Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-21 / 221. szám

10. oldAl 2001. Szeptember 21., Péntek DÉL-DUNÁNTÚL: A DERŰ S ÉS DINAMIKUS RÉGIÓ A REGIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS HÍREI Kormányzati keret a régiónak Munka az intézmények, szakmai szervezetek bevonásával A közlekedés fejlesztése, a vállalkozások erositese, a humán fejlesztési programját, erőforrás, valamint az idegenforgalom fejlesztése - ezek a A munka, amelybe a célok kaptak elsőbbséget a Dél-dunántúli Regionális régió valamennyi je- Fejlesztési Tanács idei pályázati programjában. A tervek lentősebb intézmé- szerint az idén mintegy 1,5 milliárd forinttal rendelkezhet a nyét, szakmai szerve­három megye. Két éve döntött arról a kormány, hogy azok a régiók, amelyek PHARE-támogatásban nem részesülnek, a „tükörprogram” kereté­ben mégis a PHARE-kerethez hasonló nagy­ságú összeg felett rendelkezhetnek. Ennek részletes szabályait a nyár elején határozták meg. A források hatékonyabb felhasználása érdekében a Dél-dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség Kht. kidolgozta a Dél- Dunántúl hároméves, előzetes regionális zetét bevonták, részle­tes helyzetelemzésre épült. A Dél-Dunántúlon a közlekedési inf­rastruktúra fejlesztése, a humán erőforrások bázisának erősítése, a vállalkozások ver­senyképességének erősítése és az idegenfor­galom fejlesztése kapott elsőbbséget. Mindezen belül az idén a polgári repülés­re alkalmas repülőterek kialakítására és fej­lesztésére mintegy 558 millió forint, a mű­szaki, informatikai, EU-komform terület- és településfejlesztési felsőoktatás erősítésére 215 millió forint áll rendelkezésre. Több mint 425 millió forintra lehet pályázni a ter­vek szerint a vállalkozások közti együttmű­ködés, hálózatépítés elősegítésére, illetve a kis- és középvállalkozások, technológiai színvonalának emelésére, valamint az ide­genforgalom fejlesztésén belül, a gyógy- és termálturizmus fellendítésére mintegy 223 millió forint áll rendelkezésre. Az idén ösz- szesen csaknem 1,5 milliárd forint felett ren­delkezhet a régió, ha aláírás kerül a fejlesz­tési tanács és a finanszírozást nyújtó mi­nisztériumok, illetve a Magyar Államkincs­tár közti megállapodásra. A pályázatoknak várhatóan október első felében kell beérkez­niük, döntés pedig a szakmai bizottság érté­kelése után novemberben várható. ■ Pályázók a PHARE tükörprogramra Kategóriák, komponensek, lehetséges pályázók A 2001-től 2003-ig tartó előzetes regionális fejlesztési pro­gram négy - humán erőforrás, idegenforgalom, közlekedés, valamint vállalkozásfejlesztési - prioritást tartalmaz. A pro­gramra vonatkozó pályázati komponensek iránt megle­hetősen nagy érdeklődés mutatkozik - tudtuk meg Márton Györgytől, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. projektmenedzserétől. közúttervezés iránt mutatkozik meg. íme, egy kis statisztika: Kategória: humánerőforrás-fej­lesztés, pályázati komponens: a dél-dunántúli régió műszaki-, in­formatikai-, EU-konform terület- és településfejlesztési felsőoktatá­sának erősítése: 28 fő. Kategória: idegenforgalom-fej­lesztés, komponens: gyógy- és termálturizmus fejlesztése. 25 fő. Kategória: közlekedésfejlesz­tés, komponens: a dél-dunántúli régió közút- és kerékpárút-háló- zatának fejlesztése. 45 fő. Kategó­ria: közlekedésfejlesztés, kompo­nens: polgári repülésre, utas- és áruszállító gépek fogadására al­kalmas regionális és vidéki repü­lőterek kialakítása és fejlesztése: 7 fő. Kategória: vállalkozások fej­lesztése, komponens: a kis- és kö­zépvállalkozások technológiai színvonalának növelése: 88 fő. Kategória: vállalkozások fejleszté­se, komponens: a vállalkozások együttműködésének elősegítése, hálózatszerű együttműködés ösz­tönzése: 27 fő. A zászló mögött A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesz­tési Tanács munkája a nyári pihe­nőidő, szabadság idején sem szü­netelt. Nem is lehetett ez így, hiszen a tanács mellett működő fejlesztési ügynökség kht. a pályázati felhívá­sok nyár végi közzétételével párhu­zamosan is számtalan adminiszt­rációs és egyeztetési feladatot látott el. Ugyanakkor ezzel együtt az is tény - mutatott rá Koltai Tamás, a tanácsd elnöke -, hogy új szakasz kezdődött a PHARE tükörprogram­mal. Még tíz napig lehet pályázni az előzetes regionális fejlesztési terv megvalósítása céljából a regionális tükör forrásokra. Annyi már most ismeretes, hogy az érdeklődés min­den eddiginél nagyobb, prioritásonként több tucat jelzés érkezett hoz­zánk. Ha tekintetbe vesszük, hogy bizonyos prioritásokat illetően 25 és 100 millió forint közötti összegekre lehet pályázni, akkor már most ki­jelenthetjük: a rendelkezésre álló pénz elköltésével enyhén szólva sem lesz gondunk... Ennek az érdeklődésnek kétségkívül több összetevője van. Nyilván az egyik az lehet, hogy az előzetes fejlesztési program rászolgál a jó mi­nősítésre. S ez a dokumentum nemcsak a szakmaiságot, hanem an­nak alulról történő építkezést is tükrözi. A kistérségi és megyei progra­mok jelenléte miatt, úgy hiszem, ezt a közös terméket mindenki a ma­gáénak érzi. Egyébként éppen a mai napon adnak egymásnak találko­zót Tolna megye székhelyén a régió megyei területfejlesztési tanácsai­nak elnökei, valamint a megyei jogú városok polgármesterei egy kötet­len konzultáció erejéig. Ezen az eszmecserén a regionális programozás­sal, illetve a pályázatokkal kapcsolatos stratégiai kérdéseket egyeztet­jük. Azon hitvallást szem előtt tartva, amit annakidején a 2000-2006. évre szóló regionális fejlesztési program preambulumában is szerepel­tettünk: a régió az azt alkotó megyék és megyei jogú városok egyenran­gú társközpontúságára és feladat megosztására épül. A végső cél termé­szetesen ennek a filozófiának az átültetése a gyakorlatba, azaz a ki­egyensúlyozott területfejlesztés jegyében a elöntéseket követően, utólag statisztikai módszerekkel is igazolható, egyenrangú forráselosztás a ré­gió szereplői között. A siker véleményem szerint nem lehet kétséges, hi­szen az említett hitvallás az a zászló, mely mögé a regionális fejleszté- si tanács egy emberként sorakozott fel _________________________■ RI S: egy stratégia pályázat Társadalomfejlesztés, életszínvonal-növekedés Néhány évvel ezelőtt az Eu­rópai Unió megvizsgálta, hogy gazdasága miért marad el az Egyesült Államok GAZDASÁGA mögött. Az elemzés során három fő okot tártak föl az elemzők: a K+F befektetések alacsony szint­je, a koordináció hiánya a K+F szféra és a gazdaság kö­zött, illetve harmadikként a korlátozott képesség arra, hogy a kutatási eredmények hasznosuljanak a gazdaság­ban. Az Európai Bizottság az ösz- szegzés után úgy ítélte meg, hogy ezen problémák orvoslásá­nak leghatékonyabb eszköze az innováció, vagyis a megújulásra való képesség lesz, ezért kellő időben elindította a RIS/RITTS (Régiónál Innovation and Tech- nology-Transfer Strategy) pályá­zati felhívásokat. A 2000. június 15-én kiírt RIS felhívásra az újonnan társult or­szágok először nyújthattak be pályázatot. Az Európai Bizott­sághoz harminckét pályázat ér­kezett be, és ezekből mindössze tizenötöt támogattak. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség koordiná­lásában beadott pályázat ki­emelkedően jó volt: információ­ink szerint a pályázatok közül 6. helyezést ért el, így az Európai Bizottság azt elfogadta és támo­gatásra érdemesnek minősítette. Mint a legtöbb EU-s pályázatot, ezt is egy konzorciumon keresz­tül kellett benyújtani, amely a következő tagokból áll: Dél-Dunántúli Regionális Fej­lesztési Ügynökség Kht. (Ma­gyarország) Shannon Development (Íror­szág) Yorkshire Humberside Tech­nology NetWork Ltd. (Nagy- Britannia) Dunántúli Tudományos Inté­zet - Regionális Kutatások Köz­pontja (Magyarország) A Regionális Innovációs Stra­tégia (RIS) egyfajta társadalom- fejlesztési gyakorlatnak tekint­hető, amelynek fő célja a megfe­lelő környezeti, intézményi fel­tételek megteremtése az ered­ményes technológiacsere, illetve a regionális gazdaságok növelé­se érdekében, amely végső so­ron regionális versenyelőnyt, fenntartható gazdasági fejlődést, stabil munkahelyeket és maga­sabb életszínvonalat teremt. A pályázat teljes időtartama •harminckét hónap és költségve­tése 460.000 euro, amihez a konzorcium 345.000 euro támo- gatást kért és kapott._________■ Hárman a konzorciumban Humánerőforrás-fejlesztés felsőfokon A régió felsőoktatását alkotó intézmények a tervek szerint konzorciumot fognak alkotni - ismertette Koltai Tamás a lényegét annak a megbeszé­lésnek, melyet a napokban folytatott dr. Tóth Józseffel, a Pécsi Tudományegyetem rek­torával. A rektor tervei szerint figyelemre méltó konzorciumról van szó: olyanról, mely a három lábon ál­lást mindhárom szereplő bevo­násával kívánja biztosítani. Azaz a listán ott találjuk a ka­posvári és a pécsi egyetemeket, valamint a szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Kart, mint ön­álló intézmé­nyeket. így le­het biztosítani azt, hogy mindhárom megye részesüljön a humánerőforrás-fejlesztés azon szeletéből, melynek révén EU- komform műszaki és informati­kai felsőoktatást, valamint terü­let- és településfejlesztéshez kap­csolódó képzést lehetne a térség­ben akkreditálni. db. Tóth József Határ nélküli együttműködés Horvát-magyar kapcsolatok: találkozó és szándéknyilatkozat Idén augusztus 3-án Zágrábban a horvát európai integrációs minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal segélykoordinációs titkársága, valamint a Dél- és Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökségek munkatársai között találkozó zajlott le. A horvát fél bemutatta a CARDS program határ menti együttműködés számára nyújtott lehetőségeit, s a jelen levő tárcák képviselői kiemelték a két ország tapasztalatcseréjé­nek, az együttműködés felgyorsításának szükségességét. kenységekre források különíthetők együttműködést akkor Mura-Dráva el a 2002-es Phare költségvetésből. Euroregionális Kezdeményezésnek A Miniszterelnöki Hivatal Segélyko- hívták), amelyben az érintett telepü- ordinációs Titkárságának munka- lések - alapvetően az euro-atlanti társai ehhez kapcsolódóan kiemel- csatlakozás célrendszeréhez igazod- ték a Közös Programozási Doku- va - kifejezték szándékukat egymás mentum elkészítésének fontossá- közötti kapcsolataik elmélyítésére, gát. Idén szeptember 14-én Nagyka- A kezdeményezés érdekessége volt, nizsán, a Kanizsa Napok keretében hogy abban akkor csak városok vet- történt meg a horvát-magyar határ tek részt. A szeptemberi 14-i rendez- menti együttműködés szempontjá- vényen ugyan nem történt meg a ke- ból is fontos Dráva-Mura Eurorégió retszerződés arra a napra eredetileg Keretszerződését megalapozó Szán- tervezett aláírására, azonban az déknyilatkozat aláírására. Az együttműködés kezdeményezői és eurorégió története 2000 kora őszé- az ahhoz azóta csatlakozott városok ig nyúlik vissza. 2000. szeptember és térségeik (így a horvát Csáktor- 9-én Csurgó, Lenti, Letenye, Marca- nya, a szlovén Lendva járás, a ma­li, Nagyatád, Nagykanizsa és gyár Letenye és Csurgó városok kis- Zalakaros, továbbá a horvát Varasd térségei) képviselői által aláírt Szán- és a szlovén Lendva városok képvi- déknyilatkozat megerősítette elköte- selői aláírták azt az eurorégiót meg- lezettségiiket az eurorégió intézmé- alapozó szándéknyilatkozatot (az nyesítésé irányában. ______■ Az elszegényedési folyamat ellen Segítség a közmunkásoknak és a foglalkoztatóknak A legutóbbi regionális oldalban már hírt adtunk arról a - szo­ciális és családügyi minisztérium által meghirdetett - köz­munka programról, melyre a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács is pályázott. A „Dél-Pannon Esély” nevet viselő pályázat sikeresnek bizonyult - tudtuk meg Szabó Mónikától, a Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont foglalkoztatási szervezőjétől. A program megvalósítója a Dél- Pannon Esély konzorcium, mely­nek tagjai: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. (Pécs), Dél-Dunántúli Regionális Forrás- központ Kht. (Pécs), a Somogy Me­gyei Módszertani Központ (Pata­lom) és a Tolna Megyei Módszerta­ni Központ (Gyönk). A programban résztvevő foglalkoztatók száma: 47, ebből: 34 a települési önkormány­zat, 9 az önkormányzati intézmé­nyek, 4 pedig a non-profit szerveze­tek száma. Az előzőek jelenleg 124 fő közmunkást foglalkoztatnak. A program szükségességét az tá­masztja alá, hogy az utóbbi években mind Baranya, mind Somogy és Tol­na megyékben jelentős változások következtek be a lakosság szociális helyzetében és foglalkoztatásában. Egyre szélesebb körben jelentkezik az elszegényedés, az időskorúak száma és aránya jelentősen meg­növekedett, s emelkedik a szociális ellátórendszert igénybe vevők szá­ma. Az előzőek miatt a települési önkormányzatok kötelező feladatai­kat egyre nehezebben tudják ellátni, a szociális és gyermekvédelmi ellá­tás területén a törvényi előírásoknak többnyire csak hiányosan tudnak megfelelni. A 18 hónapon át tartó program megvalósítása kiemelt fon­tosságú, hiszen a települési önkor­mányzatok nem, vagy csak nehe­zen tudják kezelni a munkanélküli­séget, Jelen foglakoztatás ugyanak­kor javítja, számos kistelepülés ese­tében pedig elindítja a szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat. A foglalkoztatottak az alábbi szakmai területeken tevékenykednek: házi szociális segítségnyújtás, idősgon­dozás, személyi szolgáltatások; csa­ládsegítés; szociális földprogram­hoz kapcsolódó szociális személyi szolgáltatás; gyermekjóléti szolgál­tatás; hajléktalanok szakellátásának fejlesztése; állami gondoskodásban részesülő gyermekek felügyelete, gondozása, kapcsolódó szolgáltatá­sok biztosítása (ún. szakellátás). A program elősegíti a közmunká­sok munkaerő-piaci visszailleszke­dését, magában hordozza a tovább­foglalkoztatás lehetőségét is, melyet a program során két képzéssel sze­retnénk elősegíteni. A képzések je­lenleg szervezés alatt állnak, előre láthatóan a szociális asszisztens képzés szeptember végén indul, míg a szociális kistérségi segítő kép­zés várhatóan jövő év elején kezdő­dik. A megvalósításban és lebonyo­lításban a Pécsi Regionális Munka­erőfejlesztő és Képző Központ és a megyei munkaügyi központok nyújtanak segítséget. A program tel­jes időszakában folyamatos szak­mai segítségnyújtás keretében, előre meghatározott tematika alapján mind a foglalkoztatóknak, mind a közmunkásoknak szakmai fórumot szervezünk, továbbá a Dél-Dunán­túli Regionális Forrásközpont, illet­ve a Somogy és Tolna megyei mód­szertani intézmények mindezeken felül rendszeres esetmegbeszélés, il­letve egyéni konzultáció lehetőségé­nek biztosításával és kontroll moni­toring tevékenységgel segíti elő a program megvalósulását. Dél-Dunántúli Régió Az oldal a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készült Koltai Tamás te bizonyosra vehető, hogy az ér­deklődők egy része egyszerre több pályázat benyújtásán is gon­dolkodik. Valamennyi kompo­nensnél túljelentkezés várható: a legmarkánsabb érdeklődés a kis- és középvállalkozások, illetve a Az igényfelmérés egyik látványos és megbízható módja az internet révén valósul meg. A DDRFT honlapján bejelentkezés és re­gisztráció után ingyenesen tölthe­tő le az egységcsomag. Az adatok egyeztetése után egyébként szin­működésben érintett öt munkacso­port újabb találkozójának. Az EU delegáció képviselője a rendezvé­nyen hivatalosan is bejelentette, hogy a 2002-es évben az Európai Unió nem nyújt szétosztható támo­gatást a horvát-magyar határ menti együttműködések finanszírozására. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy a programhoz kapcsolódóan jövő évben igénybe vehető lesz majd ún. szakértői segítségnyújtás és szakemberképzés, ezekre a tevé­A találkozón - nyilatkozta lapunk­nak Pálmai Zsolt, a fejlesztési kht. projekt menedzsere - a Közös prog­ramozási dokumentum kidolgozá­sában részt vevő ügynökségek is­mertették eddigi tevékenységüket, felajánlva segítségüket a program­dokumentum horvát vonatkozású részeinek összeállításához. A szeptember 1-én Sellyén, az Európa Napok keretében megren­dezett konferencia volt a színhelye a horvát-magyar határ menti együtt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom