Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-28 / 227. szám

6. OLDAL 2001. Szeptember 28., Péntek \ 2.0U. Ijjjj fcPorrog surgífTiágyo i$l: * A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Kisházi Ferenc. Az alpolgármester: Horváth Győző. A képviselő-testület tag­jai: Beke Antalné, Beke László, Dobri Béla és Hegedűs János. A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke: Orsós László; elnökhelyettes: Balogh András, Orsós József. A körjegyző: Felföldi Károly. Az Ifjú Titánok Köre Gyer­mek- és Ifjúsági Önkormányzat polgármestere: Józsa János, al­polgármestere: Pocsék Gábor. A plébános: Laczkó Angi Gyu­la. Az evangélikus lelkész: Ha­lász Sándor. m Iharos Iharos fekvése egyedülálló Belsö- Somogyban. a dombság és a ho­mokhát találkozá­sánál. Nevét is a juharfás területről kapta. A honfoglalás után valószínűleg a kabarok egyik törzse telepedett le ezen a vidéken. Az 1100-1200-as években a csurgói templomos lovagok birtoka volt. Először 1238-ban említi okirat, zalai településként. 1373-1460-ig a Kanizsai család birto­ka. majd elzálogosították Polányi Ta­másnak: 1536-ban Nádasdy Tamás lett a földesura. A hódoltság idején több­ször a teljes pusztulás fenyegette. A török kiűzése után a Kisfaludy család tulajdonába kerül. 1726-tól az Inkeyek birtokolták. Iharos akkor élte lényko­rát. Jellasics csapatainak átvonulását 1848-ban az iharosiak támadásai akadályozták. Az l-ll. világháború sok áldozatot követelt a falutól. Alsó tago­zatos iskolájában 1980-ig tanítottak, azóta Iharosberénybe járnak a gyere­kek. A felnőttek többsége Csurgón és Nagykanizsán dolgozik. Niég 1937-ben is 1078-an éltek Iharosban, ma csak 586 lakosa van. Árulkodó kertek alja Két vára is van a falunak, de egyik­ben sem szolgáltak katonák. Bé­kavár, így hívják az iharosiak a Bé­ke utcai patak környékét, mert va­laha brekegésétől volt hangos. Szarkavár nevét a község határá­ban a fákon cserregő rengeteg szarkáról nyerte. Néhány telepü­lésrész az ott élőkre utal. A Cseh kertök alja - a főutca kertjei alatti mező - például az 1800-as évek­ben oda telepített húsz cseh ipa­roscsaládra. Ez a rész földrajzi vá­lasztóvonal: itt találkozik Belső- Somogy homokvidéke és a zalai dombság. A XIX. században kapta nevét az Újszobáki rét, ahol akko­riban cigányok sátoroztak. Rette­gett hely lehetett a középkorban az Akasztófák, ott álltak a bitók. Iharos messze esik az aranyme­zőktől, néhányan mégis aranyat álmodtak a Szörcsök-erdei patak­ba: vizének színe arra emlékezte­tett, s úgy vélték, arany van benne. Ezt idézi az Aranyos-gödör. Keve­sen tudják, hogy Dél-Somogy Ba­dacsonya az iharosi szőlőhegyen van: a Badacson-domb a balatoni hegyet formázza, és innen is szép küátás nyílik a tájra. __________■ Az oldal cikkeit írta Varga Andrea Fotó: Varga György Ötlet van, pénz nincs a fejlesztésre Iharos nevét megyeváltási szán­déka tette ismertté Somogybán. Az itt élők azt fontolgatták, hogy kérvényezik: hadd csatlakozza­nak Zala megyéhez. Kisházi Fe­renc polgármester szerint azon­ban mást is érdemes tudni a tele­pülésről. IHAROS PÉNZE Működési költség Tartalék Költségvetés 46 millió forint- Ép és érintetlen természet veszi körül ezt a települést. Ez a hátrá­nyunk is, hiszen nem telepedett ide ipari üzem, és nagyon kevés a mun­kalehetőség - mondta Kisházi Fe­renc. - Az itt élő emberek többsége kitartó, munkaszerető, sőt szinte univerzális felkészültségű, mert mindenhez ért. Ha valami elromlik, a szomszédnál messzebb kellene futnia szakemberért, ezért inkább megjavítja.- Tavasszal alakult - Iharoson kívül még két falu részvételével - a Déli Pannonhát térségfejlesztő egyesület.- Azt vallom: ne várjuk a cso­dát, tegyünk is érte! Az egyesüle­tet az ifjúsági és sportélet, a kultú­ra előmozdítására hoztuk létre; célunk a néphagyományok ápolá­sa és a kisebbség felkarolása is. Egyelőre ötleteink vannak, s ezek­hez próbálunk anyagi forrást sze­rezni. Fontosnak tartom múltunk­Kisházi Ferenc polgármester nak a megismerését, kutatását. Ha­marosan ásatások kezdődnek ná­lunk, nagy a valószínűsége annak, hogy Árpád-kori templomot rejt a temető. Figyelünk a fiatalokra. Az általános iskolásoknak három té­makörben írtunk ki pályázatot; minden anyagot várunk, amely a múltat megidézi, s ezekből szeret­nénk létrehozni egy vándorkiállí­tást. Még az idén megjelenik a tér­ségi kiadványunk, ez segítheti a fa­lusi turizmus csírájának megerősö­dését, csak szükségünk volna egy szakemberre is, aki menedzseli a települést.- Iharosban több önkormányzat és civil szervezet is alakult.- A kisebbségi önkormányzat 1998-ban jött létre. A közhasznú munkások bevonásával megtisztí­tották az elhanyagolt birtokokat, se­gítettek a mezőgazdasági munkák­ban, vetőmagot vettek a cigányok­nak. Az ifjúsági önkormányzat azért jó dolog, mert a fiatalok meg­tanulják a közéleti szereplést, s ne feledjük: egyszer majd ők ülnek a helyünkre. Nem teljesen önállóak még, de a cél érdekében „mozdít­hatók”. Úgy gondolom, hogy a civil szervezeteké a jövő. Ezért is örülök a nyugdíjasklubnak, a fiatal polgár­őrszervezetnek, nekik tanácskozá­si joguk van a testületi üléseken. Az a célom, hogy bevonjam az embe­reket a közéletbe, mert aki a térség­ben tudja képviselni az érdekeit, az a megyében is.- Mire büszke Iharos polgármes­tere?- Három éve vagyok polgármes­ter, és 13 millió forintot hoztam a fa­lunak. Ezt az elmaradt fejlesztések­re költöttük: a művelődési ház fel­újítására, járdát építettünk, segítet­tük az iskolai konyha felújítását, és hamarosan megkezdődik a közvilá­gítás korszerűsítése. Büszkeségem a millenniumi park. Sokat szépült a település, de nagyon sok még a ten­nivaló. Hadd idézzem kedvenc mondásomat: „az ezer mérföldes út is egyetlen lépéssel kezdődik”. Erős Jankó hétfejű sárkánnyal Huszonhat óvodás várja naponta a mesét alvás előtt. Élőszóban az óvónénitől. S bár a gyerekek életében egyre nagyobb szerepe van a tévének és a kimondhatatlan nevű mesefiguráknak, Bognár Lászlóné szeretné az óvodát megőrizni olyan kis szigetnek, ahol csak állatmeséket és népmeséket hallanak az apróságok.- Tájékozottnak kell lennem, persze, mert a ki­csik megkérdezik: ismerem-e a tévés meséket, de próbálom őket lebeszélni a „rossz mesékről”. A mai gyerekek más szemmel nézik a világot, és több az ismeretük, nyitottabbak, soknak számí­tógépe van. Ami nem változott: ugyanúgy igény­lik a szeretetet, mint valaha a szüleik. Nagyon megérzik ám, ha nem őszinte á simogatás, és azt is, ha erőltetett a mosoly - mondta a vezető óvó­nő.* Harmincegy éve irányítja az intézményt. Jól emlékszik, milyen csínyeket követtek el a már anyává-apává emberesedett kicsik. Minap egy gyerekeiket öltöztető ikerpárra csodálkozott rá: mintha most lett volna, hogy kergettétek a szar­kát... Emlékeztek?- Azt mondják a szülők, hogy jó ide belépni; olyanok vagyunk, akár egy nagy család. A kas­télyparkban épült az óvoda, fontos a természet- védelem és a környezetismeret. Szamócázunk, megfigyeljük a bogarakat. Tavaly óta nem szed- bán a legszebb. Sok apró örömünk van. A leg- jük le a virágokat, mert az egyik lelkes természet- jobb azonban, ha látjuk: napról napra okosabb a védő nagyszülő arra tanított: a virág nem a vázá- gyerek. _ __________________■ Vi dám esték asszonykörben A falusi nők vüágnapja alkalmából jó együtt lenni; a kis település nagyasszonya cím- még a málná­méi tüntették ki BorszékiLajosná, szezonban is ta- a nyugdíjasklub vezetőjét. lálkoztunk. Da­- Mivel érdemelte ki az elisme- lókat, táncokat rést? tanulunk egy­- Pedagógusként dolgoztam mástól, és egyre 1956 januárjától, s minden egyéb több helyről ka- munkát elvállaltam: mesedélutánt púnk meghí- tartottam a gyerekeknek, kézimun- vást. Némelyi- ka- és színjátszó szakköröm volt, két, sajnos, be- játékokat készítettünk, a kultúrott- tegség miatt le hont vezettem... Tizenhárom éve kell mondani. S mentem nyugdíjba. Négy éve lesz ha már régen februárban, hogy néhány asszony- láttuk egymást, bán felötlött: ha a szomszéd falu- alig várjuk, nak van nyugdíjasklubja, miért ne hogy újra ösz- lehetne nálunk is. Megkerestek, és szejöjjünk. A fölkértek a vezetésére. nevünk is mutatja - Hangulat klub egyik klubtagjuk, a környéken jól- Mit szólnak a klubhoz a falu- -, azért vagyunk együtt, hogy vidá- ismert Hegedűs Jánosné versmon­beliek? mák legyünk. dása lenyűgözte a közönséget. S- Elismerik a munkákat, dicsér- Keresztet avattak a millenniumi hogy mi a legjobb a klubban? nek bennünket, de a tagság száma parkban, s az asszonyok vállalták, Borszékiné szerint az, hogy míg nem nő, csak tizenhármán va- hogy gondozzák a környékét. Mű- együtt vannak, búját-baját minden- gyünk. Sokan kényelmesek. Pedig soruk is volt a felszentelésekor; ki elfelejti.___________________■ Őszi kikerics a parkban Téltemető, agárkosbor, mélynő- szőfű, őszi kikerics, salamonpe- csét és még számos ritka, védett növény él az egykori Inkey-kas- tély parkjában. Gyakori vendége volt Eötvös József író és kultusz- miniszter felesége is. A kastélyt 1971-ben bontották el a faszerke­zetek gombásodása miatt, de a park ma is számos látnivalót kí­nál. Különlegessége az Amur menti parásfa, ezt valószínűleg Pagony Károly főerdész hozta ide oroszországi hadifogságából. Augusztusban avatták a millen­niumi emlékparkot: az ide ültetett növények a magyarságot szimbo­lizálják. Tervezője, Perjést Sándor erdész elmondta: a két párhuza­mos sor ezüsthárs - felülről nézve olyan, mint egy fa törzse - vezet a „lombozatához”. Ez a vezéreket és alvezéreket jelképezi. A hét ve­zér lassan növő, nagy lombú tölgyfa, a nemzetségek vezetői hegyi és mezei juhar. Ez utóbbi - ahogy hajdan mondták: iharfa - a település névadója. A népet apró cserjék és bokrok jelzik, egyelőre csak ágaskodó ágak. A millenniu­mi park ezeréves keresztény hi­tünkre emlékeztet. ■ Hetvenhét év szekercével Tizenhat évesen állt bognárinas­nak Szmodics József. Nem a kocsi- készítés bűvölte el: a megélhetésé­re kellett gondolnia, s ezt a szak­mát helyben kitanulhatta.- Szegényen éltünk, tízen vol­tunk a családban. Sandon szület­tem, ott tanultam a bognárságot is helybeli mestertől. Iharosba nő­sültem, itt rajtam kívül nem volt más bognár. Sok parasztszekeret megcsináltam. S a világháborúban megjártam a frontot; harminc- nyolc hónapig voltam orosz fog­ságban, a feleségem meg itthon küszködött a két gyerekkel. Egé­szen 1956-ig voltam iparos, sőt a ' téesznek is dolgoztam - emléke­zett a 93 éves mester az udvari műhelyben. Elmondta: már nem bírja úgy a munkát, mint régen, de kisebb megbízást elvállal; több­nyire szerszámnyelet készít, így egészíti ki azt a kis nyugdíjat. - Ez egy kerti kapa nyele lesz - muta­tott a formálódó fára, miközben szerteszét röpködött a forgács. A fa­anyagot én adom hozzá, mert nem mindegy, miből van a nyél. Ha úgy bírnám, mint régen, egy óra is elég volna az elkészítéséhez, de nekem Szmodics József ma is megmunkálja a fát ez már nehezen megy. Az biztos: ha egészségem van s jó a kedvem, gyorsabban haladok. Szmodics Józsefet nemrég nagy öröm érte: a nyugdíjasklub virággal meg tortával köszöntötte a mestert, akinek még 200 négyszögöles bir­toka is van a szőlőhegyen.- Művelni már nem tudom, az a gyerekeimre maradt, de a borát szeretem. ■ Segíti a fiatal szülőket Perjésiné Gazdag Éva Down-dada. Három éve alakult ez a szolgálat, azzal a céllal, hogy segítse a fiatal szülőket, akik vállalják Down-szin- drómás kisbabájukat, jó tanácsok­kal is a lelki válság átvészelésében. Az asszony - maga is ilyen gyer­mek édesanyja - elmondta: orszá­gos a szolgálat, de Somogybán, sőt Zalaegerszegtől Pécsig csak ő a tag­ja.- A térség kórházainak tájékoz­tató anyagot küldtem, remélve, hogy így segíthetek. A magam ese­téből tudom: a szülők általában egy hasonló helyzetben levő em­bertől szeretnék hallani, hogy mire számíthatnak. Bár mindenki más, én rögtön tudni akartam, mit vár­hatok, milyen egy nagyobb down- gyerek. A szülő majd eldönti, igényli-e a segítségemet - mondta. - Arról is ő dönt, hogy megtartja-e a gyermeket, de jó, ha tudja: a ki­csinek elsősorban arra van szüksé­ge, hogy szeressék, babusgassák. Perjésiné a megélt sors folytán hiteles tájékoztatót adhat a szü­lőknek. Olyan kérdésekre is vála­szol, melyekre sem a szülész, sem a gyerekorvos, hiszen maga is át­élte ezeket a súlyos napokat. Kis­fia, Péter a helyi óvodába jár. Ki­egyensúlyozott kisgyerek, néhány hete már olvasni tanítja az édes­anyja ______________ ■ Az oldal elkészítését az iharosi önkormányzat, Penczinger László, valamint a Sefag iharosi erdészete támogatta A L M A N A C H - 0 7 6 Sokat játszanak az udvaron az óvodások Keresi a falu legendás templomát gyarázta az alpolgármester, hogy miért bízik a feltárás sikerében. - Gyerekként hallottam történeteket a „zsuppos templom”-ról, s meg­tudtam, hogy ástak is már valaha ezen a részen. írásban nincs nyo­ma, valószínűleg nem volt hivata­los. Azt is mesélték, hogy találtak egy pincét, de visszatemették. A templom állítólagos helye körül emberi csontok is előkerültek; na­gyon régi temetkezési hely lehet. Sok minden kiderülne, ha leg­alább a falakat feltárnák. A lakos­ság nem ismeri a település múltját, ezért minél hamarabb szeretném könyvben is feldolgozni - mondta a végzettsége szerint informatikus fiatalember. Most már vannak szakmai kapcsolatai. Segítik a lelkészek, és a falu fiataljai pedig munka­erejüket is felajánlották, ha kell az ásatáshoz. ■ A község múltjának lelkes kutatója Horváth Győző alpolgármester. Na­gyon reméli, hogy a régészek szep­temberi terepszemléje-is megerősí­ti véleményét - a temetőben Ár­pád-kori templom köveit is rejti a föld -, és megkezdődhet az ásatás.- Sokat öregedne akkor a falu, mert most csak 1238-tól van írásos emlékünk Iharosról. Az Árpád-ko­ri templom ritkaság, és sok ásatási lehetőséget rejt ez a vidék - ma-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom