Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-01 / 204. szám

6. OLDAL A L M A N A C H - 19 7 2001. Szeptember 1., Szombat §||| A GONDOS GAZDÁK A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Tóth Jenő. Az alpolgármester: Madarász Ferenc. A képviselő-testület tagjai: Pretz Ferenc, Takács János, Hor­váth István és Tóth József. A körjegyző: Nagy Gábor. A háziorvos: dr. Csima Alfréd és dr. Csimáné dr. Orbán Dalma. ■ Somogytúr Pusztaként említik 1082-ben a veszp­rémi káptalan bir­tokaként. 1229- ben már tulajdo­nos volt Itt a szé­kesfehérvári káptalan Is. 1233-ban lel­késze Is volt Túrnak, plébániáját emlí­ti az 1332-37-es pápai tizedjegyzék. A XV. században több köznemes csa­ládnak - Túri, Szári, Szántai, Szente, Szenteli, Kakas, Kis - voltak Itt birto­kai. 1495-tien Somogytúr városi kivált­ságokat és vásárszabadalmat Is ka­pott. 1582/83-taan Kls-Túr néven emlí­tik a lővöldi karthauziak birtokaként 1600-ban a szigetvári vár tartozékai között sorolták löl. 1701-1703 táján Ismét puszta, de az 1715-ös összeírás már a községek között említette azzal a megjegyzéssel, hogy öt éve telepí­tették be. A község központjában ta­lálható kúriát a Bosnyák család épít­tette a XIX. század elején. Ez később Kunfty Lajos festőművészé lett aki műtermet Is épített és júniustól de­cemberig Itt alkotott. A község katoli­kus temploma 1747-ben épült, a refor­mátus templom I820ban. A XX. szá­zad elején Somogytúrhoz tartozott Ba- bodpuszta is. Korszerűbb utak Folytatják a község útjainak fel­újítását. A Petőfi utcában dol­goznak a siófoki Ökobau Kft szakemberei az úttest korszerű­sítésén és a vízelvezetésen. Ez a munka 14,5 millió forintba kerül, amelynek nyolcvan szá­zalékát pályázati pénzből fede­zi az önkormányzat. A közeljö­vőben a kerékpárút építését szeretné folytatni a község, hogy közelebb kerüljön a bala­toni természetbarát-turizmus­hoz. ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: GÁLDONYI MAGDOLNA FOTÓ: MARTON LÁSZLÓ AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATTA ASZTALOS ISTVÁN AUTÓFÉNYEZŐ ÉS A SOMOGYTÚRI ÖNKORMÁNYZAT Somogytúr a törekvő kis falu Somogytúr olyan csendes kis falu a kaposvár-balatonlellei főúton, amely eltökélten járja a maga útját. Az utóbbi években komoly léptek­kel halad, hogy rövidesen össz­komfortossá váljon a település.- Somogytúr is öregedő falu. Ami engem aggaszt, hogy a 25-40 évesek között több is van, aki nem nősül, nem alapít családot ­Imiin 12,1 Mllllé Ivrlit mondta Tóth Jenő polgármester. - Szerencsénkre négy éve ideköltö­zött egy család négy gyermekkel, három éve egy másik két kisgye­rekkel. Az idén pedig két gyerek is született a faluban.- Építkezéseket látni a faluban, és szépülnek a házak. Családi há­zakat építenek vagy üdülőt?- Egy új ház készül nyaralónak, de egy falubeli is építkezik. A köz­ség 186 háza közül legalább húsz van külföldi tulajdonban. Veszély- e vagy jó jel ez, még nem tudni. Némi öröm is van abban, hogy az öreg, elhanyagolt házakat a kül­földiek megvásárolták, és szépen rendbe tették a környezetét is. Egy angol tulajdonost már két éve nem láttunk, az ingatlanát fölveri a gaz. Állítólag meghalt.- Az utóbbi években több fej­lesztésbe kezdtek. Miből futja Somogytúmak ilyen jelentős be­ruházásokra? Tóth Jenő polgármester- A gázberuházáson túl va­gyunk. Már húsz házba be is kö­tötték. Ez a nagy munka a tavalyi költségvetésünkben 6,5 millió fo­rinttal szerepelt.- Igen, de ez a több tízmillió fo­rint, amit Somogytúr fizetett a be­ruházás költségeiből, csak egy a sok közül.- 1997-ben eladtunk egy önkor­mányzati ingatlant 15,5 millió fo­rintért. Ötmillióból befejeztük a fáluház építését, a többi pedig a saját erőforrás alapja volt, amit a pályázatokhoz tudtunk felmutat­ni. A gázberuházáshoz is kaptunk a megyei területfejlesztési tanács­tól támogatást. A belterületi víz­rendezést a Phare-pályázaton nyert támogatással végeztük. Ha mindent összeszámolunk, akkor az utóbbi két-három évben 32 mil­lió forintos fejlesztést tudtunk megvalósítani külső pénzforrások bevonásával. A vízrendezésre pél­dául a megyei vis maior alapból kaptunk tízmillió forintot. Ebből tettük járhatóvá a külterületi uta­kat. Hátravan még a Hajagosdi- árkon levő híd, azt újjá kellene építem. Erre ismét pályáztunk, de elfogyott a keret. Tudomásom sze­rint egy pótkeretből még kapha­tunk támogatást, de arról még nem érkezett értesítés.- Mennyire meghatározó Somogytúr életében az együttmű­ködés a szomszédokkal?- Nagyon fontos számunkra. A 170 millió forintos gázvezeték-épí­tést, amit Somogybaboddal és Visszel közösen végeztünk, egyik falu sem tudta volna egyedül meg­valósítani, hiszen nagy a külterü­leti vezeték hossza. Ma már a tér­ségi fejlesztésekre alapoznak az önkormányzatok. A Balaton park 2000 közhasznú társaságot is ezért hoztuk létre. S a Phare- pályázaton is a kht révén nyer­tünk többletpénzeket. Éppen a na­pokban teljesült a program, Viszen és Túron korábban, s most Látrányban és Babodon is befeje­ződött a vízrendezés. ■ Csúcstechnika a földeken Nem győzzük csodálni a gépóriásokat Androsovits Jenő portáján. A kombájn és az erőgép fülkéje olyan, mintha egy Mercedesben ülne az ember. Androsovits Jenő jó termést takarított be családi gazdaságában, s már el is adta a búzát. Mint mondta, 310 kiló híján megvolt a 50 mázsás hek­táronkénti átlag. S a 311 tonnából 195 tonna javító minőségű lett, vagyis a termés zöme különleges értékű. Kukoricából is kihozza a 100 mázsás átlagot. Tökéletes agrártársaság az Androsovits családé. Az ügyvezető apa a három fiával dolgozik együtt, s ebből tulajdonképpen négy család megél. Most, hogy a tavaly nyert 13,8 milliós gaz­dahitellel teljesen megújították a gépparkot, köny- nyebb a munka. Dologidőben így is napi 15-16 órát töltenek vele. Igaz, annak idején nehezen áll­tak kötélnek, de az édesapa elmondta, büszke arra, hogy a fiai nem kívánják elhagyni a falu­jukat. Az idén két unokával is gyarapodott a család. Tervezik egy tároló építését is. Ezt természete­sen csak akkor valósíthatják meg, ha állami támo­gatáshoz jutnak. Androsovits Jenő azt mondta, ha meglesz a tároló, bátran néz bármely nyugati gazdálkodó szemébe az Európai Unióban. ■ Androsovits Jenő a legmodernebb gépekkel dolgozik A vadászok viselik a károkat A külföldiek is kedvelik a Somogytúr környéki erdőket Udvaros Zoltán, a vadásztársaság elnöke szerint az a legfontosabb, hogy jó barátságban legyenek a földtulajdonosokkal. Sok a vadkár - ezt a vadászok minden olyan esetben megtérítik, amikor igazol­hatóan valóban a vadak okozták a pusztítást. Azt sem helyeslik, hogy a károk öt százalékát a föld- tulajdonosnak kell viselnie. A jövő héten kezdődik a szar- vasbika-vadászat, addig pihente­tik a területet. Több mint 8 ezer hektáron gazdálkodnak, ahol igyekeznek minden tagjuknak megadni a vadászat lehetőségét. Ha nem is úri muri a vadászat, egy-két év múlva csak kevesen engedhetik meg maguknak. Azért lesz drága, mert sok a vad­kár, s ezt a társaságnak kell áll­nia. A Kunffy Lajos vadásztársa­ság tiszteli a földtulajdonosok ér­dekeit. Egyszeri hozzájárulást fi­zettek a tagjaik a tagdíjon felül, hogy alapot képezzenek a gaz­dák kárának enyhíté­sére. Udvaros Zoltán, aki több mint 20 éve űzi a vadászsportot, azt mondta: azok a va­dásztársaságok, amelyek nem veszik figyelembe a föld­művesek érdekeit, Nagyvadak a túri erdőkben A Kunffy Lajos vadásztársaság tízezer hektá­ros területéből 8448 hektáron lehet va­dászni. A társaságnak összesen 86 tagja van, közülük 57-en vadásznak szenvedélye­sen. A területen 200-250 szarvas, 3-400 vaddisznó, 250-300 őz található. Udvaros Zoltán nem tudnak sokáig fennma­radni. Mint mondta: tisztá­ban vannak az­zal, hogy még a vadkároknál a törvényben megszabott öt- százalékos sa­ját részt is ne­hezen viselik a mezőgazdaságban dolgozók. A Somogytúr környéki erdő­ket nagyon kedvelik a külföldiek is. A vadásztatásból van a társa­ságnak többletbevétele, bár a né­metek, osztrákok, olaszok, sváj­ciak is megnézik az árát: általá­ban a 6-7 kilós trófeájú vadakat lövik, mert azoknak az ára ötöd- hatod annyi csak, mint egy 12 ki- lós trófeájúé. ______________ ■ Mi krovilág a képeken Madarász Gyula virágokat rajzol és fest. Olyannak mutatja a növé­nyeket, amilyennek a valóságban sosem láthatjuk. A nagyítóüve­gen át láthatóvá válnak a különle­ges részletek. Mintha kicserélték volna Madarász Gyulát. Pár éve, amikor először találkoztunk, nem emlékszem, hogy ilyen fel­szabadult lett volna. A súlyos be­tegség nyomai, amiből felépült, nem múltak el, de azóta felfedez­te őt a világ. Talán ehhez egy ki­csit a Somogyi Hírlap is hozzájá­rult. Szépen 'sorakoznak kiállításai­nak listáján a városnevek. Kapos­vár után Lelle, majd Zalalövő kö­vetkezett, s elárulta, hogy a jövő tavasszal egy németországi nagy­városban mutatják be hat festmé­nyét. A tematikus bemutató té­mája a mikrovilág lesz, s az való­ban az ő világa. Ma már nem mél­tatlankodik a képzőművészszak­ma közönye miatt, mert kárpótol­ja a közönség. S igazán termé­keny alkotó, már 60-70 kép közül válogathat egy-egy bemutatóra. Ha bemegyünk a polgármesteri hivatal csarnokába, a szép épület­ben találkozhatunk a különleges világgal, ahogy Madarász Gyula láttatja.___________________■ Madarász Gyula a valóságot festi képein A százéves fa marasztalta A jó adózók között tartják számon az önkormányzatnál Asztalos István autófényező műhelyét. Tíz éve köl­tözött ide a fővárosból, s a telkén nőtt százéves eperfa fogta meg. A korszerű szolgáltatás és a falusias környezet jól megfér egymás mellett - aki betér a műhelybe, erre a követ­keztetésre jut. Takaros ház, a park­ban zöldellő pázsit és a kor követel­ményeinek megfelelő műhelyek - belesimulnak a ház vonalába. Közel kell menni, hogy fölfedezzük a fé­nyezőkamrákat. Ha az udvarban nem állna néhány makulátlan duk- kózású autó, meg nem mondaná senki, hogy itt milyen mesterséget űznek. Asztalos István moso­lyog a felfede­zésen, hiszen éppen tíz éve őt is ez az idil­li környezet fogta meg. A kemény munka után jólesik megpi­henni a zöld­ben. Egy látrányi autószerelő fiatal­emberrel katonáskodott, azután le­jött segíteni neki. Akkor derült ki, hogy hiányzik a környéken egy jó au­tófényező. így lett somogytúri lakos, s ezt a döntését ma sem bánja. ■ Árpád-kori vasvirágok Pusztafi Ferenc lakatosmes­ter szenvedélyesen gyűjti az értékeket, melyeket ková­csoltvas termékein újrakelt­het. Ékszeres dobozkáin a honfoglalás kori leletek dí­szítőelemeit mintázta meg. Pusztafi Ferenc úgy olvas, hogy kovácsoltvas díszeket fedez föl szinte mindenben. Mutatott egy XV. századi betűből vett mintát vagy id. Kapoli faragásáról, pásztor­botjának ívéről mintázott kovácsoltvasat. Ezeket kora­beli technológiával készíti a lakatos, aki egyben a nép­művészet mestere is. Nehéz elfogadni, hogy ezek az ér­tékek a műhelyében lapul­nak, s a millenniumi ünne­pek hevületében nem talál­tak egymásra a megrende­lőkkel. Pusztafi Ferenc lakatosmester Somogytúrra Budapestről költözött a mester 1987-ben, munkákhoz, de nincs lehetetlen egyik rokonát követve. A rokon kérés, amit ne oldana meg. Most azóta elköltözött, ők maradtak, angol megrendelésre készül; sok Sok barátja van a faluban. Állítja: munka vár rá, s talán ezzel jobb­elhivatottság kell a kovácsoltvas ra fordul a sorsa. ____________m Ki rándulás a színdarabért Vállalkozó kedvű nagymamák Kevés olyan vállalkozó kedvű, vi­dám nagymama van, mint a so­mogytúri idős hölgyek. Minden évben színházi előadással lepik meg a falubelieket. Színdarabot írnak, rendeznek, jelmezeket, díszletet készítenek. Szerepeltek már Babodon, Gamáson, Látrányban és Lellén. Horváth Istvánné, a klub elnöke elmond­ta, hogy jól érezték magukat azon a nyugat-magyarországi kirándu­láson is, amit tulajdonképpen a szereplésért kaptak. Nagy sikert arattak Gamáson, s gazdag reper­toárjukból válogattak: eljárták a kánkánt, cigányzenekart utánoz­tak és Lagzi Lajcsit is a Dáridóból. Jeszsenszky János polgármester föl is ajánlotta, hogy az önkor­mányzati bu­szukkal elvi­szik őket ki­rándulásra. A tíz éve alakult klub mintegy öt éve rendezi meg a farsan­gi színházi es­téket. Ezekre egyre több helyen kíváncsi a közönség, sza­porodnak a meghívások. Ilyenkor megfeledkeznek mindenről, még a lámpalázról is. A bátorságot ab­ból a sok szép emlékből merítik, amit gyermekkoruk óta őriznek, amikor még volt színjátszó kör a faluban. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom