Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-14 / 215. szám
6. OLDAL 2001. Szeptember 14., Péntek Barcs fejlesztője és irányítója az önkormányzat. A polgármester: Feigli Ferenc. Az alpolgármester: Karvalics Ottó. A képviselő-testület tagjai: Balogh Imre, Fodor Gyula, Francz Rezső, Flenger János, Horváth Ferenc, dr. Kozma Andrásáé, Kuszinger Jánosáé, Molnár Attila, Németh Imre, Orsós György, Racsek József, Sípos Bulcsú Kadosa, dr. Solti Pál, Szalai Balázs, Szemere Márta, Szöllősi Mihály és dr. Vámos István. A jegyző: Balázsné dr. Vástyán Krisztina. A cigány kisebbségi önkormányzat vezetője: Balogh Imre. A horvát kisebbségi önkormányzat vezető- je: Iliásics Károly. ___________■ Ba rcs Barcs nevét először 1389-ben említette először oklevél, akkor királynéi birtok volt. A települést 1555-ben foglalták el a törökök, és Szigetvár eleste után 120 évre berendezkedtek itt. A szigetvári bég 1567-ben emeltetett Itt pa- lánkvárat. A hódoltság idején elnéptelenedett falut 1677-ben Széchényi György érsek vette meg. s Barcs két évszázadra a híres család tulajdona lett. Ez idő tájt terjed el a burgonya- és dohánytermesztés. A XVIII-XIX. században a vásártér és a rév körül szerveződött település lendületes fejlődésnek indult: 1797-ben kapta meg a mezővárosi kiváltságokat. Lehetővé vált a folyón az áruszállítás. 1819-re fölépült a késő barokk katolikus templom. 1848- ban már 1200 lakosú, élénk forgalmú mezőváros. 1856-ban tűnt föl a Dráván az első gőzhajó, s hamarosan kiépítették a kikötőt. 1868-ra megérkezett a vasút Is, és ezzel soha nem látott föllendülés kezdődött Barcson. Alig két évtized alatt az ország egyik legforgalmasabb kereskedelmi központja lett. Lejön a zátonyról a sétahajó Nemrég több lap - lapunk is - hírül adta, hogy megfeneklett a barcsi sétahajó. Fölfutottak egy ho- mokpadra, s az egyik utas ijedtében fölhívta a tűzoltókat meg a határőröket. Torma József, a hajót üzemeltető Drávatours ügyvezetője elmondta: vaklárma volt, az utas ugyanis nem tudta, hogy a csekély merülésű jármű „lekotorja magát” a homokpad- ról. így történt ezúttal is. Mire a tűzoltók és határőrök feltűntek, addigra a hajó már túl volt az akadályon, s folytatta útját. A társaság ügyvezetője elmondta: a Dráva felsőbb szakaszain épült erőművek miatt rendkívül nagy a folyó vízszintingadozása,’ ennek ellenére egész nyáron biztonságos volt a hajózás, az utasok egyetlen percig sem voltak veszélyben.- Olyan hajót találtunk erre a feladatra, amit pontosan ilyen körülményekhez terveztek - fűzte hozzá az idegenforgalmi szakember. - Az egészen sekély vízen is átjut: alig negyven centiméter a merülése, s nyolc légzsákkal van ellátva. Emellett rádió ésmobüte- lefon van a hajón, s minden útra viszünk magunkkal egy motorcsónakot is. ■ Az oldal cikkeit írta: Nagy László Fotó: Béres Ferencné Sürgető gond: új munkahelyek teremtése Rengeteg nehézséggel küzd Barcs; ez a megye legellentmondásosabb városa, s hogy a hátrányokat leküzdje, az önkormányzat igyekszik kihasználni minden adódó lehetőséget - mondta Feigli Ferenc polgármester. - Egyre sürgetőbb az új munkahelyek megteremtésének igénye is. Vannak eredmények: végre elkezdődött a Dráva idegenforgalmi hasznosítása, európai színvonalú határátkelőt kapott a város, és az első nagyobb foglalkoztató most rendezkedik be az ipari parkban. Vannak gondok: évek óta nem sikerül csökkenteni a 18-20 százalékos munkanélküliséget, és úgy látszik, hogy kifárad a horvát bevásárlóturisták lendülete is. S vannak remények: Barcs határ- mentisége végre már előnyére lesz, s a térség jó adottságai ellensúlyozni tudják a fővárostól való távolságát és az elmaradott infrastruktúrát. Mindezek együtt a megye legellentmondásosabb városává teszik Barcsot. A kereskedelem látványos fejlődést hozott, ugyanakkor az itt élők széles rétege él mélyen a létminimum alatt. Feigli Ferenc polgármester- Az önkormányzat évek óta törekszik az ellentmondások feloldására. Igyekszünk élni minden lehetőséggel, sajnos, kevés van belőle - mondta Feigli Ferenc polgármester. - A rendszerváltás után az ipar összeomlott, és az egekbe szökött a munkanélküliség. Szerencsére megjelent a bevásárlóturizmus. Éltünk vele, fölépült a belvárosi kereskedőnegyed, gombamód elszaporodtak az üzletek. Azokon az éveken átsegítette a várost a kereskedelem. Tizennégy éves haladékot adott a településnek, mára azonban kissé kifáradt. Egyre sürgetőbbé vált, hogy ipari foglalkoztatást teremtsünk, ami felszívhatja a munka- nélküliek nagy tömegét. A cél adva van: vissza az iparhoz. Új cégeket azonban kizárólag úgy szeretnénk idevonzani, hogy az ne sértse, ne szorítsa vissza a helyi vállalkozásokat. Ma megvalósulni látszik végre egy ilyen foglalkoztató betelepülése. Az ipari park új lakója az év végéig kétszáz ember felvételét ígéri, hosszú távon pedig ezer ember alkalmazásáról beszél. Az az önkormányzat minden támogatást megad a munkahely- teremtőknek - hangsúlyozta a polgármester -, s nem tesznek különbséget a helyi és a máshonnan idetelepülő vállalkozások között. Ha ebben sikerül előrelépni, elégedettek lehetnek ezzel az évvel.- Nem lesz rossz ez az év: megkezdődött a barcsi kisrégió csatornázása, s abból a város többféleképpen is haszonra tehet szert: a százszázalékos csatornázottság és az új szennyvíztisztító mellett munkahelyeket is jelent. Végre megvalósul a kikötőberuházás is. Még az ősszel elkészül a kikötő és a sétány, a sétahajó pedig már a nyáron járta a Drávát. Mindezek mellett végig biztonságosan gazdálkodott a város, s az idén sem kényszerültünk arra, hogy hitelt vegyünk föl.__________ ■ Néptáncos hagyományőrzők Több mint negyedszázada álltak színpadra először a barcsi néptáncosok, s ma már iskolarendszerű néptáncoktatás adja a csoport utánpótlását. A Boróka táncegyüttes tavaly emlékezett meg fennállásának 25. évfordulójáról. Vele együtt ünnepelt a hátteret adó művészeti iskola is, ahol az idén a hatodik tanévet kezdték el a diákok. Békési Margit, a Boróka iskola vezetője elmondta: az idén már 181 növendékük van, s a legidősebb évfolyam í tagjai bekerültek a táncegyüttesbe. A tanév újdonsága, hogy kihelyezett képzést indítottak Csokonyavi- ! sontán. A helybeliek kezdeményez- j ték a tagozat létrehozását, és az el- j ső találkozón 33 érdeklődő vett | részt. A barcsi művészeti iskolában a néptánc mellett a grafika és színjátszás is a tananyag. Békési Margit 23 éve tagja a barcsi néptáncegyüttesnek. Elmondta: a legfontosabb feladat most az új tagok betanítása, s természetesen nem mondhatják le a fellépéseket sem. A név és a 25 év kötelez. E negyedszázad során csaknem háromszáz táncos fordult Sok sikert aratott a kiváló együttes, több ezren tapsoltak nekik meg az együttesben, sok száz előadást tartottak s több ezer néző tapsolt nekik. A város kulturális élete már elképzelhetetlen lenne nélkülük. Az itt zajló munkát mindenütt elismerik: megkapták a népművelési intézet nívódíját, kiváló együttes lettek, Somogy megye közművelődési díját és a Barcs Városért kitüntetést vehették át. Országszerte jól ismerik őket, s többször jártak a határon túl is. Horvátországban, Olaszországban, Erdélyben, Finnországban, Németországban, Bulgáriában léptek föl sikerrel több alkalommal. ■ Kutatómunkája a szenvedélye Rózsás László gyűjteménye alapozta meg a múzeumot Nála jobban senki sem ismeri talán Barcs múltját. Rózsás Márton büszkén mondja: ha valaki Dél-Somogy történetéről szeretne valamit megtudni, az hozzá fordul. Több mint száz szakmai írása jelent meg. A jövő hónapban jön ki a legújabb: a magyarországi török hódoltság régészeti kutatásának tanulmánykötetében ott van az ő dolgozata is. Egyedüli szereplőként üyen kis múzeumból, mint a barcsi. S egyedüli abban is, hogy nem a szokott úton jutott el a tudáshoz. Nem járt egyetemre, ipari iskolát végzett, és sokáig lakatosként dolgozott. Önképzéssel tett szert a tudásra és ennek révén a szakmai hírnévre.- Engem nem tanítottak főiskolán, rám ott hivatkozni szoktak - mondta némi büszkeséggel. Azért a diploma hiánya máig tüske maradt benne. - Ötvenévesen azonban már késő beülni az iskolapadba. Általános iskolás kora óta foglalkozik a helytörténettel. Gyűjtött és fényképezett- mindent, ami a régi korokból való. - Érdekelt a régészet, egyre mélyebbre ástam magam a térség történetében. Menet közben kiderült, hogy fehér folt ez a vidék. A történeti kutatásoknak itt gyakorlatilag semmiféle előzménye nem volt. Több tucat lelőhelyet derítettem föl, én találtam meg az itteni régészeti helyek zömét. Elkészítettem tíz település régészeti topográfiáját is. Rózsás Márton 1987-ben került a Dráva múzeumba. Ezzel alighanem a helyére került, bár korábban ifjúsági klubvezetőként, néptáncosként is sikeresen tevékenykedett. A megnevezése restaurátor szakmunkás. Az már nem olvasható ki ebből a titulusból, hogy gyakorlatilag az ő magángyűjteménye adja a múzeum történeti anyagának a törzsét. Sikeres embernek tartja magát. - Ha igaza volt Bob Dylannek, amikor azt mondta: sikeres az, aki azt csinálhatja, amit szeret, akkor sike- resnek mondhatom magam. ■ Őslénycsontokat őriz a garázsban Kis szerencsével mindenki találhat néhány tízezer éves csontdarabot a Drávában, hiszen a folyó gazdag lelőhelye az őslénymaradványoknak. Egy barcsi férfi strandolás közben akadt egy őskori hatalmas combcsontba. A nyolcvan centi hosszú csontot kiemelve tovább keresgélt a meder alján, és talált egy tülökcsontot is. A méreteik alapján nem lehetett kétséges, hogy őslények maradványaira bukkant. Ma a garázsban tartják ezeket a leleteket. A barcsi múzeumban elmondták: jó néhány helybelinek lehet még tízezer éves őslénymaradvány a birtokában. Az ép csontok értékesek, a sérült leleteknek azonban nem számottevő a muzeális értékük. A csontok legtöbbje mamut, gyapjas orrszarvú, ősszarvas maradványa. Az eddig előkerült legértékesebb lelet egy épségben maradt ősszarvas agancsa, amit a nyolcvanas években találtak. A drávai ősállat- csontok többsége az utolsó európai jégkorszakból származik, vagyis 10-15 ezer éves. _______■ Vé dekezés vegyszer nélkül Évekig hiába próbálta elfogadtatni találmányát Kálmán László. A vegyszermentes növényvédő szerek hiába arattak szakmai sikert, csak kemény munka árán nyertek teret a piacon. Az áttörés tavaly történt, s ma már több külföldi partnere van a barcsiaknak. Kínából, Észak-Európa és Dél-Ameri- ka több államából is megkeresték már a barcsi agrármérnököt, hogy a találmány forgalmazásáról és kinti gyártásáról tárgyaljanak.- Ausztrál partnerekkel is sikerült szerződést kötnünk a héten, a jövő héten pedig Kolumbiából érkezik az első megrendelés. Úgy tetszik, egyenesbe került a találmány sorsa külföldön - mondta Kálmán László. A feltaláló szerint a helyzet mégis felemás: nagy ugyan a nemzetközi érdeklődés a vegyszermentes növényvédő szereik iránt, nagyobb megrendelést azonban képtelenek lennének teljesíteni, mert nem kapták meg a remélt állami támogatást.- Megpróbáljuk a magunk erejéből véghezvinni a szükséges üzemfejlesztést; ez csaknem százmillió forintba kerül. Olyan ütemben építkezünk majd, ahogy a bevételeink engedik. Először Biokál Trade néven létrehoztak egy országos hálózatot, termékeiknek ez a kizárólagos forgalmazója. A gyártás megtorpanása nem befolyásolja a kutatómunkát. Kálmán László és a körötte alakult kis kutatócsoport folytatja a kísérleteket. Újabb találmányaik egyike a baromfiállomány betegségeit, az állatok elhullását előzi meg. A preventív gyógyhatású készítmény ezenkívül öt százalékkal növeli a tojáshozamot. A másik készítményük az emberi ellenálló képességet ja- ^ vítja a feltaláló szerint. _ ■ Aranyérmes bika a határban Azt szokták mondani, hogy vadász, erdész és természetvédelmi hatóság nehezen fér meg egymással. A barcsi vadászterületen egyszerű a helyzet, hiszen a terület gazdái egyszerre vadászok, erdészek és természetvédők. A 3613 hektáros középrigóci vadászterületen ugyanis a Sefag Rt barcsi erdészete folytat vadgazdálkodást. A természetvédelmi szempontok figyelembevételére pedig maga az igazgató vigyáz, aki környezetvédelmi mérnök. - Mindhárom nézőpont fontos a számunkra - mondta Kökény István igazgató. - Nem is lehet másként, hiszen a vadászterületünk 39 százaléka a Duna-Drá- va Nemzeti Park része. A nemzetiparki-védettség meghatározza a vadgazdálkodást: a vízi vadak vadászatának tilalmán túl főként a fenntartható vadlétszámban jelent korlátozást. A túlszaporodott vadállomány ugyanis veszélyezteti a védett növénytársulások fennmaradását.- Ez okoz gondot; nagy a vadkár, s csökkentenünk kell a vadlétszámot - fűzte hozzá. - Évente 170-180 nagyvadat lövetünk ki, erőteljesen apasztjuk a tarvadállo- mányt. _____________________■ Ta nárok a határon túlról Határon túli magyarokat láttak vendégül a barcsi Széchényi Ferenc Gimnáziumban. Öt országból 16 pedagógust, aki tanulni jött. Azzal a belga módszerrel ismerkedtek meg, mellyel a folyóvizek élővilága alapján meghatározhatják a víz minőségét.- A vízminőség-vizsgálat különösen időszerű most, hiszen friss példa a Tisza szennyezése.'Nem véletlen, hogy Romániából és Ukrajnából is jöttek pedagógusok mondta Borián György, a környezetgazdálkodási intézet barcsi munkatársa. - A bemutatott biológiai módszer jobban kimutatja a szennyezést, műit a vizek hagyományos mérése; ezzel a változások is pontosan kimutathatók. A Szlovákiából, Ukrajnából, Erdélyből, Horvátországból és Jugoszláviából jött tanárok hazavitték a szakirodalmat, s oktatási csomagot is kaptak, hogy tanítvá- nyaikkal elkezdhessék a munkát.a A L M A N A C H - 0 2 0 A VÁROS GAZDÁI Ilii A2 oldal elkészítését támogatta a barcsi önkormányzat, a Dunaker Kft, a /féllll VÍ\ Jeannette Ruházati Kft, a Kaiser ífuJJIL Műszaki Kereskedés, a Drávatej Kft, a \gSSy u kft. Drávamenti Takarékszövetkezet, a DRV RLaprtvu: 1986 - Hungary Rt, a Sefag Rt r\ barcsi érdé- \l , , szete, a Domark Kft, a Gadanecz 11,11 1 / (■’ Kft, valamint a Bau-Lizénia Kft (/
