Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-17 / 217. szám

6. OLDAL 2001. Szeptember 17., Hétfő Polgármester: Dr. Sütő László, alpolgármester: Bácsics János, képviselők: Babina Elemérné, Barsch Zoltán, Berkes Jánosné, dr. Frányó Zoltán, Forgó Ferenc, Hódos Árpád, dr. Horányi Fe­renc, Humpok József, Kiss Lász­ló, Kiss Vince, Kruppai Győző, Ledniczki István, dr. Suchman Tamás, Varga László. Jegyző: dr. Árvái Zoltán. Iskolaigazgatók: Kiss Lajos, Brunner István, Olasz Istvánná, Kiss Vince, Tóthné Kósz Gyöngyi. Óvodaiközpont­vezető: Farkas Ernőné. Tűzoltó- parancsnok: Koszorú Gábor. Rendőrkapitány: dr. Gergő Ká­roly. Kórházigazgató: dr. Borsos Sándor. Plébános: Kiss Iván. ■ Marcali Marcali első írásos említése 1274-ből származik. Az akkor kelt oklevél egy Marcel nevezetű birtokost említ, akinek vezetéknevéből származhat a település későbbi neve. A 1400-as években mezővárosi ranggal büszkélkedhet. 1544-ben tőrök kézre kerül és lakossága erőteljesen megfo­gyatkozik. 1722-től ismét fejlődésnek indul és mezővárosi rangot kap. Ekkor a Széchenyksalád birtoka. A XX. szá­zad elején egyértelművé vált a térség­ben a központi szerepe. 1984-ig mint­egy negyven település közigazgatási, egészségügyi, gazdasági központja lett. Ennek megfelelően lakossága is növe­kedett. 1977-ben városi rangot kapott. Marcali számokban Marcalinak 12 623 állandó lako­sa van. Az elmúlt évben 73 pár .kötött házasságot, 107 gyermek született és 141 ember halt meg a városban. 172 fő költözött be és 261 költözött el. A marcaliak 4590 lakásban laknak. A város belterülete 840 hektár. A közte­rület 454 ezer négyzetméter. Út­jai 52 kilométer, járdái 60 kilo­méter hosszúságúak. Az ivóvíz- hálózat hossza 43, a szennyvíz- | csatorna 54 kilométer hosszú. I Marcaliban egy nap alatt 2300 j köbméter víz fogy el. A városban j 3800 vezetékes telefonállomás j van. 204 boltja, 45 vendéglátó- helye és három szálláshelye van Marcalinak. A boltok közül a textil- és ruházati üzlet a legnép­szerűbb, 41 van belőlük. A mar- j caliak az állatok közül kutyából tartanak a legtöbbet: 2200 házikedvenc ugat a városban. MARCALI KORFÁJA Az oldal cikkeit írta és a fotókat készítette: Fábos Erika Tíz év múlva egy fejlődő fürdővá­rosban szeretne otthon lenni Mar­caliban dr. Sütő László pol­gármester. Szerinte ugyanis csak ezzel fejlődhet Marcali és csak úgy, ha meglesznek a feltételei annak, hogy növekedjen a telepü­lés lakossága.- Marcali most ipari város, azért dolgozunk, hogy egy másik arca is lehessen, hiszen ehhez minden adottságunk megvan - mondta dr. Sütő László polgár- mester. - Egy idegenforgalmi kör­zetben fekszik, rendelkezik gyógyvízzel és a település környe­zeti adottságai is kedvezőek.- Ez már évtizedes terv Marcali­ban és az itt élőknek is régi elvá­rása. Ennek ellenére sokszor in­kább óvatosnak tűnt ebben a kér­désben, mint elszántnak. Miért? Az nyilvánvaló, hogy a város egy része szeretné, ha fürdő épül­ne Marcaliban. Nem biztos, hogy a többsége, de mindenképpen a hangadó része. Ez komoly nyo­más az önkormányzaton és a fej­lesztés hosszú távú, pozitív hatá­saival is tisztában vagyok. Ugyan­akkor tudom, hogy az építés és a fenntartás is nagy költségeket je­lent majd. Ezeket pedig más, ha­sonlóan fontos beruházásokra is el lehetne költeni. De belevág­Jovokep: fejlődő fürdőváros tünk, mert valóban egy óriási ki­törési lehetőség, ha úgy tetszik, a jelenlegi körülmények között ki­hagyhatatlan.- Mik azok az alternatívák, amelyeket említett?- A városrészek csatornázása, a Mikszáth iskola új szárnyának helyreállítása vagy a bérlakásépí­tés. Ezekre mind szükség lenne és hozzávetőleg annyi pénzből le­hetne megtenni, mint amekkora pénzt a fürdőberuházáshoz és a működtetéshez a város mozgósít.- Ezek szerint van tennivaló. Mi az, amivel elégedett lehet?- Az infrastruktúra állapotával és a környezetvédelmi fejleszté­sekkel. A város intézményhálóza­ta is megfelelő. Az itt lakók, a kör­nyékbeliek sok szolgáltatást jobb színvonalon tudnak igénybe ven­ni, mint a nagyobb városokban.- És mivel elégedetlen?- Az egészségügy és az oktatás bérszínvonalával és azzal, hogy az erőfeszítéseink ellenére az ipa­ri parkban még mindig nem tör­tént előrelépés.- Ez a kritika sok helyen el­hangzik és azt is hozzáteszik, hogy pénzt pocsékolt Marcali a fej­lesztéssel. Jogosnak látja?- A kritikát részben igen, de semmiképpen nem pocsékolt pénzt a város. Marcalinak 20 mil­lió 300 ezer forintjába került az ipari park a jelenlegi állapotában. Á többi pénz, amit a területre köl­töttünk, pályázaü forrás és a má­sik tulajdonos pénze volt. A terü­let pedig több mint félmilliárd fo­rintot ér most. Az jogos, hogy hiá­nyolják a cégeket belőle. En is, hiszen csak új cégekkel tudjuk el­érni, hogy a bérszínvonal emel­kedjen a városban.- Egyszerű városlakóként elége­dett lenne Marcalival?- Az eredményeket értékel­Dr. Sütő László polgármester ném, de elégedett biztosan nem lennék, mert aki a város fejlődésé­ről gondolkodik, mindig elégedet- len kell hogy legyen. ________a Hi vatalnok fenyőfákkal A régi marcaliak közül a zeneis­kola épületét ma is Lehner- házként emlegetik. A város egyik legpatinásabb családja Mária Te­réziától kapott nemesi oklevelet. Lehner Antalnak, a marcali föld­hivatal vezetőjének a nagyapja volt az első híres marcali. Ország- gyűlési képviselő volt és főszolga­bíróként dolgozott egészen a Prónay-különítmény szörnyű tet­teiig, amikor lemondott tisztségé­ről és birtokaira vonult gazdál­kodni. A következő Lehner is ak­tív szereplője volt a közéletnek. Ügyvédként dolgozott a város­ban.- A család múltjának köszön­hetően tanultam ki a gimnázium helyett a kőfaragás mesterségét - mondta Lehner Antal. - Aztán ki­térőkkel lett belőlem hivatalnok.- SoSem hiányzott a közélet?- Választanom kellett és a hiva­tali munka mellett döntöttem. Nem lehet a kettőt összeegyeztet­ni és én ezzel vagyok elégedett ember.- Ilyen a jó hivatalnok...- A jó hivatalnok ismeri a szakmáját, végtelen türel­mes és segítő. Az ügyfél ugyanis mindig csak az iga­zát keresi és nem pedig akadékoskodik.- Lassan a nyugdí­jasévek következnek. Mivel telnek majd?- A családi birtokból 24 hektár erdőt kaptam visz- sza. Azzal foglalatoskodom majd. Nagyon szeretem a növényeket is, de most csak hétvégén jut idő rá­juk. Hát erre készülök. Aki Lehner Antalt isme­ri, tudja: régóta nem úgy szaporítja páratlan botani­kai gyűjteményét, hogy mi hiányzik még belőle, ha­nem úgy: mi az, ami még elfér benne. Csak az ottho- Lehner Antal a szőlőhegyéből is díszkertet csinált ni kertben több mint nyolcvanféle fenyővel büszkéi- tali évek után tehát hasonlóan kedhet és a szőlőhegyéből is dísz- mozgalmas évek várnak majd rá kertet csinált már. A szorgos hiva- a szeretett fák között. ■ A csúcsra akarnak táncolni A Baglas Néptánc Egyesület 1976- ban Boronkán alakult, majd 1984- ben az egyesület megszűnt. Az egykori alapítók 1996-ban álltak össze újra. A táncegyüttes új ta­gokkal egészült ki, az új Baglas pe­A Baglas sikerei A táncegyüttes számos szakmai elismerés birtokosa. 1980-ban nívódíjat nyertek egy országos minősítés alkalmával, 2000-ben Somogy Polgáraiért kitüntetést adományozott számukra a me­gyei közgyűlés, 2001-ben pedig a Marcaliért elismeréssel ünne­pelhették 25. születésnapjukat. dig folytatta a régi hagyományo­kat. Több nemzetközi folklórfesz­tiválon is sikerrel szerepeltek Né­metországtól Törökországig és a Lisszaboni Világkiállításon is fel­léptek. Takács Gábor, a Baglas művé­szeti vezetője elmondta: a 25 éves fennállását ünneplő együttes gene­rációváltáshoz érkezett. Felnövek­vőben van ugyanis egy új táncos nemzedék. A Noszlopy Gáspár művészeti iskola növendékei éppen úgy megtalálhatóak már né- hányan a színpadon, mint azok a fiatalok, akik nem olyan régen még csak kíváncsiságból keresték a tánccsoporttal a kapcsolatot. Az elmúlt évben a korábbi táncszín­házi produkci­ók után az au­tentikus tán­cok kerültek a Baglas figyel­mének közép­pontjába és a repertoárra. Az együttes tagjai rendszeres vendégek az ország nagyobb táncházaiban és szeretnének mielőbb a szakma ál­tal is elismert és keresett tánccso­port lenni. Ennek érdekében nem csak fellépésekre, minősítésre is készülnek: szeretnék a húsz évvel ezelőtti arany minősítést újra meg­szerezni. ■ Fél évszázados ünneplés Olasz Istvánná, a Berzsenyi Dániel együttlétnek is fontos szerepe van. bér 13-ára egy Gimnázium és Szakközépiskola - Nem szabad megfeledkezni évkönyv és igazgatója elmondta: a megemlé- arról, hogy miközben a diák az több kiállítás kezésen túl azért tartják fontosnak életre készül a gimnáziumi pad- készül az isko- a közös ünneplést, mert tükrözi az bán, életének legmeghatározóbb latörténet érde- iskola szellemiségét, amelyben a éveit éli meg - mondta Olasz kés fejezetei­tek esítményen túl a hagyomá- Istvánná. - Az eddigi visszajelző- bői. A tényeken nyoknak, a meghitt közösségi sek azt mutatják, hogy az egykori túl pedig érde­diákok jó élmények- kés és eredmé­kel, szívesen gon- nyes Marcali­dóinak vissza erre ból induló em­az időre. Mi pedig béri sorsokkal azon igyekszünk, is megismerkedhetnek. Színész, hogy azon kívül a egyetemi docens, történész és kép­négy éven kívül, zőművész fogadta el az alma ma­amit itt töltöttek, a tér jubileumi invitálását. Az ün- másik 46-ról is a le- neplők velük és az azonos szakte­hető legtöbbet meg- rületre került, egykori iskolatársak- tudhassanak. kai is beszélgethetnek kötetlenül, Éppen ezért októ- ameddig a jókedv kitart. _______■ 50 év krónikája 1951-ben egy osztállyal kezdődött meg a kö­zépfokú oktatás Marcaliban. 1965-re annyira felszaporodott a létszám, hogy új épületre volt szüksége az iskolának. Ekkor adták át a mos­tani épület elődjét, amit 1986-ban a jelenlegi formára bővítettek. 1966-ban Lady János, majd 1989-ben Berzsenyi Dániel nevét vette fel az iskola. Hideg ízek marcali mesterei Kandler Lászlót sokan csak fagylaltkirályként emlegették. Az országos hírű cukrászdi­nasztia megalapítójának szelle­miségét a Kandler-ház asszo­nyai őrizték meg. A fagyizóban több mint 130 féle hideg édessé­get készítenek ma is. A Kandierek marcali története 1934-ben kezdődött. Kandler László, miután megjárta az akkori Magyarország híres cukrászatait, csokoládé- és likőrgyárait, egy ro­mos marcali házban telepedett le. Először mézesbáb- és gyertyaké­szítéssel foglalkozott a pici üzlet­ben, majd a sütemények követ­keztek. Ámikor már jó neve volt áz üzletnek, fagylaltot kezdett készí­teni. Oldalkocsis motorjával a vá­ros környékén minden faluban le­hetett találkozni. A hetvenes évek elejére az ország minden tájáról érkeztek vendégek a cukrászdába azért, hogy megkóstolhassák azo­kat a különlegességeket, amelyek közül sok a világon elsőként Mar­caliban készült.- Óriási elvárások közepette vettem át az üzletet - mondta Kandler Edit mestercukrász. - Nemcsak a törzsvendégeknek, édesapám szellemiségének is meg kellett felelnem. Sokat küszköd­tem ezzel, amire odáig eljutottam, Kandler Edit fagylaltja országos hírű hogy a hagyományos Kandler- fagylaltok mellé saját kreációt mertem készíteni. A cukrászdában ma is az évti­zedes receptúra alapján készülnek a fagyik. Amelyek között a má­kost, a gyümölcsrizst, vagy a bon­bont először a világon Marcaliban lehetett megkóstolni. A receptek egyébként apáról lányra szálltak és egyetlen sincs közülük papírra vetve. Kandler Edit terve szerint azonban nemsokára könyv készül a receptúrából, amit védett ízekkel adnak majd közre.________ ■ Híres marcaliak Bárd Miklós költő. 1857-ben Kozma Ferencként született Marcaliban. A műegyetemen tanult, majd hivatásos katona lett. Összegyűjtött mű­veit 1940-43 között hat kötetben adták ki. Bencsik István szobrászművész. A Kossuth-díjas alkotó 1931-beír született. 1993-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára. Több köztéri szobra mellett munkái a Magyar Nemzeti Galériában, a székesfehérvá­ri Szent István Múzeumban és a pécsi Modern Képtárban láthatóak. Bernáth Aurél festőművész. 1895-ben született. Nagybányán tanult, majd Bécsben illetve Berlinben élt. 1948-ban az elsők között vehette át a Kossuth-díjat, amit másodszor 1970-ben kapott meg. 1950-ben Mun- kácsy-díjjal ismerték el művészetét. Kozma Andor költő. Elsőként fordította le Geothe Faustját. Önálló verseskötetekkel 1889-től jelentkezett. A Magyar Tudományos Akadé­mia és a Kisfaludy Társaság a tagjai közé választotta. Lengyel József író, költő. 1896-ban született. Kassák lapjainak mun­katársa. 1957-ben József Attila-díjat, 1963-ban Kossuth-díjat kapott. Marczali Henrik történész. 1856-ban született. 1895-től a budapesti tudományegyetemen tanított. A MTA tagjává választották. A Nagy Ké­pes Világtörténet sorozat szerkesztője volt. Pap Béla honvédelmi miniszter. 1845-ben született. 1906-ban Fejérváry Géza kormányának honvédelmi minisztere volt. Tóth Ágoston térképész, hadmérnök. 1812-ben született. A szabad­ságharcban parancsnoki szerepe miatt halálra ítélték. Ezt később 18 év börtönre enyhítették. Szabadulása után megszervezte és vezette a Honvéd Térképészeti Intézetet. ____________________________a Az oldal elkészítését támogatta: Sefag Rt marcali erdésze­te, Osvald Ferenc gépészmérnök, Dóra Barkácsüzlet, Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet, Befa bútor, Baráth Könyvvizsgáló és Könyvelő Kft, Azurit Ékszer-Óra, a Pat- rol-M Kft, a B-B. Hús Kft, a Shagya Kft, a Mezőgazdasági Kisgépszaküzlet, a F. A. G. Csapágyszaküzlet, a Meiszterics autósiskola, a Pannon Lignum Kft, a Kémény­seprő Mester Kft, a Danone Kft, a Marylla Kft, a Mustang Marcali Rt, a Szabadics Kft, a Rumpold Kft, a Marcali Coopker Rt, a Tekla Kft, az Industrie Elektric Kft, a Balaton Kenyér Kft, a marcali vásáriroda, a Neo Semperit Kft, valamint a marcali önkormányzat. A L M A N A C H - 12 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom