Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-01 / 178. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 0 5 6 2001. Augusztus 1., Szerda A település irányítója és fejlesz­tője az önkormányzat. A polgármester: Terbe Sán­dor. Az alpolgármester: Szabó László. A képviselő-testület tag­jai: Szabó Károly, Pukánszky Sándomé, Váczi Józsefné és So­mogyi Lénárdné. A körjegyző: Lengyel Antal. A falugondnok: Komenik Fe­renc. A háziorvos: dr. Grexa Zoltán somogyszili körorvos. ■ Gadács Zsáktelepülés Ka­posvártól 33 kilo­méterre északnyu­gatra, az igal-ba- téi útról leágazó bekötőút végén. Gadácsot első íz­ben 1138-ban említi egy oklevél. Nevét a néphagyomány szerint egy béresről kapta, aki a településnek kijelölt terüle­tet körülszántotta. A középkorban pusz­taként szerepelt; a Bakács, a Komáro­mi, majd a Hunyadi család birtoka volt. A török uralom alatt elnéptelenedett, ezért németeket telepítettek be. A XIX. században az Esterházy és a Festetics családnak volt itt uradalma. 1848-ban vált önálló községgé, de a pecsétje már 1847-ben előfordul egy iraton. A pe­csétfőben ötágú korona látható. Gadácsnak 1870-ben 368, 1910-ben 394, 1930-ban 447 lakosa volt. A XX. század elején mindössze 13 magyar élt itt; 1941-ben a 495 lakos közül 448 né­met anyanyelvűnek vallotta magát. 1945. január 21-én 47 nőt és hét férfit vittek el innen kényszermunkára a szovjet gulagra. Gadács ma a térség egyik legkisebb települése, csak 146-an lakják. Oktatá­si intézménye nincs, az egészségügyi szolgálatot a somogyszili háziorvos és védőnő látja el. A közelmúltban több né­met és holland család vásárolt ingat­lant a községben. Azt beszélik.. .... hogy augusztusban falunap és millenniumi zászlóátadás lesz. A gadácsiak kíváncsian várják a jeles napot, hiszen a községben a falunapon kívül szinte nincs is közösségi élet. A szervezők vidám meglepe­tésekkel és finom ételekkel szeretnék megvendégelni a résztvevőket. ..., hogy nemrégiben három külföldi család is ingatlant vásá­rolt a faluban. Egy idősebb né­met hölgy például állandóan itt tartózkodik, a többiek alkalmi pihenésre vettek házat. ..., hogy egyre többen közö­nyösek vallási kérdésekben. Bár a községnek szép temploma van, az emberek nemigen láto­gatják az istentiszteleteket. ..., hogy igen jó a közlekedés ebben a térségben. Gadácsra például naponta tizennégy buszjárattal lehet eljutni. .... igen jó a közbiztonság a településen az igali rendőrök­nek köszönhetően. ■ Az oldal cikkeit írta: Szellő Gábor Fotók: Kovács Tibor Az oldal elkészítését a gadácsi önkormányzat és Balogh József vállalkozó támogatta Sok éve küszködnek megannyi hátránnyal Bár Gadács zsáktelepülés és a megyehatáron van, mégsem emiatt került válságos hely­zetbe a falu - állítja Terbe Sándor polgármester. Az igazi gondot a szűkös kereset és a lehetőségek okozzák; arány­talanul nagy gond itt a megél­hetés. GADACS PÉNZÉ Költségvetés 8,5 mFt Átadott pénzeszköz Szociális kiad s a Hinta! fenntartása Beruházás A község nehézségei a rendszer- váltás előtti politikai helyzetben gyökeredznek - állította.- Gadács fejlett falu volt, gazda­ságilag biztos alapokon állt - mondta Terbe Sándor. - Azután közbeszólt a politika: megszűntek egyes ipari és gazdasági létesítmé­nyek, más egységeket pedig elköl­töztettek. Tudomásul kellett ven­nünk, hogy a rendszerváltás előtti települést föl akarták számolni, s így csak a kilencvenes években kezdődött - nagyon lassan - vala­miféle, ma már szemmel is látható fejlődés. A tehetősebbek addigra azonban már elköltöztek a faluból, így itt csak a szegényebb, az egyre öregedő lakosság maradt. Már an­nak is örülünk, ha nem hanyagol­ják el a portáikat és megművelik a földeket. Ma, szerencsére, csak pár elhanyagolt ház van a faluban. A polgármester elmondta: Gadácson elkészült a vízműrend­A postás a falu bizalmasa Kaszál, kapál, kertészkedik, tesz-vesz a ház körül, néha be­segít a szomszédos Somogyszil postásainak. Pukánszky Sán- dorné harminc évig dolgozott a postán. Kezdetben a gadácsi postát vezette, majd ennek meg­szűnése után kézbesítő volt.- A postamesterség nem köny- nyű, de nagyon szerettem itt dol­gozni - mondta. - Bizalmi állás ez, hiszen a postás anyagi és er­kölcsi felelősséggel tartozik em­bertársainak. Mindig igyekeztem megfelelni ennek a követelmény­nek, s vallom: csak az válasszon ilyen hivatást, aki hasonlóképpen gondolkozik. Pukánszky Sándomé 1967-ben került a gadácsi postára, s el­mondta; ritka, hogy valaki ilyen hosszú ideig itt dolgozzon. Idejét ■ a munka mellett a gyermekneve­lés kötötte le. Nehézségekkel teli, de boldog éve­ket emleget. Négyórás munkaidőben dolgozott, igy több időt szentelhetett a gyermekeire. Ma a ház körüli munka köti le idejét, állatokat tart, és zöldséget, gyümölcsöt termeszt. Enélkül, mint mondta, Gadácson nem könnyű megélni.- Jómagam Orosházáról származom, az Alföld Pukánszky Sándornét unokája, Kovács Nikolett gyakran meglátogatja után nagyon furcsa volt a somogyi dombvidék, hiszen ott már dombnak számít egy bucka is. A férjemmel együtt jöttünk a Dunántúlra, s nagyon megszerettem „második” otthonát. Sajnos, nagy itt a szegénység, s ez a falu fejlődését is lassítot­ta. Igen sok a nyugdíjas, a fiataloknak pedig ke- vés lehetőségük van a boldogulásra. _________■ Fr iss pletyka két kisfröccs mellett A falu szívében van Terbe Angeli­ka élelmiszer- és italboltja. Há­rom éve vásárolta meg az áfésztól az üzlethelyiséget a fiatal vállalkozó. Ma a boltban több száz cikk között válogathatnak a vásárlók: van zöldségféle, háztar­tási cikkek és megannyi élelmi­szer. Az üzletet egyébként a közel­múltban újították föl, s így még barátságosabb környezet fogadja a vásárlókat. Csaknem négymillió forintot költött az épületre, s így az a falu egyik színfoltja lett. A tulajdonos igyekszik megcé­lozni a helyi sajátosságokat, mind nyitva tartásában, mind pedig az üzlet kínálatában. Délelőtt és dél­után is. nyitva a bolt, s a vásárlók a hét végén is beszerezhetik a szükséges élelmiszereket. Terbe Angelika kaposvári nagykereske­désekben szerzi be az árut, gyak­ran kedvezményes áron. Ilyenkor a gadácsiak is olcsóbban juthat­nak hozzá a hentesáruhoz, élelmiszerhez vagy egyes ház­tartási cikkek­hez. A közösségi élet színtere az élelmiszerüzlet tőszomszédságában az italbolt. Az emberek ott beszélik meg ügyes-bajos dolgaikat, és értesül- nek a friss pletykákról is. _____■ Ki múlt az állattenyésztés Nagy múltja van itt az állattartás­nak; valaha ebből élt a falu. Az ál­lattenyésztést azonban - „teljesen megölték” - állítják a gadácsi kis­termelők. Pedig valaha híres volt szép szarvasmarháiról és a hatal­mas sertésállományáról. A gazda­sági mélyrepülés következmé­nye, hogy szarvasmarhából mára hírmondó sem akad a faluban. Tönkrement a húspiac - mondták -, az pedig magával rántotta a kis falvak állatállományát. A rend­szerváltás utáni gazdasági árzu­hanást nem bírták el a kisterme­lők, sokan föladták, s a gazdasági létesítmények vagy megszűntek, vagy elköltöztek Gadácsról. A gazdák pedig csak annyit termel­nek, amennyit a családjuk elfo­gyaszt. Többségük zöldséget, gyümöl­csöt termeszt, akinek meg több a földje, búzát és kukoricát. Bár nem a leg­jobb adottsá- gúak itt a szántók, a termésre nem hallot­tunk pa­naszt. Ser­tést is nevel­nek, de jó­szerével csak maguknak. S emlegetik: volt idő, mi­kor ezer disznót ad­tak el a gadácsiak. Manapság évente legföljebb egy tucatot... Gadács legnagyobb vállalkozó­ja, Balogh József 270 hektáron gazdálkodik. Búzát és kukoricát termeszt, s ezt kereskedőknek adja tovább. Egy állandó alkalma­zottja van. A gadácsi földön, sze­tották a felső utat, most pedig a pol­gármesteri hivatal felújításán dol­goznak. A közeli jövőben szeret­nék felújíttatni a közvilágítást is. Gadácson nagy gondot jelent, hogy szinte nincsenek vállalko­zók, így - mint Terbe Sándor mondta - az adóbevételektől is el­esik a falu. Szerencsére munkale­hetőségben - bár a fizetések ala­csonyak - nincs hiány. Az elöljá­rók szeretnék elérni, hogy fokozot­tabban támogassák a hátrányok­mányzat. Az igali pékségben hár­man, a somogyszili termelőszövet­kezetben öten kaptak állást, töb­ben pedig Kaposvárra járnak dol­gozni. A polgármestertől megtudtuk: Gadács ezer szállal kötődik Somogyszilhoz, ott van polgármes­teri hivatal is - a két önkormányzat közös fenntartásában. A szomszéd település óvodájába és iskolájába járnak a gadácsi gyerekek, ott a napközi s a gyógyszertár is. ■ Terbe Sándor polgármester szer, ez volt az önkormányzat első jelentősebb beruházása a kilencve­nes évek elején. Emellett villanyhá­lózatot, gázpalacktárolót alakítot­tak ki, s korszerűsíttették a telefon- hálózatot. Rendbe tétették a ravata­lozót, majd aszfaltburkolattal borí­kal küszködő falut, de alsSjLta Huszonöt gyermek magasabb béreket kapjanak az emberek.- Aki dolgozni akar, az el tud helyezkedni a környéken. Most csak egyetlenegy az ál­lástalan. Falugondno­kot és gondozónőt is foglalkoztat az önkor­Gadácson 147-en élnek. A lakosság csak­nem hatvan százaléka - 52 lakos - nyugdí­jas. Bár öregedő település, a lélekszáma mégis évek óta állandó. A munkaképes ko­mák csak harmincán vannak, s huszonöt gyermek él a faluban. A kicsik a somogyszili óvodába járnak, s ugyancsak Szilban tanul­nak a diákok is. Közhasznú ezermester Gadács ezermestere Komenik Sándor falugondnok, akit köz­hasznú munkásként foglalkoztat az önkormányzat. A 46 éves férfi, akit tavaly márciustól foglalkoz­tatnak, munkaidejében a közterü­letet kaszálja, gépeket és szerszá­mokat javít, meszel és fest. Most egymaga felújítja az önkormány­zat épületét. A szabadidejét a zöldségeskertje és a műhelye fog­lalja le, ahol órákig képes bütyköl­ni az elromlott szerkezeteket.- Lakatos volt a nevelőapám; gyerekkoromban sokat sündörög­tem a műhelyében, így nemcsak a szerszámok használatát tanultam meg, hanem sok egyebet is elles­tem. Később szobafestőnek tanul­tam, de munkát kellett vállalnom, hogy eltartsam a családomat. Komenik Sándor kiskorától Csepelen élt, 1988-ban telepedett le Gadácson. Ma már - állítja - semmi pénzért nem költözne vissza Budapestre. Mert bár ott nagyobb a lehetőség, sokkal drá­gább a megélhetés. Nem hiány­zik a budapesti lakás sem, hiszen itt a kertje és a műhelye.- Szeretem a munkámat, sok­felé dolgoztam már: voltam kocs- máros, és dolgoztam a szili ter­melőszövetkezetben is. Az volt a baj, hogy ott nagyon keveset fi­zettek. Életem legnehezebb időszaka volt, amikor öt évig nem tudtam elhelyezkedni. ■ Időseket segít a gondozónő Naponta átbiciklizik Somogy- szilba Váczi Lajosné, akár zuhog az eső, akár félméteres a hó. A polgármesteri hivatal gondozó­nője; elhozza az ebédet az iskolá­ból, kiváltja a gyógyszereket, in­tézi az idősek ügyes-bajos dolga­it. Tanévben pedig a gyereksere­get kíséri a buszon. Váczi Lajosné a megyeszékhe­lyen született, majd Somogysár- don lakott a szüleivel. Gadácsra a férje hozta tíz évvel ezelőtt. Sza­badidejét a háztartás köti le, s nyolcéves - második osztályos - kisfiát neveli, aki a legfontosabb az életében. A fiatalasszony há­rom éve látja el a gondozónői te­endőket; előtte a kaposvári ruha­gyárban dolgozott, most a pol­gármesteri hivatal alkalmazza. Szereti a munkáját, s úgy érzi, ezért az idősek is megbecsülik. Gyakran segít nekik a ház körüli teendők elvégzésében, például férfiakat megszégyenítő kitartás­sal hordja be a fát a nyugdíjasott­honába.- Sok idős magányos, így ami­Váczi Lajosné az idősek segítője kor szabadidőm van, beszélgetek velük, hiszen nekik is szükségük van támaszra. Sokszor megoszt­ják velem lelki bajaikat is, s igyekszem megnyugtatni őket hasznos tanácsokkal. ■ Felvilágosítják az öregeket Balogh József földjén 270 hektáron terem a búza és a kukorica rinte, csak nagyobb ráfordítással lehet hasznot elérni, Az aranyko­ronaértéke alacsony, ezért keve­sebb terem. Balogh József inkább a bizonytalan piaci helyzetre és az áringadozásra panaszkodik, pedig a termés igazán jónak ígér­kezik. ■ A falu lakosságának zöme nyug­díjas, s egyre öregszik a telepü­lés. Orvosi szempontból na­gyobb figyelmet kíván a lakosság - tudtuk meg dr. Grexa Zoltán há­ziorvostól. Négy éve már, hogy ő látja el az itteni betegeket is.- Gadács közegészségügyi helyzete a magyar keresztmet­szetet mutatja, bár itt aránylag több az idős ember - mondta. - Sokan magukra maradtak, kis­nyugdíjasok, s életfeltételeik folytán megromlik az egészségük is. Többségük mozgásszervi megbetegedés, magas vérnyo­más és keringési rendellenessé­gek miatt fordul hozzám. Lehető­ségeikhez képest természetesen igyekeznek őrizni az egészségü­ket, de anyagiak híján ez nem elég hatékony. Dr. Grexa Zoltán szili körzeti orvostól tudjuk: rendelőjét rend­szeresen keresik a krónikus beteg­séggel küzdő gadácsiak, bár van olyan idős ember, aki egyszerűen nem törődik egészségével, s nem is keres gyógyírt a panaszaira.- Gadács közel van, így busz- szal járnak át a rendelésre. A fa­luban évente átlagosan két cse­csemő születik. A kisgyerekeket és a diákokat az óvodában és az iskolában rendszeresen megvizs­gáljuk, s gyakran tartunk a kör­zetben is egészségügyi felvilágo­sítást: legutóbb a helyes táplálko­zásról, a higiéniáról és a fertőző betegségekről. Ősszel újabb elő­adás-sorozatot indítunk, közép­pontjában majd a táplálkozás, a cukorbetegség és a magas vérnyomás áll. ______________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom