Somogyi Hírlap, 2001. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-13 / 188. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I 2001. Augusztus 13., hétfő ; III BÁT-ÖSSZEFOGLALÓ Olcsóbb lett a dollár A Budapesti Árutőzsde gabo­napiacán az elmúlt héten összesen 1,1 milliárd áruval kereskedtek az alkuszok, a határidős pénzpiacon pedig 5,5 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz cserélt gazdát - derül ki egyebek között a BÁT hétvégi össze­foglalójából. A kukoricajegyzések három ha­táridőre emelkedtek. A takar­mánykukorica novemberi elszá­molóértéke viszont 19150 forint­ra csökkent. A búza ára szerény mértékben erősödött, szeptem­berben 26040 forintot ér. Az ext­rabúza értéke nem változott, a szeptemberi lejáratot 28100 fo­rintért lehetett jegyezni. A takar­mánybúza ugyanerre a lejáratra 18 800 forinton cserélt gazdát. A takarmányárpa valamennyi árfo­lyama kivétel nélkül csökkent, a szeptemberi lejáraté 19 000 forin­ton állapodott meg a tőzsdezárás napján. A szóját 68400 forinton kínálták a brókerek, míg az októ­beri lejáratú napraforgó 62 500 forintot ért. A határidős devizapiacon a dollár gyengülésének köszönhe­tően a zöldhasú minden jegyzé­se alacsonyabban várja a mai tőzsdenyitást. Az amerikai fize­tőeszköz legközelebbi lejárata 277,50 forintra esett vissza. A pi­acon megnyíló novemberi határ­idő 281 forinton zárt. Az euró szintén gyengélkedett, augusztu­si árfolyama kilencven fillérrel olcsóbb lett és így 247,23 forin­ton fejezte be a hetet. Az angol font piacán a héten megnyílt az augusztusi termin, amelyet 396 forintért lehetett jegyezni a virtu­ális parketten. A japán jen értéke nem változott: 100 egységének szeptemberi ára 230 forint. A svájci frank viszont szeptember- re 165 forintra gyengült. uo ­Gépek Az elmúlt évhez képest megkét­szereződött a gazdák gépberuhá­zási kedve. A talajművelő, vető-, betakarítógépek mellett egyre többen vásárolnak rakodó- és szállítógépeket. A támogatás ha­tására ugyancsak megnőtt az érdeklődés szárító, tároló, takar­mány-előkészítő technológiák iránt. (G) Hírek BIZTOSÍTÁS. A mezőgazdasá­gi biztosítási díjak 30 százalé­kos támogatására felhasznált összeg az első félévet követően elérte a kétmilliárd forintot. Az agrártárca szerint a mezőgazda- sági termelés kockázatát csök­kentő támogatás az idei jégeső­veszélyes helyzetekben is haté­kony védelmet nyújtott a gaz­dáknak. (G) VÁLLALKOZÁS. A vállalkozási övezetekbe sorolt 372 település a magyar településhálózat 11,8 százalékára terjed ki, az ország területének 12,3 százalékát ad­ja, és népességének 7,8 százalé­ka él itt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. KLÍMA. A magyarországi hűtés- technikai piac forgalma éves szinten 50 milliárd forintra tehe­tő, a komfort célú hűtéstechni­kai berendezések értékesítésé­nek meghatározó hányadát a nyári hónapokban bonyolítják - közölte Zoltán Attila, a Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetségének elnöke. INGATLAN. A tervek szerint jövő év elején hatályba lépő egységes tőkepiaci törvény hatására a négy magyarországi ingatlanalap-kezelő társaság közül a Quaestor és az Európa tervezi újabb ingatlanalap nyitását. ________ ■ T U K O R Kórházat vegyenek! A feltétel csupán az, hogy működtessék is A most készülő intézeti törvény a kórházak privatizációjának sajátos szabályait rögzíti. A parlamentben ősszel vitatják meg a képvise­lők az egészségügyi tárca előterjesztését. Mivel a kórházak többsége ma már nem állami, hanem önkormányzati tulajdonban van, ezért a most készülő privatizációs törvény is egészen más, mint a gazdaság magánosítását megalapo­zó, több mint tíz évvel ezelőtti jogszabály - hang­súlyozza dr. Ivády Vilmos, az Egészségügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A mostani törvénytervezet csupán annyiban avatkozik be a kórházak privatizációjába, hogy néhány kötelezően rögzítendő szerződési felté­telt ír elő. Többek között az önkormányzat elő­vásárlási jogát kell fenntartani. Ha ugyanis a ve­vő tovább akarja értékesíteni a kórházat, akkor ezt csak a területüeg illetékes helyhatóság bele­egyezésével tehesse. A készülő jogszabály előír­ja, hogy a privatizációs vételár legalább 20 száza­lékát készpénzben kell megfizettetni, míg a fenn­maradó összeg részletekben is leróható. Az egészségügyi tárca vezetői azt szeretnék ösztö­nözni, hogy elsősorban szakmai befektetők, or­vosok kezébe kerüljenek a magánosításra szánt egészségügyi intézmények. Ezért kitétel lesz az is, hogy a vagyon megvásárlója és használója ugyanaz kell, hogy legyen. Magyarán ne fordul­hasson elő olyan eset, hogy egy pénzügyi befek­tető csoport felvásárolja, majd tetemes haszon fejében bérbe adja a kórházakat. Németh zsuzsa Segítségre várnak az almások Az Alma Terméktanács 360-370 ezer tonnára becsüli az idei almatermést, ez a fele a tavalyi mennyiségnek. A szervezet azt javasolja a földművelésügyi tárcának, hogy 2001 őszén kilo­grammonként 9 forint támogatást kapjanak a termelők. MOSZ: késői az egyezség Az agrártárca elfogadta az észrevételeket Az idei alacsonyabb termésből le­vonva a 100 ezer tonna étkezési al­mát, árverseny alakulhat ki a fel­dolgozók között. Elsősorban a Du­nántúlon várható hiány almából, mert ott okozta a legnagyobb ká­rokat a húsvéti fagy. A termelők tavaly 9 milliárd forintra nyújtot­tak be telepítési támogatási kérel­met, a 10 ezer hektáros beruhá­zásból 3100 hektár almás ültetése az idén valósul meg. A felújításnál a kivágást is szorgalmazza az ag­rártárca, de a felmerülő költségek Budapest A magyar őrölt fűszerpaprika 50- 55 százaléka, 4,5-5 ezer tonna kül­földre kerül, míg a többit itthon használják fel. Márkus a világpiaci árakat nyomottnak nevezte, egy kilogramm magyar fűszerpapriká­ért 5 márka körüli árat fizetnek a piacon. A fűszerpaprika-termékta­nács vezetője szerint a reális ár ennél legalább egy márkával több lenne kilogrammonként, azonban elismertetésénél önmérsékletet vár a termelőktől. A gyümölcs­ágazatból 325 pályázat érkezett az FVM-hez gépek, eszközök beszer­zésére, infrastruktúrára valamint épületekre, ebből 206-ot fogadtak el, amelynek támogatási igénye 3,5 milliárd forint. Nyomasztja az almatermelőket, hogy az almasűrítmény-piacon ta­valy év vége óta versenyhátrányba kerültek az uniós importtal szem­ben. Leginkább azt kifogásolják, hogy amíg a lengyelek vámmente­a világpiacon nem ismerik el a drága alapanyagárat. Márkus Ferenc ezért úgy látja, hogy az idén a termelők a tavalyi­nál várhatóan 10 forinttal keveseb­bet, mintegy 70 forintot kapnak majd a paprikáért az átvevőktől. A magyar fűszerpaprika-vertikum árbevétele ebben az évben várha­tóan 25 millió dollár, azaz mintegy 7,5 milliárd forint körül mozog majd. A terméktanácsi vezető sze­rint gondot okoz, hogy a belföldi sen szállíthatják a sűrítményt, ad­dig ők továbbra is hat százalékos vámot fizetnek. A minőségi kü­lönbségből és a változó vámtéte­lekből adódó hátrányunkat a szakértők mintegy 7-800 millió fo­rintra becsülik. Mivel a lengyelek, csehek, macedónok csak hazánk után írták alá az Európai Unióval - zöldség-gyümölcs ügyben - a vámmentes alkut, így Magyaror­szág hátrányos helyzetbe került. Az almatermelők szeretnék, ha a kormány megtérítené a vámhát­rányból valamint a forint erősödé­séből keletkező veszteségeket is. A terméktanács ezért kilónként 9 forint közvetlen támogatásra tett javaslatot. újvári piacon mintegy 1000-1500 tonna őrölt paprikát, a belföldi értékesí­tés 20-25 százalékát adómentesen értékesítenek a kistermelők. A fe­ketegazdaság visszaszorítása ér­dekében Márkus szerint csökken­teni kellene a paprika áfáját a je­lenlegi 25 százalékról 12 százalék­ra. Emellett a gazdaságos termelés érdekében a minőségi támogatást, amely az első osztályú paprikára 7 forint kilogrammonként, legalább a duplájára, azaz 14-15 forintra kellene emelni. A fűszerpaprika-termelés jelen­leg Magyarországon mintegy 10 ezer családnak, azaz hozzávetőle­gesen 50 ezer embernek ad megél­hetést. ■ A szövetkezeti üzletrészek körüli vitás kérdésekben ta­lálkoztak a múlt hét végén az agrártárca és a MOSZ veze­tői. Bár az érdekképviselet észrevételeit az FVM elfogad­ta, az eljárás leállítására már nem látott lehetőséget - tájé­koztatta lapunkat Horváth Gábor. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének főtitkára példaként említette, hogy a földművelés- ügyi hivatalok a többi között olyan szövetkezeti nyilatkozat­űrlapot küldtek ki a külső tulaj­donosoknak, amely alkalmat­lan az üzletrész igazolására. Ezen a lapon a szövetkezet csak a tulajdonos összes üz­letrészéről tud nyilatkozni, amelyből nem derül ki, hogy Budapest A tavalyival azonos termelési szint mellett az idén várható­an nő a magyarországi halá­szat jövedelmezősége - nyi­latkozta Orosz Sándor, a Hal­termelők Országos Szövetsé­gének igazgatója. A szakember elmondta: a múlt évben a haltermelők árbevétele 2,5 milliárd forint, adózás előtti eredményük pedig 34 millió fo­rint volt. Az árbevétel a megelő­ző évhez képest ugyan 260 millió forinttal nőtt, ám a költségek emelkedése miatt a nyereség visszaesett az ötödére.- Ugyan az őszi lehalászás és különösen a karácsonyi szezon előtt hónapokkal még korai becs­lésekbe bocsátkozni, ám a terme­lői árak jelentős növekedéséből az idén az ágazatban magasabb jövedelmezőségre lehet követ­keztetni - közölte Orosz Sándor utalva arra, hogy a termelés 70- 75 százalékát adó ponty kilón­kénti termelői átlagára a tavalyi 320 forintról 455-520 forintra emelkedett. A termelői ár egyéb­ként az 1997. évi kilónkénti 422 forintos árról 25-30 százalékkal csökkent a tavalyi szintig. A kis­a vagyonrészek közül mennyi felel meg a vételi ajánlat feltét­eleinek. Horváth szerint a problémák nem keletkeztek volna, ha az FVM a vitás kérdé­sek tisztázásában együttműkö­dik az érdekképviselettel. A múlt heti találkozón a szaktárca többségében elfogad­ta a MOSZ észrevételeit, de már nem látott lehetőséget az eljá­rás leállítására. Egyezség ala­kult ki a nyilatkozat aggályos - üzletrész nagyságának igazolá­sára, az értékpapír értelmezé­sére vonatkozó, az elővásárlási joggal kapcsolatos - kérdései­ben. Függőben maradt azon­ban, hogy a szükséges korrek­ciókat kiadja-e az FVM kiegé­szítő magyarázatként vagy tel­jesen új nyilatkozatmintát küld a szövetkezeteknek, tette hoz­zá a főtitkár. iugi kereskedelmi árak ezzel szem­ben évek óta nem változtak je­lentősen, az utóbbi négy évben kilónként 400-600 forintba kerü­lő ponty mostanra is csupán 650-720 forintra drágult. A múlt évben összesen 27,4 ezer tonna halat termeltek Ma­gyarországon, amiből 20,2 ezer tonna volt az étkezési hal. A múlt évi termelés ezer tonnával halad­ta meg az 1999. évit. A termelés tizedrésze exportra megy, tavaly 2973 tonna volt a kivitel. A Nyu- gat-Európába, illetve Lengyelor­szágba irányuló export 10 száza­léka ponty, a többi busa és raga­dozó hal. Mivel a magyar halfaj­tákból, főleg pontyból Európá­ban túlkínálat van, ezért a kivitel nemigen növelhető. Orosz Sándor beszámolt arról, hogy a magyar belföldi fogyasz­tás a fejenkénti 22 kilós európai és 13 kilós világátlaghoz képest rendkívül alacsony, mindössze 2,8 kilogramm évente. Ugyan a belföldi fogyasztás növekvő ten­denciát mutat az elmúlt öt év­ben, ám az egészségügy szem­pontjából indokolt fejenként 6-7 kilogramm eléréséig jelentős marketingtevékenységre van szükség. Jó fűszerpaprika-termés várható Az átlagosnál jobb, mintegy 55-60 ezer tonna fűszerpaprika­termés várható az idén - mondta Márkus Ferenc, az Országos Fűszerpaprika-terméktanács elnöke. A szakember szerint az idén ebből várhatóan 8,5-9 ezer tonna őrleményt készítenek majd, 10-15 százalékkal többet a tavalyinál. Pontyból túlkínálat van Haltermelés: nő a jövedelmezőség Kedvelt a zöldség és a baromfihús Levest heti öt alkalommal eszünk, gyümölcsöt négyszer Az élelmiszerek toplistáján előkelő helyet foglalnak el a gyümölcsök és a zöldségek. Előbbit a fiatalok, utóbbit inkább az idősebbek fogyasztják gyakrabban. Budapest Magyarországon a legkedveltebb élelmiszerek közé tartozik gyü­mölcs és a zöldség. A felnőttek 95 százaléka fogyasztja szívesen, ha­sonlóan magas arányt csak a ba­romfihús képvisel. Az ételek nép­szerűségi listáján a következő he­lyen a burgonya- és a zöldségleves áll. A lakosság többsége által leg­kedveltebb tíz élelmiszer közé tar­tozik még a fehér kenyér, a száraz tészta, a tojás, a saláta és a felvá­gottak - derül ki a Gfk. Piackutató Intézet legutóbbi felméréséből. A tanulmány a magyarországi fel­nőtt lakosságot reprezentáló ezer fő megkérdezésével készült. Az étkezési szokások vizsgálata során már négy esztendővel ez­előtt is a legtöbb szavazatot kapott élelmiszerek között szerepelt a gyümölcs. A leggyakrabban fo­gyasztott ennivalók listáján a har­madik helyen áll. Míg fehér kenye­ret hetente minden másnap, ha­gyományos levest majdnem öt al­kalommal eszünk, addig gyümöl­csöd négyszer. Érdekes módon a diplomások az átlagosnál jóval gyakrabban esznek gyümölcsöt, mint az ala­csonyabb iskolai végzettségűek. Természetesen a jövedelem is be­folyásolja a fogyasztást. Aki meg­engedheti magának, annál sűrűb­ben kerül valamilyen gyümölcs az asztalra. A zöldségfélék is előkelő (ne­gyedik) helyet foglalnak el étkezé­si szokásainkban: hetente több *A válaszadók százalékában mint háromszor eszünk „zöldet”. Az átlagosnál gyakrabban fo­gyasztók aránya kiemelkedően magas a diplomások, a magas jö­vedelmű családok valamint az egészséges táplálkozást szem előtt tartók körében. Burgonyát például a megkérdezettek három és félna­ponként esznek, ennél jóval keve­sebbszer a húsz éven aluli fiata­lok, a nettó 160 ezer forintnál ma­gasabb jövedelműek. Viszont az átlagosnál gyakrabban a Dél-Alföl- dön élők, a gyesen, gyeden lévők valamint a hagyományos étkezési szokások hívei. Lengyelországban hasonló módszerekkel vizsgálta az étkezé­si szokásokat a Gfk. Polonia piac­kutató cég. A lengyeleknél a leg­kedveltebb élelmiszerek listáján a zöldség a második helyen, közvet­lenül a baromfihús után áll. Har­madik helyre került a krumpli, majd a sajt és a saláta. A fogyasztás gyakoriságát te­kintve viszont a zöldség vezette az élelmiszerlistát, hetente több mint öt alkalommal kerül valamilyen formában a lengyelek asztalára. A Gfk. Praha piackutatók fel­mérése szerint Csehországban a legkedveltebb étel listáját a barom­fihús vezeti, mögött sorakozik fel a mezőnyben a burgonya, a sajt, és a zöldség. Érdekes módon leg­inkább a hölgyek részesítik előny­ben a zöldséget, míg a férfiak többsége a sertéshúst, a baromfit és a burgonyát szereti. ÚJVÁRI GIZELLA A GYÜMÖLCS. ZÖLDSÉG, BURGONYA KEDWELTSÉGE MAGYARORSZÁGON* Élelmiszer 1989 1997 2001 Gyümölcs nincs adat 91 95 Burgonya 89 91 93 Zöldség 84 87 92 Saláták __________________80__________79 83 Fo rrás: GfK Piackutató Intézet NYÁRI FELÉRTÉKELÉS Lakossági megtakarítási akció a Kereskedelmi és Hitelbanknál 10,25 ‘Forint lakossági bankszámla melletti 2 havi lekötés esetén: • 100.000 • 5.000.000 forint közötti lekötésnél évi 10%, • 5.000.000 forint felett évi 10,25% a kamat. Az EBKM megegyezik a fenti éves kamatokkal. A kamatváltoztatás Ingat a bank fenntartja. Ha most nyit bankszámlát és igénybe veszi az akciós betételhelyezést, további kedvez­ményeket Is adunk: • ingyenes számlavezetés 2002. március 3V!g • Ingyenes Clrrus Maestro vagy VISA Electron bankkártya az első évben • Ingyenes átutalások a közüzemi számlák kiegyenlítéséhez, 2002. március 31-lg Ajánlatunk 2001. augusztus 10-tÖI szeptember 28-lg érvényes. További részletek a bankflökokban és a TeléCenterenl TeleCenter: 3 000 000, 06-40 444-444 • www.khb.hu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom