Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-18 / 193. szám

2001. Augusztus 18., Szombat A L M A N A C H 0 0 7 11. OLDAL Új szerepkörben ismét révbe érne a város Sós Zoltán polgármester rend­szeresen elemzi a város gazda­ságát. Elsősorban az önkor­mányzat befolyásoló szerepét keresi. Fontos kérdés tehát, hogy Boglár visszaszerzi-e egykori kereskedelmi központ szerepét.- Mit mutatnak az elemzései? Mer­re tart a város gazdasága?- Bogláron mintegy 800 vállal­kozás működik telephellyel vagy fi­ókkal. Az iparűzési adóbevallások alapján kiszámítható: mintegy 16 milliárd forint a tiszta bevételük. Az önkormányzat az idén a közszol­gáltatásokra csaknem egymilliárd forintot költhet; ez a helyi gazdaság pénzforgalmának 5-5 százaléka - mondta Sós Zoltán. - Sokkal na­gyobb azonban az önkormányzat befolyása, mint amilyen a súlya a helyi gazdaságban.- Mit mutatnak a tendenciák?- Leüsztulóban van a gazdasági szereplők köre. Az utóbbi tíz év az egzisztenciateremtés ideje volt. S úgy tapasztaljuk, több vállalkozás terjeszkedni akar. Olyan nagykeres­kedelmi és szolgáltató szervezetek jelentek meg a városban, amelyek több száz milliós beruházásokra készülnek. A volt Füszért-telepen például több vállalkozás telepedett meg. Boglár az 1996/97-ig tartó pangás után új erőre kap. Szá­momra is új, hogy kívülről milyen­nek látják a várost: a térképen na­gyon jó helyen van, de a lehetősé­geit még messze nem használta ki.- Mit és hogyan akar befolyásol­ni az önkormányzat?- Az önkormányzat négyévente sokféle érdek képviseletének az összessége. A mindenkori testüle­teknek el kell jutni oda, hogy hosz- szabb időszakokra merjenek dön­téseket hozni. Bár voltak áttörések: a turizmushoz kapcsolódó szolgál­tatások - mint a strandok, parkolók - nálunk ingyenesek, s ez már álta­lánosan elfogadott. Az önkormány­zat a helyi adókkal, a bennük meg­határozott kedvezményekkel és a településfejlesztési tervvel tudja be­folyásolni a helyi gazdaságot.- Hogyan él ezekkel az eszközök­kel?- A testület legutóbbi döntései­ben is találunk jó eszközöket: a Ma­lom tulajdonosa az adókedvez­ményt köteles az épület tatarozásá­ra fordítani. Építési területeket tá­runk fel vagy a fejlesztési területek megszerzésével segítjük a helyi gazdaság fejlődését.- Ön évek óta piacképes közszol­gáltatásokról beszél. Hol tartanak az ezt szolgáló reformok?- A testület döntéseihez megha­tározó többség kell; ezt az utóbbi években nem sikerült megszerezni a reformokhoz. Nem ellátási kötele­zettségnek kell eleget tennünk, ha­nem minőséget kell nyújtanunk az adóforintokból, hiszen a helyi adó­bevételeink nagyobbak, mint az ál­lami támogatás.- Újabban egyre többet foglalkoz­nak a szerepkörrel. , - Az lenne a cél, hogy Siófok és Keszthely között legyen egy körzet- központ. Itt van a földművelési iro­da, a vállalkozó-aliroda, földhivatal, Tourinform. Tudomásom szerint a Sós Zoltán polgármester Balaton-fejlesztési Tanács Füreden, Keszthelyen és Bogláron nyit iro­dát. Szeretnénk növelni a térségi közszolgáltatásokat. Támogatjuk, hogy a felsőoktatás is verjen gyöke­ret a városban. ■ Vitáznak a Jamai-hídról Néhány éve leszakadt a Jamai- patakon át vezető, faszerkezetű gyalogoshíd. Az üdülőtelep most azon vitázik, hogy gyalogos- vagy közúti híd épüljön-e. Van elfogad­ható megoldás a közúti közleke­désre is. A Belügyminisztérium révén vásárolta meg a város - kiló­ját 40 forintért - azoknak az óriási teherbírású, vas hídelemeknek, amiken a NATO tankjai közleked­tek. így az anyag már megvan, csak további elhatározás és pénz kellene a hídépítéshez. Már az év­tizedekkel ezelőtti tervek is kap­csolatot létesítettek az Erzsébet utca és a Jankovich-üdülőtelep között. Az itteniek egy része azon­ban tiltakozik a közúti híd létesí­tése ellen, mert a nyugalmukat féltik a megnövekedett közleke­dés és zaj miatt. Az állandó lako­sok viszont örülnének a kapcso­latnak, mert kényelmesebben és gyorsabban elérnék a városköz­pontot. Tény, hogy a város idei költségvetésében nem tervezték a hídépítést. ___________________■ A gyermekes családok üdülője Szívesen jönnek a gyermekes családok a bogiári strandra A kisgyermekes családok üdülőhe­lyeként reklámozta magát Bécsben Balaton-boglár már 1930-ban. Ma is őket várja a város, és sokat tesz azért, hogy jó híre legyen. Az idén az ingyenes szabad strandokat vál­lalkozók működtetik, közmegelé­gedésre. Azért szegeződött rájuk a figyelem, mert az önkormányzat vállalkozókkal szerződött az üze­meltetésükre. Varga Ottó és Szilák András vállalta a strandgondozás örömét és gondját, s igyekeztek, hogy kulturált körülmények kö­zött pihenjenek a város vendégei. Van, aki filozófiaváltást említ a szerződések kapcsán. Tény, hogy hosszú távon több bevételt hoz­nak a városnak a vonzó szabad strandok. ■ AZ OLDAL ÖSSZEÁLLÍTÁSÁT TÁMOGATTA A PEUGEOT MÁRKAKERESKEDÉS ÉS SZERVIZ, A QUAUPROX KFT, AZ OMNIMPEX KFT, A V&V TRAVELS UTAZÁSI IRODA, A PREMIER ÜZLETHÁZ, A KALEIDOSZKÓP KÁBELTELEVÍZIÓ, A JUTKA FOTÓ, A SIÓFOKI SIÓMENTE RT, A DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS VÍZMŰ ÉS A BALATONBOGLÁRI ÖNKORMÁNYZAT Lelkes bogiári polgárok Hankiss János professzor a feleségével a nyaraló udvarán A Hankiss család Gaál Gasztontól vásárolta a vízparti telket. Hetven éve mindig három ge­neráció tölti itt a nyarait; lelkes boglárinak vallják magukat. Dr. Hankiss János profesz- szor úgy emlékszik, gyermekkorában nyara­lás után mindig tragédia volt számukra a ha­zafelé út. AII. vüágháború után egy ideig nem jöhettek a kifosztott nyaralóba. Elemér öccsé­vel mégis leutazott, s a lellei hegyen dolgoztak szállásért, ételért. Szamárfogattal fuvarozták a tópartra a gyümölcsöt; a fáradság mindent megért, mert este fürödhettek a Balatonban. Édesapjuk franciatanár volt, s a vízparti parcellát Gaál Gasztontól vásárolta. Ez azért volt olcsó, mert ezen húzódott át a vízvezeték. Nagyapjuk építőmester volt, ő készíttette az alsó részt 1932-34-ben, később fölhúztak még egy szobát. Azóta ez a család találkozóhelye. Édesanyjuk - aki három éve halt meg, 102 éves korában - mindig arra törekedett, hogy egyben tartsa a családját. Ma már mintha kicsi lenne a ház. A héten a professzor és a húga, Ilona, aki opera­énekesként Európa színpadain is föllépett, festett-má- zolt. Elemért külföldi útról várták vissza. Könyvéből film készül; Michel York, a híres angol színész egy ba­latoni tutajon mondta fel az első részt, nemzetközi filmsiker várható. Hankiss János számos szépirodalmi művének mindegyikében írt Bogláron. Legutóbbi könyve, Az ár­nyak hosszúra nyúlnak, a szegedi Bába kiadónál jele­nik meg. Ő alapította az orvos írók, költők, képzőmű­vészek társaságát, s az általa szervezett találkozón ala­kult meg a vüág orvos-írótársasága. A professzor azt mondta, jó kezekben van Boglár, tetszetős városköz­pontja az olasz kisvárosokat idézi. Évről évre látják a fejlődését: az ápolt strandokat, a díszburkolatos uta­kat. A tetszetős padokra sem sajnálta a pénzt a város. S azt javasolják a polgármesternek, hogy a Penny Markethez jutást oldják meg egy alsó úton, hogy ne kelljen a nyáron túlzsúfolt 7-esre kihajtani.________■ Pé lda lett a Jankovich-telep Három éve működik az ország el­ső üdülőtelepi részönkormányza­ta. Ez idő alatt több mint 15 millió forintot költöttek a Jankovich- üdülőtelepre. Sok támogatást sike­rült nyerni a nemes célokra. Len­dületes a fejlődés; az üdülőegyesü­let ugyanis megtalálta azt a formát, amelyben eredményesen képvisel­heti az itteni állandó lakosság és az üdülőtulajdonosok érdekeit. A ko­rábbi vitákon túllépve részönkor­mányzatot alapított. Bár nem ha­gyott fel a harcos érdekképviselet­tel, egyenrangú partnere a város képviselő-testületének, meghatá­rozó része a város közösségének. S ebben valószínűleg komoly szere­pe van Holper Lászlónak, a részön­kormányzat elnökének, aki önkor­mányzati képviselőként a testület­ben képviseli az üdülőtelepet. Talán nincs is olyan lakosa a Jankovich-telepnek, aki látva az át­alakulást, ne értene egyet a részön­kormányzati testület döntéseivel. Mára megszépült a Szent István tér, itt állították fel az államalapító szobrát. Ehhez összesen 200 ezer forinttal járultak hozzá az itteniek. A városi önkormányzat pedig az utóbbi két évben több mint tízmil­lió forinttal tá­mogatta a te­lep fejleszté­sét. Szilák András vállal­kozó jó gazdá­ja az itteni közterületek­nek, miután vele kötöttek szerződést a gondozásuk­ra. Követendő példa lett a Jankovich-telep, s fontos szerepet vívott ki a város meghatározó ré­szeként. ■ Mindegyikük mögött áll egy családtag A GONDOS GAZDÁK A város irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Sós Zoltán. Az alpolgármester: dr. Kocsis Jó­zsef. A képviselő-testület tagjai: Losoncziné Sandra Klára, Gárdos Zoltán, dr Pánczél Sarol­ta, Békés András, Zics Imre, Ma­darász Ferenc, dr. Sziberth Lász­ló, Kalász Zoltán, Holper László, dr. Regős Péter, Vadasfalvi János és Horváth Iván. A jegyző: dr Illyés Erzsébet. A kulturális központ igazga­tója: Szalai Tünde, a városi könyvtár vezetője: Pongrácz Ilo­na. Az általános és zeneiskola igazgatója: Gárdos Zoltánná. Az óvodavezető: Ráncsikné Bagó Erika. A városi bölcsőde vezető­je Zics Imréné, a gondozási köz­ponté Pemecz Béláné. Az egész­ségügyi központ igazgatója: dr. Balázs Lajos. ________________■ Ba latonboglár Hétezer éve lakják ezt a területet; újkőkori, réz­kori telepet s bronzkori te­metőt tártak föl a régé­szek. A római hadi utat a szőlőskislaki részen talál­ták meg. Boglár nevét egy 1211-es ok­irat említi először. Egy másik írás sze­rint az északi parti Zygethrewvel (Rév­fülöppel) állt rendszeres, bödönhajös összeköttetésben. A lakosság halá­szatból, szőlő- és növénytermesztés­ből, állattenyésztésből élt. A vidék felvilágosult földbirtokosai részt vet­tek a balatoni hajózás beindításában; a Kisfaludy-gőzös 1846-ban kötött ki először Bogláron. A déli vasút első Ba- laton-parti állomása Bogláron épült. Korán kialakult itt a fürdőélet. Az első üdülőtelkeket 1890-ben értékesítették, a fürdöegylet 1904-ben alakult, és 1907-ben lett a település hivatalos ne­ve Balatonboglár. Öt évvel később el­készült az új kikötő, és gyógyfürdővé nyilvánították. AII. világháborúban Boglár fogadta be a francia és lengyel menekülteket, itt működött Európa egyetlen lengyel líceuma. A 60-as években indult a középfokú oktatás, nőtt a lakosság és az üdülök száma, kezdődtek a közművesítések. A BB or­szágos hírnevet vívott ki üdítőital-, bor- és pezsgőgyártással. Boglár 1987-ben lett a szőlő és a bor nem­zetközi városa. 1995-ben a Virágos Magyarországért pályázat fődíjasa. Csatorna Kislakra Ősszel megszervezik a szőlős­kislaki csatornaépítő társulást. Az itt lakók 66 százalékának részvétele kell ahhoz, hogy sike­resen indulhasson a beruházás. Az érdekeltségi hozzájárulás por­tánként százezer forint, s ezt to­vábbra is kedvezménnyel, hitellel lehet törleszteni tíz év alatt. A szőlőskislaki csatornaberuházás része annak a kistérségi program­nak, amelynek Lengyeltóti a gesztora. A 3,2 milliárd forintos összköltségből a kislaki csatorna 450 millió forintot képvisel. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: GÁLDONYI MAGDOLNA FOTÓ: MÁRTON LÁSZLÓ gazdaságában maga mellett tudhat­ja apját, a borvidék elismert szak­emberét, akinek a találmányait ma is alkalmazzák. Géza viszont azt mondta, megpróbáltak Attilával kü­lön utakon járni, de rájöttek, ha nem a testvéri szereteten alapul a vállalkozásuk, már régen összeom­lott volna. Mindegyikük mögött áll egy családtag, és ezt nagy előnynek tartják. A három Légii testvér Szőlőskislakról indult, itt töltötték gyerekkorukat. A győri bencés gim­náziumban érettségiztek, s úgy ér­zik, nagy adomány volt szüleiktől, hogy ebben a szellemiségben ne­velkedtek. Aki találkozik velük, tudja, hogy az egymás iránti tiszte­let mélyebb gyökerekből ered. ■ Légii majort, ahol szállást adnak a betérőnek, aki így nyugodt környe­zetben pihenhet. Kedvére lovagol­hat vagy kipróbálhatja a kézművesmesterségeket. Attila azt mondta, a Légii név hallatán tízből kilencen a borra gondolnak. Mosolyogva hozzáfűz­te: ezen majd változtatunk. Légii Géza megnyugtatóan hozzátette: kiállunk Ottó mellett. Légii Ottó Szőlő- és Bortermelő Gazdaságát valóban a megye legjobbjai között tartják számon. Palackjait ott talál­juk az igényes gasztronómiában, például abban a 80 budapesti étte­remben, ahol nagy élvezettel fo­gyasztják. Szőlőskislak viszont sze­gényebb lenne a másik két Légii fi­vér nélkül. Ottó biztosan építkező A három Légii testvér vállalko­zásai híven tükrözik a város jö­vőképét, pedig csak teszik a dol­gukat. Ottó elismert borász, Atti­la és Géza fazekasmester, áld az ősi művészetet összekapcsolta az igényes vendégfogadással. Azt mondják, ha vállalkozásaik nem a testvéri szereteten alapul­nának, már összeomlott volna. Szőlőskislakon festői környezetben találkoztunk a Légii testvérekkel, a fazekasház tornácánál. Légii Attila és öccse, Géza teremtette meg ezt a világot, ahol az ember szép tárgyak között yálogathat, és bátyjuk, Légii Ottó jó borait kóstolgatva élvezheti a kislaki táj szépségét. Arrébb az egy­kori uradalomból alkották meg a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom