és iskolások mellett a téesz dolgozói és a nyugdíjasok is innen kapják az ebédet. Megpróbáltuk a gyerekekkel megszerettetni az egészséges táplálkozást, de nem jártunk túl sok sikerrel. A zöldségfélét a falubeliektől veszik, így egy kicsit olcsóbban jutnak hozzá.- Ha egyik nap túllépjük a megengedett keretet, másnap megpróbálunk spórolni. Itt a gyerekek annyit esznek, amennyi jólesik. Inkább hozunk még egy kenyeret, és megkenjük nekik, hogy jóllakjanak. Sok gyerek csak itt eszik főtt ételt. Otthon is én főzök; mióta a gyerekek kirepültek, ketten vagyunk a férjemmel. Nem válogat, bármit is teszek az asztalra. ■ Két főútvonal között biztos a jövő Kevésből gazdálkodott a szent- gáloskéri önkormányzat, mert híján van a pénznek, mégis igyekezett elvégezni a legszükségesebb beruházásokat - hangsúlyozta Egerszegi Ferenc polgármester. Sok még a tennivaló, hogy megalapozzák a jövők Az átutazónak úgy látszik, mintha itt megállt volna az idő. Kevés az új ház, nincs látványos megújulás Szentgáloskéren.- Az idő nem állt meg, sőt a kilencvenes évek óta jelentősen fejlődött a település - mondta Egerszegi Ferenc. - Mióta újra önállóak vagyunk, bevezettük a gázt, jó a telefonkapcsolat, s a község útjainak a 80 százalék aszfaltozott. Felújítottuk a könyvtárt, az iskolát, a művelődési házat, s orvosi rendelőt is építettünk. A pénzünk ugyan kevés, de a szükséges beruházásokat igyekeztünk, ha kellett, akár társadalmi munkával is megvalósítani. Az idén 22,5 millió forintért készült el 1200 méter hosszan az út Lapapuszta felé. S ha nem kényszerítenek minket öt méter széles út kiépítésére, hanem maradhatott volna három méter a szélessége, akkor a pusztát teljesen összekötöttük volna Szentgáloskérrel. 14,5 millió forintot nyertünk rá pályázaton, a többi költséget a település fizette.- Elégedett az eredménnyel?- Sokat gyarapodott a község, de azért van bőven tennivaló. Még két utat és egy utcát kell szilárd burkolattal ellátni, ám a területfejlesztésnél nincs ilyen pályázat, hiába van meg erre is a pénzünk. Most inkább a falusi turizmust támogatják. Először azonban be kell fejezni az infrastruktúra kialakítását, utána lehet csak esetleg a turizmust fejleszteni.- Mit nem sikerült megvalósítaniuk?- Évek óta pályázunk a falu- gondnoki autóra, de nem tudtunk bekerülni a körbe. Pedig ha ez sikerülne, az igen nagy segítség volna; a külterületen, Lapapusztán élőket könnyebb volna megközelíteni, ellátni. Három pályázatot is beadtunk az idén, de csak egyet sikerült megnyernünk: a szolgálati lakásra, bár nem kapjuk meg a kért összeget. Az is gondot okoz, hogy a pályázati kiírások már tavasszal elkészülnek, de csak októberban hirdetik ki az eredményét. A csatornázás 2005-re várható, s a szennyvízprogram második ciklusába soroltak be. A tervek készen vannak, de azt még nem tudjuk, hogy lesz-e rá pénzünk.- Hogyan képzeli el a jövőt?- Nem fog megszűnni a település. Kér két főútvonal között helyezkedik el, és biztosan van jövője. A község lakossága is kezd fiatalodni, egyre többen járnak Kaposvárra közép- és főiskolára vagy egyetemre. Az ide telepedő, itt élő fiatalok a mezőgazdaságban találhatják meg a számításukat. Persze az is modernizálódni fog, a fejlődés ugyanis nem áll meg a falu határában. A pihenni vágyó embereknek is igen megfelelő hely: csendes, nyugodt, nem Egerszegi Ferenc polgármester túl nagy forgalmú település, ahol a mezőgazdaság adja a megélhetést. ■ Hetven állandó olvasó Szabó Lászlóné vezeti az óvodát, a művelődési házat és a könyvtárt.- A felújított könyvtár tavaly februárban készült el; mintegy négymillió forintot költött rá az önkormányzat. 1200 kötet várja az olvasókat, és beindítottuk a számítógépes teleházat is. A megyei könyvtárral szerződtünk: évente 250 ezer forintot adunk könyvekre, s ők töltik fel a polcokat. A könyvtárba főként az iskolások járnak, az olvasás mellett gyöngyöt is fűzhetnek, rajzolhatnak, képeskönyvet nézegethetnek. Szervezünk ének-, rajz- és olvasóversenyeket is. Azért, hogy idejüket ne a tévé, videó töltse ki, hanem szeressék meg a betűt is. Úgy tapasztaltam: nehézkesen olvasnak a gyerekek. Az idősebbek is egyre gyakrabban jönnek, főként a szórakoztató irodalmat keresik. Mintegy - Azok jönnek a szakkörbe, akiknek otthon hetvenen járnak rendszeresen, főként telente, nincs gépük, bár számítottunk a többiekre is. Itt Nyáron nem olvasnak, akkor a munka foglalja le megtanulják a számítógép szakszerű kezelését, minden idejüket. Néhány egyszerűbb játékprogramot is telepítetSzabó Péter néhány hete indította be a tünk, ezek nagyon népszerűek. Internetes hoz- számítógépes szakkört, ezt nagyon hamar záférésünk még nincs, de ígéretet már kaptunk megszerették a gyerekek. rá.______________________________________■ A számítógépes szakkört megszerették a gyerekek Kopjafák az országnak Harmincöt évi szolgálat után vetette le a mundért Varga Károly, s öt éve nyugdíjas. A honvédségnél töltött időben is gyakran kézbe vette a íavésőt.- Már gyermekkoromban megcsapott a faragás szele. Anyai nagyapám pásztor volt, s igazi faragást készített. Akkor még nem tudtam id. Kapolyi Antalról, aki a pásztorok és a fafaragók királya volt. A millennium évében egy alapítványnak dolgoztam: harminc kopjafát faragtam ki, vitték az ország minden részébe Nógrádtól Vas megyéig, Nyíregyházától Jánoshalmáig. Előfordult, hogy hetet kellett szinte egyszerre faragni: doni, katonai kopjafákat, hősi emlékműveket; szűkebb hazámban itt, Szentgáloskéren pedig elkészültek az utcai padok. Minden erőmmel azon vagyok, hogy a magam eszközeivel segítsem a községet. Munkáimat nem a lektorátus, hanem a lakosság bírálja. Nemzetközi táborokban is megfordultam, ahol találkoztam erdélyi faragókkal is; tanultunk egymástól, hiszen nincs két egyforma kopjafa. S tudtam nekik újat mutatni, pedig ők a faragás bölcsőjében születtek. Szeretni kell a fát; nagy lemondás, fizikai-szellemi erő és ötletesség kell hozzá. Ha még egyszer kezdeném, akkor is ezt csinálnám, mert a legszebb, ha örömet szerzek vele másoknak. Szabadidőm a faragás mellett is van, másfél éve tagja vagyok a hagyomány- őrző huszáregyesületnek. A millennium évében Somogy összes községét végigjártuk. Előfordult, hogy huszárként a magam faragta kopjafa előtt tisztelegtem. ______■ Keze munkája messze tájakra eljut Cipész a „Népstadion” utcából Horváth István suszter a sportpályával szemben lakik. Ezért emlegeti magát tréfásan úgy, hogy cipész a „Népstadion utcából”.- Cipészként kezdtem, ám amikor az ipar tönkrement, elmentem a téeszbe ácsnak. Kitanultam a szakmát, de papírom nincs róla. Mióta nyugdíjas vagyok, újra kézbe vettem a cipészszerszámokat, a cérnát meg a ragasztót. Többnyire a faluból jönnek a kuncsaftok, de hoztak már javításra szoruló lábbelit Igáiból, Patalomból, Ecsenyből és Kaposvárról is. Az iskolakezdés előtt egyre többen látják úgy, hogy jó lesz még a tavalyi táska, ha Horváth István megreparálja. A focicsapatnak pedig ingyen javítja a labdákat és a sportcipőket. - Valamikor még új cipőt is csináltam, de ma már csak javítok - mondta. - A sok ezer forintos sportcipőnek hamar lejön a talpa, elhasad a felsőrésze; sok a ve- Iskolatáskát, focilabdát is reperál az öreg suszter sződség vele, de ha én megjavítom, tovább lesz kézbe minap az egyik darabot, s cipő, mint az új. A műbőrök még amikor a sarkat megfaragtam, engem is megtévesztenek - tette akkor derült ki, hogy csak mű- hozzá. - Női bőrcipőként vettem bőn _______________________■ Se gítik az őstermelőket Az első tsz-csoport 1949-ben alakult Táncsics néven, és 1956-ban szűnt meg. A Zöld Mező 1959-1965, a IX. Pártkongresz- szus 1966-1978 között gazdálkodott. Ezt követte a Béke, amely most is működik 1994-től Agrária néven. Az átalakulás óta részvénytársaság, s Pásztohy András az elnök vezérigazgatója.- Háromezer hektáron, hat ön- kormányzat területén gazdálkodunk; alaptevékenységünk a szántóföldi növények termesztése és az állattenyésztés - mondta. - Emellett mezőgazdasági szolgáltatótevékenységet is ellátunk. Az rt évi bevétele 620 millió forint, az önkormányzatnak adóként 5,2 millió forintot fizetünk. A faluból mintegy száz embert foglalkoztatunk, emellett segítjük és menedzseljük a kisvállalkozókat, az őstermelőket. A vetőmagtermelés megszervezésével hatvan család jut jövedelemkiegészítéshez. Az rt dolgozói őstermelők is. A nagy- vállalat egy kis figyelemmel együtt tud működni a kistermelőkkel; így nemcsak a nagy cég, hanem a falu lakossága is boldogul. A település és az rt vezetése fölismerte, hogy összefogva, közösen könnyebb orvosolni a gondokat és elvégezni a beruházásokat. Az Agrária Rt nemcsak a falu legnagyobb adófizetője, hanem a legfontosabb támogató is. ■ Westemlovak Lapapusztáról Fröschl Viktor Ausztriában látta meg a napvilágot. A kilencvenes évek elején Magyarországon keresett területet, ahol megvalósíthatja álmát: egy amerikai mintára épülő, de európai lótelepet. Lapapusztán járt, a mezőn marhák legeltek és - éppen eső után volt - két szivárvány kapcsolódott egymásba. Ez lett a szerelme, első látásra. A kft is erről az élményéről kapta a Szivárvány nevet.- Westemlovakat tenyésztünk. Európában magánfarmon nekünk sikerült először az embrió-átültetés. Kutatóintézetekben már sikerrel szaporították így, de működő gazdaságban még sehol. A dolog lényege, hogy egy hároméves, minden tekintetben kiváló versenyző kancából a megtermékenyítés után kivesszük az embriót és két-három idősebb kancába ültetjük át. A fiatal ló versenyezhet tovább, az idősebb pedig kihordja a csikót. Az eljárásnak egyetlen hibája van: nagyon drága, hiszen egy donor kancához legalább három béranya kell. Most van elég tenyészkan- cánk, így ha nem szükséges, nem nyúlunk ehhez a módszerhez. Fröschl Viktor Lapapuszta iránti szerelme tartós érzelemnek bizonyult, hiszen a gyermekei Mernyén járnak iskolába, és jobban beszélnek magyarul, mint németül.- Szeretem a magyarok, a lappusztaiak mentalitását. Itt élek; ez a hazám, s itt fogok meghalni. Ám addig nem, amíg nem lesz Lappusztából a világon is ismert lóversenypálya. Ha minden a tervek szerint halad, 2002-ben megrendez- zük az első versenyünket. ____■ Bi ztos pénzt hoz a bab Hársházi Péter 250 hektáron gazdálkodik, főleg búzát, őszi árpát és babot termel.- Jóval munkaigényesebb a bab, mint a szokványos szántóföldi növények, de jobban jövedelmez. Próbálkozunk mákkal is, bár az idén nem jött be. Kialakult piacunk van, az Alföldre szállítunk a környékbeli fuvarozókkal. Az alföldi kereskedők ragaszkodnak a telephelyi átvételhez, s ezt a költséget is nekem kell vállalni. A megyében nincs érdeklődő, nem lehet babot eladni. Orosházára visszük, de már kaposvári üzletben találkoztam a saját csomagolt babommal, csak az ára volt egészen más. Közvetlenül nem tudok nagy áruházaknak eladni; ahhoz túl kis vállalkozó vagyok, nem állnak szóba velem. A dollár világpiaci ára, sajnos, kedvezőtlenül változott, emiatt olcsó a bab. Tavaly 200 forint volt kilója, az idén csak 170-et ígértek érte. Az a zavaró, hogy a vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szert a régi dollárárfolyamon vettem. Hársházi Péter egyelőre még Kaposváron lakik, de a tervei szerint már nem sokáig.- Lassan elkészül a házam, hamarosan ideköltözöm - mondta. - Gyönyörű a környék, csend van és nyugalom. A munkám és a környezet köt ide. így, ebben a sorrendben. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTAi SZARKA ÁGNES. FOTÓ. KOVÁCS TIBOR Az oldal összeállítását támogatta az AGRÁRIA Rt, Hársházi Péter Mezőgazdálkodási Vállalkozó és az önkormányzat A L M A N A C H - 2 10
