Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-21 / 221. szám

6. OLDAL 2001. Szeptember 21., Péntek Gondos gazdák A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Farkas Lász­ló. Az alpolgármester: Papp Im­re. A képviselő-testület tagjai: Lérándt Zsigmond, Simon Jó­zsef, Keszkenyős Józsefné, Raudenkrancz Emőné, Csábráki István és Kocsis János. A körjegyző: Gerencsér György. A háziorvos: dr. Szekeres Sán­dor. m Kálmáncsa Kálmáncsa, illet­ve a korábbi lor- * ’ ' mélában Kál­in á n c s e h I, Kálmán-Király- Csehi neve 1280-ban szere­pelt első ízben oklevelekben mint olyan királyi birtok, ami a segös- dl kerülethez tartozik. 1327-ben Róbert Károly fiának a házasságakor ez a falu volt az egyik nászajándék. 1395-ben már városi kiváltságokat élvezett a te­lepülés. A Szent Szűz tiszteletére szen­telt templomát 1455-ben építették. A török hódoltság előtt a protestánsok­nak már híres iskolájuk is volt Kálmáncsán. Jó száz év múltán a tele­pülés Szentgyörgy várának a tartozéka. 1677-től pedig a Széchenyiek tulajdo­na. A grófi család szesz- és sörgyárat Is létesített a faluban. Kálmáncsa legré­gibb pecsétjét 1877-ben készítették el. A talu híres szülötte volt Kálmáncsehi Sánta Márton, a magyar reformáció egyik vezéralakja. Romák pusztája Újra gyarapodik a Kálmán- csához tartozó Lajosháza lakosai­nak száma. Egy éve hatvanan lak­ták, mára a lélekszám meghalad­ta a százat. Roma családok veszik meg az elértéktelenedett házakat. Az elcigányosodás hatásait már érzi az önkormányzat, a házior­vos és az iskola. Bicskázásokhoz és koraszülésekhez hívják az or­vost Lajosházára, az óvodába és az iskolába pedig egyre több ne­hezen kezelhető gyerek jön a pusztáról. Lajosházán a soroza­tos betörések miatt már évekkel ezelőtt becsukta boltját az áfész. Jelenleg mozgóárus látja el - he­tente két napon - az itt lakókat. Egyeüen telefon sincs a kis tele­pülésem ___________________■ Es küvőre készülnek A vőlegény Kapolyról jött, arája pedig Csökölyből. Itt találtak egy­másra a Fehér Akácban. Pap Lajos István agglegény úgy gondolta, meglepi a szociális otthon lakóit, s talán önmagát is, hiszen eddig el­lenállt a gyengébb nem csábításá­nak. Hamarosan azonban mégis csak megnősül. Skultéti Lajos- nénak ez lesz a harmadik házas­sága. Az idén került Kálmáncsára, és a barátságból szerelem szövő­dött. A leendő férj most kórház­ban fekszik, de remélik, mielőbb visszatér az otthonba. Ritka ese­mény ebben az intézményben az esküvő. A vőlegény már azt hitte, hogy örökre agglegény marad. S éppen október 25-én, az 56. szü­letésnapján adja össze őket a falu jegyzője. - Papot már nem hívok - viccelődött Rózsika -, elég abból egy is._____________________■ Kiutat keres a zsáktelepülés A térség településeihez képest aránylag erősen iparosodott falu Kálmáncsa. A munkanélküliség itt tízszázalékos. Ha azt vesszük, hogy a környéken van olyan is, ahol kétszer-háromszor ennyi a munkanélküli, azt mondhatnánk, hogy szerencsés ez a falu. Több embernek is van biztos munkahelye, Farkas László pol­gármester azonban mégsem elé­gedett. Azt mondta, a munkanél­küliek arányát egy kis jó szándék­kal és valamivel több szerencsé­KÁLMÁNCSA PÉNZE vei még lehetne csökkenteni. Azt mondja: sok múlik a kálmáncsai emberen, hiszen az üzemek fog­lalkoztatottjainak a számához ké­pest aránylag kevés helybeli dol­gozik ott, de még több múlik a po­litikán. Évtizedek óta próbálják elérni, hogy végre megépüljön a hat kilométeres útszakasz, ami­nek révén Kálmáncsa nem lenne többé zsáktelepülés. A 6-os főútra csatlakozhatna vele a község, s akkor elérhető közelségbe kerül­nének a baranyai munkahelyek, és a falu is vonzóbbá válna a be­fektetők számára.- Ez a hat kilométer hosszú út nemcsak nekünk volna nagyon fontos, hanem az egész térség­nek, hiszen ezzel és a homok­Farkas László polgármester szentgyörgy-rinyabesenyői ösz- szekötő út megépítésével átjárha­tóvá válna egész Dél-Somogy - mondta a polgármester. - Az a nagy gondunk, hogy évtizedek óta hiába várjuk ennek az útnak a megépítését. Eddig az volt a leg­nagyobb gátja, hogy ehhez mind­két megye közreműködésére szükség volna. Ma már végre megvan ez az együttműködés, a pénz azonban - 220 millió - még hiányzik. Mindenesetre a kálmáncsaiak bíznak benne, hogy egyszer ösz- szejön.- Minden évben félreteszünk valamennyit a remélt beruházás­ra - mondta Farkas László. Sokat nem tudunk megtakarítani, hi­szen a költségvetésük összegének nagy részét elviszik az intézmé­nyek és a szociális kiadások. Kis lépésekkel, de mégis sike­rül előbbre jutni. Olyan beruházá­sokat végeztek el eddig, mint a fő­zőkonyha teljes felújítása ötmillió forintért vagy a tartályos gáz be­vezetése.- Ez utóbbinak nyögjük is a költ­ségeit. Arra azonban ennek a tele­pülésnek reménye sem lett volna, hogy vezetékes gázt kapjon, ezért kellett ezt a megoldást választa­nunk - mondta a polgármester. Be­rendezést vettek az óvodába, felújí­tották a járdát, és Kálmáncsa is részt vesz a regionális csatorna- programban. A házak hetven szá­zalékához bekötik a szennyvízcsa­tornát. Szeptember végén, október elején már elkezdik ezt a munkát. Emellett folyamatosan támo­gatják a családokat. Kálmáncsán az idén is ingyen kapták a gyere­kek a tankönyvet, s az önkor­mányzat havonta ezer forinttal segíti minden gyermek étkezteté­sét. Sürgető göndjuk még az iskola tetőzetének a rendbetétele. Ez önerőből nem megy, várniuk kell egy sikeres pályázatra. A pol­gármester azt mondta: egy kis szerencsével jövőre ezt is megold­ják _____________________ ■ Ká lmán király az iskolanévadó A gyerekek nem láthatják hátrányát a feltételek szűkösségének Egyetlen intézménnyé vonták össze az isko­lát meg az óvodát, illetve a gyerekeket ellátó konyhát. Ebben a takarékosság vezette a kép­viselő-testületet, ám menet közben kiderült: hasznos volt szakmailag is. A közös irányítá­sú intézmény vezetője, Keszkenyős Józsefné iskolaigazgató elmondta: az iskola 28 gyere­ket nevel, az óvoda 23-at, s ilyen kis létszá­mokkal hosszú távon nem működhetett vol­na tovább egyik sem önállóan.- Az összevonás egyik eredménye már a nyáron jelentkezett, a pedagógusoknak ugyanis be kellett segíteniük az óvodában, mivel ott az óvónők csak tetemes túlórázás árán tudták volna biztosítani a folyamatos működést. A pedagógusoka szabadságuk ro­vására felügyeltek a picikre, s hasznos volt azért is, mert már iskolakezdés előtt megis­merték a leendő elsősöket. így könnyebb a váltás a gyerekeknek is. Ez pedig különösen fontos szempont Kálmáncsán: a kis iskola szegénységét nagyobb fi­gyelemmel ellensúlyozzák. - Ha a felszereltségünk nem is olyan, mint a városi iskoláké, de kevés tanu­lóval jobban haladunk, s több figyelmet fordítha­tunk a felkészülésükre. Nemrég az egyik tanítvá­nyunk Tatabányára került. Izgultunk érte, hogy megállja-e a helyét. Kiváló bizonyítványt kapott: jobb jegyei voltak, mint itt. A diákok eredményeire is büszkék vagyunk: rendre jól szerepeltek a terüle­ti tanulmányi versenyeken. Az összevonással nevet is kapott a kálmáncsai kis­iskola: Könyves Kálmánról nevezték el, mivel a kró- nikák szerint Kálmán király volt a falu alapítója. ■ A juhászok sokáig élnek Kétszáz juha volt tavaly Riczu Já­nosnak, s ma már 300 birkát terel­get a határban. Egyre nagyobb a gazdaság, s állandóan a fejleszté­sén töri a fejét. Az a tény nemigen zavarja, hogy maholnap nyolc­vanéves lesz. - Az apám 90 éve­sen még javában őrizte a birkát. Hosszú életűek a juhászok; remé­lem, előttem is van még jó néhány év - mondta. - Az egészségem rendben van, és ez a lényeg. Job­ban bírom a munkát, mint a fiata­lok; ma is lefőzöm mindegyiket. Megkérdezték többször is: kinek, minek dolgozom ennyit? Csak azt tudom mondani: ez éltet. Egyik kezemen meg tudom számolni, hogy életem során hányszor men­tem szabadságra. Szabolcsból költözött ide, s ma Kálmáncsa egyik nagygazdája. 78 évesen is tervez: olyan törzsállo­mányt szeretne kialakítani, ami­nek híre lesz a környéken. - Az állomány mára elérte a végső nagyságát, tovább már nem nö­velhetem, mert ahhoz az egész gazdaságot fejlesztenem kellene. A juhtartás ugyanis csak úgy éri meg, ha a takarmányt is magam termesztem. A minősége azon­ban javítható, ez a célom a törzs- állománnyal. Arra a kérdésre, hogy megérte- e egész életét a birkákra áldozni, bólintott. - Örömet és megélhe­tést adtak az állatok. Ma is van pénz a birkában, ha az ember ért hozzá, és nem röstell dolgozni. ■ Nyolcvanévesen is tele van tervekkel Időseket, betegeket gondoznak Jó híre van a Fehér Akác Otthonnak Az intézet hadirokkantak otthoná­ból lett megyei fenntartású szociá­lis intézménnyé. Időseket és moz­gáskorlátozottakat látnak el a falai között, illetve szenvedélybetege­ket gondoznak. Jó híre van a Fe­hér Akác Otthonnak, ezt bizonyít­ja a gondozottak ragaszkodása, s minden lakrész „gazdára” talál, százszázalékos a kihasználtsága.- Kilencvenöt embert tudunk elhelyezni kényelmes körülmé­nyek között - mondta Torma Ta­más gazdasági vezető. - A legfiata­labb gondozott 38, a legidősebb 92 éves. Többségük somogyi, egyedülálló, a szenvedélybetegek közül azonban egyre több a haj­léktalan. Tehetségük, ügyességük szerint kézimunkáznak, s ezekből kiállítást is rendeznek a könyvtár­ban. Többen be­segítenek a munkába: az in­tézmény kony­hakertjében zöldséget ter­mesztenek. A betegeknek lelki vigaszt nyújt a szuloki plébá­nos, és havonta itt is tart misét. Az utóbbi há­rom évben bőví­tették az otthont, korszerű moso­dát építettek. Két éve felújították a kastély műemlék jellegű épületét, s társügót alakítottak ki. Ez 1 mil­lió 800 ezer forintba került. Az idén korszerűsítették az úthálóza­tot, ezzel is segítve a mozgáskorlá­tozottak közlekedését. Az otthon a falu legnagyobb foglalkoztatója: 56 embernek ad munkát. A fele vidékről jár be. ■ Nyárfára építettek az olaszok A nyárfa és az olcsó munkaerő hozta Kálmáncsára az olasz tulaj­donú faipari vállalkozást; Szu- lokfa kft néven működik a falu ha­tárában. Merlo Giovanni, a cég egyik tulajdonosa elmondta: két éve jöttek ide, s most húszán - fő­leg kálmáncsaiak, szulokiak - ta­lálnak itt megélhetést. Bútorlapot készítenek kizárólag nyárfából.- A nyárfát Magyarországon jobbára csak tűzifának és raklap­alapanyagnak használják, Itáliá­ban azonban a nyárból készített bútoroknak széles a vevőköre, s egyre nő iránta a kereslet - mondta. - Érthető, hiszen termé­szetes anyag, és más fafajtákhoz képest jóval olcsóbb az előállítási költsége. A kész bútorlapot az első év­ben kizárólag olasz piacra gyár­tották, most azonban ki­sebb mennyi­séggel megje­lentek a hazai piacon is. - Úgy látjuk, érdemes ki­próbálni a magyar pia­cot is, hiszen sokban ha­sonlít az olaszországira, és itt fel­ismerik a vásárlók a termék elő­nyeit. A cégtulajdonos elmondta azt is: mivel a jelenleg gyártott bútor­lapokból jóval többet is el tudná­nak adni, ezért valószínűleg to­vább fejlesztik az üzemet. Ez ter­mészetesen létszámbővítéssel is jár. _____________ ■ Em lékmajor biztosítéka Kálmáncsa megélhetésének leg­fontosabb biztosítéka Emlékma­jor. Három vállalkozás van itt: a Kvarc kft főleg asszonyokat fog­lalkoztat, biztosítékokat gyárta­nak a kaposvári villamossági gyárnak. Csaknem százan dol­goznak az üzemben, s minden ötödik kálmáncsai. Az asszonyok naponta átlagosan negyvenezer biztosítékot készítenek. Fémkazetták, zárak gyártásá­val foglalkozik az MVK kft, s kész termékeit német piacra szállítják. A dolgozók a környék falvaiból járnak be, van köztük még hen­csei is. Pandúr László, a társaság ügyvezetője elmondta: megbíz­ható a csaknem húsztagú csapat. Aki egyszer bekerült, az vigyáz a munkahelyére, mert viszonylag jól keresnek: általában 70-80 ezer forintot visznek haza a szak­emberek. A harmadik termelő vállalko­zás a faiparra épül: az osztrák tu­lajdonú kft gatterüzemében tölgyből és kőrisből parketta­anyagot készítenek. Itt is húsz körül van a foglalkoztatottak szá­ma, szulokiakat és kálmáncsa- iakat alkalmaznak. ■ Időutazó fóliánsok között Szegedi Kis István, a híres refor­mátor csak rövid ideig látta el a lelkipásztori teendőket. Élete leg­keservesebb időszaka volt a Kálmáncsán töltött három év. Egyik újévi prédikációjában ne­hezményezte, hogy több keresz­tyén szülő „pogány” nevet ad a gyermekének. S az Orsolya jelen­tését magyarázva halálos ellensé­get szerzett, így hívták ugyanis az egyik tőzser feleségét; ezért Szegedit bevádolta a törököknél, hogy kémkedik... Simon József 18 éve kutatja a református egy­ház történetét s Kálmáncsa múlt­ját. A falu sokarcúságát színesen mutatja be, s 75 régi fotót is ösz- szegyűjtött.- Mindezt a megyei múzeum­igazgatóság 1983-ban kiírt pályá­zatára készítettem - mondta -, és II. díjat nyertem vele. írása tanul­mány a köz­ség 800 éves évfordulójára. Simon Jó­zsef előszere­tettel ír, s ver­seket is sza­val. Legutóbb a nyugdíjasok kistérségi be­mutatóján díjat nyert Ábrányi Emil „Keresem az Istent” című versével.- Szeretném azonban felkutat­ni a régi anyakönyveket - fűzte hozzá -, hogy Illés dédapám ada­tait összegyűjtsem. S érdekel az 1848-as szabadságharc áldozatai­nak, a katonának álló fiatal lelké­szeknek a sorsa is. Egyháztörté­neti följegyzéseim, verseim úgy látszik, kéziratban maradnak. Az unokák majd megőrzik. ______■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: NAGY LÁSZLÓ ÉS GAMOS ADRIENN FOTÓ: BÉRES FERENCNÉ Az oldal összeállítását támogatta a Kvarc Kft, az MVK Fémfeldolgozó Kft, valamint a kálmáncsai önkormányzat A L M A N A C H - 0 9 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom