Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-13 / 214. szám

2001. Szeptember 13., Csütörtök 13. OLDAL II. János Pál pásztori utakra pápa újabb készül II. János Pál pápa bejelentette, hogy a júniusi ukrajnai látogatását követően szeptember 22-étől újabb egyhetes, külföldi útra ké­szül. Ez alkalommal még távo­labbra, Európa és Ázsia határvidé­kére. Remélem, pásztori utam elő­segíti az evangelizációt és az öku­menikus párbeszédet - mondta a katolikus egyházfő, aki azt is hírül adta, hogy szeptember végén a Va­tikánba várják a világ püspökeit a 10. rendes zsinatra. A téma a papi hivatás szerepe lesz, mégpedig a 11. Vatikáni Zsinat szellemében. II. János Pál pápa vasárnapi beszédé­ben nem kommentálta Carlo- Maria Martini bíboros szavait. Mi­lánó érseke ugyanis hamarosan 75. életévébe lép, ami az egyházi tisztségéből való nyugdíjaztatását jelentheti és a pápától Jeru­zsálem váro­sába szeretne áthelyezést kérni. Hang­súlyozta: a kö­zel-keleti har­cok nem ve­zetnek seho­vá. A kataszt- _______ rófahangulat­nak nem engedve, a szívekben hú­zódó béke reményében kell bízni. Martini azt is elmondta: úgy érzi, papi hivatása során keveset tett a keresztény szellemiségű laikusok ösztönzéséért annak érdekében, hogy határozottabb szerepet vál­laljanak a politikai és társadalmi folyamatokban. ______________■ Is ten a felekezetek fölött áll- Sokat beszélünk az ökumenéről. Csak beszélünk?- Ez egy fontos szolgálat, de sokszor nem becsüljük meg - mondta Ittzés János evangélikus püspök. - Beszélünk az öku- menéről, annak jegyében szerve­zünk alkalmakat, de valóban talál­koznunk kell. Akik felismerték a közeledés jelentőségét, azok Jézus főpapi imádságára utaltak: imád­kozom Atyám, hogy ők egy legye­nek. Az imádság mellett lényeges a misszió, hiszen kö­zösen vagyunk elhív­va az evangélium szolgálatára. Nagy botránya a világnak, az egyháznak, hogy akik közös küldetés­ben járnak, nem tud­nak testvérek lenni. S ami még fontos - bár nem tetszik a kifeje­zés -, a szociális elkö­telezettség. A sokval- lású Magyarországon közös felelősségünk minden ellen küzdeni, ami a társa­dalomban bajt okoz: ilyen például a drog. Már rég túl vagyunk azon, hogy más vallású vagyok, mint te, ezért nem segítek neked, vagy nem fogadom el a segítségedet. Ritkán beszélünk arról is, hogy mi a közös a hitünkben, és ritkán beszélünk a közös reménységről: egy asztalhoz vagyunk meghíva Isten eljövendő országába.- Mi a legtöbb, amit vállalna Ön és egyháza az egységért?- Csak illúzió, hogy Jézus urunk főpapi imádsága egyfajta egy akol egységét jelenti. Az, hogy van egy pásztor és van egy nyáj, nem biztos, hogy egy aklot jelent. Nem remélhetjük, hogy egy szer­vezeti egységbe tömörülnek a vi­lág keresztyénjei, bár a nyugat-eu­rópai evangélikus egyházban van­nak olyan hangok, hogy a szerve­zeti egységesülés felé kell haladni. Ittzés János 1944. június 19-én született Csornán. Általános és középiskoláit Győrben végezte, 1962-1967 között a budapesti evangélikus teológiai akadémia hallgatója volt. Lelkésszé 1970- ben avatták, addig segédmun­kásként dolgozott, katonaidejét töltötte. Gyülekezeti lelkész volt Takácsiban és Kőszegen, 2000 szeptemberétől a nyugat-dunán­túli evangélikus egyházi kerület püspöke. Nős, két fia van. Nem látom reá­lisnak. De ahol Jézus köré gyűl­nek különböző felekezetű papok és közösségek, ott sokkal több megvalósul az egységből, mint azt ötven éve gondolták. Kis szívfájdalommal, szelíd szomorúsággal mondom, hogy az ökumenikus esküvő kér­dése nem oldódott meg. Sok jó ökumenikus házasság van, mert nem a felekezethez, Jézushoz kö­tődnek a hívek. Nem titkolom: mindkét fiamnak római katolikus felesége van. Egyik esetben nem sikerült megoldani az ökumeni­kus házasságkötést, a másiknál ott volt a katolikus pap az evangé­likus templomban. És ezt már én is megtettem fordítva! Tudom, hogy a menyeim családja más tra­díciókban éli meg a hitét. Vannak számomra nem vállalható pontjai ennek, például a most időszerű Mária-ünnep. Ám Isten a felekeze­tek fölött áll, s a minden embert legmélyebben érintő kérdés, a há­zasság, a felekezetek fölött álló Is­ten áldása. VARGA ANDREA Egyházi hírek TANÉVNYITÓ A PAPNEVELŐ INTÉZETBEN. Hétfőn este tartotta vkezdő szentmiséjét a Veszprémi Papnevelő Intézet. A kaposvári egyházmegyéből húsznál több fiatal kezdi tanulmányait, köztük tégy első évfolyamos. Az ünnepélyes eseményen részt vett Balás Bé- a kaposvári megyés püspök is. (bf) BÚCSÚ A HAJSZOLÓTÓL. Ünnepélyes keretek között fejeződik be szombaton Budapesten a Katolikus Ifjúsági Vezetőképző, az úgyne­vezett Hajszoló kétéves távoktatása. Az elméleti és gyakorlati képzé­si program befejeztével a 130 résztvevő között 10, a kaposvári egy­házmegyéből jött fiatal is sikerrel végzett, s vehet át diplomát, (bf) MEGÚJUL A KATOLIKUS GIMNÁZIUM. Szeptember 21 én, pén teken avatják, illetve áldják meg ünnepélyes keretek között a ka­posvári katolikus gimnázium új épületrészét, illetve tornatermét. Az eseményre dr. Pálinkás József oktatási minisztert is várják. A több éve húzódó épületfelújítás, illetve tornaterem-beruházás a hí­vek, a magyar és amerikai püspöki kar, valamint a Német Katolikus Segélyszervezet adományainak köszönhetően fejeződött be. A kö­vetkező tanévtől már teljessé válik a gimnázium oktatási palettája. 8 osztályos általános iskola, hat- és négyosztályos gimnázium is működik majd, s az egész egyházmegye területéről fogad be fiata­lokat. (bfl ŐSZI BÉRMÁLÁSOK. Szeptember 23-án délelőtt Taszáron lesz bér- málási alkalom Balás Béla megyés püsnök részvételével. Az ősz so- rán több bérmálást a püspöki helynök , valamelyike végez majd. ■ Az emberi szem nem lát mindent Fiatalok viszik tovább a hitet 1994 óta fedett a Soli Deo Glória telepén az a fórum, ahol az elő­adásokat tartják. Korábban rette­netesen odatűzött a nap, nehezí­tette az odafigyelést. A telepen évente általában tizenkét na­gyobb rendezvényt tartanak. Egy- egy rendezvényen mintegy négy­százan vesznek részt; a telep lét­rehozása tette lehetővé azt tíz év­vel ezelőtt, hogy a 80-as évek óta megszervezett eseményen ne csak negyven-ötven meghívott vehessen részt. Korábban ugyan­is ahhoz igazították a létszámot, hogy beférjenek a helyi reformá­tus gyülekezet termébe. A ren­dezvények azóta nyitottak. Nya­ranta főképp a középiskolás és fő­iskolás ifjúság találkozóhelye. A szándék ezzel az, hogy mindenki Az ország minden részéből eljöttek vigye magával az ország távoli pontjaira is azt a szellemet és hi­tet, amire szüksége van a magyar református egyháznak. _ n Hagyomány, hely a jövőben .Földünk, hazánk, egyházunk címmel tartotta az idei tanácskozá­sát Balatonszárszón a Magyaror­szági Református Egyház.- Ez fejezi ki a legjobban azokat a megoldásra váró problémákat, amelyek körülvesznek bennünket - mondta Merétey Sándor zsinati tanácsos, a konferenciák szervező­je. - Azért ezt választottam téma­ként, mert szeretném, ha nem csak magunkkal foglalkoznánk, hanem a nagyvilág és hazánk gondjai felé fordulnánk; átölelve, átgondolva azokat a kérdéseket, amelyeknek a megválaszolását a legfontosabbnak tartjuk. A legélesebben most a globalizáció, az Európai Unió és a környezetvédelem ügye vetődik fel. Itthon pedig azt kell vizsgálni, hogy az öregedő társadalomban miképpen helyezkednek el az idő­sek. Szerintem nem az oktatás, ha­nem a nevelés a fontosabb, mert utóbbi nemzetformáló erő s raj­tunk múlik, hogy milyenné válik az elkövetkező nemzedék. Merétey Sándor beszélt arról is, hogy legalább 1942-ig nyúlik visz- sza a szárszói találkozók története. Akkor szervezték meg a Németh László-konferenciát, amely hatása óriásinak bizonyult. A Soli Deo Glória a fiatal reformátusok telepé­vé vált, ahol a legjobb előadók fej­tették ki a gondolataikat; lényegé­ben a népi írók számára biztosítot­tak szószéket.- Egyenes vonal vezet el innen a mához, a telep szellemi gazdája­ként ezt akarom folytatni - mondta Merétey Sándor. - Lelki erők, jelen­tős energiák szabadulnak fel ezen a helyen, ami építő jellegű. Egyéb­ként nem vita- fórumnak szánjuk a ta­nácskozáso­kat, hanem a továbbgondo­landó kérdések felvetésének. Szerencsére az 1990-es rend­szerváltást kö­vetően kilép­hettünk a szellemi gettóból. A következő évet illetően még nem eldöntött, hogy milyen témá­kat tűz Merétey Sándor a napi­rendre. Mint elámlta, ezzel meg­várja a választásokat.- Nehéz év lesz - állította. - Kér­déses, hogy mit akarnak azok, akik hatalomhoz jutnak; van-e he- lyiink a jövőben. ______ ____■ Kr isztusi etika szerint Nyilatkozatot fogadtak el az idei konferencia résztvevői. Úgy fogalmaztak: erre azért van szük­ség, hogy mindenki meghallja a hangjuk. Ennek szövege a következő: Örömmel és köszönettel ál­lapítjuk meg, hogy az Értelmiségi Konferencia programja, az előadók kiválasztása, a referendu­mok és azok megvitatása magas szinten és evan­3,5 millió református A Magyarországi Református Egyház a történelmi egyházak között számará­nyában a második legnagyobb a ka­tolikus után. A magyar református egy­ház létét az 1567-es Debreceni Zsi­nattól számolják. A világon 3,5 millió magyar református él, ebből kétmilliónyian Magyarországon. Az egyetlen presbiteriánus egyház, ahol püspök áll az egy­házkerület élén s mellette világi elnöktárs a főgondnok. Ta-' valy a személyi jövedelemadó lakosság által felajánlható egy százalékából 115 511 személy 408 millió forintot juttatott a Magyarországi Református Egyháznak, ezzel szintén a má­sodik helyen állnak. géliumi elkötelezettséggel tárgyalta az egyház szerepét országunk fejlődésében. Ugyanakkor szükségesnek, időszerűnek tartjuk Egyházun­kon belül olyan szervezetek kezdeményezését, melyek elősegíthetik a krisztusi etika hatéko­nyabb érvényesülését a közéletben. Az a látá­sunk, hogy korunk hazai és világméretű problé­mái egyre fenyegetőbben bontakoznak ki és nyomulnak előre, Isten teremtési rendje egyre veszedelmesebben bom­lik meg (erkölcsi romlás, a gazdasági és pénzügyi élet eltorzulásai, igazság­talanságai, környezetünk katasztrofá­lis pusztulása). Meg kell találnunk az ehhez a feladathoz szükséges, gyakor­latilag járható utat (szakmai körök bib­liai alapú vitái, témakonferenciák, pár­huzamosan folyó munkák összehan­golása). Meggyőződésünk, hogy egy­házunknak ez a társadalmi folyama­tokban való felelős részvétele minden­képpen erősödését, megbecsülését szolgálja és Krisztus követőinek mai küldetéséhez tartozik. ■ HEGEDŰS LÓRÁNT Nemcsak nyomorúság van, las­san kárhozat is. Már csak az Is­ten menthet meg bennünket - ezt állította Hegedűs Lóránt re- formátus püspök, amikor ösz- szefoglalta az idei bala- tonszárszói értelmiségi konferencia tartalmát, hozadékát.- Az első ____________ felad at: látni ........................... és láttatni. Emberi szemekkel azonban sok minden nem lát­szik. A ködökön túl akartunk te­kinteni a konferencián - mond­ta. - A második: legyünk hajlan­dóak naponta mosdani kívül s belül. A beszennyeződés lehető­sége nem menthet fel bennün­ket a cselekvés alól. Harmadik­ként: alázatra van szükség.- Sokszor egyedül vagyunk az egyházon belül, s mi fogal­mazunk meg dolgokat először - tette hozzá a püspök. - Össze kell fognunk; ne engedjük, hogy falakat húzzanak közénk. Meg kell menteni a világnak Magyar- országot. Erkölcsi fertő van min­den válság mögött, nem szabad mindennek tapsolni. Ilyen pél­dául a kapitalista, globalista ha­talom. Nem lehetünk egyoldalú­an optimisták; a kis országokat csak addig emelik maguk mellé a nagyok, ameddig az az érde­kük. Kérdéses, hogy ugyanak­kor önmaguk tudnak-e maradni. Szellemi világforradalomra van szükség, ahol az ige vezeti az embereket.- Magyarországon 8 milliárd forintnyi támogatást kapott a ka­tolikus egyház, a református azonban egy fillért sem - állítot­ta Hegedűs Lóránt. - Tett ugyan nekem javaslatot egy bankszak­ember; át lehetne például alakí­tani az egyházközségeket köz­hasznú társaságok alapításával, s az iskoláinkban oktató pro­fesszorokat munkahelyteremtő támogatásból fizethetnénk. De Isten őrizz ettől! A püspök beszélt arról is, hogy a globalizmust csak a lokalizmussal együtt tudja el­képzelni. Példaként azt említet­te, hogy Dél-Korea fővárosában, a tízmillió lakosú Szöulban jár­va mindössze egyetlen amerikai feliratot látott. Ok megtartották önmagukat, a saját gazdáik ma­radtak. - Mi megadtuk a globa­lizációnak ami az övé, most már vegyünk vissza és éljünk túrkevei módra - mondta. - Az ország hetvenöt százalékát már eladták, ne kerüljön már sorra más érték, féltem például a ter­málvizeket. Úgy gondolom: amit Isten nekünk adott, annak a sáfárai vagyunk. CZENE ATTILA Szentkirályi szőlőszemek PORROGSZENTKIRÁLY- Nem az én ötletem volt az elne­vezésünk, egy másik gyülekezet ifjúsági csoportját is így hívják, de nagyon kifejezőnek érzem: Jézus a szőlővessző, a gyerekek meg a szőlőszemek - mondta Siktemé Csizmadia Ágnes, a porrogszent- királyi Szőlőszem Klub vezetője. A pedagógus fiatalasszony 1992-ben költözött le evangélikus lelkész férjével Budapestről, ám a nagyvá­rosi környezetet azóta sem hiá­nyolja. Három saját csemetéje mellett szombatonként öt-hat kis­gyereknek tart játékos hittanfoglal­kozást. A jó idő beköszöntővel megfogyatkozik a létszám, de ok­tóbertől egyre többen jönnek, fő­ként a karácsonyi készülődés és a szeretetvendégség csalogatja őket.- Advent harmadik vasárnapján karácsonyfát állítunk, éneklünk, verset mondunk, terített asztalon tea és sütemény várja a vendégeket. Tavaly gipszformát öntöttünk, de rajzolunk, kézimunkázunk, bábo- zunk, barkácsolunk is. Minden fog­lalkozásunk hasonlóképpen zajlik: a gyerekek elmesélik mi történt ve­lük az óvodában, iskolában, közö­sen imádkozunk, bibliai története­ket mesélek és elénekeljük min­denki kedvenc dalát - mondta Siktemé, miközben a gyerekek - evangélikusok és refomnátusok - már talpra is szökkentek, hogy be­mutassák tudományukat: az őket szerető Istenről énekeltek. Tímár Hajnalka szerint ez a legjobb része a foglalkozásnak, de az alsó tagoza­tos szőlőszem a bibliai történeteket is szívesen hallgatja. A lelkészné úgy gondolja, ha többet nem is, de azt biztosan megérzik és megértik már az ovisok is a történetekből, hogy szereti őket az Isten. v. a. A kicsik játékos hittanfoglalkozásokon ismerik meg az Ur igéjét fotó: varga györgy ________EGYHÁZA K ÉLETE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom