Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-14 / 189. szám

2001. Augusztus 14., kedd HAZAI T Ü K Ö R 3. OLDAL Keller nem adja fel Parlamenti kisülés Bár a parlament rendkívüli ülésén a képviselők többsége nem járult hozzá, hogy a miniszterelnök felelősségét vizsgáló bizottságok megala­kuljanak, az MSZP és az SZDSZ által felállított „cson­ka” testületek megpróbálják az igazságot kideríteni. Nem okozott meglepe­tést, hogy a kormány- párti képviselők nem tá­mogatták a két vizsgáló- bizottság felállítását - fogalmazott lapunknak Keller László. A Szabadi Béla volt politikai állam­titkár büntetőügyével kapcsolatos miniszterel­nöki felelősséget kutató testület létrehozásának egyik kezdemé­nyezője úgy fogalmazott: a tiszta közélet megteremtésének szán­déka a szocialisták és a szabad- demokraták körében változatla­nul fennáll, ezért döntöttek úgy: a „rész-országgyűlésen” megala­kítják a „rész- vizsgálóbizottságo­kat”. Az MSZP frakcióvezető­helyettese - akit az ellenzéki honatyák az egyik testület elnö­kévé választottak - tisztában van az Országgyűlés főlépcsőjén megalakított bizottságok korláto­zott lehetőségével, ám azok létét mégis fontosnak tartja. Bár a kor­mánypártok az ellenzé­ki kezdeményezést a kormányfő elleni sze­mélyes támadásnak, hecckampánynak, vá­lasztási hadjáratnak tartják, a közvélemény mellett Orbán Viktor számára is az lenne a legmegnyugtatóbb, ha személyes felelőssége törvényes keretek között létreho­zott bizottságok előtt tisztázód­hatna - mondta Keller László. A honatya nem kíván mást, mint érvényesíteni azt a korábban el­hangzott kormányfői kijelentést, miszerint a kormány egészéért a miniszterelnök felel. h. m. Az ellenzék a lépcsőn folytatta A helyszín szokatlan, a menetrend szokásos volt FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Nonstop betegellátás Budapest Három műszakos munkaren­det vezetnek be a jövőben a nagyobb kórházakban. A je­lenleg csökkentett létszámú, ügyeleti ellátás helyett tel­jes szakmai stábok fogadják majd a betegeket a nap hu­szonnégy órájában. Lapunk értesülése szerint a ki­sebb, városi kórházakban válto­zatlan marad a munkarend, ugyanis a mérsékeltebb betegfor­galom, valamint a „szerény” dol­gozói létszám eleve nem teszi le­hetővé három teljes szakmai stáb felállítását. A változások a jelen­leg is három műszakos rendben tevékenykedő ápolói gárdát szin­te egyáltalán nem érintik. Gazda­sági szakemberek szerint a vár­ható intézkedés az egészségügyi ellátás hatékonyságán is javít, s megszűnhetnek az ügyeleti díjak körüli viták is (jelenleg a legtöbb kórházban a kora délutáni órák­ban leállnak a műtők, árválkod­nak a drága diagnosztikai eszkö­zök, miközben a délelőtti órák­ban már-már elviselhetetlen a zsúfoltság). A folyamatos üzem­mód mellett a rendelések jobb szervezésére is egyre nagyobb az igény. Az ütemezhető kivizsgálá­sok sokkal rövidebb idő alatt el­végezhetők, ha összehangoltan, megadott időre jegyzik elő a páci­enseket. Az új szisztéma legha­marabb a jövő évtől válhat való­sággá. __________________n.zs. Pi nceveszély! Az elmúlt tíz évben több mint másfél száz településen vé­geztek pinceveszély-elhárítá­si munkálatokat, a költségek a tízmilliárd forintot is meg­haladták. Idén 500 milliót tud az állam e célra fordítani. A Belügyminisztérium főosztály- vezetőjétől, Madaras Attilától megtudtuk, hogy 1990 óta össze­sen 44 ezer folyóméter, 250 ezer légköbméternyi felszín alatti üre­get „hatástalanítottak”. A még ma is veszélyeztetett területeken a legkülönfélébb jelenségekkel találkoznak a járatokat feltárók. Szentlászlón és Szegilongon pél­dául pincerendszerre épült a templom, az utóbbi település templomtornya meg is billent. Na nem annyira ferde, mint a pizzái ferde torony, egy kis aláfa­lazással ismét helyrebillenthető. A főosztályvezető elmondta, hogy idén 114 település nyújtott be pinceveszély-elhárítási tervet, a munkálatok összköltsége 1,2 milliárd forint. Ebből - a vállalt önrész feletti - támogatási igény 765 millió forint lett volna, ám az éves költségvetés erre az évre csak 500 millió forintot irányzott elő. A pályázó települések közül 64-en 3 millió forintnál kevesebb támogatást kaptak, az érintett önkormányzatok már a múlt hó­napban hozzájutottak a teljes összeghez. A fennmaradó 44 helyhatóság csak a megítélt ösz- szeg felét kapta meg, a második felét szeptember második felé­ben utalják át részükre. KOÓS TAMÁS A papírforma bejött: a parlament tegnapra meghirdetett rendkívüli ülésnapján az MSZP és az SZDSZ által kezdeményezett vizsgálóbi­zottságok nem állhatták fel. Miután a házel­nök berekesztette az ülést, az ellenzéki képvi­selők „rész-parlamenti ülést” tartottak az Országház főlépcsőjén, ahol két „rész-vizs- gálóbizottságot” is létrehoztak. Budapest A parlamenti képviselők nyári szabadságukat megszakítva - a várakozásokkal ellentétben szép számmal - jelentek meg a tegnapra összehívott rendkívüli ülésnapon. Nem igazolódott be azok sejtése, akik úgy hitték: az ülést kezdeményező el­lenzéki honatyákon kívül szinte senki sem vesz részt a munkában. T. Ház határozatképes volt, ám Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában előrevetítette: a legnagyobb Különbizottságosdi Ebben a parlamenti ciklusban az ellenzéki­ek összesen 10 alkalommal tettek javasla­tot parlamenti vizsgálóbizottság alakítására. Az MSZP 8-szor állt elő efféle kezdemé­nyezéssel, sikertelenül, mint ahogy az SZDSZ vizsgáló kedvének is minden alka­lommal gátat szabott a kormánypártiak el­lenállása. A koalíciós pártok kétszer kezde­ményezték parlamenti különbizottság élet­re hívását, sikerrel. Mind a vagyonvizsgáló bizottság, mind az FKGP által szorgalma­zott olajbizottság megalakult. Más kérdés, hogy e testületek - a több hónapos kuta­kodás, erőfeszítés ellenére - alig, vagy egyáltalán nem hozták a tőlük várt ered­ményt __________________________(T. M.) ko rmánypárt nem szavaz a felvetett kérdésekre, azaz nem nyomja meg a szavazógombot. Mint ismeretes, Áder János házelnök a parla­ment rendkívüli ülését a szocialisták és a szabad- demokraták kezdeményezésére hívta össze. Az ellenzéki honatyák két vizsgálóbizottság életre hí­vását tartották szükségesnek. Az MSZP kezdemé­nyezésére felállítandó egyik testület a miniszter- elnök felelősségét vizsgálta volna azzal kapcsolat­ban, hogy terheli-e valamilyen felelősség a kor­mányfőt a Szabadi Béla egykori földművelésügyi államtitkár terhére rótt visszaélésekkel kapcsolat­ban. A szabaddemokraták kezdeményezte bizott­ság az Orbán-bányák állami megrendelésű dolo­mitszállításának körülményeit tisztázta volna. A Fidesz tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy olyan eseti bizottság felállítását kezdemé­nyezi, amely a Dunaferr eddigi történetét vizsgál­ná meg. Szájer József szerint a testület létrehozá­sára az ad okot, hogy az előző kormány idején a gyár az MSZP és az SZDSZ „pénznyelő automatá­jaként” működött. A két parlamenti vizsgálóbizottság felállítása a kormánypárti és a MIÉP-es képviselők ellenál­lásán megbukott, ezért kényszerült az ellenzék úgymond „rész-parlamenti” keretek között, az Országház főlépcsőjén folytatni munkáját - fo­galmazott Kóródi Mária SZDSZ-es politikus. Az előző kormány idején parlamenti alelnöki pozí­ciót betöltő képviselő asszony szabályos ülést vezetett a vörös szőnyeggel borított lépcsőkön. A szocialista és szabaddemokrata urak és höl­gyek két „rész-vizsgálóbizottság” létrehozását is megszavazták, azokat, amelyek megalakulásá­hoz pár perccel korábban nem kapták meg a parlamenti többség támogatását. A szabályos ülést „imitálva” Eörsi Mátyás interpellációja is elhangzott. A képviselő Orbán Viktortól azt „kérdezte”: milyen szerepet játszott a miniszter- elnöki hatalom az Orbán-bányabirodalom létre­jöttében és felemelkedésében. A kérdésre válasz nem érkezhetett, hiszen sem a kormányfő, sem egyetlen kormánypárti képviselő sem „zavarta” meg jelenlétével az ellenzékiek szokatlan hely­színen tartott ülését. A szűk egyórás rendkívüli ülésnap napirend előtti kormánypárti felszólalói botránypolitizá­lással, választási „hadművelettel” vádolták az MSZP-t és az SZDSZ-t. A Fidesz frakcióvezetője ki­jelentette: az MSZP a hatalomba való visszakerü­lés érdekében semmitől sem riad vissza, de a „szocialista show-műsorban” nem számíthatnak a legnagyobb kormányzó párt segítségére. Kovács László, az MSZP elnöke beszédében a parlamenti demokrácia semmibevételének minő­sítette, hogy a kisebbség által kezdeményezett vizsgálóbizottságok felállításához a kormányzó többség az elmúlt három évben egyszer sem járult hOZZá. HORVÁTH MAGDOLNA Lefoglalták a felborult vitorlást Vasárnap az esti órákban tulajdonosa partra emelte a szombat este a Balaton köze­pén elsüllyedt vitorlást. Alsó­örsön a vízirendőrök elvégez­ték a helyszíni szemlét, majd tegnap hajózási szakértőt rendeltek ki a további vizs­gálatok lefolytatására. Balaton A vízirendőrség lefoglalta a Yolle típusú kis vitorlást, amelynek fe­délzetén szombaton öt magyar tu­rista hajózott át Siófokra. A vitor­lás felborult az erős szélben, öt utasa közül kettő partra úszott, hármat pedig háromórás hányko- lódás után a vízirendőrök mentet­tek ki. Reichert Vilmos, az egyik hajót vezető vízirendőr elmondta: ha fél, vagy egy órával később ér­keznek, akkor a felborult hajóba kapaszkodó egyik fiatalembert már nem biztos, hogy meg tudták volna menteni, annyira gyenge fizikai álla­potban volt.- A meghallgatá­sokból egyelőre annyi derült ki: az árbocmerevítő tö­rött el, valószínűleg ezért fordult vízbe a vitorlás - mondta tegnap Haner Fe­renc, a balatoni vízi­rendészet megbí­zott parancsnoka. - A végső szót a ki­rendelt hajózási szakértő mondja majd ki a baleset ügyében. Azt is ne­ki kell kiderítenie, VÍZI S. 0. s. Tavaly egész évben 225, az idén - a mostani hétvégéig - már 174 ember életét mentet­ték meg a balatoni víziren­dészet járőrei. A múlt hét volt talán a legnehezebb: a hét ele­jén 42, a péntek-szombati viha­ros időben további 26 fuldoklót mentettek ki a vízből. Hajózási balesetnél is szükség volt men­tésre, ám a legtöbb bajt mégis a figyelmetlenség, a tilosban für­dés okozta. Eddig tizenöten lel­ték halálukat a Balaton hullá­maiban. A vízirendészet hetven munkatársa és 21 járműve min­den nap este tízig teljes készült­ségben vigyáz a fürdőzők, hajó­zok biztonságára. Folyamato­san 12-14 járőr szeli a hullámo­kat, mentésre készen. hogy milyen hajó­ról is volt szó. Az eddigi vizsgálatok szerint ugyanis a jármű nem szere­pel a nyilvántartás­okban és levizs­gáztatva sem volt. Az is kérdéses: ren- delkezik-e a hajó tőkesúllyal? Állító­lag egy mozgatha­tó súly volt rajta. A szakértői vizs­gálat akár néhány hétig is eltarthat. Szakemberek to­vábbra is azt állít­ják: a Yolle-amely­hez hasonló na­gyon kevés van a Balatonon - tőke­súly hiányában igen labilis. f.i. MILLENNIUM. Nemeskürty István kormánybiztos tegnap Budapes­ten millenniumi zászlót adott át a rendőrségnek. A zászlót Orbán Péter országos főkapitány (képünkön) vette át. fotó: europress/orfk Hírek CORVIN-LÁNC. Teller Ede kapja elsőként a felújított Cor- vin-láncot. A kormány nevében Várhegyi Attila, a kulturális tár­ca politikai államtitkára ma ad­ja át a kitüntetést a San Francis­cóban élő világhírű atomfizi­kusnak. Teller Ede azért ottho­nában és nem az augusztus 24-ei ünnepség keretében - to­vábbi öt kiemelkedő személyi­séggel együtt - veheti át a mi­niszterelnök által adományo­zott díjat, mert orvosai óvták a hosszú út fáradalmaitól. A ha­gyományoknak megfelelően egyszerre tizenketten lehetnek Corvin-lánc birtokosok azok közül, akik kimagasló érdeme­ket szereztek a tudomány, a művészet, az oktatás vagy a művelődés terén. A rendbe- amelynek köre nem bővíthető- a továbbiakban csak az nyer bebocsátást, akit a tagok java­solnak. A kitüntetettek életük végéig viselhetik a Mátyás ki­rály portréját ábrázoló kivételes értékű medált. Az elhunyt ki­tüntetett örökébe új személy lép, a többiek döntése alapján. A díj felelevenítése a XX. szá­zad első fele legkiemelkedőbb tudományos-kulturális elisme­résének, amely jogi értelemben soha nem szűnt meg, bár a dik­tatúra évtizedeiben még csak nem is beszéltek róla. ÉRDEKKÉPVISELETEK. A Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) tegnapi ülésén a vállalat- vezetés és a reprezentatív szak- szervezetek elfogadták, hogy augusztus 27-ét követően érté­kelik a MÁV-nál megkötött hároméves megállapodás idő­arányos részének teljesítését. A Vasúti Dolgozók Szabad Szak- szervezete a múlt héten a meg­állapodás esetleges felmondását helyezte kilátásba. A VDSZSZ cáfolta a megállapodás hírét. FELSŐOKTATÁS. A Felsőok­tatási Fejlesztési Program kere­tében eddig 44 milliárd forint összegű fejlesztésre már meg­kötötte a szerződést az oktatási tárca, 2002 és 2006 között to­vábbi 100 milliárd forintot for­dítanak felsőoktatási beruhá­zásra. Az összegből 100 ezer négyzetméter oktatási épület: tantermek, kollégiumok, könyvtárak valósulhatnak meg a fővároson kívül Miskolcon, Nyíregyházán, Szegeden, Debrecenben, Kecskeméten és Kaposvárott. TISZTIFŐORVOS. Mikola István egészségügyi miniszt r döntése értelmében Lun Kata­lin jelenlegi fővárosi tiszti­főorvos tölti be az országom tisztifőorvosi posztot augusztus 15-étől. BEVONULÁS. Jövő héten ked­den és szerdán közel 5000 sor­köteles vonul be a Magyar Hon­védség alakulataihoz, hogy letöltse kilenc hónapos sorkato­nai szolgálatát. DRÁGUL A BENZIN. Szerdán két forinttal emeli a motorben­zin és a gázolaj árát a Mól Rt. Az áremelés oka, hogy az utób­bi két hétben tartóssá vált a kő- olajtermékek árának emelkedé­se. Az 91-es ólmozatlan benzin 220,50 forintba, a 95-ös ólmo­zatlan 223,50 forintba, a 98-as pedig 232,50 forintba kerül lite­renként. A gázolajért 210 forin­tot kell fizetni literenként. ÖNGYILKOS ELÍTÉLT. Doná szi Aladár három búcsúlevél hátrahagyása után önkezűleg, nyaki ütőerét borotvapengével felvágva lett öngyilkos Sopron­kőhidán. A több gyilkosságért, gyilkossági kísérletért, pénz- szállító autók elleni támadáso­kért 1996-ban életfogytiglanra ítélt bűnöző feltételes szabad­ságra bocsátásáról 2014-ben tárgyalhatott volna leghama- rabb a bíróság. ___________ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom