Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-22 / 222. szám
2001. Szeptember 22., Szombat H É T V É G E 11. OLDAL Apám aranya (Marianna húgomnak) Szapudi András Író, újságíró (1939-2001) fotó: eszes andrea Amikor az első levél megérkezett Győr- sövényházára, apám néhány hete töltötte be a harmincötödik életévét. A feladó, dr. Hetyey József (feltehetően a kaposvári Berzsenyi Társaság tisztségviselője) a többi között arról értesíti a fiatal művészt, hogy a társaság által rendezett tárlaton kiállított festményeit a zsűri aranyéremmel jutalmazta. „A díjak odaítélésénél Kiss-Angyal Ernő dr. főszolgabíró és szerénységem vittük a szót - írja -, és hosszú vita után intencióink szerint döntött a bizottság. (...) Kovács Jenő kapta Kaposvár nagydíját, Ön az I. aranyérmet (és nem a Il.-at), Horváth József (Sopron) a II. aranyérmet, ezüstérmet nyertek: Király János és Wirher Ferenc, bronzot: Miihl Gusztáv és Mórotz. Csodálom, hogy erről a döntésről Ön nem kapott hivatalos értesítést. Majd megemlítem a dolgot Kovácsnak és elnökünknek.” A díjazottak között még két név ébresztett bennem emlékeket. Az egyik: Horváth József, akinek nagy méretű figurális (akvarell) kompozíciója alatt hallgattam halhatatlan patrónusom, dr. Csatkai Endre Kossuth-díjas tudós külön, a számomra tartott művészet- történeti előadásait a soproni Liszt Ferenc Múzeum egyik parkra néző termében, ahol a többi között az intézmény névadójának ifjúkori zongoráját, Pap Károly soproni születésű író arcképét és néhány kötetét, valamint osztályfőnököm édesapjának, Kárpáti Sándor zeneszerzőnek, a soproni tanítóképző egykori zenetanárának fényképét, kottáit őrizték. A másik Mühl Gusztáv, aki ugyancsak soproni festőművész volt (később Mende Gusztáv néven vált ismertté), aki nem egy kiállításon szerepelt együtt apámmal, a többi között a Hűség Városában is. (Fivérének, Mühl Aladárnak - aki muzsikusnak és képzőművésznek egyaránt tehetségesnek bizonyult - egyik akvarelljében gyakran gyönyörködhettem Csatkai Endre lakásán.) Dr. Hetyey levelében - mely, úgy tetszik, válasz volt apám érdeklődő soraira - lehangoló tényeket is közölt. „A kiállítás, sajnos, teljes erkölcsi és anyagi kudarccal végződött. Mindössze 200 ember volt rá kíváncsi, és így a Berzsenyi Társaság nagyon ráfizetett a gubacsra. A jövőben aligha fogunk több tárlatot rendezni. (...) Több kép nem is kelt el a tárlaton, mint az Öné, amit én vettem meg. A szalonomat nagyon díszíti a kép, és aki eddig látta, mind dicsérte. (Kaposvár, 1934. január 11.) A következő levél február 9-én kelt. „Remélem azóta megkapta az I. aranyérem odaítéléséről szóló hivatalos értesítést - írja a többi között Hetyey József. - Sajnos a Berzsenyi Társaság anyagilag elég rosszul áll, a tárlattá is nagyon ráfizetett; így az aranyérmet nem tudja elkészíttetni.” íme, kultúrhistóriánk egy parányi, ám jellemző mozzanata. Vajon milyennek tervezték, s ha elkészíttették volna, hol lenne ma apám aranyérme? - tűnődöm... Hová lett az a schaffhauseni aranyóra, amit a keresztelőmön kaptam nagyapámtól, s aminek valószínűtlen hosszú lánca meg-megcsörrent anyám emlékezetében; hová nagyanyám ládákba csomagolt meiseni és londoni porcelánjai, amiket katonák dobtak fel egy teherautó platójára; hová apám címeres, ezüst cigarettatárcája, amit 1957-ben, érettségim után nyújtott át nekem a mama (hogy adjam majd tovább a fiamnak), ám én otthon hagytam (ki hordott magával akkoriban ezüst cigarettatárcát?!) s később, amikor kerestük, döbbenten tapasztaltuk, hogy eltűnt a házból... Vajon hová lett? Ahová az aranyérem is került volna, ha azt a Berzsenyi Társaság elkészítteti... De itt van a „szellemi aranyérem.” Eloroz- hatatlan, beolvaszthatatlan, ép, mint újkorában volt. Itt csillog Hetyey doktor elsárgult levelén, s itt, a kéziratpapíromon. ' SZAPUDI ANDRÁS A Somogyi Hírlap ezzel a még meg nem jelent írással is emlékezik volt munkatársára, Szapudi Andrásra, aki szeptember 19-én hunyt el. ____________„Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi)____________ Ki ss, Gaál, Kossuth----------------------------------------------------------------------Te rítéken a török kor Mi köti össze a három szót? Gondolom, könnyű a válasz: mindhárom magyar családnév, és így a keresztnevekkel együtt a tulajdonnevek, azon belül a személynevek csoportjába tartoznak. Miért éppen e három nevet választottam? Azért, mert ezek kiejtésének és helyesírásának szabályaival rávilágíthatunk néhány - a személynevekkel kapcsolatos - problémára. Kezdjük mindjárt a Kiss vezetéknévvel! Hányszor halljuk - helytelenül - a név ejtését hosszú s hanggal! Különösen gyakori a tévé és a rádió sportriportereinek használatában. Pedig rövid mássalhangzó ejtése a helyes; ahogy a Papp, Széli, Tarr stb. nevek esetében is rövid mássalhangzót kell a szó végén ejtenünk. A magyar nyelv helyesírási alapelvei közül igen sok családnév írásában a hagyományos írásmód elvét követjük. A különböző családok azonos vezetéknevüket a megkülönböztetés Válassza Ön is a Somogyi Hírlap előfizetésének legegyszerűbb módját: Somogybán otthon vagyunk. Somogyi Hírlap szándékával használták másfajta írással. így jöttek létre például a Kis, Pap, Szél, Tar nevek mellett a Kiss, Papp, Széli, Tarr változatok. írásuk más ugyan, de kiejtésük azonos: rövid mássalhangzó a név végén. Remélem, senkinek nem jut eszébe, hogy a következő névváltozásokat különbözőképpen ejtse: Gál - Gaál, Kós - Koós, Pál - Paál, Sós - Soós. Az meg végképp szentségtörésnek számítana, ha a legnagyobb magyar - Kossuth - nevében hosszú s hangot, a név végén pedig a h-t ejtenénk! A hagyományos írásmód alapján vannak Kovácsok, Kovátsok és Kováchok is, de mindhárom névben cs hangot mondunk. Vigyáznunk kell azonban akkor, ha ezekhez a nevekhez -val, -vei rag járul; vagy a Gaál típusú vezetékneveket el akarjuk választani. Kezdjük ez utóbbival! Feltételezem, hogy senki sem akarja a Gál, Kós, Pál, Sós nevet elválasztani, hisz mindegyik egy szótagból áll; épp ezért ugyanígy elválaszthatatlan az ugyancsak egy szótagos Gaál, Koós, Paál, Soós név is. Mielőtt a családnevekhez kapcsolódó -val, -vei raggal foglalkoznék, le kell szögeznem, hogy a magyar személynevekhez általában kötőjel nélkül illesztjük a toldalékokat: Árpádok, Petőfivel, Táncsicsot. A mássalhangzóra végződő személynevek -val, -vei rágós formáját a következőképpen alakítjuk ki: 1. Ha a név rövid mássalhangzót jelölő betűre végződik, akkor ezt a betűt megkettőzzük: Fehérrel, Juhásszal, Kodállyal, Vénnel. 2. Ha - a hagyomány alapján - régies betűre végződik a családnév, akkor a következő gyakorlatot kövessük: Babitscsal, Kossuthtal, Madáchcsal, Móriczcal, Véghgel stb.! Vagyis a szó végén ejtett hanghoz idomul (hasonul) a -val, -vei rag v hangja. 3. Ha a családnév hosszú mássalhangzót jelölő betűre végződik, a -val, -vei ragot kötőjellel kapcsoljuk hozzá, hogy világos maradjon a név eredeti formája: Kiss-sel, Papp-pal, Széll-lel, Tarr- ral. E nevek rövid mássalhang- zós alakjához viszont kötőjel nélkül kapcsoljuk az előbbi ragok hasonult változatát: Kissel, Pappal, Széllel, Tarral; mert egyáltalán nem mindegy, hogy Kis Péter vagy Kiss Péter az, akivel találkoztam; esetleg Pap Árpád vagy Papp Árpád, akivel beszélgettem. Végül egy olyan eset, amelynek az írásában még véletlenül sem szabad hibáznunk, hisz senkinek sem közömbös, hogy egy hölgy Hartman Jenő vagy Hartmann Jenő felesége. Az előbbi esetben Hartmanné, az utóbbiban viszont Hartmann-né a helyesen leírt forma. A kiejtésük azonban azonos! Bősze Gábor nyugdíjas általános iskolai tanár 45 éve él a Koppány-völgyében. Tö- rökkoppány történetével 39 éve foglalkozik: keresi, kutatja a múltját, néprajzát, népszokásait, mondáit és énekeit. A község helytörténetéből - a Gül baba tér és szobor avatásakor -, a török korról adott rövid áttekintést. Ezt követően beszélgettünk vele.- A történelmet nem lehet letagadni: sem a rosszat, sem a jót - vélekedett a helytörténész. - A 150 év, amíg a hódoltság tartott, három részre osztható. Koppányt a budai pasa - mint Magyarország leglegbégje - a szandzsák székhelyévé tette. Az első ötven év nagyon kemény volt mind a két fél részéről. A második ötven évben megszokták egymást a magyarok és a törökök. Itt a Koppány-völgyében azonban talán később alakult ki a megértés. Öt nahié (ez járásnak felelt meg), illetve 209 falu tartozott hozzá. Koppány megerősített vár volt komoly helyőrséggel. Vezetője az aga. Az itteni magyarokkal békében éltek, hiszen a magyaroknak földjük és jószáguk is volt. Szabadon gazdálkodhattak és élhettek. Igaz, kemény adót fizettek a töröknek a békéért, a nyugalomért. Az adó megfizetése után is maradt azonban a megélhetésre, sőt a kereskedésre is. A törökök védelmet nyújtottak a portyázó magyar és török csapatokkal szemben is. A környék kisebb falvai viszont elnéptelenedtek, mert Koppányba a szervezett védelem alá menekültek...- Milyen volt a harmadik csaknem ötven év?- Ezek már a barátság évei voltak. Tiszteletben tartották egymás vallását, sőt összejártak egyJ más ünnepségeire is. Egyre több magyar és török kötött házasságot. Az utóbbiak közül sokan megtanultak magyarul is. Ismereteink szerint a törökök 134 évig éltek Koppány- ban, ugyanis a település 1689- ben került ismét magyar kézre. Ezt követően is sok török maradt itt, akiket még a magyarok bújtattak. Azaz: a házasság és a kialakult barátság ösz- szekapcsol- ta a feleket. A több mint 130 éves török kort a népnyelv a földrajzi és a személynevekben is megőrizte. Ilyen például Cseszme, a Hodzsa-kert, a Bég- útja, a Baba-dag, Tatali, a Tabán, Alsó- és Felsővár, a Külső-vár. A személynevek közül pedig a Zana és a Tobak. Valamennyit jól ismerik, illetve tudnak róla a ma élő Törökkoppányiak.- Miért kapta meg a falu a Gül baba szobrát?- Rózsa apó szobrát a török nagykövetség azért ajándékozta a falunak, mert gondolataink találkoztak, másrészt a török hagyományok miatt. Az ezredforduló európai megbékélése és a közös történelem emlékére. Hiszen Magyarországon élt és itt is halt meg Gül baba, aki a magyar és a török közti barátságot, a békét és a megértést hirdette. __________________KRUTEK JÓZSEF MI HÁLYFALVI LÁSZLÓ a Somogyi Hírlap és a Somogyi Hírlap közös játéka értékes nyereményekért Ahhoz, hogy ezekből egyet Ön nyerjen, nem kell mást tennie, mint a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel holnap megjelenő számában található kérdésre válaszolnia,| és ezen a szelvényen beküldenie címünkre: Somogyi Hírlap 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a. Nyeremények: ■* Kétszemélyes vacsora Fekete Dzsonivat Kaposváron ■* 2x2 db belépő a Dáridó című műsor TV felvételére 10 db dedikált Fekete Dzsoni kazetta Sorsolás október 19-én, a nyertesek nevét a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel október 21-én megjelenő számában közöljük. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Kérjük, a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel holnapi számában található kérdésre jelölje be a helyes választ! ^ Név:................................................................................................... Megfejtés: ab c » ........................................................................................................................- □ □ □-^ŰROOKRIN , mmm MEZOGAZDASAGI TERMELŐK A Dél-Dunántúli Gabonaipari Rt. a kukorica betakarításnál szárító kapacitással áll az Önök rendelkezésére: Nagyatádon Zalaegerszegen Hőgyészen Taszáron Szabadiban Tel.: 82/553-403 Tel.: 92/550-965 Tel.: 74/488-384 Tel.: 82/575-006 Tel.: 82/377-011 Szárító telepeinken kedvező díjtarifák mellett MSZ minőséget garantálunk. A leszárított terményt a legkedvezőbb napi áron felvásároljuk. Cserépakció ITONDACH \'h\ Csornai hornyolt, körszeletvágású hódfarkú cserepek azonnal kaphatók. Jamina, Polka, Csárdás, Tangó, Keringő cserepek 5-15% engedménnyel amíg a készlet tart. ÉS MINDEN AMI A TETŐHÖZ SZÜKSÉGES 8230 Balatonfüred, Fürdő u. 21. I^építőanyag**] Tel./fax: 87/341-349; 87/341-459 Bősze Gábor 1933- ban született Nagykutason. A Kőszegi Állami Tanítóképzőt 1953-ban végezte el. majd 1964-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát. Nős. Három felnőtt gyermeke és hat unokája van. A török- koppányi általános iskolából 1993-ban ment nyugdíjba. Kedvenc Időtöltése a helytörténeti kutatás mellett a bélyeggyűjtés és az olvasás.
