Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-24 / 197. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Augusztus 24., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. augusztus 23.) Borsodchem 5 090 Ft ű Egis 10 960 Ft A Matáv 702 Ft ű Mól 4 099 Ft D OTP 14 660 Ft 4 Richter 16 OOOFt Ű TVK 2 950 Ft O Zalakerámia 1810 Ft _____ű BU X: 6354,42-0,04% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Vili. 16-23-IG | 67ŰQ—L_;__1__j_í_I_jJ 66 0Q ;6405,2| > J 11 6500 S4°3-91; l636^ S I 6400 6357,18----<-----i-----­po nt J * } 1 * zx: zz so :0 ■c jc tz i2 “P :3 tz -O <v S: CO -03 03 ry <0 cj a. id c/b o AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 402,47 Cseh korona 7,38 Euró 253,73 Német márka ^ 129,73 Osztrák schilling ' 18,44 Lengyel zloty 65,71 Svájci frank 166,92 Szlovák korona 5,86 USA-dollár________278,33 Ga zdasági növekedés A Széchenyi-terv másfél száza­lékkal járul hozzá Magyaror­szág idei 4-4,5 százalékos gaz­dasági növekedéséhez, amely várhatón több mint duplája lesz az európai uniós országok növe­kedési átlagának - jelentette ki csütörtökön Matolcsy György gazdasági miniszter Kőszegen. Kevés az idő a családi gazdaságok alapításához Raskó György: félő, hogy a farmok is csak a kampány részét képezik Merész gondolat a nagyüzemi gaz­dálkodás kiváltása családi gazda­ságokkal. Ez a legszerényebb becslések szerint is néhány ezer- milliárd forintba kerül - véli Raskó György. Az agrárközgazdásszal a mezőgazdaság aktuális dolgairól beszélgettünk- A pártoknak mindig fontos szavazat­gyűjtő „vadászterülete” volt az agrárium- mondja Raskó György agrárközgaz­dász. Miután az ágazat jelentős költség- vetési támogatásban részesül, logikus hogy ezt a kedvező alkalmat megragad­va próbál minden párt licitálni. Egyiknek a nagyüzemi gazdálkodáshoz kapcsoló­dó szavazóréteg megnyerése, másiknak az egyéni gazdák érdekképviseletének a felvállalása volt a csalétke. Ez az oka an­nak, hogy ma sem halad jó irányban a mezőgazdaság. Ennek újabb kézzelfog­ható jele a zsebszerződésekről folytatott álvita, amelynek hatása súlytalan az ag­rárgazdaság jelenére és jövőjére, nem ér meg egy-két hozzászólásnál többet, nemhogy bizottságok, törvények jöjje­nek létre az ügy kivizsgálására. A másik álprobléma a szövetkezet léte-nemléte körül forog, beleértve a szövetkezeti részaránytulajdonok, üzletrészek kifize­tését is. Választás előtt vagyunk, több százezer embert érint az ügy. Nyilván a kormány arra spekulál, hogy ha az üzlet­részeket kifizeti, jelentős szavazatokhoz fog hozzájutni. A kabinet legjelentősebb, mezőgazda­ságot érintő lépései azonban ősszel kez­dődnek. Ezek közé tartozik a családi gaz­daságokról szóló törvény, amely örvende­tes és támogatandó, de félő, hogy ugyan­csak egy tipikus választási program. Ha tíz évvel ezelőtt - amikor elindult a csalá­di gazdaságok megerősítése - ilyen hatá­rozottan ment volna e kérdés rendezése, akkor ma már feltehetően 50-60 ezer egyéni mezőgazdasági főfoglalkozású vállalkozó lenne. Mellesleg valószínű, hogy ebben a ciklusban még elkezdeni Háttér: Statisztika Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) felméré­se szerint a főfoglalkozású egyéni gazdaságok átlagos tőke­lekötése nem éri el a tízmillió forintot, árbevételük az ötmilliót, jövedelmük pedig csak a kötelező minimálbér szintjén van. A kutatók megállapítása szerint a főfoglalkozású családi gazdasá­goknak fontos szerepük van a birtokpolitikában. E modell lé­nyege, hogy több generáción keresztül hivatott biztosítani egy család megfelelő színvonalú megélhetését. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a 10-100 hektár közötti birtokkategóriába 49 ezer gazdaság tartozik. Ezek közül a valójában életképes ötven hektár, illetve az e fö­lötti méretű családi gazdálkodók száma hatezerre tehető. A ta­valyi felmérés szerint a gazdaságok 79 százaléka őstermelő­ként volt nyilvántartva, és csak egy százalékuk egyéni vállalko­zó. Főfoglalkozású 45 százalékuk, míg a többi mellékfoglalko­zásban végezte e tevékenységet. A termelők 42,4 százaléka rendelkezett mezőgazdasági végzettséggel, a felsőfokú vég­zettségű gazdálkodók az adatszolgáltatók teljes körének egy- harmadát tették ki. Ezekben a gazdaságokban az agrárvállalko­zók, illetve családtagjaik dolgoztak. A felmérésben részt vevő 254 gazdálkodó felénél a jövedelem több mint ötven százaléka származott a mezőgazdaságból. Tehát a magukat főfoglalkozá­súnak vallók egy része is a mezőgazdaságon kívüli területről biztosította jövedelmének nagyobb részét. A kutatók felmérése szerint a gazdaságoknak a hatvan százaléka volt veszteséges. Ez azért is figyelemreméltó, mert a különféle kimutatások sze­rint a mezőgazdaságból származó jövedelmek nagyobb mértékben a magángazdaságokból származnak. Karcagon született 1952-ben. Nős, há­rom gyermeke van. A Budapesti Köz­gazdaság-tudo­mányi Egyetemen szerzett diplomát. Nyolc évig az Ag­rárgazdasági Kuta­tó és Informatikai Intézetben dolgo­zott. Öt évig Dél- Amerikában, Mexi­kóban és Brazíliá­ban mezőgazda- sági projektmene­dzser, világbanki tanácsadó. Ma­gyarországra haza­térve a földműve­lésügyi tárcánál pri­vatizációs osztály- vezető, majd az An- tall-kormány köz- sem lehet a program igazgatási államtit- végrehajtását. Merész kára. Az MDNP ala- dolog belátható időn pító tagja, 1996 belül átütő sikerre szá­óta az alelnöke. mítani. Másfelől a 1997 óta a firenzei nagyüzemi gazdálko­Mezőgazdasági dás családi gazdasá­Akadémia levelező gokkal történő kiváltá­tagja. sa a legszerényebb becslések szerint is né­hány ezermilliárd forintra becsülhető.- A kormány a családi gazdaságok megerősítésével a mezőgazdaság verseny- képessé tételét, a termelés jövedelmezővé válását reméli.- Az agrárgazdaság-kutatók számítá­sa szerint 1200 milliárd forint azonnali tőkepótlásra lenne szükség az ágazat­ban, feltéve, ha marad a jelenlegi bir­tokszerkezet. Ha viszont a nagyüzeme­ket valamilyen politikai szándéktól ve­zérelve leépítik, lehetetlenné teszik mű­ködésüket, akkor a gazdaságokban mindenfajta műszaki fejlesztés azonnal leáll. E szándékra utaló jelnek fogható fel, hogy a kormány a bérelhető földte­rület gazdaságonkénti nagyságát újabb 1000 hektárral kívánja csökkenteni (1500 ha-ra), s fontolgatja az ÁPV Rt. ál­tal megkötött haszonbérleti szerződé­sek felmondását, amelyeket két évvel ezelőtt tíz évre meghosszabbítottak. Ez fatális melléfogás lenne egy olyan idő­szakban, amikor az európai uniós csat­lakozás érdekében ösztönözni kellene a beruházásokat, és hatékonyságjavító fejlesztéseket kellene végrehajtani, le­gyen szó egyéni gazdaságról vagy nagy­üzemről. Mellesleg azok az egyéni vállalkozók, családi gazdaságok akik hajlandóak erre a tevékenységre, és talpon tudnak ma­radni, Magyarország legnagyszerűbb vállalkozói lesznek, mert alacsony a jö­vedelmezőség, óriási a tőkeigény és a kockázat.- Hány vállalkozás felel meg jelenleg a kormányzati elképzeléseknek?- A családnak biztos megélhetést nyúj­tó gazdaságok száma ma mindössze né­hány tízezerre becsülhető. Olyan, egyéni gazdaságot irányító, főiskolát végzett, jó banki kapcsolatokkal rendelkező vállal­kozó, akire a kormány gondol - akinek a gazdasága versenyképes üzemmé válhat a csatlakozás idejére, és állni tudja a ver­senyt az uniós 'gazdákkal - talán ha tíz­ezer van. Ennek a rétegnek valóban van esélye arra, hogy sikeresen működtessen családi gazdaságot, mivel rendelkezik az­zal a birtokmérettel és tőkével, amelyben a hosszú távú életképesség csírái meg­vannak. Viszont mindössze 3-5 ezerre te­hető azoknak az egyéni gazdaságoknak a száma, amelyek kizárólag családi kapcso­latokra és erőforrásokra épülnek, s nem alkalmaznak külső munkaerőt. Ezzel szemben Magyarországon legalább fél­millió ember él mezőgazdasági tevékeny­ségből. Velük szemben a háromezer csa­ládi gazdaság hihetetlen pozitív diszkri­minációban fog részesülni. Raskó György szerint a gazdák saját erejükből száz év alatt sem lennének ké­pesek a jelenlegi jövedelmezőségi viszo­nyok mellett létrehozni a családi gazdasá­got. A háromezer családi farm ldalakítá- sához mintegy 60 milliárd forint költség- vetési forrásra van szükség. Hogy honnan lesz a törvény biztosította kedvezmények fedezete, az sem a kétéves költség- vetésben, sem a törvénytervezetben nem szerepel. újvári GIZELLA Több burgonya terem az idén Krumpliból az írek 170 kilót, mi pedig 60-65 kilót fogyasztunk évente Krumpliszedés a Somogy megyei Mike községben fotó: kovács tibor ÉVI BURGONYAFOGYASZTÁS FŐ/KG _______________ So mogy megyében * 70 Európában: Írországban 170 Portugáliában 150 Dániában * * • 60 ~ '(Ez az országos átlagnál mintegy öt-hat kilóval több.) "Ez utóbbi áll közel az európai átlaghoz. ______________ÉVI BURGONYATERMELÉS ÁTLAGA T/HÁ______________ Magyarország 16,4 Európa 22,5~ Adókedvezmény: hatmillió forint lehet Budapest A földművelésügyi tárca jövőre könnyíteni kíván az őstermelők adózásán. Az adókedvezmény jelenleg a négymillió forintos árbevé­telt elérő kistermelőkre vo­natkozik, a tervek szerint ezt az összeghatárt hat­millió forintra emelnék. A jelenleg hatályos rendelkezé­sek szerint az őstermelő négy­millió forintos árbevételig ős­termelőnek minősül, s bizonyos kedvezményeket vehet igénybe az adózásnál. Kétféleképpen adózhat: vagy az átalányadózást választja vagy a tételes költség- elszámolást. Amennyiben a té­teles költségelszámolás mellett dönt, úgy kétmillió forintig nem kell részletes bevallást készíte­nie az APEH számára. Csupán az év végén kell nyilatkoznia ar­ról, hogy az árbevétele nem érte el a kétmillió forintot, továbbá arról, hogy bevételének húsz százalékáról költségszámlával rendelkezik. Ebben az esetben nem kell személyi jövedelem- adót fizetnie, tehát adómentes­séget élvez. A tételes költségelszámolást választó kistermelőt a 2 millió forintos árbevételhatár fölött is megilletik kedvezmények. Ilyen például, hogy Százezer forint adókedvezményt jóváírhat, to­vábbá automatikusan költség­ként elszámolhatja bevételének negyven százalékát. Összessé­gében véve a kistermelőt - akár az átalányadózást akár a tételes költségelszámolást választja - négymillió forintos árbevételig adókedvezmények illetik meg. Az agrárvállalkozók a hatá­lyos törvények szerint adóznak. Az őstermelőkéhez hasonló kedvezmény rájuk nem vonat­kozik. - UG ­Az utóbbi tíz évben jelentő­sen csökkent a burgonya ter­mőterülete Magyarországon. Mindez az elmúlt évek kíná­lati piacából, és a rendkívül nyomott árakból következik. Idén azonban újra nagyobb területen vetették a köretnek valót. Az ország burgonyakészletének 6,1 százaléka Somogyból szár­mazik. Bár a megye homokos ta­lajában a burgonya kedvező ter­mőhelyet talál, egyre több ter­melőszövetkezet és magángazda hagy fel a termesztésével. A nagymértékű területcsökkenést a burgonyapiac nyomott áraira lehet visszavezetni. A kínálati piac volt ugyanis a meghatározó, a felvásárlási ár 20-30 forint kö­rül volt kilónként. Tavaly azon­ban - mivel több megye, köztük Somogy is burgonyabehozatalra szorult - valamelyest emelked­tek az árak, erős kereslet jelle­mezte a piacot, a jó minőségű burgonya kilójáért 40-50 forintot is kaphattak a termelők. Ugyan­akkor a fogyasztói ár 80 forint fe­lé közelített. Idén várhatóan 30 forint körül alakul majd az étkezési burgo­nya termelői ára. Somogy megye déli része a homoktalaj miatt ha­gyományosan burgonyatermelő terület. 1999-hez képest tavaly harmadára esett a krumpliter­més. Idén újra emelkedést jósol­nak a szakemberek. A vetésterü­let nőtt, a termésátlag pedig - So­mogybán mintegy 18,8 tonna hektáronként - megfelelőnek mondható, és az előző két évinél jobb. A többi megye meglehető­sen vegyes képet mutat. Az előrejelzések szerint Győr- Moson-Sopron megyében 20-22 tonna lehet a hektáronkénti át­lag, Csongrádban azonban csak 11-13 tonna, Baranya, Békés, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala megye a közép­mezőnybe tartozik 13-16 tonnás várakozással. A burgonyának nem kedvezett az átlagosnál me­legebb augusztus. Somogy megyében egy em­ber átlagosan hetven kiló burgo­nyát fogyaszt el évente. Ez az országos átlagnál mintegy öt­hat kilóval több. Ebben a tekin­tetben vegyes a kép Európában: míg Írországban százhetven, Portugáliában százötven, addig Dániában csupán hatvan kiló az évi fogyasztás. Ez utóbbi áll közel egyébként az európai átlaghoz. STRASSZER VALI Borfesztivál Budapesten A borok ázsiója egyre növek­szik, egyre nagyobb a borkultú­ra jelentősége a turisztikában - hangsúlyozta Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyet­tes államtitkára csütörtökön a szeptember 2. és 16. között megrendezésre kerülő X. Buda­pesti Nemzetközi Bor- és Pezs­gőfesztivál beharangozóján. A fesztivál nyitányaként tegnap A bor ünnepe, az ünnep bora címmel képzőművészeti kiállí­tás nyílt a Magyar Nemzeti Galé­riában. A kiállítást Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter nyi­totta meg. __________________________{0| NYÁRI FELÉRTÉKELÉS Lakossági megtakarítási akció a Kereskedelmi és Hitelbanknál 10,25 ‘Forint lakossági bankszámla melletti 2 havi lekötés esetén: • 100.000 - 5.000.000 forint közötti lekötésnél évi 10%, • 5.000.000 forint felett évi 10,25% a kamat. Az tBKM megegyezik a fenti éves kamatokkal. A kamatváltoztatás jogát a bank fenntartja. Ha most nyit bankszámlát és Igénybe veszi az akciós betételhelyezést, további kedvez­ményeket Is adunk: • Ingyenes számlavezetés 2002. március 31-ig • ingyenes Cirrus Maestro vagy VISA Electron bankkártya az első évben • Ingyenes átutalások a közüzemi számlák kiegyenlítéséhez, 2002. március 31-ig Ajánlatunk 2001. augusztus 10-től szeptember 28-ig érvényes. További részletek a bankrizikókban és a TeleCenrerenl TeleCenter: 1-000-000, 06 40-444-444 • www.khb.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom