Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-26 / 225. szám

6. OLDAL 2001. Szeptember 26., Szerda fii A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Kővári Ferenc. Az alpolgármester: Horváth Já­nos. A képviselő-testület tagjai: Petrus Katalin, Papp Teréz, Sípos Józsefné és Sárái Zoltán. A körjegyző: Gerstnemé dr. Kiss Ildikó. Az óvoda vezetője: Szőllősi Krisztina. A háziorvos: dr. Debreczeni Tibor. A plébános: Kiss József. A gazdajegyző: Mészáros Fe­renc. m Gálosfa A zselicszentja- kabl apátság bir­tokaként 1425- ben említi először oklevél. Gulas- falva alakban. Hozzá tartozott Szent-Lukafahra is: ez ma Szentluka né­ven néptelen puszta. Egykor a Csepel, a Szerdahelyi, az Imreffy család birtoka volt. A hódoltság idején lakossága megfo­gyatkozott. A falu a török kiűzése után a Festeticsek birtoka lett: az 1700-as évek végén ök építették a szép udvarházat, ami az utóbbi évekig a környék idegen- forgalmi központja volt. Kistcrtvárosban és Szentlukapusztán 1798-ban már sík­üveget is gyártottak a huták. Ennek meg­szűntével 1856-ban cserépedényt és -pipát készítettek itt. majd porcelánedé­nyeket. Ez a tevékenység Pécsre került, s megalapozta a Zsolnay-gyár későbbi te­vékenységét. 19334ÓI 1948-ig tejszövet­kezet is volt a faluban. A negyvenes évek végén létrehozott kis tsz 1956-ban fel­bomlott: az 1961-ben alakított szövetke­zet 1968-ban egyesült a hajmásival. majd a szentbalázsi Surján téesszel. Ezek áz évek Itt a próbálkozások és ku­darcok sorozatát hozták. Kutya sem ugatja a pénzespostást Tizenöt éve postás Fetzer Ildikó. Három éve vállalkozó, s egy éve vezeti a gálosfai postafiókot is. Julianna, a testvére a kézbesítő.- Megpályáztatták a kistele­pülési postahivatalokat; így ke­rültünk ide - mondta Fetzer Ildi­kó. - Kezdetben nehéz volt, de mára megszoktuk, s elfogadtak az emberek. A falvakban még szokatlan ez a rendszer. Mind­egyik postai szolgáltatást bizto­sítjuk, s néhány kereskedelmi áru is vásárolható. Ezekre eddig nem volt nagy kereslet. Emellett biztosítással is foglalkozunk. A legkelendőbb az élet- és befekte­tési biztosítás, a családi otthon­vagy a gépjármű-biztosítás iránt azonban nem nagy az érdeklő­dés. Családonként többnyire csak egy ember jár postára, ő rendezi a többiek dolgait is. Közben megjött Fetzer Julian­na. Naponta bejárja gyalog az öt falut: ez legalább tíz kilométer­nyi „séta” minden áldott nap:- Az utcán kószáló kutyák okoztak gondot eleinte; nem le­hetett tőlük közlekedni. Mára megszokták a postás szagát. S lassan mindenkit megismerek a falvakban is, néha beszélgetni is megállítanak. Legjobban persze akkor várnak, ha a nyugdíjat, a segélyeket viszem. _____ __■ Az oldal cikkeit írta Szarka Ágnes Fotó: Györgyfalvi Zita Gálosfán a kastélyban látják a jövőt Nagy gond a pénzhiány s a mun­kanélküliség, de a legsúlyosabb terhet a víz okozza - mondta Kő­vári Ferenc kell a csatorna, mint egy falat kenyér. Reményt csak a kastély megnyitása ad. Gálosfán csend van. Talán túlságo­san is nagy. A látogató nyugodtan sétálhat, gyönyörködhet a falut kö­rülölelő Zselicben.- Mindig ilyen nyugalom volt itt?- Kilencvennégyben választot­tak polgármesterré - mondta Kővá­ri Ferenc. - Nehéz volt a kezdet; az előző vezetés úgy vélte, önállóan többre megy. Az idő bebizonyítot­ta: nem így van. Állandó jegyző­gondokkal küszködtünk, és több mint négymillió forint volt a ki­adás. 1998-ban csatlakoztunk a szentbalázsi körjegyzőséghez, s azóta a fejlődés szemmel látható. Nagyon sok erőt fektettünk a köz­területek rendbetételére. A kör­nyéken nincs még egy falu, mely­nek ekkora a zöldterülete. Iszo­nyúan sok munkát kíván a parko­sítás. Egyik végén elkezdik, s mire a másikra érnek, újra kezdhetik. A buszvárókat mutatósabbakra cse­réltük. Az orvosi rendelőt pályáza­ti pénzből nemcsak felújítottuk, de elmondhatjuk róla: ez már eu­rópai színvonalú. Az önkormány­zat épülete is gyalázatos állapotban volt. Másfél millió forintból alakí­tottuk ki az elegáns, többcélú épületet. Helyet adtunk a nyugdí­jasklubnak s a könyvtárnak is. A millennium tiszteletére pedig elké­szült a gyönyörű játszótér és a fa­luház. A kőkeresztek felújítását is pályázatokból oldottuk meg, és új­rarakattuk a templom előtti téglafa­lat, ami már ledőléssel fenyegetett.- Milyen gondokkal küszköd­nek? Mire van égető szükség, és mit szeretnének még megvalósítani?- Legnagyobb gondunk a sok csapadék. Dombok ölelik körbe a falut, s nagyobb eső után minden­felé hömpölyög a víz. Milliókat költünk minden évben az árkok tisztítására. Úgy kell a csatorna, mint egy falat kenyér. A tervek már készek, de hogy mi valósul meg, az a jövő zenéje. Elöregedett a település, és nem laknak itt mó­dos emberek; sok a munkanélküli, tőlük nem várható el, hogy fizes­sék a költségeit. Nekünk a vezeté­kes gáznál is fontosabb a csatorná­zás. Az óvoda felújítására 1,6 mil­lió forint helyett csak 360 ezer fo­rintot kaptunk. A semminél több, de korántsem elég. A földutakra is rengetéget kell költeni. A járdák és a közvilágítás korszerűsítése sincs megoldva. Nagyon bízunk a kas­télyszálló újbóli beindításában. Munkahelyet ad, s az idegenforga­lom valami életet hozna a faluba.- Milyen lesz a jövő?- Itt csak akkor lesz jövő, ha megnyitják majd a kastélyszállót. Ellenkező esetben ugyanis semmi nem lesz, és csak tengődik a tele­pülés. Harminc a nyilvántartott munkanélküliek száma, de tényle­gesen jóval többen vannak. Nem tudunk nekik munkát adni. Állan­dóan „önhikisek” vagyunk, és jó, ha az igényelt támogatásnak meg­Kővári Ferenc polgármester kapjuk a felét. Az önkormányzat havi bevétele 1,7 millió forint, a ki­adásai elérik a 2,3 milliót. így na- gyon nehéz fejleszteni. ________■ Né gy faluból gyűjti be az ovisokat Negyvennél is több kisgyerek jár oviba az öt faluból. Bőszénfáról kisbusz hozza az apró­ságokat, a többieket pedig a menetrend sze­rintivel Szőllősi Kriszti­na óvónő. Kaposvárról jár ki, s útközben ösz- szeszedi a gyerekeket. Ez a legolcsóbb, s a ki­csiknek kedvezményes a bérlete.- Néhány hete volt vezetőváltás az óvodá­ban, egyedül marad­tam a régiek közül; magam is csak most is­merkedem az óvoda­vezetés gondjaival. Egyet azonban már az elején kikötöttem, bár tudom, jóval nehezebb egy falusi óvodában Délutáni alvásra készülnek a nagycsoportosok. Az ide járók hetven százaléka hátrányos helyzetű meghonosítani az egész­séges táplálkozást: itt zsírral nem főzhetnek. Naponta hetven adag ételt készítenek: a gyere­keken kívül innen kapja az ebédet a szociális ét­keztetés is. Egyébként a gyerekek 70 százaléka hátrányos helyzetű.- Egy többnapos ünnep után habzsolják az ételt. Otthon vagy nem, vagy alig kapnak enni. Itt nem ritka a háromszori repeta sem. Kedvencük a nutellás és a lekváros kenyér: mindenféle szalá­minál jobban szeretik. Az iskolatej-akcióban pe­dig mindennap megkapják a két deci tejet vagy kakaót. Nagyon nehéz kijönni a normából, de azért próbálkozunk pulyka- és baromfihússal is. A szülőkkel is nehéz a kapcsolattartás. Egy év­ben három szülői értekezlet van, s ha valami sür­gős, akkor próbálunk levelezni, meg üzenge­tünk. A nyugdíjasklubbal szinte jobb a kapcsola­tunk, mint a gyerekek szüleivel; az idősek ugyan­is eljönnek a rendezvényeinkre, s együtt énekel- nek a gyerekekkel, mesélnek is nekik. _______■ Hi ttel a fiatalokért, idősekért Egyházi hitoktató, lelkipásztor-ki­segítő és a nyugdíjasklub vezető­je a 38 éves Csomay Tünde.- Nem az életkor dönti el, hogy valaki szót ért vagy sem az idősek­kel. Katolikus családban nőttem föl, ötödikes koromban már orgo- náltam a szentmiséken, később kántorkodtam. Egyházi munkám miatt is közel állok hozzájuk. Az idősebb emberek többnyire vallá­sosak, templomba járnak. A gye­rekek, a fiatalok esete nem ilyen egyszerű. Az esküvő, a keresztelő és végül a temetés miatt keresik föl az egyházat. Megpróbáljuk őket közelebb hozni az idősebbekhez. A jó példa talán hat rájuk is. A nyugdíjasklub több mint há­rom éve működik; a 30 idős em­ber itt érzi jól magát. Összejárnak a szomszédos települések nyug­díjasaival, verseket és énekeket tanulnak, karácsonyi műsorra készülnek. Legnagyobb sikerüket a Lakodalmas című népszínmű­vel aratták. Emellett minden év­ben többször kirándulnak is.- Az idős emberek sokkal érzé­kenyebbek, s csak jó szóval, türe­lemmel lehet elsimítani az össze­zördüléseiket. Csomay Tünde ottjártunkkor érkezett haza Németországból sok zsák ruhával, játékkal.- A német Caritasszal nagyon jó a kapcsolatunk, ezzel a renge­teg holmival is segítenek. Egy ré­sze adomány, a többit pedig cse1 kély összegért adták. A ruhákat eladjuk, s a pénzt a fiatalok kép- zésére költjük. ____________■ Sz ínhúsnál kapósabb a farhát Itt született a községben és már huszonnégy esztendeje boltos Petrus Katalin. Néhány éve Gá­losfa coopüzletének a vezetője. Megtanulta és ismeri a kereske­delem minden fortélyát, jól isme­ri a falubelieket és a vásárlási szo­kásaikat. A kis üzlet árukészletén is jól látszik, hogy mi a kelendő portéka.- Minden olyan árucikket meg­rendelünk, amit itt a vevők keres­hetnek, beszerezhetik még a gáz­palackot, sőt a tápot is. Nem él­nek ebben a faluban gazdag em­berek, így mindenből az olcsób­bat veszik, napi élelmiszerből és fagyasztott termékekből is. Mire­lit csirkéből a farhát meg az apró­lék fogy a legjobban. Napon­ta eladok 60 kiló kenyeret és 15 liter tejet. A bolt forgal­mán is meglátszik, hogy mi­kor van fizetés. Olyankor az emberek egy kicsivel bátrab­ban vásárolnak. Megtudtuk: naponta mintegy százan térnek be. Többnyire vásárolni jönnek, de van, aki csak egy kis be­szélgetésre tér be, mert otthon nincs kihez szóljon. Jó szót bárki kaphat, itt csak egy do­log nincs: hitel. Minden plety­káról tudok. Ma nem mond­tak semmi újat, legutóbb pe­dig az óvodai vezetőváltás borzolta a kedélyeket. _____■ Né hány éve Petrus Katalin a bolt vezetője Életre kelt a kísértetkastély Műemlék kastélyszállójáról volt először híres, majd hírhedt a község. A szálló végleges bezá­rása után is jöttek még külföld­ről buszos turisták, mert „elfe­lejtették” őket értesíteni. Két éve a Kálmán-ker kft egyik üzlettár­sa idevetődve a kastélyba első látásra beleszeretett.- Egy évig tartott, mire rende­ződtek a tulajdonviszonyok, s alig két hónap alatt helyreállítot­tuk eredeti állapotába az épüle­tet - mondta Gál Zoltán, a kft ügyvezető igazgatója. - Szörnyű állapotban volt. S csak a munka elkezdése, a bontások után lehe­tett megállapítani, hogy mit kell restaurálni. Néhány héten belül nyitunk. Helyreállítottuk a te­niszpályát is, és szerepel a terve­inkben egy fedett medence ki­alakítása is. A vendégek és a falu lakóinak a bizalmát nehéz lesz visszaszerezni. Ez rengeteg mar­ketingmunkát és szervezést kí­ván. A község lakóinak a kastély adhat kitörési lehetőséget. Re­méljük, a falu egy év múlva újra a kastélyszállóról lesz híres. ■ Angol telivér a domboldalon Kistótváros a Zselicfarm kft szarvasmarha- és lótelepe. Olyan, mintha az Alpokban jár­nánk. Marhák legelnek a domb­oldalon, a karámban lovak nye­rítenek. Nagy Jánosáé gondnok áprilistól ügyel a rendre, s irá­nyítja a napi munkát.- A mindig újat akarás hozta létre ezt a ‘mintafarmot. A tízholdnyi területen 470 szarvas- marha és 30 ló van villanypász- torral védve. A lovak egy része a kft tulajdona, de van itt néhány bértartásban is. Az állatok min­den takarmányát megtermeljük. A gyönyörű angol telivérek országos versenyeken is részt vettek, s hama­rosan Athén­ban versenyez­nek. Lovas és bakancsos tu­risták, termé­szetjárók so­kan szeretné­nek idejönni, de egyelőre még csak a családtagok élvezik a környék szépségét.- Kistótváros folyamatosan, állandóan fejlődik, bővül, szépül - mondta a gondnok. - Nincs messze az idő, amikor a zselici és Surján völgyi turizmus köz- pontja lesz. ____________ ■ Re tten fejnek három tehenet Mintegy tíz éve méri a házi tejet Kruppai Gézáné és férje. Hajdan lovas kocsival vitték a tejcsamok- ba, s mivel az megszűnt, most hozzájuk járnak a falubeliek. Tej­fölt, túrót, sajtot pedig csak a csa­ládnak készítenek.- Az egész falu idejár tejért, de viszik vágóhidakra is. Biztosabb volt a megélhetés, a piac, amíg volt tejcsarnok - mondta az asszony. A férjével ketten három tehenet fejnek naponta. Most borjú is van, így napi 60-70 litert adnak el. Nemrégiben emelték a tej literé­nek árát 90 forintra. Azt mondják, a házi tej zsírosabb, jobb minősé­gű, mint a bolti. Az egészségügyi előírások azonban nagyon szigo­rúak.- Hetente kétszer fertőtlenítjük a fejőgépet, naponta tiszta ruha kell, s a teheneket is le kell mosni. Minden szempontból figyelünk a higiénés előírásokra. A takarmány egy részét megtermeljük, a többit úgy vesszük. Van két igáslovunk és néhány mangalicánk is. Ha mű­ködne a turizmus, érdemes volna hátaslovakat is tartani. ■ A zselici erdőség egyik legszebb pontján áll Vörös Zsolt halászta­nyája. Az üzemi haltenyésztés mellett különböző rendezvénye­ket szerveznek a lovaglást és hor­gászást kedvelőknek. Szolgálta­tásaikat elsősorban a családok, kisebb csoportok igényeihez szabták. Most alakítják ki a szórakozóparkot, s megkezdték a tavak lehalászását is. Pontyból kétvagonnyit szállítanak, s ren­geteg egynyaras süllőt meg csu­kát várnak. Az egynyarasokat to- vábljtenyésztik, a pontyot pedig eladják. Karácsonyig a telelők­ben várnak a sorsukra.- A piacon a ponty és a kárász a legkelendőbb, valószínűleg az ára miatt, bár egy kiló hal most annyiba kerül, mint 1997-ben. Külföldön évente húsz kilót is el­fogyaszt egy ember, nálunk jó, ha három-négy kilót. _________■ Az oldal elkészítését a Kémén Kér Kft, a gálosfai kastély- szálló tulajdonosa és a gálosfai önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 0 5 9 Ponty, kárász mázsaszámra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom