Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-07 / 183. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 1 3 2001. Augusztus 7., Kedd A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Simonics Gyula. Az alpolgármester: Kovács Gé­lért. A képviselő-testület tagjai: Bó­ka Gábomé, Hírt Gyula, Bállá Endre és Takács Árpád. A körjegyző: Orbánná Zilizt Márta. A háziorvos: dr. Barbély István. A közös fenntartású óvoda ve­zetője Gyenisné Simonics Erzsé­bet, az iskola igazgatója Barabás János. Szorosad Az 1332/37-es pá­pai tizedjegyzék említi először Zorosad nevét, ké­sőbb a dömösi pré- postság birtoka. A török hódoltság idején a koppányi aga területe. A községet 1804-ben már je­lentős településként tartották számon. 1850-ben 395 német ajkú lakosa volt. A faluban 1750-ben hozták létre a kato­likus népiskolát, a templomot 1835-ben építették, de a mostani homlokzatát csak 1900 körül alakították ki. A falu 1866-ban teljesen leégett. A Magyaror­szági Németek Szövetségének helyi csoportját 1940-ben alakították meg. Tíz évvel később közös tanácsot hoztak létre Kárával, együttműködésük húsz évig tartott. A falu 1970-től 1990-ig a Törökkoppányi Közös Községi Tanács­hoz tartozott, s a rendszerváltás óta Is­mét önálló. 1990-töl 1995. augusztus 31-ig önálló jegyzösége volt. akkor a kára-törökkoppányi körjegyzőséghez csatlakozott. Az óvodások és iskolások Törökkoppányba járnak, mivel gyermek- intézménye nincs a falunak. 1973 éta itt a központja a Koppányvölgye mező­gazdasági szövetkezetnek, amely mára részvénytársaság lett és 65-70 dolgo­zónak ad munkát. A falu belterülete 33, a külterülete több mint 610 hektár. Szo­rosadnak 133 lakosa van. Azt beszélik a faluban... ..., hogy az utóbbi időben el­szaporodtak a környéken a ró­kák, és egyre több ólálkodik a baromfiólak környékén. Az íjász vadásztársaság már szerve­zett egy rókahajtást is, de állító­lag nem sok sikert értek el. ..., hogy egyre nagyobb gondot fordít az önkormányzat a közte­rületek ápolására. Három köz­hasznú végzi a munkát, és nagy segítség nekik az önjáró kistrak­tor. S az önkormányzat - kedvez­ményes áron számítva - levágatja a füvet az idősek udvarán is. ..., hogy kevés a közösségi rendezvény, így nincs kihasznál­va a kultúrház sem. Évente csak 2-3 alkalommal nyitják ki: a bú­csúi meg a szüreti bálkor, s év végén az idősek köszöntésekor. .... hogy a napokban betörtek a mezőgazdasági rt telepére, s négy traktorból elloptak 5-600 liter üzemanyagot. Ennek elle­nére azt állítják: Szorosadon megfelelő a közbiztonság. .... hogy végre lebontják a ka­tolikus templomot övező rossz kerítést, és a helyébe jövő ta­vasszal ültetnek élő sövényt, bár az is lehet, hogy csak drótkerí­tésre futja. ..., hogy nagy szükség volna egy mezőőrre, mert a környé­ken egyre több pincét törnek föl és gyakori a terménylopás is. A kérdés csak az: lesz-e erre fede­zete a forráshiánnyal küszködő önkormányzatnak. __________■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTAi KRUTEK JÓZSEF FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Lakástámogatást adnak a fiataloknak * Elmozdulást, fellendülést je­lentene Szorosadnak a falusi turizmus lehetőségeinek ki­aknázása. Erre Kárával és Törökkoppánnyal együtt lát­nak esélyt, hiszen a falukör­nyék igazi turistaparadicsom - állította Simonics Gyula polgármester. Ez a térség bő­velkedik gyönyörű erdőkben és nagyvadakban is. Pihenésre igazán eszményi terü­let a falu és környéke, s a turiz­mus hozta föllendülésben re­ménykedik Simonics Gyula. 1995 nyara óta irányítja a kis te­lepülés önkormányzatát. S hang­súlyozta: az utóbbi tíz évben többet fejlődött a község, mint azelőtt harminc év alatt.- Mire a legbüszkébbek?- Az önkormányzat alakulása óta összesen 36 millió forint ér­tékű beruházás, fejlesztés való­sult meg, s ez nagy dolog a kis település életében - mondta. - Hét utca közül hatnak már szi­lárd az útburkolata, de szeret­nénk a Rákóczi utca végén levő kétszáz méteres szakaszt is por- talanítani. Útépítésre mintegy 34 millió forintot költött a falu. Az évek során egymillió forint jutott a csapadékvíz elvezetésé­re, és csaknem másfél millióba került a szőlőhegyre vezető földúton feltörő forrás meg­szüntetése.- Miként igyekeztek formálni a falu arculatát?- A kultúrház, a sportpálya és a temető környékét, illetve a közterületeket díszfákkal ültet­tük be, így vált szebbé a telepü­lés. Vettünk egy önjáró fűkaszát is, mert mintegy öthektárnyi zöldterületről kell gondoskod­nunk. Mindezt csak pályá­zati támogatással tudtuk meg­valósítani. S ehhez egy évti­zed alatt 9,5-10 millió forint sa­Simonics Gyula polgármester ját erőt adott az önkormányzat. A faluban nincs gyermekin­tézmény. Az iskola felső tagoza­ta 1962-ben szűnt meg, az alsó tagozatot 1974-ben vitték Törökkoppányba. A mezőgazdasági részvény- társaság központja azon­ban 1973 óta Szorosadon van. Ennek ellenére hely­ben nincs már munkale­hetőség, így a lakosok egy része a tabi Flextronics- gyárba jár. Az év elején szerencsére megoldottak egy gondot is: az önkor­mányzat a tabi áfésszal összefogva korszerűsítet­te a boltot, ezt a fogyasz- "' tási szövetkezet üzemel­teti, s így nincs gond az ellátás­sal.- Melyek a legközelebbi célja­ik?- A fiatalok helyben tartása a legfontosabb. Ezért lakásépítés és -vásárlás esetén 150 ezer fo­rint vissza nem térítendő támo­gatást adunk nekik. Sürgető fel­adat a tűzoltószertár tetőzetének a javítása, az Arany János utcá­ban pedig a villamos vezeték cseréje. Szeretnénk felújíttatni a ravatalozót és megjavítani a jár­dákat, s megoldást kíván a sze­métszállítás is. Mindezt persze csak állami segítséggel tudjuk megvalósítani. ______________■ A népélet kincsei az iskolában Harminc éve foglalkozik néprajz­zal és helytörténettel Bősze Gábor tanár. Jól ismerik a Koppány völ­gyében és a megyében is; kitartó kutatómunkát végzett, s nyugdí­jasként is - már nyolcadik éve - folytatja a gyűjtést, hogy legyen mit feldolgozni az utókornak.- A somogyi néprajzzal 1953 óta foglalkozom. 1956-ban kerül­tem Szorosadra - mondta -, s az­óta a helytörténeti kutatás foglal­ja el a szabadidőmet. A község összegyűjtött tárgyi emlékeit a megüresedett iskola egyik tanter­mében helyeztem el. Több mint húsz évig jártam magnóval a csa­ládokhoz, hogy rögzítsem az em­lékeket, s ma már 57 kazettám te­le van néprajzi meg helytörténeti adatokkal. Bősze Gábor 1987-ben vette meg az egykori iskolai tanítói la­kás épületét. Átépítésekor külön szobát alakított ki a muzeális tár­gyaknak. Ez a helyiség egyben a dolgozószobája is. Honismereti munkásságáról sok cikk jelent meg, s maga is gyakran publikált. Feldolgozta a szorosadi iskola, Törökkoppány, Somogyacsa, Somogydöröcske és lakóhelye, valamint a Koppányvölgye mező- gazdasági szövetkezet történetét. Önkormányzati felkérésre össze­Bősze Gábor több mint 30 éve kutatja a falvak múltjának titkait állította Szorosadnak a Hősök mondta Bősze Gábor. - S dolgo- könyvét. zom az egykori tabi járás törté­- A napokban készültem el a netén. És tervezem az egykori hódoltságkori Törökkoppány ki- Gyöngyösbokréta műsorából a vonatos anyagával; erről a hét „Koppányi lakodalmas” teljes végén, a Gül baba-szobor avatá- anyagának s az énekeknek mag­sán tartok rövid előadást - nóra vételét. ■ A kukoricára alapoz az új társasági Részvénytársasággá alakult a Koppányvölgye mezőgazdasági szövetkezet a tagságnak a tavaszi közgyűlésen hozott döntése alap­ján. Á cégbírósági bejegyzés sze­rint július 3-tól rt-ként működnek tovább. Matesz Pál elnök-igazgató elmondta: a szövetkezet is meg­maradt, 35-40 millió forinttal, de már nem termel, az rt pedig 220 millió forinttal gazdálkodik.- A társaság 2700 hektár bérelt földet művel, s átvette a szövetke­zet szinte minden dolgozóját, így 70 embernek ad megélhetést. Az a célunk, hogy a becsületesen dol­gozók megtalálják a számításukat. Az elnök-igazgató nem rejtette véka alá: nehézségeik vannak, mert az ipari alapanyagok, a gép- alkatrészek, az energia állandóan drágulnak, ám a termények ára ettől messze elmarad. A vagyon­vesztést azonban mindenképpen el akarják kerülni. Szeretnék elér­ni azt is, hogy a részvényekre a vagyon alapján osztalékot adja­nak.- Csaknem 1200 hektáron ter­mesztünk kukoricát - mondta. - A terméskilátásaink most igen jók, de ha augusztusban nem lesz elég csapadék, szertefoszlanák a reményeink. Az rt éves gazdálko­dása alapján mintegy 370-400 millió forint bevételre számítunk. Szerencsére az említett nehézsé­gek ellenére sincsenek napi pénz- forgalmi gondjaink. __________■ Sz ülői örökség az állattartás Hirt Gyula szereti a háziállatokat. Nem idegen tőle a paraszti mun­ka: a szülei, sőt a dédszülems jó­szágtartással foglalkoztak. Ő ma­ga is serénykedett a szarvasmar­hák gondozásában.- A nyolcvanas évek elejétől se­gítettem a szüleimnek, de most már én végzem ezt a munkát - mondta. - Elég fárasztó, hiszen traktorosként dolgozom a mező- gazdasági részvénytársaságnál és mellette foglalkozom állattartással. Két fejőstehén, egy növendék bika és egy üsző áll az istállóban. A te­henek naponta mintegy 20 liter te­jet adnak, ezt a háztól értékesítjük.-Mennyi idejét köti le a jószág gondozása?- Reggel és este is másfél óra az almolás, etetés, aztán az egyéb te­endők elvégzése. Ehhez jön még a földművelés. Nyolc hektáron termesztek lucernát, búzát, kuko­ricát; kell az állatok tartásához. Van egy traktorom, hozzá eke, borona, műtrágyaszóró és pótko­csi. A nagyobb munkákat termé­szetesen úgy végeztetem el.- Megéri szarvasmarhákkal foglalkozni?- A jelenlegi formában, a sok bizonytalanság miatt nem. Több állattal valószínűleg eredménye­sebb lenne a tartás, de a pi­aci igények hullámzása miatt egyre kevesebben vágnak bele. Magam is csak azért fog­lalkozom ve­lük, mert sze­retem az álla­tokat. Szorosadon összesen 15 szar­vasmarhát tart négy gazda. Közü­lük a legfiatalabb a 35 éves Hirt Gyula._________ ■ AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT A SZOROSADI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Ingázik, hogy tanulhasson * Két szorosadi diák tanul felsőfo­kú oktatási intézményben. A huszonegy éves Geiger Renáta emiatt utazik naponta 90 kilomé­tert. Érettségi után kétéves kép­zésen szerzett szociális asszisz­tensig képesítést.- Édesanyám is biztatott, ezért folytattam a tanulást az orvos- egyetem főiskolai karán védőnői szakon; most leszek másodéves - mondta Geiger Renáta. - Azért választottam ezt, mert ezzel a képesítéssel remélem, itt a kör­nyéken is el tudok helyezkedni. Nagyon szeretem Szorosadot, mindig kedveltem az egészség­ügyet, a gyerekekkel való foglal­kozást is. Igaz azt, hogy mi lesz három év múlva, még nem tud­hatom. Mindenesetre bízom benne, hogy találok mun­kahelyet. Továbbta­nulását beis­kolázási se­géllyel támo­gatta az ön- kormányzat is. A főiskolai hallgató két hónapig kol­légista volt, majd ingázó lett. Na­ponta utazik Kaposvárra és visz- sza. Reggel öt óra után pár perc­cel indul a busszal, és este fél nyolckor ér haza. Fárasztó ugyan a. hosszú út, de ő választotta. Azt mondta: itthon nyugodtabban ta­nul. Az első évet négyes átlaggal zárta. ■ Csúcsforgalom fizetéskor * Évekig gond volt Szorosadon az élelmiszer-ellátással, az év elején azonban ezt is megoldották. Ösz- szefogott az önkormányzat az áfésszal, felújíttatták a boltot, s átalakították önkiszolgáló rend­szerűvé. A lakosság ellátásába besegít ugyan egy kis magánüz­let, de a nagyobb'forgalmat a ve­gyesbolt bonyolítja le. Májemé Felder Krisztina boltvezető el­mondta: több százezer forintos a készletük, mintegy 120-féle árut tartanak. Hozzájutnak valameny- nyi alapvető élelmiszerhez; na­ponta kapnak friss kenyeret, he­tente két-három alkalommal tej­terméket, valamint felvágottat is.- Újdonság a zöldség-gyü­mölcs árusítása a falusi boltban - mondta. - Ezt is igényli a lakos­ság. Most krumpli, káposzta, kar­fiol és őszibarack van a polcokon. Legjobban a tej, a kenyér, a cukor, a liszt fogy, meg a tésztafélék. S most persze a sör is. A forgalom változó, csak az biztos, hogy a fi­zetés utáni napokban vásárolnak többet. Átlagosan mintegy 350 ezer forint a havi forgalom. Úgy tapasztaltam, a vevők megkedvel­ték ezt a korszerű boltot. ■ DÍSZFÁK SZÉPÍTIK A FALUT. Mintegy háromszázezer forintot költött az utóbbi öt évben a falu csinosítására, fásításra a szorosadi önkormányzat. Elsősorban vérszilva- és nyírfákat, valamint tujákat ültettek a faluközpontban levő közterületekre, a temetőbe. A munkát a hétvégeken társadalmi munkában végezték el. Gondozásuk a köz­hasznú munkások feladata. ■ A KÖZSÉG SZÁMOKBAN Szorosadon a múlt század elején még 380-an éltek, azóta egyharma- dára csökkent a számuk; most 65 férfi és 68 nő lakosa van. Legtöbb­jük 18-55 év közötti (60). Óvodába három kicsi jár, iskolába pedig 11 tanuló; a 15-17 évesek száma négy. A lakosságnak csaknem a fele nyugdíjas. Nyolcvan lakás van a fa­luban, valamennyi magántulaj­don. Az utóbbi öt évben három pár kötött házasságot, s három gyer­mek született. Négyen haltak meg. A legidősebb lakos Wendl Ádám- né, 1917-ben született. Két család kap rendszeres nevelési támoga­tást. Négy ház van külföldiek (né­metek) tulajdonában, három pedig üres. Az utóbbi öt évben egy új ház épült, és 25-öt korszerűsítettek. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom