Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-19 / 219. szám

6. OLDAL 2001. Szeptember 19., Szerda A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztő­je az önkormányzat. A polgármester: Balogh József - né. Az alpolgármester: dr. Forró Ilona. A képviselő-testület tagjai: Duenas Valéria, Hegedűs Jenő, Sebők László és Torma Jenő. A jegyző: Gerstnemé dr. Kiss Ildikó. Az orvos: dr. Debreceni Tibor. A plébános: Kiss József. n KAPOSGYARMAT Az első okleve­les adat 1296- bál származik: Gyarmatot - akkori Írással: Yormoth - a Győr nemzet­ség birtokaként említi. Később a Derslfy család tulajdona, majd 1776-tól az Esterházyak. A község lélekszáma 1784-től 1962-ig szinte nem változott: kétszáz körül volt. A falu iskoláját 1928-ban építették, ez adott otthont a kulturális rendezvé­nyeknek, ott tartották az istentiszte­letet is. A tanácsok megalakulásával Kaposgyarmatot előbb Hajmáshoz, majd Szentbalázshoz csatolták, s ma is ez utóbbival van körjegyzőségben. Termelőszövetkezete a hajmási szö­vetkezet önelszámoló brigádja volt. később egyesült a szentbalázsi szö­vetkezettel. 1994-ben negyvenhat fi­atal megalakította a Faluszépitök Ba­ráti Körét, a régi kocsmaépületböl alakították ki az ifjúsági klubot. A fa- lualapitás 700. évfordulójára felújí­tották a hegyi keresztet, s fölelevení­tették az Orbán-napi hegyszentelés szokását. A község lakói közül töb­ben a megyeszékhely vállalatainál dolgoznak, illetve az erdőgazdálko­dás és a mezőgazdaság biztosítja megélhetésüket. Mesék a múltról A napi mun­ka után az idősebbek a nyugdíjas­klubban gyűlnek ösz- sze; megbe­szélik a világ eseményeit, és a múltról mesélnek. Forró Lajosné a borsófejtést megszakítva ele­venítette föl a két éve alakult közösség történetét.- Csornai Tünde látja el a környező falvak lelkészi teen­dőit és vezeti a klubunkat is. A régi pedagóguslakásban szok­tunk találkozni; ezt a polgár- mester asszony támogatásával újították föl nekünk. Csak ti­zenhármán vagyunk, és nem unatkozunk; a keddi találkozá­sainkon ritkán jövünk össze va­lamennyien. Minden évben el­megyünk kirándulni, és elláto­gatunk a közeli falvakba. A gyarmati nyugdíjasok éne­keltek már Hajmáson, Gálosfán és Sántoson, elutaztak Mátra- verebély-Szentkútra és Guna- rasra is. A klubtagok névnapját mindig közösen ünnepelik, olyankor nagy a sütés-főzés. Tá­mogatóik segítségével ketten minden nyárutón teljes ellátás­sal Fenyvesen pihennek, a nyugdíjukból erre aligha telne. Halat és vadat rejt a kaposgyarmati határ Kaposgyarmat, az egykor szin­te mocsárba fulladt település mára erdő szegélyezte halasta­vával és viruló portáival valódi ékszerdoboz. Balogh Józsefné polgármester nem véletlenül vette át nemrég aranydiplomá­ja mellett a Magyar Köztársa­ság arany érdemkeresztjét is. KAPOSGYARMAT PÉNZE Szociális kiadásokra Dologi kiadásokra Intézményfenntartásra Költségvetés 16 millió forint A 80-as években még „a világ vé­gén” volt a település, s ez a helyzet a munkahelyek hiányából, az alap­vető infrastrukturális fogyatékossá­gokból és az elhanyagolt közterek állapotából fakadt. Mára megállt a népesség fogyása, sőt vannak, akik a város túlzsúfoltságával szemben a zseüci lankákhoz búvó községet választják otthonuknak. Mindeb­ben nagy szerepe van Balogh Jó­zsefné polgármesternek, aki tizen­egy évvel ezelőtt még a cserénfai iskolában tanított.- Hiába ösztökéltek, eszem ágában sem volt elvállalni a falu irányítását. Aztán engem lepett meg a legjobban a választók bizal­ma, aminek azóta is minden perc­ben próbálok megfelelni. Nehéz helyzetben volt a település a 90-es évek elején, de képviselőtársaim­mal rangsoroltuk a feladatokat, és nekiláttunk Kaposgyarmat felvirá­goztatásának. Balogh Józsefné polgármester-Mi volt a legfontosabb teendő?- Először megépítettük a járdát, és létrehoztuk a kézigyógy­szertárat. A tűzoltószertárból táplerakatot alakítottunk ki, kor­szerűsítettük a közvilágítást, és át­adtuk a gázcseretelepet. Felújítot­tuk a ravatalozót, a vizet is kivezet­tük a temetőbe, és megépítettük az oda vezető utat. A hetvenes évek­ben bezárt iskolaépület hasznosítá­sára is igyekeztünk megoldást ta­lálni. Átalakítása óta otthont ad a könyvtárnak, a polgármesteri hiva­talnak, az orvosi rendelőnek és a nyugdíjasklubnak is. Az istentisz­teleteket is ott tartjuk kényszerű­ségből, ám reméljük, hogy már jö­vőre fölépíthetjük a templomunkat a harangláb tőszomszédságában.- Milyen fejlesztésekkel számol a település?- A legfontosabb teendő a szennyvízelvezetés megoldása lenne, s erre már beadtuk a pályá­zatunkat. A tartályos gázt régeb­ben bevezettük, ez azonban évről évre drágább lesz, s így egyre in­kább előtérbe kerül a vezetékes gáz. Sajnos, a település lakosai­nak ez jelentős anyagi megterhe­lést okoz, de mindezek ellenére hosszabb távon jobban megéri, mint a tartályos gáz. Emellett út­felújításra is elkelne a pénz, hi­szen a hidak megépítésével és az árkok betonozásával a vízelveze­tést már megoldottuk.- Nemrég kialakítottak egy ha­lastavat is a falu határában. Milyen terveket dédelgetnek ezzel kapcso­latban?- Tíz éve még mocsár volt ezen a területen, így első dolgunk volt en­nek a lecsapolása. Ezután kialakí­tottunk egy virágos parkot, sportpá­lyát és játszóteret a faluközpont­ban, s a forrásokból kialakítottuk a tavat. Mára a haltelepítésen, sőt a vízibicikli-vásárláson is túl va­gyunk, így a tó remek kikapcsoló­dást nyújthat a környékbelieknek. Ezzel függ össze, hogy tervezzük a falusi turizmus felvirágoztatását; szeretnénk, ha a messzebbről ide látogatók is elvinnék a világba Ka- posgyarmat szépségének a hírét. ■ Amerikai lobogó a kertben Amerikai zászló leng a falu egyik legszebb épületének tágas kertjé­ben. Duenas Ignaciót különösen megrázta az Amerikai Egyesült Ál­lamokat ért terrortámadás. A Guam szigetéről származó férfi né­hány évtizede még a tengerentú­lon élt. Felesége, Duenas Valéria a kaposvári Zita nevelőotthon igaz­gatóhelyettese fordítói munkája során a taszári bázison ismerte meg. Négy éve szemelték ki a szép környezetben fekvő házat, s azóta kaposgyarmatinak vallják magu­kat. A szociológus férj és tanár fele­sége természetesen számolt azzal, hogy vállalniuk kell a városba bejá­rást, de a gazdálkodás lehetősége mindkettejüket felvillanyozta. Vá­rosban nőttek fel, s ezért élmény volt számukra a porta rendezése, az állatfarm létrehozása. Duenas Valéria kapott kedvet először a kecsketartáshoz is, hiszen egészsé­ges a teje. Egyre szaporodott a me- kegő állomány, s ma 23 kecske le- nek, és sajtkészítésből is jelesre most azt tervezi, hogy jövőre talán gelészik az elkülönített legelőn, vizsgázott a háziasszony a tágabb a kereskedelemben is megjelennek Bőven jut kecsketej az ismerősök- család ítélete szerint. A házaspár a kaposgyarmati kecsketejjel. ■ Háromnemzedéknyi szorgalom Kinder Józsefné beleszületett a mező- gazdasági munkákba. Apja és nagyap­ja is a föld megmunkálásával kereste meg családja mindennapi kenyerét. Ti­zenhét hektár szántóval, nyolc hektár erdővel és a nagy gazdasági mellék- épületekkel nem is nagyon választha­tott volna mást, mint a gazdálkodást. A község legnagyobb magángazda­ságában három nemzedék közös munkája vált valóra minden elképze­lést. A tágas porta hátsó felén tucatnyi tehenet gondoznak, ezeknek a teje extra minőségű. Kinder Józsefné el­mondta: a család az állatállomány to­vábbi gyarapodásában és a napi 80 li­teres tejtermelés növelésében látja a nagy lehetőséget. Ehhez persze még fejleszteniük kell a minőségi takar­mánytermesztést, s emellett a tejcsar­nok helyének a kialakításában és a be­rendezések beszerzésének is a hajrá­jában vannak. Az engedélyek meg­szerzése után az eddiginél is korsze­rűbb körülmények között végzik majd a munkájukat. ___________________m Ol vasásra nevel a boltos Már beszerezték a legszükségesebb gépeket a tejcsarnokhoz Ha valaki a boltba igyekszik, nagy valószínűséggel a kocsmá­ban köt ki. Egyszerű a magyará­zat: egy épületben van a két ke­reskedelmi egység. Lövi Vilmosné három évig volt alkalmazott a boltban, egy éve pedig magánvál­lalkozóként viszi. Elmondta: na­ponta három-négy óráig várja a betérőket, de nemegyszer kinyi­tott már egy-egy telefonhívás után. Férjével a mintegy másfél kilométerre levő erdészházban lakik, s legtöbbször autóval jön a falu legnagyobb forgalmú épüle­téhez. Tapasztalatai szerint a kaposgyarmati idősek is kihasz­nálják a buszközlekedés nyújtot­ta kedvezményeket, így nagyobb bevásárlásra a városi áruházakba mennek. Alapvető élelmiszerek­ből és háztartási cikkekből azon­ban a kis boltban mindig teljes a készlet, s ünnepek közeledtével bővíti is a kínálatot. A kocsmában sincs duhajko­dás, Lövi Vilmosnénak nincsenek az italboltot második otthonuk­nak tekintő vendégei. Többnyire csak egy sörre ugranak be alka­lomadtán a gyarmatiak. Szeren­csére a könyvtár forgalma is nőt- tön-nő, hiszen a kereskedő egy­ben a könyvtáros tisztét is ellát­ja. S gyakran tart játékkal egybe­kötött felolvasóesteket is a gyere­keknek. A könyvtáros boltos büszke rá, hogy a könyvszerető vásárlók közül néhányan már a nemrég ajándékba kapott számí­tógéppel is szoros barátságot kö­töttek. ■ Közhasznú falugondnok Gyökeres fordulatot vett Németh István élete, mikor három éve egy bokatörés miatt el kellett hagynia eredeti munkahelyét. Az építőiparban dolgozó fiatalember nem sokáig kereste a helyét: élt az önkormányzat kínálta lehető­séggel, s a település közhasznú munkása volt egészen a múlt év végéig. S közben elindulhatott a falugondnokság.- Négymillió forintot nyert a község két különböző forrásból, s vásároltunk egy minden igényt kielégítő kisbuszt. Addigi mun­kámmal is rászolgáltam talán a bizalomra, így a falugyűlés há­rom pályázó közül engem válasz­tott falugondnoknak. A közterületeken szorgoskodó fiatalember munkaköre nem so­kat változott; legtöbb idejét most is a karbantartási munka, a teme­tő rendbetétele és a halastó kör­nyékének szépítése foglalja le. A szerződés szerint fele időben j kommunális munkásként, a má- j sik felében falugondnokként al­kalmazza az önkormány­zat.- Annyival bővült a fel­adatköröm, hogy a nyugdí­jasokat orvos­hoz, a tanuló­kat iskolába szállítom, és segítek a gyógyszerek beszerzésében is. Ügy vettem észre, szívesen for­dulnak hozzám az emberek, s mindent megteszek, hogy elége­dettek legyenek a munkámmal. Az újdonsült falugondnok a legutóbbi nagy árvíz idején oroszlánrészt vállalt a település rendbetételéből, s a falugondno­kok kaposgyarmati találkozójá­nak a szervezését is közmegelé­gedésre látta el. Most éppen falu- gondnoki képzésen vesz részt, hogy novemberben letehesse a kötelezően előírt szakmai vizs­ga _____________________i Cs odatevő kút a faluvégen Történt egyszer, hogy egy nyo­morék asszony megálmodta: a falu végén egy kapavágás nyo­mán olyan forrásvíz tör fel, ami meggyógyítja a betegségét. Más­nap fölkerekedett, s minden az álma szerint történt. A legenda szájról szájra terjedt, s a búcsújá­ró helyen sokan otthagyták a mankójukat. Csakhogy a falube­liek látva a forrásvíz hatását, egy­re több pénzt kértek a csodálatos gyógyulásért. így idővel elmara-­doztak a zarándokok, és a forrást benőtte a gaz. Balogh Józsefné polgármester asszony is hallotta a történetet, s a faluvégi Mária-szobor mellett meglelte az elhanyagolt „cso­dakutat”. Elmondta: társadalmi munkával és önkormányzati se­gítséggel rendbe tették a terüle­tet, és elsőként maga mosta meg benne a fájós lábát. Bevallotta: nem hisz a mesékben, de azóta fürgébb, mint valaha. _______■ Ti zenkétezer csibe csipogása hallatszik ki az épületekből. Czigány Zoltán, a vállalkozás dolgozója elmondta: csak né­hány naposak a szárnyasok, ami­kor a telepre hozzák őket, s más­fél-két hónap múltán szállítják tovább, az ország legkülönbö­zőbb feldolgozóiba. Addig a farm két épületében szigorú technoló­giai szabályok betartásával neve­lik a szárnyasokat. A hőmérsék­let és a páratartalom is napra pontosan meghatározott, s köte­lező a betartása. Az új szállít­mány érkezésekor például 33 fo­kos az épületekben a. hőmérsék­let, s kétnaponta két-két fokkal csökkentik. Czigány Zoltán szerint ez a munka 24 órás ügyeletet követel, ezért családtagjai is jelentős részt vállalnak az' „őrségből”. A telep vezetője most szeretné magánvállal­kozóként üzemeltetni a farmot, bár télen ez nagy kockázattal jár. Sokat kell költeni a gyógyszerek­re és vitaminokra, s az állatorvo­si költségek sem elhanyagolható­ak. Mindenesetre bízik a vállal­kozás jövőjében, hiszen tavaly a nagy esőzés idején sem szenve­dett kárt az állomány, a küszöb- nél nem folyt tovább az ár. ■ Az oldal elkészítését a kaposgyarmati önkormányzat támogatta Az oldal cikkeit írta: Takács Zoltán, Horváth Zsolt Fotó: Kovács Tibor A L M A N A C H - 0 8 6 Duenas Ignaciót is megrázták a tengerentúlon történtek Tizenkétezer csibe gondja

Next

/
Oldalképek
Tartalom