Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-07 / 209. szám
6. OLDAL 2001. Szeptember 7., Péntek SOMOGYARACS GAZDÁI A község irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Traxler Balázs. Az alpolgármester: Bogdán János. A képviselő-testület tagjai: Csányi László, Nemes György, Petrinovics Pál és Traxlemé Suszter Margit. A jegyző: dr. Ágoston Lajos. A háziorvos: dr. Burián András. ■ Somogyaracs Az első okleveles adat Arach faluról 1269- bol maradt fenn. majd egy 1397-es iratban Aracha alakban található. 1426-33 között pusztaként említik, és a Rlndsmaul grófok tulajdona. 1467-ben az enyingi Török család birtoka volt, majd a Pernesziek nyerték el. A török világ elmúltával a Somssich család tulajdonába került, ez volt a jobbágyfelszabadítás előtt az utolsó birtokosa. Somogyaracs legrégibb pecsétje 1789-ből való. 1839-ben nyitották meg a népiskolát: akkoriban a falunak már négyszáznál is több lakosa volt. A község összevont alsó tagozatos Iskolájában egészen az 1976- os körzetesítésig tanítottak. Hamarosan követte a vasút megszűnése és az autóbuszjáratok megritkulása; mindez oka volt az elvándorlás fel- gyorsulásának. S ezzel párhuzamosan megkezdődött az addig magyarok lakta faluba a romák betelepülése. Többségük a csokonyavisontai cigánytelepről költözött ide, s cigánykölcsönnel vásárolta meg az üresen maradt ara- csi parasztházakat. Baromfira is horgásznak Mindent lopnak, ami mozdítható. Horgászzsinórral fogják ki a tyúkot az udvarból, s lesik, hogy ki száll föl a barcsi buszra, mert annak a portáján estig „szabad a vásár”. Visznek mindent, ami a földben és a fákon terem, s azt is, amit a kamrák rejtenek. A legrosszabb időszak a tél, olyankor hetente történnek lopások. Az emberek már nem mernek hosszabb időre kimozdulni otthonról, mert biztos, hogy mire hazaérnek, néhány baromfival kevesebb kapirgál az udvarukon. Az aracsiak szerint elsősorban a romák lopnak, bár hozzáteszik: nem cigány-magyar ellentétről van szó, hanem a tisztességes ember és a tolvaj ellentétéről. Mert mind a romák, mind a magyarok között van ilyen is, olyan is. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a gazdák kihasználják a romákat. Jó áron eladják nekik a tavalyi szalonnát, felárral a cigarettát... Abban mindenki egyetért, hogy a rendőrökre nem számíthatnak: ha néhány tyúk eltűnik, az nem érdekli a bűnüldözőket. Sokszor még a rendszeres rendőri jelenlét megszervezése is gondot okoz, hiszen gyakran nincs miből megtankolják a rendőrautót. ■ Az oldal cikkeit írta Nagy László, Gamos Adrienn Fotó: Béres Ferencné Kihívásokkal küzd a faluközösség Nemrég még az elöregedés volt a legnagyobb veszély Somogyaracson, ma az elcigányosodás. 230 lakosa közül minden második roma. Ez önmagában még nem volna baj, de a számuk növekedésével arányosan nőtt a munkanélküliség és a bűnözés is.- Tíz éve még száztíz nyugdíjas élt Somogyaracson, és harminc gyerek járt iskolába. Ma alig hatSOMOGYARACS PÉNZE § Felhilmozáil -1 Szociális kiadás célú kiadás % fi 41|6 Intézménylenirtartásra \ 5>7 r \ 3,2 / \ / \ / 6,3 y/ Működési kiadás _, ... Dologi kladas Kiltiégvitis 28,1 nllllé lóriit van idős ember lakik a faluban, és a nyolcvankét fiatal közül hetven roma - mondta Traxler Ba- , • lázs polgármester. - Sok nyugdíjas inkább elköltözött, mert állandó céltáblái voltak a romáknak. Somogyaracs ma csak annak vonzó, akinek kevés a pénze. Itt háromszáz-ötszázezer forintból már bárki szép nagy házat vehet. Többnyire azonban csak romák költöznek a faluba. S a kis zsáktelepülés hiába van közel Csokonyavisontához és a fürdőhöz, a németek mégis inkább a távolabbi falvakban váTraxler Balázs polgármester sárolnak házakat. Aracsban csupán egy-két külföldi háztulajdonos van, aki nem nézett körül alaposan az ingatlanvásárlás előtt.- Hetente öt német autó megy végig a falun - mondta a polgár- mester. - Széméznek, s azután továbbhajtanak. A falu első tíz háza cigány családé. A külföldiek látják a sok düledező portát, és elmegy a kedvük Aracstól. Ilyen feltételek közepette az ön- kormányzat sokat nem tehet a falu sorsának föllendítésére. Legföljebb annyit, hogy igyekszik minél komfortosabbá fejleszteni a települést, és lehetőségeihez mérten támogatja a rászorulókat. Somogyaracsban jószerével mindenki az.- Bevezettük a vezetékes vizet ingyen, s falugondnoki szolgálatot hoztunk létre, már az elsők között. Rendbe tettük a temetőt, járdát építettünk - sorolta -, és bekapcsolódtunk a régiós szennyvízprogramba. A gáz kimaradt, arra nem volt pénze sem az embereknek, sem a falunak. A cigányprobléma kezelése mára túlnőtt a település vezetésének lehetőségein.- A falusiak azt mondják, hogy az önkormányzat válogassa meg, hogy ki költözzék a faluba. Hogyan szabhatnánk meg azonban bárkinek is, hogy kinek adja el a házát. Amit a romák beilleszkedéséért tehetünk, az annyi, hogy a gyerekeiknek állandó napközit hoztunk létre. Nemcsak a tanévben, hanem nyáron is fenntartjuk; segít a gyerekeknek, hogy elkészítsék a leckét, tanuljanak, s főként értelmes programot ad nekik, hogy ne az utcán töltsék a szabadidejüket. A nyáron például a foglalkozások mellett kerékpártúrákat is szerveztek nekik, s együtt jártak a strandra. Ha csak néhány gyereket sikerül is megmentenünk az elkallódástól, akkor már megérte. ________________■ Na pközi a cigány tanulóknak A gyerekek nemcsak a táskájukat hozzák délutánonként, hanem piros pontokat is. S ez az apró siker is öröm Petrinovics Pálnénak. Tudja, müyen nehéz eredményt elérni ott, ahol a tanulók nyomasztó családi környezetben, rossz körülmények között élnek.- A cigánygyerekek is kezelhetőek, csak állandóan figyelni kell rájuk. A javulás is nehezen észlelhető - mondta a szociális munkás. - Már azt is nagy előrelépésnek tartom, hogy a tanulószobába járó diákok nem törik be az ablakot. S öröm, ha nem hiányoznak a babócsai iskolából, javul a tanulmányi eredményük, és egyre többen tanulnak szakmát. Sok türelem kell a gyerekekhez, és csak szeretettel lehet fegyelmezni. A legfontosabb, hogy a házi feladatot mindig elkészítsék, olvasásra azonban a legfontosabb, hogy a tanulók naponta elkészítsék a házi feladatokat nem sok időt szánnak. Néhánynál otthon nincs meg ehhez a családi háttér. jék őket környezetükből. Most az aracsi tanulók fele, Hét éve tart fenn tanulószobát a kultúrházban az tizennyolc gyerek jár ide, a többségük cigány. Még önkormányzat. A költségcsökkentő tényező, a mun- nyáron is szerveztek nekik rendezvényeket; szalonnát kahelyteremtés mellett elsősorban azért hozták létre, sütöttek, videóztak, biciklitúrára mentek. Néhányuk- hogy a kallódó gyerekekkel foglalkozzanak, s kiemel- nak ez is teljesen új dolog volt._________________■ Fe rrariért rajong a falugondnok Petrinovics Pál egyelőre még többször nyúl a sebváltóhoz, mint az önkormányzat a pénztárcájához. Az utóbbi három évben mégis gyakran meghibásodott a falugondnok munkáját segítő mikrobusz; mintegy 600 ezer forintot költöttek javításra. Kilenc év alatt 220 ezer kilométert ment vele Petrinovics Pál. S mivel az Esély közalapítvány pályázatán három és fél millió forintot nyert az ön- kormányzat, hamarosan új autót vesznek. A falugondnok szolgálatát gyakran igényli a lakosság. Állítólag az ő portáján kukorékol először a kakas. - Naponta 50-60 embert szállítok, s ötször is megfordulok Aracs és Babócsa között - mondta. - Nemcsak az ovisokat, iskolásokat viszem, de kiváltom az idősek receptjeit, és hozom a meleg ebédet is. Előfordult, hogy valaki délidőben loholva futott elém, hozzak neki fél deci pálinkát... Nem hoztam. Mikor azonban hajnalban volt szükség rám, mert beteget kellett szállítani, mindjárt autóba ültem. Megesett az is, hogy a kukoricaföldről hívtak el vagy a misére jöttek be értem. Petrinovics Pál előző munkahelyén, a babócsai szövetkezetnél víz- és gázszerelőként dolgozott. Itt kismillió főnöke” van, s ez a munka jóval fárasztóbb meg időigényes is. De szereti, mert jó érzés, ha segíthet másokon. S neki is jólesik, ha olykor néhányan felköszöntik a névnapján. Petrinovics Pál megélhetése többrétű: gazdálkodik, sertéseket tart, s ebben a családja is segít. Órákat tölt a volán mögött, s még a kedvtelése is az autókhoz köti: a Forma-1 szerelmese, megszállott Ferrari-ra- jongó.___________■ Nemesék hintón járnak Nemeséknél a név kötelez: akit így hívnak, annak ló és hintó is jár. Nemes Józsefnek van két szép versenylova és hintója is. Büszke rájuk, velük megy mindenhová. Még Barcsra bevásárolni is hintón jár. - Ezzel csak az a baj, hogy sehol nem gondolnak a lovas kocsikra. Egyetlen parkolóban sincs lónak váó hely - mondta. - Az ember nem tudja, hová kösse az állatokat. Még szerencse, hogy a mieink okos jószágok, megvárják a gazdájukat. Gyermekkora óta szereti a lovakat. S bár nem élnek jómódban, nem tudott ellenállni az eladó állatoknak és a kocsinak. - A férjem már rég meg is halt volna, ha nincsenek azok a lovak - mondta az asszony. - Egyébként nemcsak ő, hanem az egész család örömét leli bennük. Nemrég nagy öröm érte őket: kiscsikó született. - Ránk fért már egy kis jókedv, mert ritkán van alkalmunk a vidámságra - mondta Nemesné. - A férjem rokkantnyugdíjas, nem is igen tud máshogy közlekedni, csak a kocsin. Az ő nyugdíja 20 ezer forint, az enyém 14 ezer. A fiam gerincsérüléssel született; jövedelme nincs, velünk dolgozik idehaza. Hogy boldogulni tudjunk, öt fejős tehenet tart a család, de most már ebben sincs sok köszönet. A Mizo máig tartozik 230 ezer forintunkkal. Nincs legelő, s így az állatok tartása egyre nagyobb teher. Azt is megérezzük, hogy a környéken egyre kevesebb az állattartó, mert már alig működik tejcsarnok. A tejet be kell vinnünk Csokonyavisontára, hogy átvegyék. Dolgoznak, ahogy belefér, mégsem sikerül előbbre jutniuk. - Tudja, itt Somogyaracsban azt támogatják, aki semmit sem csinál - mondta a férfi. - Aki viszont törekszik, hogy előbbre jusson, az boldoguljon csak a maga erejéből. A legfrissebb példa, hogy az árkokat sorra lekaszálták a romák portái előtt. Pedig fiatal férfiak, akik egész nap semmit sem csinálnak. A mi portánk előtt azonban meghagyták a gazt: kaszáljuk csak le magunk, betegen. Persze megcsináljuk. De milyen ország az, ahol csak a sem- mirevalóknak jár a segítség? ■ Hat gyerekkel egyedül Borsik Teréz és hat gyermeke jó egy éve lakik a faluban. Az elvált asszonynak két szempontja volt, amikor lakhelyet keresett: kevés pénzéből minél jobb állapotú házat kapjon és minél távolabb a volt férjétől. Az újságíróval is csak úgy hajlandó szóba állni, hogy előbb meg kell nyugtatni: gyerekeinek az apja ’ biztosan nem olvassa a Somogyi Hírlapot.- Komlóról költöztünk ide; korábban azt sem tudtam, hogy létezik ez a falu - mondta az asz- szony. - Most már elmondhatom: nem bántam meg, hogy idejöttem a gyerekekkel. Az önkormányzat sokat segít a rászorulóknak; ha Komlón maradtunk volna, jóval nehezebben élnénk. Azelőtt varrodában dolgozott, most főállású anya. A családi pótlékból élnek, s ha nagyon megszorulnak, a nővérétől, illetve az önkormányzattól számíthatnak még segítségre. A legnagyobb gyerek húszéves, hat a legkisebb. - A nagyok Komlón és Kaposváron tanulnak, a kicsik a babócsai iskolában. Sokba kerül a taníttatásuk, de nem számít: végezzék el a középiskolát és a főiskolát, legyen jobb életük, mint nekünk. Igaz, nem jut nekik zsebpénz, de szerencsére nagyon megértőek. A gyerekek közül Ivett most nyolcadikos. Azt mondja: nem volt könnyű megszokni, hogy a város után falura költöztek, de mára elfogadták valamennyien. - Nem volt teljesen ismeretlen a vidéki élet, hiszen a nagyszüleink is falun laknak. Nekünk egyébként már az is csoda, hogy együtt vagyunk és átvészeltük az utóbbi éveket. ■ Kiközösítik a kegyeüenkedőt Napok óta beszélik a faluban, hogy a saját gyerekei jelentettek föl egy aracsi férfit, mert nem bírták tovább apjuk kegyetlenkedéseit. A15 és 13 éves lány állítása szerint apjuk a kisebbiket rendszeresen verte és fajtalanko- dott vele. Arra kényszerítette, hogy igyon a saját vizeletéből, egyen a székletéből. Bezárta a kamrába, s a kutya tányérjában adott neki enni. Az idősebb lánynak nem volt szabad az iskolában ebédelnie, hogy a nevelési támogatást mind a szülők kapják meg - és elihassák. Az alkoholista szülők verték és éheztették a gyerekeket. A két lány jelenleg nevelőotthonban van. A szülőket pedig följelentették a barcsi kapitányságon.- Ha az én gyerekemmel csinálna ilyet az apjuk, meg is ölném - mondják többen is Somogyaracson. Mindenki felháborítónak tartja az apa tetteit, s azt, hogy ebben az anya nem akadályozta meg. Az emberek elítélik a hatóságokat is, mert - mint mondják - már korábban is lett volna lehetőségük föllépni a szülőkkel szemben. Érthetetlennek tartják, hogy a rendőrség csak akkor foglalkozik a családi drámákkal, amikor már vér folyik ___________________■ Id ősek a béke szigetén Nyugdíjasotthon 1989 óta működik Aracson, jelenleg tizenöt idős veszi igénybe. Nemcsak ebédelni és uzsonnázni járnak ide; szívesen maradnak beszélgetni, zenét hallgatni vagy olvasni is. Tévézhetnek, videózhatnak, és viszonylag gazdag könyvtár áll rendelkezésükre, veszünk. Szeretnek olvasni az öre- - Itt végiglapozgatják az újságo- gek, és szívesen jönnek ide. Sokan kát, és mindjárt meg is tárgyalhat- csak azért nem maradnak hosz- ják a legújabb híreket - mondta szabb időre, mert nem merik őri- Traxlemé Suszter Margit otthonve- zetlenül hagyni a portájukat, zető. - Igyekszünk okosan élni az Kéthetente jár az orvos. Olyanönkormányzati támogatással, sok kor az otthon tagjain kívül itt van a lapot járatunk, és új könyveket is többi idős ember is._______ ■ Traxlerné Suszter Margit (középen) a nyugdíjasokkal Az oldal elkészítését a somogyaracsi önkormányzat támogatta A L M A N A C H_______ 18 0 ’e trinovics Pál naponta hozza-viszi az iskolásokat is
