Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-02 / 179. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 0 3 2001. Augusztus 2., Csütörtök A GONDOS GAZDÁK A település irányítója és fejlesz­tője az önkormányzat. A polgármester: Nagy József. Az alpolgármester: Szabó Ist­ván. A képviselő-testület tagjai: Zsobrák Sándor, Katona K. Im­re, Detári Ferenc és Gyurka Ist­ván. A körjegyző: Taníts Tibor. A körzeti orvos: dr. Antal László. ■ Kisasszond Kisasszond a me­gyeszékhelytől 15 kilométerre, nyu­gatra fekszik, a 61-es főútról há­rom kilométerre levő zsáktelepülés. A szájhagyomány szerint valaha kolostor állt itt. s az ott élő három kisasszonyról nevezték el. Mások szerint a falu Bethlen Kata­lin falva volt. s róla kapta a nevét. Oklevél 1324-ben említi először Kusazwud alakban, s az Osli nemzet­ség birtoka. Később a Perneszi. a Da­rabos, a Korotnai és a Batthyány csa­ládé lett. A törők hódoltság után az első megyei összeírás készítői csak egy Jobbágycsaládot találtak. Hamaro­san a nadasdi Sárközy család birtoká­ba került a falu: a Sárközyek a XVIII-XIX. században jelentős szere­pet töltöttek be a megye szellemi és közigazgatási életében. Kisasszondl birtokuk a haladé gondolkodású kö­zépbirtokosok. írók és költők egyik ki­sebb központja volt. Itt látták vendé­gül Csokonai Vitéz Mihályt is. aki a kúria kertjében irta A magánossághoz című ódáját. A községnek az 1870-es népszámlá­lás adatai szerint 415 lakosa volt. 1925-ben már alig 300-an lakták. Az I. és a II. világháborúban elesettek emléktábláját a falu szivében állítot­ták föl. A falu színfoltja a Sárközy- kúrla, ami egy üzletember tulajdona. Klsasszondon ma 160-an élnek. Azt beszélik... ..., hogy több kertet és telket el­hanyagoltak a Kisasszondra köl­töző magyarok és külföldiek. A falubeliek szerint egy ideig lel­kesen művelték földjüket s gon- : dozták állataikat, de később be­lefáradtak a munkába. Az elha­nyagolt szőlőhegyen már elsza­porodtak a siklók is. ..., hogy ünnepélyes pülana- toknak voltak a szemtanúi, mikor átadták a településnek a millenni­umi zászlót. Megható volt az ün­nepség, de volt egy szépséghibá­ja: bár tavaszt jósoltak a meteoro­lógusok, mégis kegyetlen hideg volt azon az áprilisi napon. .... hogy nincs közösségi élet a faluban. Mindenki a maga munkájával van elfoglalva, a leg­közelebbi rendezvény csak ka­rácsonykor lesz, amikor megtart­ják az idősek napját. ..., hogy harminc lakóház dőlt össze az utóbbi tíz évben, mert | senki nem költözött be az eltávo­zottak helyére. S mára több ház udvarát is fölveri a gaz... ■ Az oldal cikkeit írta Szellő Gábor Fotó: Györgyfalvi Zita, Kovács Tibor Az oldal elkészítését a kisasszondi önkormányzat támogatta A turizmus kínálja a lehetőséget Kisasszond egyik gondja, hogy zsáktelepülés. Mivel azonban alig három kilométerre van a 61-es főúttól, rendszeres busz­járatokkal könnyű megközelí­teni. Nagy lehetőség van ebben- állítja Nagy József polgár- mester -, s később felértékelő­dik; a nyugalom és a csend megfizethetetlen.- Kisasszond és környéke igen jó turisztikai lehetőségeket kínál - mondta Nagy József. - Ezeket, sajnos, még nem sikerült kiak­názni. Nincsenek ugyanis szállás­helyek, és hiányoznak a vállalko­zók is. Kisasszondot a városból elsősorban a hobbikertészek láto­gatják. Az utóbbi évtizedekben többen is vásároltak zártkertet a szőlőhegyen, s hétvégi házakat építettek. A turizmus föllendíté­sét többször is megkísérelték a vállalkozók, a szép elképzelések azonban mindig kútba estek. Nagy József elmondta: a falu fejlesztésére kevés lehetősége van az önkormányzatnak, az állami pénzeken kívül ugyanis nincs szinte semmiféle bevétele. Bár a szociális kiadások nagy szeletet kanyarítanak ki a költségvetésük­ből, igyekeznek minden forrást a fejlesztésre fordítani. A beruházá­sok eredményeként - mint a pol­gármester mondta - a falu minden útja szilárd burkolatot kapott. Kor­szerűsítették a vízvezetékrend­szert, buszöblöket alakítottak ki, felújították a református templo­mot és az önkormányzat épületét, s emellett kiépült a telefonhálózat is. Az utóbbi évtizedben csaknem 50 miihó forintot költött az önkor­mányzat a fejlesztési programok­ra. A népesség azonban megfo­gyatkozott; aki tehette, elköltözött innen. A község lélekszáma csak az utóbbi néhány évben állandó­sult, de mindenhez kevés a pénz. Kisasszond szorosan együtt­működik a szomszédos Kapós- fővel; oda járnak az óvodások és az iskolások, s onnan jár át ide a védőnő, az állatorvos meg a kör­zeti orvos is.- Nagy gondot okoz a gázrend­szer. A vezetékes földgáz beveze­téséről tárgyalt ugyanis az önkor­mányzat. A kis településen hét éve épült meg a gázvezeték, s ak­kor a tartályos gázt választotta a község. Mára azonban ugyancsak megdrágult a tartályos gáz; hét­szer annyiba - csaknem 300 fo­rintba - kerül köbméterenként, így a családok már csak főzésre használják, s nem fűtenek vele. A nehézségek ellenére Nagy Jó­zsef bízik Kisasszond fölemelke­désében. A fejlődés záloga - sze­rinte - egy üdülőfalu kialakítása, s akkor a lakosság is helyben talál­na munkát. A környék minden­Nagy József polgármester esetre igazi turistaparadicsom le­hetne, hiszen bővelkedik gyönyö­rű erdőkben, tiszta forrásokban. Öregszik a falu Kisasszondot napjainkban 160- an lakják. A hatvanas években még 230-an éltek itt. A lakosság fele nyugdíjas, kevés a fiatal és az aktív kereső. Mindössze ti­zenkét iskolás van az egész falu­ban és nyolc kis óvodás, ők a szomszédos Kaposfő intézmé­nyeibe járnak. Az önkormány­zat nyolc közhasznú munkást foglalkoztat._______________■ Új házban kezdik új életüket Csaknem füstbe ment Or­sós Sándornak és családjá­nak minden vagyona. Két hónapja történt; felesége éppen a kertben kapált, mi­kor kétségbeesve rohant ki a kislány, hogy ég a ház... A tüzet elektromos zárlat okozta a pajtában, s a tűz pillanatok alatt átterjedt a házra. A tető egy része is a lángok martaléka lett. A melléképületek leégtek, s tönkrement a ház berende­zésének egy része is, még a háziállatok is megégtek. A szalmabálákból hatalmas lángok csaptak föl. A szom­szédok és a gyorsan érkező tűzoltók fékezték meg a tü­zet, de lakhatatlanná lett a ház. A háromgyerekes család egy hónappal előbb vette a házat, s még biztosítást sem kötött rá. Orsósék dolgos emberek. A 25 éves fi­atalembert a kaposfői termelőszövetkezet alkal­mazza, 26 éves felesége a három gyermeküket neveli. A fiatal pár nyolc éve házasodott össze; a fiatalasszony azelőtt a kaposvári ruhagyárban dolgozott.- Alig rendezkedtünk be itt, máris baj történt - kesergett Orsós Sándor. - A tűzre már csak a beszakadt tetőre húzott ponyva emlékeztet és a megpörkölődött falak. A család úgy érzi, ismét egyenesbe jött életük, hiszen a ház szomszédsá­gában hamarosan elkészül új otthonuk. hamarosan új otthonba költöznek- Nagyon megrázott bennünket az eset, de a sors kegyes hozzánk: nem maradunk fedél nél­kül - mondta Orsós Sándomé. - Szerencsére már a tragédia előtt kaptunk 2,4- millió forint szociál­politikai támogatást a három gyerekünk után, s csak az ügyintézést kellett felgyorsítani, hogy hamar fölépülhessen az új ház. Sokat segített ebben a családnak az önkor­mányzat: 50 ezer forint gyorssegélyt adott. Or­sóséit ennek köszönhetően két hónap múlva be­költözhetnek új otthonukba, ahol már csak a belső munkák vannak hátra. ■ Orsós Sándor és családja Szűkös itt a megélhetés Kevés lehetőségük van itt a fiataloknak - állítják töb­ben. Sok kisasszondi ta­nult tovább, s utána mind elköltözött. Diplomás em­ber egy sem él már a falu­ban. Legtöbben azt pana­szolják: szűkösek a lehe­tőségek. Az önkormányzat közhasznú munkával se­gít, többen a Sárközy- kúriában találtak állást, né- hányan pedig Kaposváron. A kaposfői szövetkezet is ad munkát; a gazdálkodás azonban nem jellemző Kisasszondra. Megterme­lik ugyan a zöldséget, gyü­mölcsöt, baromfit is tarta: nak, de ebből nem jut piac­ra. A földeket egy vállalko­zó bérli, a lakosság nem foglalkozik behatóbban mezőgazdasággal, ketten pedig üzletet nyitottak. Az italbolt tulajdonosa mellett Tolnai Istvánná az egyik vállalkozó. Nyolc éve nyitotta meg házának ud­varán a diszkontboltot, s kedvező áron kínálta az alapvető élelmiszereket. Az árut, mint mondta, Ka­posváron szerzi be, s gya­korta akciósán kínálja a helybelieknek. Ismeri a község lakóinak minden baját, legtöbben a megél­hetési gondokra panasz­kodnak. ■ Tolnai Istvánná a falu egyik vállalkozója Egyre szépülnek a kertek Tucatnyi hétvégi ház épült a falu melletti dombon és a szőlőhe­gyen. Többnyire nyugdíjasok vet­tek telket az utóbbi húsz évben, és néhány külföldi. Népszerű lett a falu a városi kertészkedők köré­ben. Niklai József csaknem tíz éve vásárolta a telket, azóta jár ki ide a megyeszékhelyről.- Egyik barátom ajánlotta a te­rületet; azonnal megtetszett - mondta. - Nagyon szeretek itt lenni; gyakran jönnek az unoká­im is. Különösen Bálint szereti ezt a vidéket. Rendszeresen ösz- szejárunk a szomszédaimmal. Szerencsére jó a közbiztonság, a rendőrök gyakran járőröznek. Betegek a gesztenyefák Sorvadnak és sorra pusztulnak a kisasszondi gesztenyefák. Pedig a környéken termő gesztenye messze földön híres volt. Évekkel ezelőtt majdnem minden ház ud­varán, kertjében és a szőlőhegyi telkeken is gyönyörű gesztenye­fák álltak, mára azonban meg­csappant a számuk, mert rejté­lyes kór támadta meg őket. A gazdák kipróbálták a létező ösz- szes permetszert, hogy megállít­sák a pusztulást, mégsem értek el eredményt. Pedig többen beszél­nek arról Kisasszondon, hogy a szelídgesztenye az itt lakók egyik fontos bevételi forrása lehetne. Gesztenyére ugyanis az ingadozó piac ellenére mindig viszonylag nagy a kereslet. Régebben a falu­beliek gond nélkül értékesítették a finom csemegét a piacokon, többen pedig felvásárlóknak ad­ták el a gesztenyefák termését. A közelmúltban újabb vész ütötte föl a fejét Kisasszondon: a geszte­nyék mellett sorra elszáradnak a diófák is. ■ Több a gazdák gondja Ma is sokat dolgozik a 77 éves Zsobrák Já­nos: kertészkedik, és segít a feleségének is a házi munkában. - Pedig eljárt már fölöt­tem az idő - pana­szolta -, sokkal las­sabban mozgok, mint ezelőtt néhány éve, és fájnak az ízü­leteim is. A legtöbb időt mégis ott tölti, ahol kora ifjúságától kezd­ve egész életében dol­gozott: a gazdaságá­ban. Zsobrák János tősgyökeres kisasz- szondi, s mindig a földből éltek az ősei. Maga is a szüleitől és Zsobrák János a kertben érzi jól magát nagyszüleitől leste el a gazdálkodás tudományát. Valaha Gyakran megfordult a fejében, tizenöt hektárt művelt meg a csa- hogy bérbe adja a birtokát, mert ládja, azután ők is bementek a sző- belefáradt a munkába, de a szíve vetkezetbe, ahol később tizenöt soha nem hagyta. így Zsobrák Já- évig elnökként dolgozott. nos ma is kertjében tölti a legtöbb- Akkoriban volt értéke a tér- időt. Sok időt kíván a szőlő, a ménynek meg a földnek - keser- borászkodás. Szívesen beszélget a gett. - Egész életemben itt dolgoz- politikáról, és naprakész a gazda- tam, végigéltem a falum több mint sági ismeretekben is. S állítja: sok­fél évszázados történelmét. Soha kai több nehézséggel kell meg- nem tudtam meglenni munka nél- küzdeni a mai gazdáknak, mint a kül, és nagyon szeretem a kertet, régieknek. Szomorú példa erre Ha nem mozoghatnék, biztos bele- Kisasszond is, amely régen virág­betegednék. zó település volt. _________■ Ar anyat ér a lábuk Szép sikereket értek el a kisasz- szondi fiatalok a környékbeli kis­pályás labdarúgótornákon. A kö­zelmúltban rendezett Petörke- kupán elsők lettek, Kiskorpádon pedig a második helyet szerezték meg. - Ügyesek ezek a srácok, csaknem mindegyikük valame­lyik korosztályos labdarúgócsa­patban focizik - mondta Pékó Ti­bor, a csapat egyik támogatója. - Sajnos, egyikük sem Kisasz- szondon rúgja a bőrt, mert itt bi­zony nincsen focipálya. Sőt, még egy ütőképes csapatra való gyere­ket sem tudtunk összetoborozni a kevés fiatalból, így a helybeliek a néhány kaposfői ifjú focistával játszanak együtt. Pékó Tibor elmondta: ter­vezik, hogy lé- t e s í t e n e k Kisasszondon is focipályát, de ez méreg­drága lenne, így a fiúk es- M m a cán fociznak, egyébként pedig a szomszédvár ifjúsági csapatában edzenek.- A tornákra jómagam és Sza­bó István alpolgármester kísérjük őket. Ezeken rangos ellenfeleket győztünk le, s azt hiszem, sike­rült csapattá kovácsolni a fiatalo­kat. ■ Niklai József a cseresznye, ba­rack és alma mellett konyhakerti növényeket termeszt a birtokán. A zöldségféle, a burgonya kell a családnak. A hobbikertész büsz­kesége a szőlő: szép fürtök ígér­nek jó szüretet. S így bor is lesz majd a baráti beszélgetéshez. ___________________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom