Somogyi Hírlap, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-08 / 210. szám

2001. Szeptember 8., Szombat 9. OLDAL Hétvége Budapestre költözik a Mennyország Idén először rendezik Budapesten a Magyar Stú- Gergely Színház társulatának egy elő- diószínházi Műhelyek Országos Fesztiválját. A adását. Mint ahogy a művészeti veze- szeptember 13-án kezdődő találkozó egyben tőtől megtudtuk, a választás nem vé- verseny is, amelyen 12 produkcióval vesznek ietlenül esett Ámi Ibsen Mennyország részt a társulatok, amelyek között külföldi, ma- című darabjának előadására. Különle- gyarul játszó együttes is akad. Bérezés László, a ges és követendő alkotói folyamatnak fesztiválnak helyet adó Bárka Színház művé- tartja azt, ahogy a két fiatal rendező, szeti vezetője a múlt évad végén döntött úgy, Keszég László és Rétíúy Attila közösen hogy a tíznapos rendezvényre meghívja a Csíky hozta létre a produkciót. A művészeti vezető azt is kiemelte, hogy ebben a produkcióban a mai fiatalokról fiatal rendezők mondják el véleményüket. A kaposváriak a fesztivál záró­napján, szeptember 23-án es­te hétkor kezdik el játszani Ib­sen darabját. A hagyományok szerint ez kitüntetett időpont, hiszen ez lesz a találkozó utolsó előadása. konya Bedegkér története Liszt Ferenccel Bognár Jenő, Bedegkér szülötte - Sajnálatos, de keveset tudunk Bedegkér sorsát, hiszen sosem volt a település idei millenniumi fa- községünk történetéről. Az motivált túl népes a környéke, a térségben lunapi ünnepségére megírta, az a helytörténet megírására légin- nem volt barlang, erősség, vagy vár. önkormányzat pedig megjelen- kább, hogy a millenniumi falunapi Csak átmeneti szálláshelyként sze- tette a „Bedegkér rövid történe- ünnepség előtt a 300 éves évfordu- repelhetett. Ismertetem majd azt is, te” című kiadványt. Ezekben a lóról beszéltek az emberek, holott a hogy az egyes korokban miként hetekben az ezeresztendős falu település pontosan ezeréves. Erről alakult itt a lakosság életszínvona- történetének átfogó elkészíté- írásos dokumentumok és emlékek la, a népesedés. Áttekintem a köz- sén dolgozik. vannak. Ám én ezt az időpontot is ség kialakulását, ismertetve a leg­vitatom, hiszen már 760-ban ma- újabb kori történelmét napjainkig.- A község történetének írásával gyár nyelvű avarokkal rokon népek Szólok Liszt Ferenc családfájáról, egy éve, ám az emlékek gyűjtésé- jöttek a térségbe, akik megérték a hiszen a híres zeneszerző unoka­vei, a kutatómunkával már évtize- honfoglalást. Erről szinte nem is testvére - Veczkó Antal - itt volt plé­dek óta foglalkozom - mondta a fa- tudnak a községben. bános. Liszt Ferenc gyakran járt lutörténet írója. - Családom ősidők Bognár Jenő elmondta: írásos Bedegen. Unokatestvére halála óta a községben lakott, ezért szá- dokumentumot szeretett volna után is ellátogatott a faluba, mos olyan emléket őrzök tőlük - hagyni az utókor számára falujáról. Bohuniczky Béla plébános és Né- például 1852-ből egyik ősöm bírói - A község története tartalmaz met István kántortanító vendége könyvét -, amiből pontos adatokat majd helytörténetet az őskortól volt. Nagyapám személyesen is lát- merítek az íráshoz. napjainkig. Nyomon követem ta, amikor Liszt a plébánián hege­dült. Megemlí­tem azokat is, akik elszár­maztak a falu­ból és nemzet­közi tekintély­re tettek szert, így dr. Czigner Jenőt, aki Sze­geden az Or­vostudományi Egyetem pro­fesszora, Tavaszi Noémit, aki rajza­ival ért el nemzetközi sikereket. Szólok a jelenleg már nem élő, de a településért sokat dolgozó ismert emberekről és megszólaltatok ma élő idős lakókat is. Azt tervezem, hogy az év végére elkészül a köz- ség átfogó története, krutek József Ibsen, de nem Henrik A darab egyik különlegessége, hogy eddig nem for­dították le magyar nyelvre, így a kaposvári előadás egyben ősbemutató is. A szerző izlandi, s nem roko­na az ismert norvég drámaírónak, Henrik Ibsennek. A kaposvári színház ezzel az előadással még egy bravúrt is elkönyvelhet: Magyarországon soha nem mutatták még be izlandi szerző darabját. „Erős várunk a nyelv” (Kosztolányi) Mi van a férfival? Valóban, jogos a kérdés. Hogyan helyes: férfival vagy férfivel? Sokan úgy gondolják: a férfi szóban csupa magas magán­hangzó található, vagyis magas hangrendű szó, ezért magas tol­dalék járul hozzá. Ezért írják és mondják így: férfiről, férfinek. Hogy eldönthessük, kinek van igaza, szükség van egy nyúlfark­nyi nyelvtörténeti visszapillan­tásra. A férfi szóban látszólag ugyan­azok a magánhangzók találhatók, mint a néni szóban. Ez utóbbit pe­dig így ragozzuk: nénivel, néniről, néninek. Eszerint így kell ten­nünk a férfi szó esetében is? A lo­gika talán valóban ezt diktálná, de nem ilyen egyszerű azonban a do­log, hisz a magyar nyelv i hangjai bizonyos szempontból különböz­nek egymástól. Jó néhány - i han­got tartalmazó - szavunk után ugyanis mély hangú ragot és kép­zőt illesztünk. Gondoljunk csak a híd szóra. Ezt eszébe sem jutna senkinek, hogy esetleg úgy ragozza, hogy: Azon a szép őszi estén átsétálunk a híden. (Helyesen: ... a hídon.) Vagy ki mondaná így: A bíró a szabálytalanság láttán azonnal a sípjébe fújt? (Helyesen:... a sípjá­ba ...) Aztán itt a sír ige és főnév. Petőfi - ismert versében - ezt írja: „Hol sírjaink domborulnak, uno­káink leborulnak...” Jól írta? Nem úgy kellett volna írnia, hogy sír- jeink? Szép is lett volna! Az ige esetében pedig: Kinek sírjem vagy sírjam el bánatomat? Ugye nem nehéz eldönteni, hogy a mély hangú toldalék alkalmazása a helyes? Ugyanez a helyzet jó né­hány másik szavunkkal is: bíz (Bí­zom ben­ned!), csík (A terítő csíkos volt), bír (Nem bírom tovább!), hív (Julcsinak hívjuk.), nyír (Meg­nyírhatnánk a birkát.), ring (Csó­nak ringott a tavon. A ringett ki­csit furcsán hangzana...), rí (Bá­natában egész nap csak rína.), sík („Mi füstölög ott a síkon, távol­ban?”), szíj (Szíjat hasítok a há­tadból! - kiabál az apa égetni való­an rossz fiával, de lehet bármeny­nyire mérges, még véletlenül sem mondja azt, hogy szíjét hasí­tok...), víg (Vígan vagyunk!) Apropó, nyelvtörténeti vissza­tekintés: ezekben a szavakban szereplő i hang a régi magyar nyelvben mély volt, és ezt a tulaj­donságát az idézett szavakban a mai napig megőrizte. Ugyanez a mély i hang található a férfi szó második tagjában és annak szár­mazékaiban. Ez a fi szócska van ott a fiatal, fiuk, úrfi, fickó, fióka ... szavakban. A mély hangú tol­dalékolást támasztja alá az is, hogy a férfi szó többes számát senki sem mondja így: férfinek, valamint a szó - s képzős alakját sem így: férfies. Vagyis azt kívánom mindenki­nek, hogy soha ne csalódjon egyetlen férfiban sem; a hölgyek­nek pedig csak udvariasságot és szeretetet kapjanak az imádott férfitól! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Fekete Istvánról egy kötetben A göllei születésű író, Fekete István szellemisége, mélységes bölcsessé­ge bearanyozza rohanó világunkat az új évezred beköszöntővel is. Si­kerkönyvei és a belőlük forgatott filmadaptációk sokunknak nyújta­lak kapaszkodó élményanyagot, derűs harmóniát, jóságot sugároz­va a befogadó számára. A somogyi mesélő így alkotott véleményt írói szenvedélyéről: „A kísértés és a vágy el nem hagytak soha, életet, színt, csillogást, muzsikát adni a szavaknak, hogy a könyv kitárt lap­jain ott legyen az ősz, a tavasz, a bá­nat, az öröm, és szólaljon meg az írás magától, mint amikor a szél megzendül a nyárfák sudarában.” Az író életművét, természetsze­rető hagyományait az 1987-ben Aj- Yán alapított Fekete István Irodalmi Társaság szorgosan ápolja. A baráti kör közel kilencszáz bejegyzett tag­gal rendelkezik, s a megalakulás óta pályázatokat, táborozásokat szerveznek, konferenciákat ren­deznek, könyveket adnak ki. Ta­valy a millennium jegyében és az író kettős évfordulójára emlékezve Töredékek címmel száz levelet fűz­tek egy csokorba a szerző hagyaté­kából. A nyár folyamán egyedülálló kötet megjelentetésére vállalkozott az ajkai társaság. A népszerű literá- tor Naplóját tették közkinccsé az Ostromnaplóval, amelyet korábban a Tíz szál gyertya 8. fejezeteként ol­vashattuk először. A naplójegyzeteket kiegészítőén Keserves évek címmel Fekete Istvánná tárja fel visszaemlékezése­it az együtt töltött évtizedekről, az 1945 utáni elhallgatás időszakáról. Az író felesége a Ballagó idő folyta­tásának, az önéletrajzi regény má­sodik részének tekintette vallomá­sait. Fekete Istvánná (leánykori ne­vén Pillér Edith) egyébként szep­tember 7-én lett volna 92 eszten­dős. A szép kiállítású könyv szinte kiemeli és kiegészíti mindazt, amit eddig Fekete Istvánról, az alkotóról és az életútjától tudtunk. Szemé­lyében az író, az egyéniség, a ma­gánember harmonikusan ötvöző­dik, hétköznapi feljegyzéseiben ugyanazt a humánus gondolkodás- módot árasztja magából, mint a szépirodalmi írásaiban. A Napló egy része az ostrom alatt, a háború borzalmas kataklizmájában szüle­tet. A háborút követő zűrzavarban fél szemére megvakították az írót, sőt még állásából is felfüggesztet­ték. Alkalmi segédmunkákat vál­lalt, majd uszálykísérőként dolgo­zott a Dunán hajózva. Naplója arról tanúskodik, hogy a rendkívül ne­héz időszakban sem roppant ösz- sze, a hit és remény vezérelte útját. Lelküeg teljesen nyitottan vezette Uszálynaplóját, amelyet nem köz­lésre szánt, csak a gondolatait je­gyezte le egy mázsafüzet hátsó ol­dalára. Helyet kapott a kötetben az író Hajnalodik című drámája, ame­lyet könyv formájában első ízben vehet kézbe áz olvasóközönség. A dráma szövege eddig csak a Szín­házi Magazinban jelent meg hat­van évvel ezelőtt két részletben. Rangos előadásban a fővárosi Ma­gyar Színházban adták elő a hajna­lodik színpadi változatát Páger An­tallal a főszerepben. A mű cselek­ménye a román-magyar ellentétet tárja fel két család szemszögéből, elszakadva a politika csatározások színterétől. Mondanivalója teljes mértékben összefügg az országtól elcsatolt erdélyi területek vissza­szerzésének kényes kérdésével. A színmű csupán egyszeri kirándulá­sa marad az auktornak a dráma vi­lágába. Az első alkalommal kiadott Fe­kete-írások szorosan és hitelesen kapcsolódnak az életműhöz. Feke­te István mindmáig egyéni stílusa így válik teljessé az olvasóban, aldknek örökül hagyta megszívle­lendő hitvallását: „Szolgálni a jót, lobogásra és világosságra gyújtani azokat, akik keresik és várják a Szé­pet, hogy világosságra, örömre és szeretetre gyúljanak önmaguk, és gyújtsanak másokat is.” 1 BANDA ZOLTÁN A házhozszállítás kényelmes és egyszerű módszer - vezesse be Ön is Leszerelni, elvinni, kicserélni, otthonról, elegendő felhívnia visszacipelni, beszerelni... a Gázfutár 06 40 630 430-as, Azok kedvéért, akik ennél az ország minden pontjáról sokkal kényelmesebben sze- helyi tarifával hívható tele- retnék megoldani a gázpalack fonszámát, és embereink cseréjét, a Prímagáz új szol- 24 órán belül megjelennek góltatást vezet be! Ezután Önnél, hogy az üres gázpa- Önnek ki sem kell mozdulnia lackot telire cseréljék. Konferencia a gyermekjogokért Balatonföldvár A jogalkotásban nem vagyunk le­maradva Európától, de a pénz ke­vés s a szakemberképzés megol­datlan - ezt mondta tegnap dr. Or­bán István, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség elnöke a gyermekek helyzetéről és jogai­ról szóló balatonföldvári tanács­kozáson. Százketten vesznek részt a háromnapos nemzetközi szimpóziumon, a belföldről érke­zett szakemberek mellett dánok, svédek, németek, szlovákok vala­mint romániai erdélyiek.- Tapasztalatcserére jöttünk össze annak érdekében, hogy tud­junk valamit Európáról, s mire az unió tagjaivá válunk, kialakulhas­son a jogharmonizáció - mondta dr. Orbán István. - Törvények, a kontinens szociális kartája, nem­zetközi szerződések szabályoz­nak; mindegyik államban más a rendszer. Pedig fontos lenne, hogy a gyermeknek mindenütt egyező joga legyen többek között az egészséghez és a tanuláshoz. A magyar parlament október­ben tartja az új gyermekvédelmi törvény végszavazását. Jelentős változások várhatóak.- Három és fél évvel gzelőtt ja­vasoltuk, hogy ombudsman fi­gyeljen a gyermekek jogaira s ezt a tervezet tartalmazza - tudtuk meg dr. Orbán Istvántól. El kell ér­ni, hogy az állami gondozott gye­rekek 60-70 százaléka nevelőszü­lőknél lelhessen otthonra, s szűn­jenek meg a kaszámyajellegű ne- velőintézmények. Az állam gon­doskodása 25 éves korig terjed­jen, ha tovább tanul a fiatal. Szemkeő Judit, a Szociális és Családügyi Minisztérium államtit­kára felhívta a figyelmet a civil szervezetek fontosságára, a tudat- formálásra. Nem lehet csak jog­szabályokkal a gyermek nevelését elősegíteni. czene attila Fekete Kata, Kocsis Pál és Végh Zsolt a darab egyik jelenetében 06 40 630 430 HKEZEEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom