Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-04 / 181. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 1 7 7 2001. Augusztus 4., Szombat fi A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Lenkey Tibor. Az alpolgármester: Varga Lajosné. A képviselő-testület tagjai: Bácsi Istvánná, Czvik János, Jánó József, Karikás Jánosáé, Orbán Károly és Paksi Gyula. A körjegyző: dr. Fodor Zoltán. A háziorvos: dr Pánczél Katalin. A házigyermekorvos: Váradiné dr Tóth Margit. A körzeti fogszakorvos: dr Pozsár Éva. A falugazdász: Szipola Kornél. m Som A falu környéke a Tibold nemzetség birtoka volt valaha: Tibold és Kozma szerezte 1231-ben, s az utóbbi fiai örökölték, együtt a már elpusztult Kapurévvel. A török megszállás előtti évtizedekben Hédervári Istváné a terület, az 1571/72-es adólajstromba 21 adózó házzal szerepel. A hódoltság idején ez a föld a végvári csatározások színtere volt 1703-ban lett a falu földesura Viczay Adóm. Szőlőhegyén 33 Veszprém és Tolna megyéből átköltöző család bérelt kertet, számukra négyéves adókedvezményt ígért. Ezzel egy időben két német család is megtelepedett a hegyen. 1726-tól az Apponyi családé a község. Gazdasági felvirágzásának az 1731-es kolerajárvány vetett véget. Abban az időben szerzett itt birtokot Kenessey István, s újabb telepesekkel kívánta pótolni a munkaerőhiányt. 1766-tól újból a Viczay család a többségi birtokos, de számottevő földje volt Pallavicini őrgrófnak is. A 780 lelkes faluban 21-en vallották magukat németnek, 22-en Izraelitának. 1879- ben tűzvész pusztított, s a település fele leégett. Lassan újjáépült a talu. 1890-ben már 908 lakosa volt. A XX. század első felében sorra alakultak a civil szervezetek: polgári olvasókör, vadásztársaság. tejszövetkezet. A FALU SZÁMOKBAN A lakosság lélekszáma: 707 Férfi: 345 Nő: 362 A FALU KORFÁJA: Ötévesnél kisebb: 53 6-14 éves: 93 15-17 éves: 22 18-55 éves: 389 56-60 éves: 23 61 évesnél idősebb: 127 A vállalkozók száma: 14 A szgk-k száma: 120 SZOCIÁLIS KIEGÉSZÍTŐ családi pótlékot kap: 64 család, 136 gyerek Rendszeres szociális segélyezett: 12 Ápolási díj: 2 lakosnak Időskorúak támogatásában részesül: 2 Regisztrált munkanélküli: 21 Mozgáskorlátozottság miatt támogatott: 36 A közgyógyigazolványok száma: 51 ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: FÓNAI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN FOTÓ: ESZES ANDREA A gyógyvíz a falu fejlődésének is használna Újra fejlődési pályára került a község az utóbbi tíz évben - állította Lenkey Tibor polgármester. A vállalkozók letelepítése kitörési pont lehet, ehhez pedig nagyban hozzájárulhat, ha részt kapnak a Nagy- berényből Siófokra - a község területén át - szállítandó gyógyvízből. Egy feladatok nélküli, elsorvasztásra ítélt települést sikerült fejlődési pályára állítani az elmúlt évtizedben - mondta Lenkey Tibor - Azelőtt murvás útjaink voltak, ma már minden út és járda szilárd burkolatú. A lakosság száma 671-ről 712-re nőtt. Az alapintézmények ugyan mind Ságváron vannak, ám ez jó így, hiszen a működésük egyrészt megfelel a kor színvonalának, másrészt Som nem volna képes a fenntartásukra. Továbbra sincs Somban számottevő értelmiség és jelentős vállalkozás.- Két külterületi település hátrányai is sújtják a falut - állította a polgár- mester. - Községünk ha- Lenkey Tibor polgármester táros Tolna megyével, hiszen a hozzánk tartozó Daránypuszta négy és fél, Simonmajor további négy kilométerre található. Ezen a két helyen ötvenen élnek, s többnyire halmozottan hátrányos helyzetűek. Daránypusztán önálló állami gazdaság volt évtizedekig, s az vállalta az ott lakók gondjait; sőt, ott már 1955-ben volt vezetékes ivóvíz, míg Somban csak 1990-ben épült ki. Mára azonban Daránypusztán megszűntek a munkahelyek, az ott élők szociális segélyért állnak sorba. A csaknem ötvenéves vízvezeték-hálózatot 2,1 millió forintért megvásárolta az önkormányzat, majd 2,4 milliót költött a korszerűsítésére a biztonságos vízellátás érdekében. Joggal hiányolja a fejlesztést a Som belterületén élő lakosság, de most az erre szánt pénzünk zöme Daránypusztára ment el. Futotta azért két utca kátyúzására és két utcában járdaépítésre is; ezekre összesen 1,2 millió forintot költöttünk. Az önkormányzat több célra hasznosítható ingatlant kíván vásárolni a faluközpontban.- A legfontosabb az orvosi rendelő helygondjainak a megoldása - mondta a polgármester. - Eladtuk a tűzoltószertárt és a pálinkaházat 1,2 millióért, kaptunk 1,3 millió forint pályázati pénzt, és még számítunk támogatásra. A négy orvost méltó körülmények között szeretnénk elhelyezni. Amit még hiányolunk: Siófok egyfajta menedzsere, gesztora lehetne a kistérségnek; közösen, összefogva többre mennénk, a városnak azonban nem érezzük ezt a szándékát. Sokat teszünk azért, hogy vállalkozások telepedjenek meg a faluban. Ebben segíthetne, ha a Siófokra szállítandó herényi gyógyvízből mi is részesedhetnénk. ■ Népi hímzést oktat fiataloknak hogy hány „A”, illetve „B” kategóriásra minősített munkájának kell lennie. Készített már oltárterítőt is a somi katolikus templomba, sőt néha egy-egy közeli ismerős kedvéért is munkához lát. Emellett a szomszédos Nagyberény alapítványi iskolájában tanít.- Több mint 40 évi barátság "a""ua ugiuiig a iiiuicumuciii yyuju a ncp: lliuiivuiliunoi Elfeledett öltésminták fölelevenítő je Halmos Béláné népi iparművész. A varrással,.kézimunkázás- sal még a női ipari középiskolában ismerkedett meg. Első, az iparművészeti tanács bírálóbizottsága által is minősített munkája egy karádi női blúz volt - sok évvel ezelőtt -, több napig dolgozott rajta. Értékét nyolcezer forintra becsülték. Munkáit a somi zászlóanya rendszeresen elküldi az évenkénti zsűrizésre. Legutóbb elbírált, négyszögletű nagy és két kisebb, kerek térítője közül kettő is megkapta a lehető legjobb, „A” kategóriás minősítést. A nagyobb terítő értéke huszonöt- ezer forint.- Elsősorban a karádi és a tö- rökkoppányi mintákat tanulmányozom - mondta Halmos Béláné. - Csak eredeti darabokról dolgozom, ezért napokat töltök a kaposvári múzeumban. Gyűjtésem eredménye a mintegy harminc zsűrizett, népi öltésminta. A népi iparművész cím elnyerésénél követelmény, fűz Horváth Károlynéhoz, az iskola ügyvezetőjéhez, az igazgatótanács tagjához - mondta Halmos Béláné, s azt is: a lánya is ott tanít. - Az iskola indulása, három év óta átjárok Nagyberénybe. Az életvitel tantárgy keretében kézimunkára, szövésre és egészséges táplálkozásra oktatom a kilencedik-tizedik osztályosokat. Egy hónapban kétszer négyórás foglalkozásokat tartok. Ez sok elfoglaltsággal jár; szinte szusszanni sincs időm, de így érzem jól magam. ________■ Tö bb a foghúzás, mint a városban- Errefelé több a foghúzás, mint a városban - állította dr Pozsár Éva, a somi központú, négy szomszédos települést magába foglaló fogorvosi körzet vezetője. - Ez az egyszerűbb, az olcsóbb. A drága fogászati kezelésekre, beavatkozásokra nincs igazán kereslet. A somi vállalkozó fogorvos az idén vezette be, hogy szűrővizsgálat után beírja az iskolás gyerekek ellenőrzőjébe, ha szükségük van kezelésre. - Ma már nem tömhetjük be azonnal, ha lyukas fogat látunk a gyerekek szájában - magyarázta. - A szülő joga, hogy eldöntse: elviszi-e orvoshoz a csemetéjét, s ha igen, akkor hová. Kár, hogy azt nem sikerült még elérni, hogy a bejegyzés hatására valóban forduljanak is orvoshoz. Dr. Pozsár Éva megfigyelte: a húsz-harminc évesek az utóbbi években mintha komolyabban vennék fogaik egészségének a megőrzését. S mostanában sokan érdeklődnek tőle arról is: mikortól lesz újra ingyenes a fogászat. Ez valójában - emlékeztetett rá - soha sem volt teljesen ingyenes, és nem is lesz az.- Szeretem ezt a négy falut; itt nyugodtabbak az emberek; soha nincs veszekedés a váróban, hogy ki jött előbb - mondta. - Igaz, hogy kevesebb a A somiak többségének nem jut drága kezelésre drága kezelés, de így kevesebb anyagom is fogy. A számítógépét nemrég cserélte újra. Ehhez hoz- zájárult mind a négy érintett település._________■ Há zasságlevelet szereznének- Nehéz kimozdítani otthonukból a falubelieket évi egynél több alkalommal. Ez nálunk a falunap, amelynek évenkénti megtartását éppen alapítványunk javasolta - állította Mária Smits, a Som Községért alapítvány elnöke. Hozzátette; a somiak életkörülményeinek javítását, a hagyományok ápolását, tehetséges fiatalok tanulásának a segítését és szabadidős programok szervezését vállalták. Ezek közül Mária Smits szerint a fiatalok támogatása megy a legnehézkesebben.- Gyűjtöttünk már ruhát a rászorulóknak, s virágosítási pályázatot is hirdettünk a falu szépítésére - tette hozzá. - A közelmúltban - Somogybán elsőként - tizenöt gondozott, virágos somi porta kapott elismerést. Az alapítvány számítógéphez jutott, s ezt felajánlottuk a helyi Egymásért Egyesületnek a fiatalok számára. Pályázatok révén és önkormányzati segítséggel dolgozik az alapítvány. Segítenek a polgármesternek a falutörténet összeállításában; most például a falu híres szülötte, Iványi Grünwald Béla festőművész házasságlevelét próbálják megszerezni Romániából. ■ Az oldal összeállítását támogatta a somi önkormányzat Versbe szedte a dűlőneveket- Szegedig kellett elmennem, hogy megjelenjen nyomtatásban egy versem - állította Mustyák Lajosné vers- és nótaszövegíró. Tagja az amatőr költők és írók országos szövetségének, ennek negyedévente megjelenő lapjában tették közzé költeményét.- Ennél közelebb nem találtak visszhangra a verseim - mondta. Néha szerzői jogdíj is érkezik a nevére, ebből következtet arra, hogy el-elhangzik egy-egy megzenésített nótaszövege a rádióban. - A minap hallottam először, ahogy a nótámat éneklik - mondta. S azt is, hogy apjától örökölte a rímfaragó képességét. - Egy szövegíró szerkesztőnek volt a születésnapja, ezen tizennyolc nótát énekeltek, köztük az enyémet is; erről a rendezvényről kaptam egy videókazettát. Azt a nótámat énekelték, ami arról szól: fiatal párok megismerkednek kéthetes balatoni nyaralásuk idején, de ennek végeztével el kell válniuk. Mustyák Lajosné válogatott verseiből eddig egyetlen kötet jelent meg: az az egy, amit magának készíttetett. Harminchat megzenésített nótaszövege van, ezeket egybegyűjtöt- te, s a napokban odaadja a siófoki Csárdás Mustyák Lajosné étterem prímá- Meszlényi Gizella sának, hátha 73 éves, vers- és talál köztük ér- nótaszövegíró. dekeset. Egyik dalszövege Versbe szed- második díjat te Mustyákné nyert az 1992-es Som hajdani núlaolimpián. En- dűlőinek és rét- "ék a címe: Piros jeinek a nevét; rózsa hervadt megénekelte szirma. Több dal- Pösszepusztát, szövegét is meg- a Cédruskertet, zenésitették. a Mogyoróvölgyet vagy éppen a Gyümölcsényest is. Erről így írt: „Nincs már liba, nincs már ménes, Isten veled, Gyümölcsé- nyes...” ____________________■ Fo drászkodik is a titkár Két éve alakult Somban az Egymásért Egyesület, ez szervezi a falu kulturális és sportrendezvényeit. Jánó József egyesületi titkár s egyúttal önkormányzati képviselő elmondta: negyvennél több olyan tagjuk van, áld ha kell, bármikor mozgósítható.- Kirándulásokat is szervezünk, legutóbb Ópusztaszeren jártunk, s az ősszel ismét utazunk - mondta. - Fölvettük a kapcsolatot a ságvári sportegyesülettel, s a két község lakosai asztaliteniszben és sakkban is összemérték tudásukat. Már szervezzük a visszavágót, ez Somban lesz. S voltak más sikeres kezdeményezéseink is, tavaly például a Mikulás-látogatás. Egyébként fodrászkodik is az egyesület titkára. A mesterség fortélyait még gyerekként az apjától leste el, s ennek többen is hasznát látják. Akad a faluban, mint mondta, néhány idős, beteg ember, aki már nem tud elmenni a fodrászhoz, és hét végén rajtuk segít - önzetlenül.- Az egyesületi tagok a könyvtárban találkoznak; ez hamarosan kap két új számítógépet is - tette hozzá. - így egyfajta teleház is lesz a könyvtár, amely hétfőn és szombaton van nyitva. Ezért is tartjuk ott az összejöveteleket. A tagdíj a felnőtteknek évente 40 forint, a gyerekeknek pedig ennek a fele. Kapunk ön- kormányzati támogatást, és pályázatokkal is próbálkozunk. Munkánkat segítik a falu vállalkozói is. ■ A postás gobelineket készít Tudatosan foglalkoznak a falu múltjával, hagyományaival. Másodszor jöttek össze a közelmúltban a Somból elszármazottak baráti körének tagjai. Elnökük dr. Szél Károly, Som egykori, ma Csurgón élő orvosa. Emlékművet állíttatott a település leghíresebb szülöttének, Iványi Grünwald Béla festőművésznek, a nagybányai iskola egyik alapítójának. Rendszeresen rendeznek kiállítást a falu egykori és ma élő, amatőr népművészeinek a munkáiból is. László Jánosáé, aki a férjével együtt évtizedekig a falu tanítója volt, szépen kézimunkázott, legutóbb az ő alkotásait mutatták be. Szabó Imre egykori lelkész és Gál János autodidakta festő volt, ifj. Iregi Lajos (aki Ságváron postás), valamint Ritter Miklósáé gobelineket készít, Csontosáé Csapó Ibolya üvegre fest. A falu krónikájának összegyűjtését Lenkey Tibor polgármester vállalta; ebből kiállítási anyag vagy akár könyv is lehet. ______________■
