Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-05 / 207. szám
6. OLDAL 2001. Szeptember 5., Szerda A GONDOS GAZDÁK A település irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: dr. Fülöp László. Az alpolgármester: Tar Jenő. A képviselő-testület tagjai: CsullagJenő, Nemes Attila, Tóth Károly és Rinnenbach Ferenc. A körjegyző: Kaposvölgyiné dr. Hangyái Margit. A háziorvos: dr. Fülöp László. ■ Szabadi Neve először az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben fordult elő. 1660- ban Csobánc várának tartozéka. A török hódoltságot jelentős érték- vesztés nélkül átvészelte a falu. amely a középkorban Tolna megyéhez tartozott. 1695-ben nemes község volt. A régi pecsétjét 1788-tól használták: három gabonaszál. csorosztya és ekevas látható ennek a rajzolatán. Szabadi 1715-töl a Batthyány család birtoka. 1835-től Schmiedegg grófnak is volt itt földje. A község első népiskoláját 1770-ben alapította a katolikus egyház. Az akkori népösszeírás szerint Szabadiban 188-an éltek. A múlt század közepén épült templom állaga az 1970-es évek végén nagyon megromlott. s ezért három éve szükségessé vált az újjáépítése. A település a tanácsi rendszerben Nagyberki társközsége volt, majd 1990 és 1996 között Csornával alkotott körjegyzőséget. 1997. január elsejétől a nagyberki körjegyzőséghez tartozik. Vevőre vár a búza a tárolókban Nagy reményekkel kezdték a kárpótlás után a gazdálkodást. Barát Sándor 84 hektár földet művel. Elmondta: eredetileg négyen voltak gazdák a szabadi határban, de mára csak ketten maradtak: ő meg Kiss Jenő. Minden munkában segítik egymást, kölcsönadják egymásnak a gépeiket is. Főleg kukoricát, cukorrépát és búzát termesztenek, s igyekeznek minél jobb áron eladni a termést. Baráték tavaly jó előre leszerződtek a búzára, de utólag megbánták. Ezért a gabonát az idén inkább bérelt tárolókban helyezik el, amíg nem találnak kedvező árat ígérő vevőre.- Bármilyen zűrzavar van a mezőgazdaságban, nekünk a földművelésből kell megélnünk - mondta Barát Sándor. S azt is hozzátette: bízik abban, hogy ki- számíthatóbbak lesznek az értékesítés feltételei és megújul a támogatási rendszer. Két traktorja is öreg, elavult, ezeket le kellene cserélni; ezért is kénytelen előre menekülni, azaz műiden bevételt visszaforgat a vállalkozásába. Az ágazat reformjánál csak a jó termésben bízik jobban. Elárulta: Fonóban és Attalában is van birtoka, de a legjobb szántók azért Szabadi határában vannak. ■ Az oldal cikkeit írta: Takács Zoltán Fotók: Kovács Tibor Szabadon, két város vonzásában A Szabadi helységnév a szabad melléknév származéka, s „arra utal, hogy a település lakosai mentességet kapnak bizonyos kötelezettségek alól”. Dr. Fülöp László polgármester ezt ugyan nem tudja garantálni a szabadiaknak, de igyekszik élni Kaposvár és Dombóvár közelségének minden előnyével. Hat éve az időközi választásokon nyerte el a polgármesteri tisztséget dr. Fülöp László, a község háziorvosa. Azt vallja: a két közéleti szerep tökéletesen kiegészíti egymást.- Mindennek a titka az ésszerű időbeosztás. Orvosként természetesen a rendelési idő alatt és után is meghallgatom a lakosok köz- igazgatási ügyekkel kapcsolatos észrevételeit. Nagyberkivel 1997 óta vagyunk közös körjegyzőségben, így szinte naponta autóba ülök, hogy a település dolgait intézzem. Szerencsére az orvos és beteg közötti meghittebb viszony olyan kölcsönös bizalmat ad, melynek folytán a lakosság hangulatának minden rezdülését lemérhetem.- Mi indokolta, hogy négy éve a nagyberki körjegyzőséghez csatlakoztak? Dr. Fülöp László polgármester- Elsősorban költségmegtakarítás végett döntött így a képviselő- testület, de a közös beruházások pályázatainak írása és megvalósítása is nyomós érv volt. Azótíi ennek a hatását érezni is a településen; 1998-ban elkészült a Petőfi utca páratlan során a járda, az idén pedig a másik oldal is. Új szakasszal egészítettük ki a szőlőhegyre vezető utat, s hét település összefogásával kiépült a gázvezeték-rendszer. Mára a megyei területfejlesztési tanács pályázati támogatásával a közintézmények is átállhattak a földgázra.- Milyen beruházásokat terveznek a falu vezetői?- Égető gondunk a csornai ön- kormányzattal közös tulajdonban levő vízmű felújítása és a szennyvízprogram megvalósítása. Az utóbbit megyeközi összefogással két-három éven belül szeretnénk kiépítem, hogy megteremtsük az infrastruktúra alapjait. A járdát is szeretnénk megépíteni a Kossuth utca egyik oldalán. Ehhez a nemrég elkészült tervek szerint mintegy hárommillió forintra lesz szükség, erre is pályázunk. Jelentős előrelépést tettünk a közvüágítás fejlesztésében az utóbbi pár évben, s valószínűleg már az idén új lámpatesttel szerelik föl az összes köztéri villanyoszlopot. Nagy tervünk még a 61-es főközlekedési út kerékpárút- jának a kiépítése Nagyberki és Dombóvár között.- Ez azt jelenti, hogy a Tolna megyei városhoz kötődik inkább a település?- Igaz, hogy Szabadi történetében volt olyan idő, amikor Tolna megyéhez tartozott, de ez manapság föl sem merül. A község nagy előnye, hogy viszonylag közel van Kaposvárhoz és Dombóvárhoz is. Mivel itt korlátozott a munkalehetőség, a szabadiak mindkét városban találnak állást. Otthonuk ugyanakkor távol van a benzingőzös utaktól, a Kapós völgye kedvező természeti adottságú területén, s így a fárasztó munkanapok után szabad levegőn, szép környezetben pihenhetnek.______ ______■ Ka locsai hímzés Amerikába Tehenészeti közlekedőedények Harminc éve szeretett bele a kalocsai mintákba Kiss Ferencné. A felvásárlóként dolgozó asszony egy könyvben látta meg a különleges színvilágú hímzéseket, s maga is megpróbált egy-egy gyönyörű asztalterítőt, párnahuzatot földíszíteni. Hamar kiderült, hogy kivételes érzéke van a hímzéshez, és Németországban élő barátnője révén egyre gyakrabban kapott megrendelést. Főleg fehér és sárga alapon világos mintás hímzései nyerték el a külföldiek tetszését, s csakhamar az Egyesült Államokból is érdeklődtek. Ennek ellenére sosem adta föl eredeti munkáját, s a hímzést és a horgolást csak hobbiként űzi a mai napig. Elmondta: lassan dolgozik, de nagyon pontosan, és így nem igazán kifizetődő a kalocsai mintás térítők hímzése. Néha pedig egyáltalán nem kér pénzt a munkájáért. Legutóbb a megszépült templomnak ajánlotta föl nagy oltárterí- tőit. Gyakorta hímez vagy horgol Kiss Ferencné, de a szabadidejének nagyobb részét mostanában inkább az agytornára fordítja. Letette a német alapfokú nyelvvizsgát, és megfogadta: tél- re megszerzi a középfokú bizonyítványt is. ■ Kiss Ferencné lassan, aprólékos gonddal készíti a terítéket Szerencsére Boczonádi Imréné figyelt azon a fizikaórán, amelyen a közlekedőedényeket tanulták. S hasznát vette tudásának, mikor a családi gazdaságban kitalálta a tehenek hatójának adagolórendszerét. Boczonádi Imre büszke rá, hogy négy éve - a tőke hiányát rengeteg ötlettel pótolva - sikeres tehenészetet hoztak létre Szabadiban.- Ácsként dolgoztam a termelő- szövetkezetben, s csak ács lett a két fiam is. Tudtam: ennyi iparosra nincs szükség a környéken, ezért agrárvállalkozásba fogtam. Húsz tehenet tartok és a szaporulatát; ezen a folyamatosan bővülő telepen szinte minden a két kezünk munkája. A környék legnagyobb állattartója olyan fejőaknát alakított ki, ahol egyszerre négy tehenet fejhetnek kényelmesen. Most dolgoznak a nyolcállásos fejőház kialakításán, ebbe már világszínvonalú fejőberendezést szeretne építeni.- A kistérségi menedzser segít olyan pályázatot írni, amivel esélyünk lehet az öt-hatmillió forintos berendezés megvételére. Ebből is látszik: nem a gyors haszon- szerzés a célunk; előre tervezünk 15-20 évre. A tehenészet fejlődésével új munkahelyeket is szeretnénk létesíteni a helybélieknek, de erre még nincs lehetőségünk. Boczonádiék tudják, hogy addig még rengeteg „szükségmegoldást” kell bevezetniük a faluszéli gazdaságban. Az ácsmunkákhoz ugyan nem kell szakembert hívniuk, de az állat-egészségügyi és takarmányozási ismereteiket folyamatosan bővíteni kell. Jól tudják ugyanis: csak az extra minőségű tejnek van helye a piacon. ■ Játszótér a pásztorház helyén Néhány éve még Szabadi is egy volt a számos somogyi, elöregedő település között, ám mára alaposan megváltozott a helyzet. Évente csak egy-két temetést kell megélnie a község lakóinak, s egyre több gyermek születik. A fölcseperedő fiatalok pedig ugyancsak igényeltek olyan szabad területet, ahol iskola után összejöhetnek, játszhatnak. A képviselők meghallgatták a panaszt, s nekiláttak a megfelelő tér felkutatásának. Dr. Fülöp László polgármester elmondta: úgy döntöttek, erre a Petőfi utca középső szakaszán a régi pásztorház helye a legalkalmasabb terep. Nemrégiben kezdték meg a terep rendezését, s ebben a közhasznú munkások is segítenek. A tervek szerint az elhanyagolt, gazos területen tavaszra kisebb sportpályákat, illetve fém- és fajátékokból játszóteret alakítanak ki. A falu vezetői bíznak benne, hogy a munkák befejezéséhez sikerül a hiányzó, több száz ezer forintos összeget pályázati úton előteremteni. Ebben az esetben a szabadi gyerekek már az ősszel bir- tokba vehetik a vadonatúj játszóteret. _______■ A tereprendezés után fölállítják a mászókákat a leendő játszótéren Az oldal elkészítését a szabadi önkormányzat támogatta Ezermester közhasznúak A munkalehetőségek hiánya a falusiakat is sújtja - tudtuk meg dr. Fülöp László polgármestertől. Különösen akkor gyorsult föl ez a kedvezőtlen folyamat, amikor a nagyberki termelőszövetkezetben, illetve a mosdósi tüdő- és szívkórházban is lezajlottak a leépítések. A kaposvári és a dombóvári üzemekben dolgozó szabadiak közül is többnek felmondtak, hiszen létszámcsökkentéskor először a vidékieket küldik el. Ennek a következménye, hogy a munkaügyi központ húsz szabadi munkanélkülit tart számon, s közülük tizenhárom kap szociális támogatást. Mivel sok a szakképzetlen munkás, kevés az esély, hogy elhelyezkedhetnek. Az önkormányzat azonban megpróbál munkát adni a dolgozni akaró állástalanoknak. Jelenleg Tar Zoltán és Bogdán László serénykedik a faluban. A legnehezebb segédmunkától a szakismereteket igénylő teendőkig bármit elvégeznek. Tar Zoltán tíz éve lett állástalan, s azóta a polgármester jobb keze a faluszépítő munkában. Nem panaszkodik, hogy sok a munka; egy évtized alatt számtalanszor segédkezett a település csatornáinak a tisztításában, az árkok meg a temető rendbetételében. , ■ Új templom régi haranggal Szabadiban csak a harangszó a régi; a katolikus templomot ugyanis - a hívek nagy büszkeségére - nemrég teljesen újjáépítették. Herczeg Sándor templomatya elmondta: a régi épület már össze- dőléssel fenyegetett, ezért lebontották, s helyén fölépítették az új templomot. Ezt Balás Béla kaposvári megyés püspök szentelte föl. A Petőfi utca végén álló templom a régi épülettől mindössze a harangtornyot örökölte. A munkák költségeinek fedezéséhez nagyban hozzájárult a külföldről érkezett adomány és a községben élő hívek felajánlása is. Emellett szükség volt a püspökség, az ön- kormányzat és a faluból elszármazottak összefogására is, hogy a kicsi, de mutatós épületet elkészítsék. Most vasárnaponként dr. Páhy János attalai plébános tart szentmisét a híveknek, akik kö- ! zött egyre több a fiatal. A templomatya szerint a szép templom varázsa is segít, hogy egyre gyarapodjék az elsőáldozók száma is. Szabadinak öt templomáról tudnak a régi írások. Az első, amit 1332-ben említ a jegyzék, a török korban pusztult el. A másodikat az andocsi misszió éveiben emelték. A harmadik templom 1745-ben épült fából, sövényfallal Szent Jakab apostol tiszteletére; ezt 1778-bari zárták be, mert összedőléssel fenyegetett. A negyedik a kocsmából lett imaház, ami 1901-ben került a hívek tulajdonába. Ehhez 1913-ban építettek harangtornyot; ez ma is áll, össze- kapcsolva a múlttal a jelent. ■ Szőlőfürtök a tomácoszlopon Mándicsék tágas kertjét a szőlőindák és a rózsalugas díszíti Alig pár ház maradt meg a faluban azok közül, amiket a 30-as években építettek. Az egykori Jugoszláviából érkezett Mándics Milánók portája azonban ilyen. A hosszú parasztház eredeti I szépségén alig változtattak, csak a belső tereket újították föl. A három szoba mellett tágas konyha és fürdőszoba is van, s ez már három generáció otthona. A nyugdíjas házaspár mellett kisfiúkkal itt, a Petőfi utcai házban laknak a fiatalok is. Mándics Milánná elmondta: ügyeltek rá a felújításkor, hogy a tornác faragott oszlopai és a homlokzat díszei visszakapják eredeti j fényüket. A tágas kertet rózsalu- ' gassal tették még szebbé, s az oszlopokra csemegeszőlő indái kapaszkodnak. A kényes növények gondozása a nagymama feladata, hiszen a szövetkezetben töltött idő szavatolja a szaktudását. A porta méltán pályázhatna a település legcsinosabb lakóháza címre is; a háziak szerint ez sok munka eredménye. A portán hatalmas istálló, pajta s mellékhelyiségek vannak, ott tartják Mándicsék a háziállatokat. S ha a háztájiban elfogyna a munka, a szőlőhegy mindig ad tennivalót. ■ A L M A N A C H - 2 0 2
