Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-12 / 213. szám

6. OLDAL 2001. Szeptember 12., Szerda A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Kovács Gyula. Az alpolgármester: Huber Zoltán. A képviselő-testület tagjai: Kálmán Zoltánná, Pál Józsefné, Pintér Károly, Orsós József és Vö­rös Lajos. A jegyző: Kercsóné Pa­taki Szilvia. A plébános: Puska Ferenc. ■ Fonó Vásárfonó és Nagyfonó né­ven említi elő­ször 1542- ben hivatalos irat. Akkor káptalani bir­tok volt. A török uralom megszűnése után legföljebb 150-200 lakosa lehe­tett. Alig nyolcvan év múltán már 249 lelket számlált a község, és 1730 óta tanítót is alkalmazott. 1771-ből való az első pecsétje, ezt 1856-ig használ­ták. Akkoriban a falu határának jelen­tős részét a Kegyes Tanítórend birto­kolta. egészen az 1945- földosztá­sig. Fonónak 1932-ben 608 lakosa volt. köztük kilenc kisiparos. Gőzma­lom és gépjavító üzem is volt a falu­ban. A II. világháború végén Tolbuchin marsall főhadiszállása. 1944 decem­berében és 1945 elején innen irányí­totta a szovjet alakulatok dél-dunántú­li hadműveleteit. Fonó 1950-1990 kö­zött először Gölle. majd Baté társköz­sége lett. Iskolájában 1995 óta szüne­tel az oktatás, a tankötelesek Göllébe járnak. A falu lélekszáma 1970-től erősen csökkent: tíz év múlva 428-an lakták. 1990-ben pedig 372-en. A FALU KORFÁJA Kétévesnél kisebbek: 15 3-5 éves: 8 6-14 éves: 44 15—17 éves: 55 18-55 éves: 209 56-60 éves: 61 évesnél idősebb: 18 86 Dalra fakadtak a nyugdíjasok Emlékezetes volt a fonói nyugdí­jasok klubjának megalakítása. Ez tavaly történt, s éppen május elsején. A májusfa-állítási virtus­kodásból az idén is kivették ré­szüket az idősebb „legények”. Emellett a klub életvidám tagjai kitűnnek az énekkarukkal is; rendszeresen föllépnek a kistér­ség ünnepi rendezvényein. Hetente rendszeresen talál­koznak a próbákon kívül is a magányos idősek a polgármes­teri hivatal egyik helyiségében. Vezetőjük, dr. Matavovszky Lászlóné kirándulásokkal is igyekszik színesíteni a klubéle­tet. Legutóbb negyvennégyen utaztak Kőszegre, Jákra és Szombathelyre. A buszos túrá­nak akkora sikere volt, hogy utá­na három napig szinte nem lát­tak időseket a fonói utcákon, hi­szen odahaza pihenték ki a fára­dalmaikat. Most azonban újabb szervezkedés foglalja le idejü­ket, hiszen készülnek a mikrotérség következő nyugdí- jas-találkozójára. _____^_____■ Az oldal cikkeit írta: Takács Zoltán Fotó: Kovács Tibor Fonó virágos portái és a járható utak Virágosak és gondozottak a terek Fonóban. S a porták sem maradnak el a rendezettségben, mivel az ősi fonói családok mellett az osztrák, olasz, német „bevándorlók” is csinosítják a falut. Kovács Gyula polgármester szeretné, ha mihamarabb megteremtenék az infrastruktúra alapjait is. A település irányítását Kovács Gyula a kilencvenes évek elején vette kezébe, s azóta rengeteg vál­FONÓ PÉNZE Szociális kiadásra Községgaz­Mukotere Közfeladatokra Költségvetés 21,5 mFt tözást hozott a falu életébe. Leg­fontosabb célként a középületek s az utak felújítását, a gázberuházás és a szennyvízprogram véghez­vitelét tűzte ki, s a legtöbb terv már valóra vált.- Az első négy évben értük el talán a leglátványosabb eredmé­nyeket. Sikeres pályázataink folytán szilárd burkolattal láttuk el a község összes utcáját és jár­dáját. Felújítottuk a több célra használt polgármesteri hivatal épületét, s a belső átalakítások­kal és bővítésekkel létrehoztuk a művelődési központot is. Zu­hanyzós öltözőt építettünk a Batéval közös futballcsapatnak, kialakítottunk egy játszó­Kovács Gyula polgármester teret, felújítottuk a ravatalozó épü­letét, és elkészítettük a temető ke­rítését. A legnagyobb eredmény azonban kétségtelenül a kistérsé­gi összefogással tavalyelőtt befejezett gázberuházás volt.- Ezt azonban már másik köz­séggel összefogva valósították meg. Miért döntöttek úgy, hogy Batéval lépnek közös körjegyző­ségbe?- A kilencvenes évek előtt bár­milyen szövetkezést alakítottak is ki a település vezetői, Fonó min­dig a perifériára szorult. Most már látszik, hogy a Batéval közös kör­jegyzőség jó döntés volt, hiszen az utóbbi évek beruházásai mind ennek az összefogásnak az ered­ményeként valósultak meg. A mikrotérség szerepe még hangsú­lyosabb, hiszen a gázberuházás hat másik településsel közösen jött létre. Mindez nagy terhet rótt a lakosságra, de meglepetésre az idősebbek is vállalták az anyagi terheket, s így nem kell tartanunk a közeljövő szennyvízprogramjá­nak a végrehajtásától sem.- Bizonyosan erre fordítják a fejlesztésre szánt pénz nagyobb hányadát. Mire jut még?- Még az idén szeretnénk kor­szerűbbre cserélni a köztéri vilá­gítótesteket és tovább csinosítani a közterületeket. Szerencsére a közhasznú dolgozóink kiváló munkát végeznek, így a település képe,nem sok kívánnivalót hagy maga után. A régebben megüre­sedett portákat olaszok, osztrá­kok és németek vásárolták meg. Szépen felújították a házakat, s ezzel egyúttal az „őslakosságot” is az udvarok és házak rendbeté­telére ösztönözték. Annak is örü­lünk, hogy bár az iskolát meg kel­lett szüntetnünk, az utóbbi évek­ben több a gyermek, és a fiatalok nagyobb része nem költözik el. Mindezzel együtt szívesen lát­nánk a faluban egy munkahelyte­remtő beruházást, hiszen az itt élők szívesebben dolgoznának a város helyett a lakhelyükön. ■ Jelmezt is varrt a színjátszóknak Napjainak nagy részét Cséplő Ró­zsa, azaz Dodó néni több mint fél évszázada a varrógép mellett tölti. Furcsa beceneve onnan van, hogy a gyerekek a Rózsát csak Dódé­nak ejtették, s ebből lett a Dodó. Azóta is csak így ismerik a 79 éves hölgyet, aki naponta 6-8 órát dol­gozik kis műhelyében.- Kulákok voltunk, s nem ta­nulhattam tovább. Kézenfekvő­nek látszott, hogy varrják; ezt szerettem is. Kialakítottam egy kis házi varrodát. Már 16 évesen le­tettem a mestervizsgát, hogy dol­gozhassam. Nem mentem nagy varrodába, de soha nem volt be­osztottam sem. Az évtizedek so­rán 33 tanulólányt tanítottam meg a szakma alapjaira. Cséplő Rózsa szívesen emlék­szik vissza azokra az időkre, mi­kor pesti szalonokban mutatták be a ruháit, s egyre-másra kapta az igazi kihívást jelentő külföldi megrendeléseket. Néhány évtize­de még ő készítette a fonói szín­kör jelmezeit is.- Varrtam esküvőre hófehér férfiöltönyt és nemrég német Cséplő Rózsa ragaszkodik a régi varrógépéhez megrendelésre babaruhákat is. jobban a kezemre áll. A munka Manapság azonban nem dolgo- mellett több időt szentelek egy kis zom már éjszakába nyúlóan. In- beszélgetésre, így nem ritka, hogy kább lassan varrók, de pontosan, a Dodó-féle varrodában jönnek Bár van modernebb is, de a régi össze a világ dolgait megvitatni az varrógépemet használom, mert asszonyok. ____■ Ke vesebb a perselypénz ; Valaha a nagy múltú Katolikus i Gazdakörnek is tagja volt Fónai György, s ma ő a templomatya. A falu lakossága katolikus, s a göllei plébános végzi az egyházi szolgá­latot. Fonó klasszicista stílusú templomát 1814-ben vették birto­kukba a hívek. Azóta több plébá­nos is misézett itt, s jó néhánynak a templomatya volt a legfőbb se­gítője. Jelenleg Puska Ferenc plé­bános jár át istentiszteletet tarta­ni; jó a kapcsolata az egyház ti­zenegy fonói képviselőjével. Ve­zetőjüknek a feladata a templom rendben tartása, ebben már egy takarítónő is segít. Régebben a harangot is a templomatya Rondí­totta meg, ám mára elektromos úton előidézett harangzúgás jelzi a delet. Fónai György nem igazán örül annak, hogy egyre kevesebb a perselypénz; ez is jelzi, hogy folyamatosan csökken a hí­vek száma. Az idén már csak két minisztrán- suk van, s való­színű, hogy egyhamar nem is lesz több. ■ Tollal, puskával a hegyen Furcsállották a hegyszomszédok, mikor kerek egy hétig nem látták szőlőjében a 81 esztendős Cséplő Józsefet. A bortermelő tudomá­nyáról és népies irodalmi mun­kásságáról közismert vadász egészsége rakoncátlankodott, a hosszas kivizsgálás gátolta abban, hogy folytassa szüreti előkészüle­teit. Senkit sem lepett meg azon­ban, hogy mihelyst hazatért, lo­vas kocsira pattant, s első útja a birtokra vezetett. Cséplő Józsefet mindenki úgy ismeri, mint a sző­lőművelés, a borászat és a vadá­szat szerelmesét.- Szüleimtől örököltem a föld és az erdő szeretetét. Felújítottam s kiegészítettem az ősi családi sző­lőt, és ha tehetem, a birtokon fogla­latoskodom. A vadgazdálkodás és a vadászat igazi szépségét Festetics Vilmos gróf gázlói uradalmában is­mertem meg, amikor még renge­teg apró- és nagyvad élt az erdők­ben. Voltam vadőr és sportvadász; vadászhattam Amerikában, Izlan- don, Kanadában és Oroszország­ban is. Barátságba kerültem Fekete István íróval, aki írásaim láttán na­gyobb lélegzetű művekre biztatott. Ennek eredményeként már het­ven rövidebb írása és hét kötet je­lent meg a somogyi vadászok rangidősétől. Ha egészsége és ide­je engedi, akkor a hegyi munka közben pihentetésül ma is papírra veti gondolatait.- írásaimban mindig teret kap a lankás somogyi táj, az erdő koszo- rúzta szőlőhegy, és a roskadozó kis pincékből kihalt öregek is, akiknek emlékét csak az idő marta kőkeresztek és az irodalom élteti tovább. Büszkeséggel tölt el, hogy vannak fiatal barátaim; szívesen töltik velem a szabadidejüket, s bí­zom benne, hogy egyszer majd nyomdokom­ba lépnek. Névjegy: Cséplő József 1920. május 19-én született Fonóban. Sző­lészettel, vadá­szattal foglal­kozott, majd az orosz hadi­fogsága után politikai vá­dakkal itthon is börtönbe zárták. Szabadulása után bontakozott ki irodalmi munkássága; ennek gyü­mölcse 70-nél több novella és hét kötet. ■ Az oldal elkészítését a fonói önkormányzat támogatta Konditerem a régi iskolában A gyermekek csökkenő száma mi­att már a kilencvenes évek elején veszélybe került a fonói iskola lé­te, s a képviselő-testület 1995-ben határozta el a bezárását. Kovács Gyula polgármester úgy emlék­szik: akkor már csak hét nebuló koptatta az alsó tagozat padjait. A gyermekek azóta Göllébe járnak iskolába, szabadidejük nagy ré­szét azonban a lakóhelyükön töl­tik. Ezért is egyre nagyobb az igény egy klubhelyiségre. Először a polgármesteri hivatal épületé­ben különítettek el nekik egy szo­bát, ám ezt idővel „kinőtték”. Szó­ba került egy konditerem megnyi­tása is. Ezt végül is az egykori is­kolaépület tornaszobájából alakí­tották ki. A fiatalok nemcsak a ré­gi tornaszereket vették birtokuk­ba: kaptak egy erőfejlesztő gépet is. A konditerem eszközeit szeret­né gyarapítani az önkormányzat, hogy hétvégeken is hasznosan töltsék az időt a fiatalok. ■ Olvasásra csábíthat a videó 1 A közösségi élet legfontosabb szín- j tere a polgármesteri hivatalban ta­lálható kultúrterem és a könyvtár. A nagyterem díszes színpadán I gyakran megfordul az idősek ének- i kara; itt ünnepük a közös névna­pokat, és itt tartják a báli mulatsá­gokat is. Pál Józsefné képviselőnek je­lentős szerepe van a falu kulturá- ' lis életének szervezésében: már több mint hét éve irányítja a könyvtárt. Úgy látja, hogy manap­ság csökken a művelődés iránti kedv, hiszen a fárasztó munka­napok után a fiatalok és az idősek is inkább a tévét választják vagy a videót. Ennek ellenére sorra be­szerzi a könyvtárnak a kötelező olvasmányokat, az ifjúsági regé­nyeket, hiszen a harminc olvasó­ból álló „törzsgárda” rendszere­sen jön könyvekért. A kölcsönzé­si idő ugyan csak szerda estére korlátozódik, de Pál Józsefné sür­Pál Józsefné, a képviselő könyvtáros gősebb esetekben bármikor fo­gadja a betűfaló ifjakat. Képviselő- társaival együtt most azt tervezi: számítógéppel és videóval is bőví­tik a koncár eszköztárát, hogy ezzel is a betűk birodalmába csá- bítsák az ifjakat. ________■ Se rtéstelep a határban Füle Dénes pár éve még a növekedésével a mostani négy al- kisgyaláni sertéstelepet bérelte, kalmazottnál is több környékbe- de mihelyst lehetősége volt rá, linek tud majd munkát adni. Er- megvásárolta a fonói termelőszö- re jó esély kínálkozik, hiszen régi vetkezet óljait és sertésállomá- kapcsolatnak köszönhetően jól nyát. Tavaly augusztus óta a falu tudja értékesíteni a sertést. Emel- lakosa, és számos újítást vezetett lett az önkormányzattal is jgyek­be. Épített egy gabonatárolót, és szik kialakítani a jó kapcsolatot, háromszáz férőhelyesre bővíti a A fonói rendezvényekre rendsze- hizlaldát. Most mintegy száz ko- résén fölajánl egy-egy disznót, és cát tartanak a telepen, s évente a szilveszteri mulatság is elkép- 1500 malacot hizlalnak föl. Füle zelhetetlen a sertéstelepről szár- Dénes elmondta: az állomány mazó sült malac nélkül. ______■ Há rom üzletben is bevásárolhat­nak a fonóiak. Az áfésztól bérli Horváth István a község köz­pontjában levő boltot és kocs- | mát. Két éve kötötte meg a szer­ződést a mosdósi kereskedő, s azóta két helybélinek ad mun­kát. A családi vállalkozásban az j árubeszerzés a családfő feladata, ! a könyvelés pedig a feleségére és egyre inkább a fiukra marad. A bérlő elárulta: eleinte úgy lát­szott, hogy beválik a számítása, ám az élet azt igazolta, hogy hi­ába kiváló a kapcsolat a kereske­dők között, a három bolthelyi­ség mégiscsak sok az alig négy­száz lelkes településen. Elsősor­ban alapvető élelmiszereket áru­sít minden bolt, ám a falu idő­sebb lakosai kihasználják a ked­vezményes utazási lehetőséget és inkább a városi üzletközpont akcióit veszik igénybe. Horváth István ebben a helyzetben azt is elképzelhetőnek tartja, hogy nem bérli tovább az üzlethelyi­séget. A falutól azonban semmi­képpen nem szakad el, hiszen a Batéval közösen indított futball­csapat edzőjeként jó a kapcsola­ta a fonói fiatalokkal. ■ A L M A N A C H - 0 6 5 Sok a bolt, kevés a vevő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom