Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-31 / 203. szám

6. OLDAL A L M A NAC H 1 0 9 2001. Augusztus 31., Péntek A GONDOS GAZDÁK A község irányítója és fejlesztő­je az önkormányzat. A polgármester: Kiss Pál. Az alpolgármester: Bódis Gyula. A képviselő-testület tagjai: Varga Jánosáé, Szabadi Miklósné, Magyar János és Dombóvári Zoltán. A jegyző: Ágoston Lajos. A háziorvos: dr. Hauer Ár- pád. ___________________■ Ko mlósd a megye legfiatalabb faluja Több szempontból is küóg a vi- J dék települései közül Komlósd: a ! környéken itt a legfiatalabb a né­pesség, több a gyerek és a közép­korú, mint bármelyik közeli falu­ban. S ráadásul van megélhetésük ; is, ami szintén ritkaságszámba I megy ezen a vidéken, ahol 20 szá- j zalék körüli a munkanélküliek száma. A komlósdiaknak csak a tíz százaléka él segélyen.- Nagy szerencsénk, hogy jó he­lyen fekszik Komlósd, közel van Barcshoz és Csokonyavisontához. Ennek köszönhetően aki akar, az ta­lál magának munkát a környéken - mondta Kiss Pál polgármester. Ab­ban is eltérnek a többi településtől, hogy ez szülte romamentes övezet. A környék falvaiban és Barcson is nagy a cigányok aránya, itt pedig csupán 14 roma él.- Ennek az az oka, hogy kevés az eladó ház, és a romák nem tud­ják megfizetni. Szerencsénk volt eddig a romákkal: akik idetelepül­tek, szülte műid jóravaló család, és sikerült nekik teljesen beüleszked- niük a közösségbe. Részben ennek is köszönhetően van még egy komiósdi sajátosság: kevés a bűncselekmény.- Nemegyszer azért emelnek ki bennünket a kapitányság évi be­számolójában, mert itt nem történt semmi - mondta a polgármester. ­Kiss Pál polgármester Örülünk neki, és a falu e tulajdonsá­gait szeretnénk is megőrizni. Nin­csenek nagy álmáink, de olyan köz­séget akarunk, ahol mindenki jól ér­zi magát. Ehhez két dolog kell: jó közösség és jobb életkörülmények. A közösségszervezés jó úton halad, mionforgalom teszi próbára az utat, Komlósd híres lakosainak az össze- amely már évekkel ezelőtt felújítás­tartásáról. Rendre jól sikerülnek a ra szorult volna. Több ponton bal- falunapok és a kirándulások. Az esetveszélyes, és attól félünk, hogy életkörülményeken van mit változ- előbb-utóbb tragédia történik az út tatni, ebben azonban az önkor- rossz állapota miatt. A híd rendbeté- mányzatnak korlátozottak a lehető- telét például már 1980-ban tervez- ségei. Jól fizető munkát nem tu- ték, és azóta sem került rá sor. ■ dunk teremteni a polgároknak. Amiben lehet, segítünk: ingyen ve­zették be a lakosoknak a gázt, s most a tanévkezdésnél is adtunk a negyven gyerekünknek 350 ezer fo­rint támogatást. Kis költségvetésű faluként csak apró lépésekben végezhetik a tele­pülésfejlesztést. Nagy feladatot je­lent a művelődési ház rendbe tétele. Tavaly felújították a tetejét, idén a belsejét, és jövőre megszépül külső­leg is. A másik nagy falat a csatorná­zás, ebben a térségi hétmilliárd fo­rintos programhoz csatlakoztak. így az útjaik helyreállításában is re­ménykednek. - Rendkívül erős ka­K0MLÓSD KORFÁJA Lakosok száma: 215 108 I 62 $: :o l mt M 45 |jj 1 I || | eb 1 : — | m * -oá : '22 j S I« .1 sí = m Jsl ' i Komlósd Gazdag múltú település: a fali határában kő- korszakbeli le­leteket találtak a középkorban pedig vára volt. A Tibold nem­zetség birtoka. 1398-ban Komlós néven említették, és Babócsa várához tarto­zott 1495-ben a Báthoryak nyerték adományul II. Ulászló királytól. Akkor már nagy település. Mohácsnál kétszáz katonája veszett oda. A török hódolt­ság idején elnéptelenedett a falu. még 1703 táján Is csak pusztaként említik. 1715 táján telepítették be újra. amikor a Széchenyiek uradalmához tartozott. 17734an már tanítója is volt a község­nek. A legrégibb pecsétje 1778-ból szár­mazik. A református templomot 1820- ban építették. A református iskola a XVIII. századtól működött egészen az ál­lamosításig. A falu általános iskoláját a körzetesítéskor szüntették meg 1980- ban. Ezzel hosszú Időre elhalványodott Komlósd addig élénk kulturális élete Is. Azt beszélik ..., nem kellett messzire menni a művelődési ház betörője után. A szomszédban, egy üres lakás­ban lapult meg a tolvaj, és estén­ként gyertyákkal világított. ..., hogy nem mindenki tartja be az állattartás szabályait, emiatt a falu alsó végén élő családok sokszor ablakot sem tudnak nyit­ni a disznók bűze miatt, mégsem tesznek semmit az illetékesek. ..., hogy ez évre ígérte az állam a gázvagyon után járó pénzt, ám a mai napig nagy csönd van kö­rülötte. Négymillió forintot vár Komlósd, s ha az idén megkap­ná, el tudnák végeztetni a műve­lődési ház külső felújítását. ___■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ FOTÓ: BÉRES FERENCNÉ Híresek az ízletes rétesükről Híresek a főztjükről a komiósdi asszonyok, rétesben például egye­nesen ■ verhetetlenek. Van olyan köztük, aki tizenkétféle rétest tud készíteni. Hárman -Mi­hály Imréné, Kis- Molnár Jánosáé és Kiss-Peti Zoltánná - ta­valy a mesztegnyői rétessütőversenyen is sikert arattak. Almás­mákosukkal a második helyezést érték el. Az idén csak azért nem ne­veztek be a versenyre, mert nem volt idejük fölkészülni. Nagyon so­kat kellett volna előre elkészíteniük, hogy ott kisüssék. A háziasszonyok főztjét ünnepeken az egész falu megkóstol­hatja; legutóbb - né­hány napja - éppen a falunapon dicsérhették meg. Hálás vendég a komiósdi, minden elfogyott az utol­só morzsáig. Az asszonyok azt mondták: a jó rétes­nek az a titka, hogy szeretettel készítik. Persze azért kell bele bőven dió, túró, mák és alma is. Sétahajó lágyan ring a Dráván - dú­dolhatják a Kormorán utasai. Bö­szörményi Sándornak azonban nincs ideje dalra fakadni, mivel ő a hajó kormányosa. S vezetés közben több mindenre ügyel, hogy ne érje meglepetés a gyors sodrású folyón.- A balatoni hajósnak köny- nyebb a dolga - állítja. - Itt, a Drá­ván legföljebb háromévi gyakorlat után tudna csak kormányozni. Hi­szen figyelni kell az állandóan vál­tozó vízállásra; ez most éppen ala­csony, de így is hajózható. Sokszor próbára teszi az embert a vezetés. Naponta látom, hogy rönköket, a partoldalról bedőlt faágakat sodor a víz. Ez és az esős idő sem riaszt el, hiszen biztonságosnak tartom a 60 személyes vízi járművet. Böszörményi Sándort a Dráva Tours utazási iroda alkalmazza. Jú­nius óta naponta kétszer viszi séta­hajózásra a turistákat. A fedélzeten ültek már románok is, de elsősor­ban németek jönnek. A minap né­pes orvoscsoport hajózott a Dráván, és állították, hogy ez a legszebb fo- lyónk. S egyre több kenussal is ta­lálkoznak a vízen.- Még kis­gyermekként szerettem bele a folyóba, vé­gigjártam min­den zegzugát - mondta Bö­szörményi Sándor. - Sze­rettem hor­gászni. Évtize­dek óta azon­ban időm nagy részét már nem a parton töltöm, hanem a vízen. Ez a munkám és az életem. ■ Kis-Peti Zoltánná, Kis-Molnár Jánosné és Mihály Imréné készíti a mesterművet Könyvből tanultak gazdálkodni- Hónapok óta nem tudunk túrós csuszát készíteni, mert nem ma­rad tej. Sokan vagyunk, és csak egy tehenünk van. Többen járnak hozzánk tejért, meg néhány bar­csi családnak is visszük, sőt még Dunakesziből is kértek. Inkább ezt isszák, mint a bolti tejet, mert ebben még van fehérje. És olcsób­ban is adjuk, mint az üzletben - mondta Gaál János. Nevezetes gazdák Gaál Jánosék: ők tartják a falu egyetlen tehenét. S már borja is van. A tejből túrót, sajtot, tejfölt is készít az asszony, csak hát mosta­nában nemigen marad. - Egy te­hén nem győzi, hogy kielégítsük az igényeket - mondták. A nyugdíjas házaspárnak azon­ban nem ez az egyetlen állata.- Tartottunk már disznót, barom­fit, birkát, tehenet... Talán csak a strucc az, ami nem volt még az ud­varunkban - mondta a gazda. - Hat birkánk volt nemrég, ma már csak egy van. A Viktor nevűt le kellett vágnunk, mert goromba volt, neki- ugrott a fiamnak. A Józsit pedig el­ajándékoztuk. Szakkönyvből tanulták az állat­tartást. Gaál Jánosnak lakatos a szakmája, a jószágot és gazdálko­dást sokáig csak hírből ismerte. Most az asszony házi túróját és sajt­ját dicséri a falu. -Meg kellett tanul­nunk a gazdálkodást, mert a nyug­díjból nem lehet megélni. Öregsé­günkre is dolgozunk, s amit lehet, elvállalunk. Az állattartás mellett mi hordjuk ki a Somogyi Hírlapot is Komlósdon és Péterhidán. ■ Gaál Jánosné és férje nagyon is gondját viseli Riskának; ez az egyetlen tehén a faluban Nagyobbakkal vetekedhet Több mint húsz éve alakult s az- Többen jönnek, mint például óta tevékenykedik az idősek klub- Babócsán, pedig az Komlósdnál ja. Nemcsak ezért, de a látoga- jóval nagyobb falu. Szeretnek itt tottságát nézve is kitűnik a vidék lenni az idősek: kötögetnek, kár­hasonló intézményei közül. Tag- tyáznak, és persze szidják a poli- jainak száma vetekszik a környe- tikusokat. A klubot az önkor- ző nagyobb falvak klubjaiéval. mányzat tartja fenn, és az állam - Nappali szociális ellátást ad hozzá támogatást. Nem sok, nyújtunk hétfőtől péntekig, napi de elegendő a pénz, és részben kétszeri étkezéssel. Ezt rendsze- jó felszereltségünknek is köszön- resen 18-20 idős veszi igénybe - hető, hogy vonzó a nyugdíja- mondta Bódisné Mihály Mária, soknak. Az elsődleges persze a jó aki 1985 óta vezeti a klubot. - társaság és a gondoskodás. ■ Jani mindig házhoz megy Nagyon várják a komiósdi óvodások, hogy Jani - Magyar János - értük jöjjön a kisbusszal Magyar János is a portákat látogat­ja, s ő is a gondokat igyekszik megoldani, mint a tévé riportere. Eredményessége azonban messze túlszárnyalja. Komlósd és Péterhida lakói azt mondják, a műidig jókedvű falugondnokhoz bármilyen kívánsággal fordulhat­nak: nincs olyan, amit el ne intéz­ne. Olcsón bevásárol helyettük, ki­váltja a gyógyszereket, óvodába-is- kolába szállítja a gyerekeket. Elő­fordult, hogy vajúdó asszonnyal száguldott be a kórházba.- 1993 óta vagyok falugondnok, azelőtt gépkocsivezetőként dolgoz­tam. Szívesen csinálom, mert sok a sikerélményem, s eleget teszek a ké­réseknek - mondta. - Jó látni, hogy örülnek az emberek, ha sikerül ne­kik olcsóbban cukrot vennem, vagy ahogy a gyerekek fogadnak. Az óvodások alig várják, hogy jöjjön értük „Jani”, aki tagja a kép­viselő-testületnek és a somogyi fa­lugondnoki hálózat elnökségének is. A kocsiban magnó, az úton kí­vánságműsor van. Ha jól viselked­nek a gyerekek, zenét választhat­nak. - A munkámban a legnagyobb felelősséget éppen a gyerekek fuva­rozása jelenti és a gyógyszerszállí­tás. Ennél egyszerre kell figyelnem az utasaimra és az útra, az utóbbi­nál pedig olyan sok receptet kell ki­váltani, hogy nagyon kell vigyázni: mindenki a magáét kapja. Két falut lát el, így hamarabb ki­dől alóla a kocsi. - Ez már a máso­dik autónk - mondta. - Más elbírá­lás és támogatás járna a „több­falus ” szolgálatoknak, hiszen így többszörös az igénybevétel is. Sajnos, ez ma nincs így, s a két fa­lunak nagy teher a szolgálat mű­ködtetése. ■ Önbíráskodás után a halál Máig nem tértek napirendre a komlósdiak az augusztus első fe­jében történt bűncselekmény fö­lött. Egy helybeli férfi dézsmálta meg az építőanyag-telepet, de a tulajdonosok kilesték és annyira megverték, hogy belehalt a sérü­léseibe. Állítólag háromszor ver­ték ájulásig Tóth Lászlót, s há­rom helyen beszakadt a kopo­nyája, leszakadt a veséje és meg­sérült a gerince is. Ennek ellené­re az orvosi vizsgálat azt állapí­totta meg, hogy nem a verés okozta sérülésekbe halt bele, a rendőrök szerint pedig saját lá­bán szállt be a kocsijukba és csak később, Barcson lett rosz- szul. Akik jól ismerték a férfit, azt mondják, semmilyen beteg­sége nem volt. Ha tehát nem a verésbe, akkor elképzelni sem tudják, hogy mibe halt bele a negyvenéves falubeli._______ ■ AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT A KOMLÓSDI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Kormányos a Kormoránon Komiósdi sajátosság, hogy itt inkább a sós réte­seknek van keletük, sokan még a túrós rétest is só­sán eszik. Szívesen választják a krumplis-paprikást és a túrós-meggyest, de a legnépszerűbb itt is a tö- kös-mákos. _____ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom