Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-29 / 228. szám
2001. Szeptember 29., Szombat H ÉT VÉGE 15. OLDAL Az új idők Micimackója Urbanovits Krisztina, Spindler Béla és Sarkadi Kiss János fotó: kovács tibor Igazán nem Micimackó "hibája, hogy a gyerek^ nem figyeltek rá. Ő mindent megtett. Malacka, Füles, Bagoly, Kanga, Zsebibaba, de még Nyuszi, rokonai, no meg üzletfelei is. Akkor meg mi történt? Egyszerű. Ma már jobban szórakoznak a gyerekek azon, ha valaki fennakad a fán, mint azon, ha nagy nehezen sikerül onnan leszedni. A kaposvári színház legújabb gyerekbemutatójának díszlete leginkább a Godot-ra várva utasításaiban megadottakhoz hasonlít: bézs színű filcréteg és lenvászon függöny borítja a játékteret, középen egy platószerű képződmény, amely a dombot hivatott jelképezni. Jobbra elöl egy fenyőfa csontváza. Pauer Gyula ezzel a díszlettel teremti meg azt a helyzetet, hogy a nézők csak a szereplőkre koncentráljanak. A jelmezek, amelyeket szintén ő álmodott meg, csupa-csupa jó ötletet vonultatnak fel: van itt barnanarancssárga csíkos pulóver és sapka (Tigris kellékei), barna tornacipő (Kanga és Zsebibaba lábbe je), hajháló (amelyre Füles hallószerveit lehet aggatni), tépőzáras csacsifarok (az alkalmi csengőzsinór), de valami mégis hibádzik, hiszen a gyerekek tízpercenként zajongjálk túl azt, ami a színpadon történik. Pedig Sarkadi Kiss János Micimackója olyan, amilyennek lennie kell. Mosolygós, kicsit bugyuta, kerekded mackó. Kár, hogy néha felveszi azt a beszédmodort, amelyet Mikó István honosított meg a Disney-rajzfilmek kapcsán. Urbanovits Krisztina Malacka szerepében olyan, mint amilyen egy kistermetű nő: állandóan feltűnést akar kelteni. Spindler Béla elképesztően tud hasonlítani egy bagolyra: még úgy is eszik, ahogy azt az ismeretterjesztő filmekben láthatjuk. Bábarczy László rendező nem hódol be a kor követelményeinek. Ha a rajzfilmekben megszokott világot szeretné visszaadni, bizonyára tulipiros virágok virítanának a mezőn és rózsaszín vattacukor-felhőcskék úszkálnának az égen. A valódi világ viszont nem ilyen. A Babarczy által a mesébe behozott valódi világban Micimackónak kissámlira kell állnia, ülnie vagy feküdnie ahhoz, hogy gondolkodni tudjon, s mivel folyton gondolkodik, a sámlit állandóan magánál hordja. A valódi világban Zsebibaba neveletlen, pápaszemes csibész, s Kanga sem az anyai adottságok bajnoka. A valódi világban egy olyan Kistermetű Állat mint Malacka, nem lehet visszahúzódó, így hát Malacka Nagyon Harcias Állatnak álcázza magát (persze a következő pillanatban győz az igazi vér- mérséklet). A valódi világban Bagolyról is az első percben kiderül, hogy tudálékos, és nem lát tovább a csőre hegyénél. Babarczy nem csinál cukor- mázos mesét a klasszikus történetből; az írónak sem lehetett az a célja, hogy a saját és Shepard figuráit szalvétán, bögrén, frottírzoknin és popsitörlőn fássa viszont. Babarczy és Milne meséje rólunk, emberekről szól: gyarlóságunkról, hibáinkról és ostobaságunkról. És ami a legfontosabb: a barátságról is, amely mindezeket a hibákat felismeri, és feltétel nélkül elfogadja. Kár, hogy a mai gyerekek inkább a tulipiros virágokat és a rózsaszín felhőcskéket szeretik. Azért ez nem volt mindig így. Kaposváron viszont elkezdődött valami: megpróbálják kiirtani mindazt az esztétikai gyimgyomot, amely mostanra elburjánzott a gyerekeket körülvevő világban. Üdvözlendő próbálkozás, még ha első látásra reménytelennek tűnik is. Hosszú küzdelem lesz, és csak remélhetjük, hogy nincs késő. KÓNYA ORSOLYA Pótolhatatlan gyermeki szívek A felnőttkori szív- és érrendszeri megbetegedések - szívinfarktus, agyérelzáródás - alapja, az érelmeszesedés folyamata már a gyermekkorban elindul. Az viszont, hogy kinél milyen fokot ér el, öröklött tényezőktől is függ. Ezt hangsúlyozta többek között dr. Kömyei Vilmos megyei gyermekkardiológus szakfőorvos a Szív Vüágnapján és annak okán, hogy hazánkban ezek a betegségek még mindig a halálozási lista élén állnak. Hozzátette: mivel a géneket nem ismerjük eléggé, célszerű már gyermekkorban figyelembe venni azokat a kockázati tényezőket - dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, elhízás, mozgáshiány, pszichés stressz -, amelyek egyeseknél felnőttkorban elősegíthetik e betegségek kialakulását. Sajnos - ennek ellenére - egyre több gyermek és ifjú lesz rabja az ártalmas szokásoknak, s ezeken később csak igen nehezen tud változtatni. Különösen fontos az olyan gyermekek életmódjának korai befolyásolása, akiknek családjában már vannak szívós érrendszeri betegségben szenvedők - hangsúlyozta a szakfőorvos.- A veleszületett szívfejlődési rendellenességek miként korrigálhatok, gyógyíthatók?- Vannak olyan rendellenességek, melyeknek gyógyításában a korai felismerés a legfontosabb. Tizennyolc éves korig ugyanis előfordulhatnak olyan esetek, melyek nem okoznak szívzörejt, ezért a háziorvos nem figyel föl rájuk, s nem küldi időben kardiológushoz a beteget. Ezek a gyermekek legtöbbször már csak a fiatal felnőttkorban, a panaszok megjelenése után kerülnek szakemberhez. Az összes szívfejlődési rendellenességnek mintegy a felét adó kamraisövény- és pitvarhiány, 99 százalékát azonban az észlelt zörej, a szívnagyobbodást mutató röntgen alapján és a visszamaradott fejlődést, elesettséget észlelve, a gyermeket féléves koráig szakorvoshoz küldték a háziorvosok. A kórházból a budapesti kardiológiai centrumba irányítottuk őket, ahol - miután a várólista már gyakorlatilag megszűnt - az optimális időben elvégezték a műtétet.- Milyen gyakoriak ezek? Somogybán évente mintegy 3200 gyermek látja meg a napvilágot. Egy százalék körüli a veleszületett szívfejlődési rendellenesség, de ha az enyhébb, megfelelő gondozás hiányában esetleg csak a felnőttkorban tüneteket okozó kórképeket is figyelembe vesszük, akkor ez az arány 2-3 százalék. A ilyen gyermekek életkilátásai azonban ma már sokkal jobbak; túlnyomó többségük megéri a felnőttkort. Lehetnek gyermekeik is, de utódaik között valamivel gyakoribbak a szívfejlődési rendellenességek. Ilyen terheseknél a 16- 20. terhességi hét között indokolt speciális magzati szívultrahangvizsgálatot végezni a szükséges teendők mérlegelése érdekében. Régebben 15 éves korra a szívhibával születettek 28-49, az összes élve születettnek az öt százaléka halt meg. A halálozás 80 százaléka az első életévben; ennek a fele az újszülöttkor 27. napjáig következett be. A túlélési arány napjainkban, 30-40 év távlatában egyes esetekben 90 százalék feletti.- Napjainkban már csak azokat a szívbeteg csecsemőket, gyermekeket veszítjük el, akiknek fejlődési rendellenessége igen súlyos, nem javítható sem gyógyszerrel, sem műtéttel. Ezekben a rendkívül ritka esetekben csak a szívátültetés segíthetne, de annak kimenetele igencsak kérdéses. Talán a technika fejlődésével, egy csecsemőméretű „műszív” megalkotásával ezeken a gyerekeken is lehet majd segíteni.- Valamikor a széltől is óvták az operált szívbetegeket. Élhetnek-e teljes életet ezek a fiatalok?- Ma már engedékenyebb szemlélet uralkodik. Ha a műtét sikerült, s tünetmentes a gyermek, bármit megtehet, s a mozgás is kifejezetten jót tesz. Vannak azonban olyan esetek, amikor a későbbiekben is számolni kell maradványtünetekkel, szövődményekkel, ami az életmóddal kapcsolatban is óvatosságra int és egyéni megítélést igényel. ______várnai Ágnes A szív ellenségei A szívbetegségre hajlamosító környezeti hatások között leggyakrabban a dohányzást, az alkoholfogyasztást és az elhízást emlegetik. Általánosítani azonban ebben az esetben sem lehet. Churchill angol politikus neve ellenpéldaként maradt fönn a történelemben. A terebélyes öregurat a fotók is legtöbbször csak szivarral a szájában örökítették meg. Mázsányi testsúly jelezte: a finom falatokat és persze az italt sem vetette meg. Ennek ellenére 90 évig élt. A remény Az Egyesült Államokban néhány évtizede 26-37 évig követtek nyomon 997 veleszületett szívhibás gyermeket. Közülük 712 (71 százalék) élt a záróvizsgálatkor. 89 százalékuk állapota kitűnő vagy jó, 9 százalékuké megfelelő és mindössze ■ 2,4 százalékuké volt rossz. A ma kezelt gyermekek életkilátásai azonban várhatóan lényegesen jobbak. szív barátai A testmozgás jótékony hatása több betegség megelőzésében és a gyógyulásában figyelhető meg. Ezek közé tartozik a szívbetegség is. Nem csak azért, mert a mozgás megdolgoztatja a szívet és ezáltal jobb lesz a szerveink vérellátása, csökkennek a fájdalmaink, hanem azért is, mert főként a dinamikus mozgást igénylő sportok - futás, kerékpározás - örömszerzésre is alkalmasak. A kiegyensúlyozottság, a lélek harmóniája pedig - szemben a negatív stresszel - jótékonyan hat az érrendszerünkre. A természet épületekben Makovecz Imre építész nyitotta letek visszatérjenek a hagyomá- jára jellemző, hogy kedvelik a meg tegnap a Kós Károly Egyesü- nyokhoz - mondta Makovecz lm- szerves anyagokat: a fát, a ter- lés jubileumi kiállítását a kaposvá- re. - Olyan szellemet tartunk fenn, méskövet, s gyakran térnek visz- ri Technika Házában. amely hű az ősi mesterségekhez, sza ősi technikákhoz. Az egyesü- Az egyesülés tíz éve azért Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok let tagjainak egyik legismertebb küzd, hogy meghonosítsa Magyar- folytassák azt, amit mi kezdtünk, somogyi terve a Kaposvári Egye- országon a szerves építészetet, ezért hoztuk létre a vándoriskolát, tem Allattudományi Karának ok- melynek célja, hogy a születő épü- Az egyesület tagjainak munká- tatási épülete. ____________kónya Kön yvespolc Colleen McCullough: Fűkoszorú Colleen McCullough amerikai író a „Tövismadarak”-kal vált világhírűvé. Ám McCullogh nem egy köny- vű író. Az utóbbi tíz évben folyamatosan adta közre hatalmas ívű, Róma történetével foglalkozó regényciklusát, amelyet a magyar olvasók is megismerhettek. A „Fűkoszorú” e ciklus második része, szerves folytatása a „Róma első emberé”-nek. A Krisztus előtti 99 és 86 között zajló események két főhőse ebben a regényben is Marius és Sulla, Róma történetének két meghatározó egyénisége. Ez a kor a Római Birodalom, az Imperium Romanum fénykora is. Az egykori kis városállam már hatalma alá gyűrte Görögországot, Hispániát, Galliát, Észak-Afrikát és részben Germániát is. Az új veszélyt most Mithridátész pontoszi király jelenti, aki nem hajlandó elismerni Róma fennhatóságát a kis-ázsiai területeken s szervezi meg az ottani városállamok ellenállását. Ki legyen a fővezér a Mithridátész elleni harcban? Marius és Sulla egyaránt pályázik rá. És megkezdődik (folytatódik!) közöttük az a kíméletlen harc, amely kegyetlenségében sokszor semmivel sem marad el Mithridátész tettei mögött... Marius, a római nép hajdani bálványa, akit paraszti származása miatt sokan csak „itáliai bugris”- nak neveznek, immár 70. életéve felé közeledik, ám ereje és tettre- készsége két szélütés után is rendkívüli. Hetedszer is consul akar lenni (el is nyeri!), hogy biztosan ő legyen a fővezér. Vele szemben áll a jóval fiatalabb patrícius Sulla. Hideg, kegyetlen szeme a vesékbe lát. Haragtartó és bosszúálló volt, de szigorúságát alárendelte indulatainak, ha érdeke úgy kívánta...” E két nagy formátumú egyéniség egymás elleni harca adja tulajdonképpen a regény igazi vázát, miközben hatalmas történelmi freskóban szinte az egész akkori Róma története elénk tárul... A mai olvasót nemcsak a színes események sokasága, az izgalmas (valóságos!) történelmi események sorozata fogja meg. Lenyűgöző az író történelemismerete, páratlan megjelenítőereje is. S oly sokszor elgondolkozhatunk azon, hogy mennyire maiak, mennyire élők ezek az emberek. Mennyire ismerősek ezek a Cselekedetek ma is. A becsület és a becstelenség, a hűség és az árulás, a jellem és a jel- lemtelenség. Előttünk áll a szenvedélyes, rendkívül szimpatikus Mt^his Livius Drusus szenátor, a) szállottán harcol azért, he den itáliai lakos megkapja jogot. Nagyszabású terveit et tomos tőrdöfés hiúsítja meg.. Ez az orgyilkosság azo an mást is megindít. Az évekig tartó itáliai testvérháborút a polgárjog hívei és ellenzői között. Ebben a harcban Sulla is kitűnik páratlan személyes bátorságával. Pompei mellett legyőzi a samnisokat s katonái őrjöngve kiáltják ki imperá- torrá, fűkoszorúval ékesítve... Marius menekülni kényszerül, de a harcnak még koránt sincs vége. Még neki is sok a híve, akiknek segítségével visszajut Rómába. S megkezdődik a végső leszámolás Marius és Sulla között. A testvérháborúban patakonként folyik a vér. A harcban Marius győz, Lucius Cornelius Sulla Félix t de győzelmét már nem élvezheti. A harmadik szélütés végérvényesen elnémítja. A temetés mellett az égő Róma a díszlet. S a sírnál ott áll az ifjú Caesar is. Jövőbe látó, mindent tudó arccal... síposcsaba „Erős várunk a nyelv” [Kosztoukyii Néhány szó a kötőszókról Azt a szabályt, hogy a de és az azonban kötőszót soha ne használjuk együtt, a legtöbben már általános iskolában elsajátítottuk. Mégis milyen sokan és milyen gyakran követnek el nyelvhelyességi hibát, amikor így szólnak: Beszélni akartam a barátommal, de azonban nem találtam otthon. Helyesen: Beszélni akartam a barátommal, de nem találtam otthon. Vagy: Be-, szélni akartam a barátommal, azonban nem találtam otthon. Vagy egyik (de), vagy másik (azonban); de a kettő együtt nem megy! Ha már a vagy kötőszó került elő, illik tudni, hogy a vagy-vagy és az akár-akár páros kötőszók nem cserélhetők fel tetszés szerint. Az előbbit akkor használjuk, ha választhatunk két lehetőség közt, s az eredmény másmás lesz: Vagy megszokik, vagy megszökik. Ha a választásunktól függetlenül az eredmény ugyanaz lesz, akkor az akár- akár kötőszó a helyes: Akár a tojást a kőhöz, akár a követ a tojáshoz. (Mindig a tojás fog eltörni.) Gyakori hiba, hogy túl sok és kötőszót írunk és mondunk egy mondatban: Bementem a városba, és betértem egy boltba, és vettem egy fogkrémet és egy fogkefét. Elkerülhető a hiba, ha a sok és -bői néhányat elhagyunk, vagy más kötőszóval helyettesítjük: Bementem a városba. Betértem egy boltba, és vettem egy fogkrémet meg egy fogkefét. A Vörösmarty-versből kiemelt „Most tél van és csend és hó és halál.” idézetben a három és kötőszónak stilisztikai szerepe van, tehát nem nyelvhelyességi hiba! Ha valaki figyelmesen olvasta eddigi mondataimat, észrevehette, hogy vannak olyan kötőszók, amelyek elé tettem vesz- szőt, másikak elé viszont nem. Az ezzel kapcsolatos fő szabály a következő: Ha a kötőszó tagmondatok határán áll, mindig teszünk eléje vesszőt: „Úgy áldjon meg isten neved napján, Hogy beérhesd vele minden órán.” - írja ugyancsak Vörösmarty egy másik versében. Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka. „Vagy erőt vesz rajta, vagy keze miatt Jhal.” (Arany: Toldi) „Elért az Ősz, és súgót! valamit.” (Ady: Párisban járt íz Ősz) Fáj a szívem, a szemem meg könnyezik. Hol van már az a buta hiedelem, hogy az és kötőszó elé soha nem teszünk vesszőt! Külön is felhívom a figyelmet arra, hogy a tagmondatokat bevezető és, s, meg, vagy kötőszó előtt is mindig ki kell tenni a vesszőt. Hogy miért teszem ezt? Azért, mert ha azonos mondatrészek között áll az és, s, meg, vagy, eléjük nem teszünk vesz- szőt: Vettem az áruházban kenyeret és vajat. Édesapám meg édesanyám moziba vagy színházba megy. Felmentem az öcsémhez, s elbeszélgettünk a régi, szép időkről. Ma nem minden került szóba, de ígérem, a közeljövőben még visszatérek néhány mondat erejéig a kötőszókra. Befejezésül egy nyelvi babonáról szeretném lerántani a leplet: És-sel nem szabad mondatot kezdeni! - mondják és tanítják sokan. Az igazság, hogy mindig a beszédhelyzettől függ, kezdhetünk-e és kötőszóval mondatot. Döntse el a kedves olvasó, helyes-e a következő rövid párbeszéd második mondata!- Jancsi és Juliska elment az erdőbe.- És a többiek?- Ők otthon maradtak. ______________MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ
