Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-13 / 214. szám
6. OLDAL 2001. Szeptember 13., Csütörtök A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Török Sándor. Az alpolgármester: Bank Flórián. A képviselő-testület tagjai: Hatler Jánosné, Kontra Zoltán, Kovács Ferenc, Sólyom Ottó és Frigur Domokos. A körjegyző: Gerstemé Kiss Ildikó. A körzeü orvos: dr. Debreczeni Tibor. A falugondnok: Lukács Antal. A falugazdász: Mészáros Ferenc. m Hajmás A Surján patak völgyében épült a falu Természeti adottságai folytán lakosai sokáig erdőműveléssel. állattenyésztéssel foglalkoztak. Hajmás nevét 1346-ban említi először okirat a családi osztozkodás során a Győr nemzetség birtokából szerdahelyi,Dersfy Péter kezébe került A XV. századi oklevelek Haghmaas alakban Írták a község nevét A lakosság lélekszáma a XVIII. század végéig fokozatosan nőtt feltehető, hogy Mária Terézia és II. József telepített ide németeket A Fő utcán a svábok kétholdas házhelyeket alakítottak ki, többsége máig sincs beépítve. Ezt a részt hajdan Németfalunak. a Kossuth utca környékét Magyarfalunak hívták. A lakosság száma a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben erősen csökkent a fiatalok a városba köt tűztek. A rendszerváltáskor tizenketten kérték vissza a földjüket hogy gazdálkodjanak. A hajmásiak vallásosak. A katolikus templom falán márványtábla őrzi a hősi halottak emlékét. Régen két búcsú is volt a községben, a sváboknál Erzsébet- napkor, Magyarfaluban augusztus 15-én. Ma az utóbbit tartják, mivel Nagyboldogasszony a templom védőszentje. Azt beszélik... ..., hogy a kultúrházban eddig állandó helyhiánnyal küzdöttek: ha vendégcsoportok érkeztek, nem volt olyan helyiség, ahol átöltözzenek. A nyugdíjasklub kialakításakor erre is gondoltak: a művelődési házból a klubba költöztetik a könyvtárt, így a felszabadult helyen öltözőt tudnak kialakítani. Emellett az eddig csak heti egy délután nyitva tartó könyvtárból naponta lehet majd könyvet kölcsönözni. ..., a hajmási romáknak is meglesz az esélyük, hogy a szociális támogatás folytán kulcsrakész házakhoz jussanak. A terv megvalósulására azonban még sokat kell várni, mert kevés a megfelelő házhely. Egy ilyen házat ugyanis csak olyan telken lehet fölépíteni, ahol van villany és megoldható a szennyvízelvezetés is. Kevés üyen telek van a faluban, de az önkor- mányzat keresi a megoldást. ■ HAJMÁS KORFÁJA Lakosok száma: 270 125 AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: KÓNYA ORSOLYA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Hajmásnak a gyógyvíz adhatna esélyt Minden pályázati lehetőséget megragadunk - mondta Tötök Sándor polgármester. Kevés pénzből gazdálkodik az önkormányzat, de amiben tud, segíti a lakosokat. Nyugdíjasklubot hoztak létre, mivel sok az idős ember, és élénk a társadalmi élet.- Hajmás teljesen átlagos zselici község. Szűkös pénzekből gazdálkodik, és ugyanazokkal a gondokkal küzdünk, mint a többi falu - mondta Török Sándor.- Mi a legnagyobb gond Hajmáson?- Elsősorban a földutakkal gyűlik meg a bajunk; ezek önkormányzati tulajdonban vannak, s nekünk kell őket karbantartani. Ilyen esős időben a nagy munkagépek felszántják az utat, az árkot is; ezeket folyamatosan gondozni kell. Ha egyszer elmaradna a munka, a dombokról lezúduló víz tönkretenné a falu útjait s a járdákat is. A másik: a lakosság fele cigány; ez önmagában nem lenne gond, de van köztük tíz család, amelyre bármikor rádőlhet a ház. Évtizedekig elmaradt a karbantartás, mert nem volt s ma sincs rá pénzük, s ez okozza a nehéz helyzetet.- Sok a faluban a munkanélküli?- Ez az egész falura jellemző. Régen az erdőgazdaságnál dolgoztak az emberek, ez a munkalehetőség mára megszűnt. S vállalkozó sincs, aki foglalkoztatná őket. Huszonegy lakos kap munkanélkülisegélyt vagy kiegészítő családi pótlékot. Akiknek van munkájuk, többnyire Kaposváron dolgoznak. A hetvenes években a központosítás sok ilyen kis falut tönkretett. Hajmás nem a főútvonal mellett van, ezért nem fejlesztették. Ma már Szentbalázsra járnak a gyerekeink, még az óvodások is. Most látjuk kárát az évtizedekkel korábbi döntéseknek. A járdák 80 százaléka járhatatlan, s nagyon kevés a pénz. Szeretnénk fejleszteni az infrastruktúrát, de kicsi a falu, szűkös a költségvetése.- Miből és hogyan akarnak fejleszteni?- Beléptünk a szennyvíz-csatornázási programba; ha megvalósulna, egészen Bőszénfáig megoldaná az elvezetés gondjait. A gázvezeték itt van a szomszéd faluban, két éven belül azt is szeretnénk idáig kiépíttetni. Hatvanhét nyugdíjas él Hajmáson, igyekszünk gondoskodni róluk. A falugondnok hozza nekik az ebédet, és ha kell, orvoshoz viszi őket. Van egy kisbuszunk, pályázati pénzből vettük, ezzel a falugondnok ellát minden feladatot. Tavalyelőtt szűnt meg az általános iskola, nemrég átalatótottuk az épületet, hogy a nyugdíjasklubnak is legyen helye. Innen-onnan lecsíptünk kisebb összegeket, így gyűjtöttük ösz- sze a pénzt. A közhasznúak végezték a kőműves- meg az asztalos- munkát.- Van remény, hogy helyben új munkahelyeket teremtsenek?- István-völgyben van egy ládaösszeszerelő vállalkozás. Reméljük, rövid időn belül Hajmás határában is létesítenek egy ilyen üzemet, s gyümölcsösládákat készíteTörök Sándor polgármester nének. Nem messze innen van két meleg vizes kút. Két vállalkozó terveket készített gyógyfürdő létesítésére. Ha ezek megvalósulnak, akkor munkahelyeket is teremtenek, és föllendülhet a turizmus is. ■ Három zsarnok hat lábon Három zsarnok él Ferka István portáján. Majdnem két méter magasak, szeretik a csillogó fülbevalókat és egyéb csecsebecséket, de őszintén utálják a kockás ruhát. A három zsarnok közül a kakast még szeretni lehet, a tojók azonban igen vadak.- Nagyon meglepődtek a falubeliek, amikor megtudták, hogy strucctenyész- tésbe kezdek - mesélte a gazda. - Az igazat megvallva: magam sem tudtam, hogy mibe vágok bele. Voltam Barcson egy struccfarmon; a tulajdonos elmondta, hogy ez milyen jó üzlet. Tetszettek az állatok is. Nem sokat gondolkodtam, s belevágtam. Nekünk, magyaroknak az a bajunk, hogy mindenből hamar akarunk hasznot húzni. Ez a strucc esetében nem megy. Naponta csak kétszer kell etetni, de válogatott gabonamagvakkal, vitaminokkal. Sok gyümölcsöt, sárgarépát kívánnak. S csak öt év múltán hoz hasznot először, addig szükség van más tevékenységre is. Ötévesen tojnak először a tyúkok. A tojást már eladhatja vagy kikelteti; egy alig egy hónapos struccfióka pedig negyvenezer forintba kerül.- Először a haszon tetszett meg a strucctenyész- tésben - vallotta be Ferka István -, de most, tizenöt hónap múltán már a madarakért is csinálom. A szívemhez nőttek, s nem is fogom levágni őket. Náluk jobb időjárás-előrejelzőt még nem láttam. Ha leülnek s az eget bámulják, biztosan esni fog. Mindegyikük külön egyéniség, de mind a három vad: csíp, ha valamivel bajuk akad. Ha meglátnak egy idegent és nem tetszik nekik, jaj a betolakodónak... ■ Több segítség a romáknak A falu lakosságának a fele cigány. Kisebbségi önkormányzat ugyan nincs, de Frigur Domokos, a képviselő-testület tagja foglalkozik az ügyeikkel.- Rájöttünk, hogy sokkal jobb, ha egy civil szervezet képviseli az érdekeinket - mondta a képviselő. - Pályázatokon sokkal több esélye van egy egyesületnek. Eleve több pályázatot írnak ki nekik, s köny- nyebben jutnak pénzhez. Ezért alapítottuk meg 1998-ban a Roma Érdekvédelmi Szövetséget. Októberban szeretnénk külön szervezetet létrehozni a dél-somogyi romáknak, s akkor sokkal jobban gondoskodhatunk a környékbeliekről. A hajmási önkormányzat példamutatóan együttműködik: nagyon jó vele a kapcsolatunk. Ebből ered, hogy több hajmási középiskolást közösen támogatunk. Többen járnak közülük a pécsi Gandhi gimnáziumba, egy lányt pedig fölvettek az egyetemre. Próbálunk segíteni az ittenieknek. Szőnyegszövő műhelyt tartunk fenn, és egy seprűkötő műhelyt is szeretnénk létesíteni. Már csak a helyiség hiányzik. Az anyagot meg tudjuk szerezni; munka van, csak legyen, aki elvégezze. Napi kapcsolatot tartunk a munkaügyi központtal. Októbertől Kaposváron többféle képzést is indítanak, és Hajmásról is nagy az érdeklődés. Tervezzük azt is, hogy létrehozunk egy roma hírlevelet. Havonta jelenne meg, és tájékoztatná a romákat az időszerű tanfolyamokról, pályázatokról. Délelőtt ebédszállítás Lukács Antal három családnak viszi el naponta az ebédet Birtokba vették a régi iskolát A régi iskola körül nagy volt a nyüzsgés. Új vizesblokkot alakítottak ki, kályhát raktak. Ottjártunkkor függönyöket raktak az ablakokra.- Mostanra majdnem kész a nyugdíjasklub új helyisége. S aki tud, segít - mondta Kontra j Zoltánná, a klub vezetője. - Az önkormányzat közhasznú mun- j kásái végezték el az asztalos- | munkát, a padlót is ők burkolták. Most már ha kell, fűteni'is tudjuk. A klubnak 23 állandó tagja van. Mindennap reggel nyolctól délután kettőig itt találkoznak az idősek. Járatunk újságokat, s olvasgathatnak. Néhá- nyan kártyáznak. Az asszonyok pedig sokat nótáztak, s innen az ötlet, hogy alapítsunk kórust. A négy férfi azonban nem szeret szerepelni, ezért csak asszonykórusunk van. Régi népdalokkal lépnek föl más nyugdíjasklubokban. Szerveztünk egy találkozót is: meghívtuk a szomszédos falvak klubtagjait. Kirándulni is együtt járunk, már sokfelé voltunk az országban. Az a jó, hogy hiába van ezek között az asszonyok között több 70-75 éves, derűsen viselik a korral járó nehézségeket. S nagyon lelkesek a kórusban, sőt van versmondónk is. Ha valaki megbetegszik, a klubtagok látogatják, s ha tudnak, segítenek neki. Tél végén rendeztünk farsangi műsort is, most pedig már karácsonyra készülünk. ■ Kenyér és pletyka a boltból Egy épületben van a község központjában a vegyesbolt meg a kocsma. Az áfész alig néhány négyzetméteres üzletében dolgozik Lukács Antalné. Mindennap reggel fél héttől este nyolcig, s közben tart egy háromórás szünetet.- Nem tehetem meg, hogy előbb zárjak be - mondta -, hiszen az emberek többsége Kaposváron dolgozik, és este hat előtt nem ér haza. Ez a falu egyetlen boltja. Az üzlet alapterülete, elég kicsi, de azért nem panaszkodom. Fogy minden, néha szólni is kell a központba, hogy ne egyszer szállítsanak ki árut. Mikor Kaposváron megnyílt a Tesco, azt megéreztük a forgalmon, de egy idő után visz- szaszállingóztak a vevők. Rájöttek, hogy mindent megkapnak nálam is. A gondom csak az, hogy nekem kell működtetni a gázcseretelepet meg a tápboltot is. Sokszor megesik, hogy az üzletben és a tápboltban is van vevő. Ilyenkor türelmesen megvárják, hogy sorra kerüljenek, nekem viszont nagyon kellemetlen, hogy várniuk kell. Ebben a kis boltban, mint hallottuk, hitel is van. - Tudom, hogy sokan nem jutnának hozzá a napi kenyérhez. Tejet alig vesznek, hiszen mindenkinél van otthon legalább egy tehén, hogy eltarthassa a családját. Jár a faluba néhány pékség autója, s kocsiról is adnak el kenyeret. Ez az én forgalmamat annyira nem zavarja; sok falubeli rájött, hogy többet ér, ha a megszokott árut az ismert eladótól veszi meg. Itt még össze szoktak jönni egy kis pletykára az asszonyok, s nem mondom nekik, hogy az utcán beszél- jék meg a gondokat. __________■ Lukács Antal két éve látja el a falu- gondnoki teendőket.- Kötetlen munkaidőben dolgozom; három családnak viszem ki az ebédet. A gyerekeket sem én szállítom az óvodába és az iskolába - mondta. - Vannak azonban olyan idős emberek, akiknek nehéz a gyaloglás; őket a nyugdíjasklubba viszem, később pedig haza. Ha kirándulni vagy szerepelni mennek, beülnek a kisbuszba, s már indulunk is. Segítek nekik a bevásárlásban: megveszem nekik a boltban, ami kell, s azt is megkapják, mikor kiviszem az ebédet. Az iskolásainkból összeállt egy kis focicsapat, velük is én megyek a környező falvakba vagy messzebb is, ha kell. Szeretem ezt a munkát, mert segíthetek vele a falubelieknek, és azért is, mert így sok vidékre eljuthatok. Nemrég Debrecenben voltunk a nyugdíjasokkal, s jártunk már Magyarher-telenden és Gunarason is. Jókedvű társaság. Otthoni teendőit is elvégzi emellett: megeteti a néhány baromfit és a disznót. - Csak kedden zsúfoltabb a napom - tette hozzá. - Akkor viszem az időseket az orvoshoz. Ha más napokon kell beteget szállítani, akkor Szentbalázsra megyünk. ■ Az oldal összeállítását a hajmási önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 0 6 5 Délelőtti etetés egy kis csipkelődéssel