Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-25 / 224. szám
6. OLDAL 2001. Szeptember 25., Kedd A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Mecseki János. Az alpolgármester: Finta István. A képviselő-testület tagjai: Színek Józsefné, Vajdics Mariann, Miiller József és Hajós György. A körjegyző: Kaposvöl- gyiné dr. Hangyái Margit. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke: Borbély Zoltánná. Tagjai: Borbély Zoltán és Bozor Jánosáé. Idősek Klubja vezetője: Kovács Lászlóné. Iskolaigazgató: Katona Lászlóné. Óvodavezető: Csengeti Mária ■ Kercseliget A kis település a középkorban Tolna megyéhez tartozott; 1337- ben egyházas helyként tartották számon. A török uralom idején elnéptelenedett, az 1700-as években pusztaként említik a feljegyzések. A XVIII. században a Madarász és Hunyady. majd 1859-töl a Maár és a Pallavicíni családnak volt itt nagyobb birtoka. A község népiskoláját 1754- ben alapította a katolikus egyház: a két világháború között már három tanító oktatta a gyerekeket. A falu nevének kialakulásában az 1700-as években beköltöztetett német telepeseknek volt nagy szerepük: a „kér- tecske. ligetecske" korabeli jellegzetességre utal. A település műemlék jellegű épülete a XIX. század elején épült Maár-kastély. A katolikus templomot 1770-ben emelték, s az 1985- ös átépítés során nyerte el mai tormáját. Képzetlen állástalanok Az első szövetkezetét 1949-ben alapították Kercseligeten. A Búzakalász TSZ 1968-ban egyesült a nagyberki Kaposvölgye Tszszel, s emellett gazdálkodott egy ideig a Rákóczi szövetkezet is. Mecseki János polgármester elmondta: a helyi lakosság többségének ugyan ma is a szövetkezet nyújt szerény megélhetést, de a sok képzetlen munkanélkülinek jelentős gondot okoz az elhelyezkedés. A szövetkezet bérli a kárpótlás után a gazdák tulajdonába került több mint százhektáros területet is, így a magán- gazdálkodás sem jellemző. A szakmunkások, középfokú végzettségűek egy része Dombóvárra és Nagyberkibe jár dolgozni, de közülük is több mint harminc munkanélkülit tartanak nyilván. A cigánycsaládok egy része elsősorban alkalmi munkákból és gyógynövénygyűjtésből él. A falu első emberétől megtudtuk: szociális kiadásokra több mint tizennégy- millió forintot költenek a település büdzséjéből, s ennek nagy részét éppen az állástalanok segélyezésére kell költeniük. Ugyanakkor sok család próbálja egyéni vállalkozóként gyarapítani a családi költségvetést, de az elsősorban kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók sem mindig találják meg számításukat. ■ Az oldal cikkeit írta Takács Zoltán Fotó: Kovács Tibor Elszigetelten három megye találkozásánál Huszonhat évesen választották polgármesterré Mecseki Jánost. Az egykori népművelő akkor is tudta: a három megye csücskén fekvő zsáktelepülésnek a Jágónak felé vezető út megnyitása jelenti a jövőt. Eddig minden ígéret ellenére meghiúsult, de évről évre közelebb jutnak az út kiépítéséhez. Nagy lendülettel vetette magát a település felvirágoztatásába az ifjú polgármester, de előbb-utóbb szembesült a pénztelenség okozta kényszerhelyzettel.- A kilencvenes évek első felében alapvető infrastrukturális gondokat kellett megoldanunk, s ezek fölemésztették az anyagi erőnket - mondta Mecseki János. - Mára sikerült részben behozni a hatalmas lemaradást; bevezettük a vizet, járhatóvá tettük a mellékutcákat, és lehetőségeinkhez mérten rendbe tétettük a középületeket is. Felújítottuk a háromtermesre bővített iskola tetőszerkezetét, bevezettük a központi fűtést az idősek klubjába, és befejeztük a nyolcvanas években elkezdett óvodaépületet is.- Óvodája és iskolája is van ennek a félezer lakosú falunak. Nem tartanak attól, hogy néhány év múltán kevés lesz a gyerek1- Szerencsére megállt a népesség fogyása, és egyre több gyerek születik. Már bőven száz fölött van a tizennyolc évesnél fiatalabbak száma, s ez az arány a közeli jövőben nem változik. A gyermekek növekvő száma egyébként ahhoz vezetett, hogy még bővíteni is kellett az óvoda épületét. Ami azonban a kedvező folyamat ellenére is elkeserít: Kercseligeten kevés a munkaképes lakos, itt többségben vannak a fiatalok és a nyugdíjasok. Ahhoz viszont, hogy a fölcseperedő diákok ne menjenek el a faluból, munkahelyeket kellene teremtenünk. S erre a megfelelő infrastruktúra hiánya és az elszigeteltség miatt, sajnos, egyelőre vajmi kevés esélyt látok.- Három megye határán van a falu. Lehetne ennek az előnyeit kihasználni?- Harminc éve próbálunk kitörni a zsáktelepülés okozta hátrányos helyzetből, amihez mindössze egy két kilométeres utat kellene megépíteni Jágónak felé. Négy évvel ezelőtt már úgy látszott: megindult ez a számunkra kedvező folyamat: ügyünket magukévá tették és a regionális szemlélet jegyében támogatták a somogyi, a baranyai meg a tolnai vezetők is. A falu határában elhelyezett jelkép, a kopjafa azóta is áll, az út azonban továbbra is véget ér Kercseligetnél. S az itt élők, sajnos, kezdik elveszteni a hitüket, hogy egyáltalán elkészül-e valaha ez az útszakasz; nekem azonban már hivatalból sem szabad beletörődnöm ebbe a helyzetbe. A tervek készek, és a most már 150 millió forintba kerülő összekötőút előbb-utóbb megvalósul. Meggyőződésem, hogy ebben az esetben a gázberuházás, a szennyvízcsatornázás és a munMecseki János polgármester kahelyteremtés is jóval könnyebbé válik, és a dicsőséges múlthoz hasonló jövő elé néz Kercseliget. Egészségre nevelik a nebulókat A kercseligeti iskolások szeretnek a nagy múltú iskolában tanulni Sok kisgyermek él hátrányos helyzetű családban. Az óvoda és az iskola személyre szabott foglalkoztatással és egészséges életmódra nevelve igyekszik segíteni a beilleszkedésüket. Csengeri Mária óvodavezető elmondta: korszerű épületben s igen jó körülmények között dolgoznak. A külön „foglalkoztató” és a tágas „fektetőhelyiség” megkönnyíti a két óvónő, meg a dada zavartalan munkáját. Minden gond- juk-bajuk megbeszélik az orvossal, a védőnővel és a logopédussal. Nagy figyelmet fordítanak a szülőkkel és az iskolával tartott kapcsolatra, ezt szükségesnek tartja Katona Lászlóné iskolaigazgató is. Az egykor nyolcosztályos oktatási intézmény vezetője két kolléganőjével, Kis Tar Gyulánéval és Pápainé Gál Máriávcd az első, a második és az összevont harmadik-negyedik osztályt tanítja. Hetente cserélnek napközis ügyeletet, s mindig átadják egymásnak a diákokról szerzett tapasztalataikat. A cigány kisebbségi önkormányzat segítségével kapcsolatba kerültek a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézettel is, és jelentős támogatást kaptak a gyerekek étkeztetéséhez. Az egészséges táplálkozásra nevelésben nagy szerep jut a fogápolásnak is. Egészségvédelmi napjaikon előadásokat hallgatnak a diákok, és választ kaphatnak minden, a testet és lelket érintő kérdésükre. ■ Szakmát adnak a romáknak Négy éve dolgozik a Cigány Kisebbségi Érdekképviseleti Szervezet és a kisebbségi önkormányzat élén Borbély Zoltánné, és szép eredményeket ért el a romák felzárkóztatásában. E tevékenység alapja: kiváló kapcsolat a munkaügyi központtal. Mert szakma és munkahely szerzésével lehet legbiztosabban elérni a cigányok társadalmi beilleszkedését. Ezért igyekeznek kihasználni az összes pályázati lehetőséget a romák képzésére. Nagy sikerként könyvelték el a települési önkormányzattal közösen, hogy egy évig hat közhasznú munkást foglalkoztattak; fontos szerep jutott nekik a település rendezésében. Tizenhatan kaptak bizonyítványt a kihelyezett erdőművelő-tanfolyamon, s öt jelentkező októberban nekivághat a házi betegápolási tanfolyamnak. Borbély Zoltánné elmondta: maga is így végzett közösségfejlesztő asszisztensként, s tudását a mostani munkájában remekül kamatoztatja. Kapcsolatai révén elérte, hogy a Nemzeti Egészség- fejlesztési Intézet támogassa az iskolások étkeztetését, s az egészséges életmódra nevelés jegyében táboroztassa a diákokat.- Fontos, hogy a falu önkormányzatával együttműködve ne csak a romák vegyenek részt a különböző képzéseken, hanem minden munka- nélküli ligeti lakos - mondta az elnök asszony. Ennek a jegyében kezdik meg jövőre, összefogva a falu önkormányzatával, a szociális lakásépítési programot. Ebben három család pályázhat nagy esély- lyel. _________ ■ Ci terázó nyugdíjasok Jó dolguk van a kercseligeti nyugdíjasoknak, hiszen a régi iskolaépület egyik felében nappal állandóan nyitva yan az idősek klubja. Kovács Lászlóné, a nagyberkivel közös fenntartású intézmény vezetője elmondta: a tágas nappali és étkező mindig megtelik beszélgető vagy éppen zenélő nyugdíjasokkal. A klub nagy büszkesége ugyanis a ci- terazenekar, amely egy köcsögdudával kiegészítve fergeteges koncerteket is ad. Legutóbb éppen a megyei ki mit tud? döntőjébe jutott be. Az intézmény vezetője elmondta: a klubban a próbalehetőség mellett természetesen televízió és újságok is várják az időseket. Náluk fogyasztják el az ebédet, s megvan a mosási és fürdési lehetőségük is. Kovács Lászlóné büszke rá, hogy a faluban nincs egyetlen olyan idős ember sem, aki ne volna ellátva, s hogy a berkiekkel közös rendezvényeken, kirándulásaikon újabb barátságok is szövődnek. Legközelebb Nagyberkiben tartanak „bográcsos délutánt”; ennek a jó hangulatáról is minden bizonnyal a cite- razenekar gondoskodik. ■ Népszerűek a Ligeti Haverok Saját zenekara is van Kercseligetnek; a községi rendezvényeken ez zenél. Mindez Borbély János érdeme, aki 1993 februárjában költözött a faluba.- Engem is lenyűgözött ennek a gyönyörű környezetű településnek a szépsége, ezért költöztem ide Röszkéről a feleségemmel és a fiammal. Régi vendéglátós család vagyunk, s lehetőséget láttam a falusi turizmusban is, de a gazdasági helyzet ezt egyelőre nem teszi lehetővé. Ha eredeti tervét nem is váltotta valóra a nyugdíjas vendéglátós,- ugyancsak izgalmas vállalkozásba fogott. Érezte, hogy van igény a környéken egy jó kis zenekarra, ezért a falubeliekkel megalapította a Ligeti Haverok nevű bandát.- A polgármester értékelte az erőfeszítéseinket, így az önkormányzat hangszereket vásárolt, s a próbákra termet is adott. CseréBorbély János rezesbandát akar alapítani be havonta többször is csapunk egy-egy hangulatos estét, és egyre több szórakozni vágyó fiatal jön ide a környékbeli falvakból. Egyszer csak azt vettük észre: többen itt vannak már a próbákon is. Ez pedig igencsak jó érzés... A főleg tánc- és cigánydalokat, sramlikat meg nótákat játszó banda népszerűsége töretlen, de a trombitán játszó zenekarvezető nem elégszik meg a könnyűzenei kalanddal. A legújabb terve az, hogy a ligeti diákokból rezesbandát alakít. ■ Újsághordástól az edzésekig Balázs Tivadarné férjével és két gyerekével néhány évvel ezelőtt költözött a település szívébe. A kaposhomoki asz- szony családjának nem okozott gondot a beilleszkedés. Balázs Tivadar nyolc éve vállalta a megye lapjának kézbesítését, s ebben segítik a családtagok is. Balázsék eredetileg állattartással foglalkoztak, a sertéstenyésztés azonban nem váltotta be a vállalkozáshoz fűzött reményeket. Látva a tápbolt szerény kínálatát, az az ötletük támadt: megnyitják a saját boltjukat. Tervük sikerült, s így olcsóbb és szélesebb választékú tápboltot nyitottak a falu gazdálkodóinak. Közben Balázs Tivadar kialakította a gázcseretelepet, és még gyümölcsfelvásárlással is megtoldották szerteágazó tevékenységüket. A bodza és a meggy mellett egy kft alkalmazottaiként még a csigafelvásárlással is kibővítették tevékenységi körüket. Mindezen munkák alaposan betáblázták tehát a fiatalasszony mindennapjait, de még így is volt ereje, hogy valóra váltsa régi vágyát: megalapította Kercseliget első női röplabdacsapatát. A kaposhomoki csapat oszlopos tagjaként ugyanis sok emlékezetes csatát élt meg, s úgy gondolta: nem árt a kercseligeti sportéletet is felélénkíteni. Az edzésnek is beillő újságkihordás mellett nem maradhatnak el a lab- dás foglalkozások sem, de ezeken túl már meccseket is játszottak a kaposhomoki lányokkal, asszonyokkal. Páran a kezdeti lendület után lemorzsolódtak ugyan, de szerencsére egyre jönnek a lelkes csapathoz újabb, mozgásra vágyó fiatalok. Az asszonyok nekibuzdulását már a férfiak is megirigyelhették, mivel a településen nemrég megalakult az első kispályás futballcsapat, akik ugyancsak az önkormányzat támogatásával rendezik edzőmérkőzéseiket, hogy egyszer majd bajnoki találkozókon is számot adhassanak tudásukról. ■ Elűzöttek, bevándorlók Kercseliget a térség egyik legnagyobb népességfogyását megélt települése. Mecseki János polgár- mester elmondta: az 1900-as évek elején csaknem 1500 lakosa volt a virágzó gazdaságokkal övezett községnek, s 1932-ben is 1357-en lakták. Három évtized múltán azonban már csak 500 lelket számlál a falu. Kercseliget súlyos veszteségeket a háború után. 1946-ban ugyanis kitelepítették a német nemzetiségűeket: 361 lakosnak kellett elhagynia szülőfaluját. Az 1941-es népszámláláskor a lakosság 71 százaléka vallotta magát német anyanyelvűnek. Több család - vagyonát hátrahagyva - Nagyberkibe vagy Orciba menekülve próbált kibújni a jogkorlátozás alól. Helyükre a Csehszlovákiához csatolt területekről elűzött magyarokat telepítették, legtöbbjüket Peredről. Sokan elvándoroltak a hatvanas években a foglalkoztatási gondok miatt, s cigány családok költöztek az elhagyott házakba. Ma ők teszik ki a lakosságnak csaknem az ötödét. ■ Az oldal elkészítését a kercseligeti önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 1QO
