Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-19 / 167. szám

2001. Július 19., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE 11. OLDAL Keresztény fej és pogány has Japánban Különleges vendége volt a nagybajomi plébánia Ezredkapu című rendezvény- sorozatának. Dr. Nemeshegyi Péter je­zsuita atya, aki évtizedekig szolgált Ja­pánban, élményeit osztotta meg a szép­számú érdeklődővel.- Van-e valamilyen személyes kötődése a so­mogyi településhez?-Horváth Lóránt bajomi plébános írt ne­kem, hogy jöjjek el és beszéljek japán élmé­nyeimről - mondta dr. Nemeshegyi Péter. - Már csak azért is elfogadtam a meghívást, mert e falu szülöttje, Orsós Sándor belépett hozzánk a jezsuita rendbe.- Pár éve tért vissza Magyarországra a Ja­pánban töltött évtizedek után. Miben éli meg másként a hitét egy keleti ember? Ismertebb jezsuita szentek: Xavéri Ferenc (1506-1552) hithirdető Borgiai Ferenc (1510-1572) Canisius Péter (1521-1597) Német föld apostola Bellarmin Róbert (1542-1621) egyháztanltó Kosztka Szaniszló (1550-1568) Gonzága Alajos (1568-1591) Berchmans János (1531-1621) Rodriguez Alfonz (1531-1617) portástestvér ' Kláver Péter (1580-1654) a négerek apostola- A japán nép lelkisége négy elemből te­vődik össze. Ősi vallásuk az ünnepségek megtartásából és felmenőik lelki tiszteleté­ből áll. Emellett nagy szerepe van a budd­hizmusnak is, amely mélyen befolyásolja az egész nép gondolkodásvilágát. A harmadik nagy eszmei irányzat a konfucianizmus, a negyedik elem pedig a nyugati hatás. Ez utóbbi a XVI. században tűnt fel a portugál hajósok és katolikus misszionáriusok érke­zésével. Akkor hirdették először az evangé­liumot Japánban, s egy virágzó keresztény világot alapoztak meg, több mint 300 ezer Jézus társaság, jezsuiták S.J. |f|s| Alapító: a baszk származású Inigo de Loyola, Loyólai Szent Ignác (1491- 1556). Izabella királynő fökincstárosá- nak apródja, majd katona. 1521-ben Pamplona ostrománál lábát ágyúgolyó sebesíti meg. A betegágyon unalmá­ban a szentek életét olvasgatja. Elhatá­rozza, hogy ezentúl Krisztus katonája lesz. A manrézai barlangban elvonulva vezekel, imádkozik. Itt születik meg híres lelkigyakorlatos könyve. Elzarándokol a Szentföldre, majd 1523-tól tíz éven át tanul. 1534-ben Párizsban első hét társával fogadalmat tesz: Istenért és a lelkekért fognak küzdeni s közösen elzarándokolnak a Szentföldre. III. Pál 1540-ben jóváhagyja a Jézus Társasá­got. 1552-ben Ignác átnyújtja a Pápának a Társaság Sza­bályának végleges szövegét. Rómában hal meg 1556. júli­us 31-én. A Társaság rendkívül gyorsan terjed, a XVII. szá­zadban már kereken 13 000 rendtag működött 32 tarto­mányban. 1773-ban különféle nagyhatalmi érdekek és po­litikai intrikák kereszttüzében XIV. Kelemen föloszlatta a Társaságot; 1814-ben VII. Pius állította vissza. 1931-ben már 22 000 jezsuita működött az öt világrészben. 1980- ban a világ 104 országában: Európa Észak-Amerika Latin-Amerika 10 527 6 549 3 892 Ázsia Afrika Óceánia Közel ezer jezsuita halt vértanúhalált japántól Kanadáig és Portugáliától Mexikóig. hívővel. Utána jött a borzalmas üldözés, többségük ennek lett az áldozata, s Japán el­zárkózott a világtól. Az ország a múlt század közepén nyitotta meg újra kapuit, s mostan­ra a 120 millió lakosból talán egymillió a ke­resztény. Nagy részük felnőttkorában lett kereszténnyé; én is vagy négyszáz felnőttet kereszteltem meg. Ők nagyon tudatosak a hitben, hiszen úgy nőttek fel, hogy nem na­gyon tudták, minek születtek és miért is él­nek. A buddhizmus persze még mindig erő­sen hat rájuk. Amúgy eléggé homályos a ja­pán emberek hitélete. Ez nem egyértelműen az ateizmusban nyilvánul meg, viszont ha el is mennek imádkozni, azt már nem nagyon tudják megmondani, kihez is imádkoztak. Magát az imádkozás tényét a lelki fogékony­ság jelének tekintem, még jobb azonban, ha tudatában vannak a hit lényegének. Ta­pasztaltam milyen nagy élmény ez a belső kiteljesedés azoknak, akik ráta­lálnak a keresztény hitközösségre.- A japánok szél­sőséges érzelmisége nem teszi-e védte­lenné őket a szek­tákkal szemben?- Tény, hogy L1 _____ ne mcsak egy választási lehetősége van a japánoknak, hiszen az utóbbi száz esztendőben vagy kétezer vallás született. Ezek általában a buddhizmus egyszerűsített változatai. S a falutól elszakadt és városba került gyökértelen embereknek a kötődés élményét adják. Néhány új vallás azonban kifejezetten veszélyes. Az egész világot megrázta azoknak a fanatikusoknak a csele­kedete, akik a metróállomásokba mérges gázt engedtek. Ennek a szektának a tagjai abban a hitben éltek, hogy mindjárt itt a vi­lág vége. Vezetőiknek szerencsére nem sike­rült politikai karriert építeni, és most börtönben vannak. Ettől azonban még fennáll egy hasonló tragédia veszé­lye. Az értelmiség is borúlá­tó, mert a fiatalok jelentős ré­sze hajlik a szélsőségekre. Én azonban úgy látom: a ja­pán társadalom fogaskerekei még jól működnek, hiszen a konfucionizmus erős etikai örökséget adott.- A fiatalok jó része azon­ban ott sem örökli, hanem tapasztalatai és ismeretei alapján választja meg vallá­sát. Hová vezethet ez?- Ez nem baj, csak el kell jutni odáig, hogy elgondol­kodjanak az élet értelmén. Nem könnyű ez ebben a túl­hajszolt világban. A tokiói papneveldében laktam hosz- szú ideig, s a fiatalok egyik felét már csecsemőként meg­keresztelték, a többi később vette föl a kereszténységet. Érdekes volt megfigyelni, hogy az utóbbiak sokkal tu­datosabban voltak valláso­sak, néha mégis elárulták: „a fejünk már keresztény, de a hasunk még nem”. Ez annyit jelent, hogy még nem szív­Egyházi hírek Dr. Nemeshegyi Péter jezsuita atya, a Pá­pai Teológiai Bizottság tagja, a Tokiói Egyetem volt rektora 1923. január 27-én született Budapesten. A fasori evangéli­kus gimnáziumban érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett államtudományi doktorátust. Be­lépett a Jézus Társasága szerzetesrend­be, ám 1949-ben el kellett hagynia az or­szágot. Rómában teológiai tanulmányo­kat folytatott; 1956 őszén küldték Japán­ba. s 1993-ban tért haza. fák magukba a jé- zusi tanítást any- nyira, hogy csele­kedeteiket ez ha­tározza meg. Ez­zel szemben, akik katolikus család­ban nevelkedtek, néha ugyan felületesebbek voltak, de annyira mélyen benne éltek a ke­reszténységben, hogy el sem tudtak volna képzelni más utat.- A jezsuiták legendás fegyelmét máig misztikum övezi. Mi a jezsuiták küldetése a mai világban?- A rendgyűlések ma is azt mondják, hogy nekünk továbbra is Loyolai Szent Ignác szel­lemében kell mű­Sinto 4 551 1 160 348 ködnünk. Az általa írt lelkigyakorlatok olyan hatalmas kincsek, amelyek ma is nagyon sok ember életének szabnak új irányf. Ugyanakkor nagy hangsúlyt kap a mi rendünkben az igazságosság elő­mozdítása. Ez alatt most elsősorban a társadalmi igazsá­gosságot értem, az­az a szegényekkel, az elnyomottakkal és a menekültek­kel való törődést. Most az egész vilá­gon, főleg az elma­radott országok­ban sok a dolgunk. Különösen Dél- Amerikában, Afri­kában és Ázsiában erős a jelenlétünk. Kiállunk az elnyo­más ellen, még ak­kor is, ha ez vérta­núságba kerül. Semmit sem változott rendünk szellemisége: a nagy gazdagságok és nagy szegénységek ellen harcolunk. Elvégre ez egy kemény küz­delem, amelyben mi vagyunk Jézus Krisztus katonái. takács zoltán Japán ősi vallása, a Sinto, egyike a világ kü­lönleges, rendhagyó vallásainak. Nincs kör­vonalazott tanítása és erkölcsi parancsrend- szere, csupán mitológi­ája, kultikus és szokás- rendszere. Az ősi Ja­pán hitvilágának alapja, mitológiává bővülő ter­mészetkultusz volt, amely idegen kulturális hatások (a Konfucianiz­mus, és a Buddhiz­mus) megjelenése után, az ötödik század­tól kapta az "Istenek Útja" (Sinto) nevet. Kórustalálkozó hagyományteremtéssel Nemrégiben kórustalálkozót tar­tottak Kaposváron. A siker azt sejteti, nem ez volt az utolsó ilyen jellegű összejövetel - vélte Szili Zoltán, a kaposvári egyház­megye zeneigazgatója.- Rendszeresen tartom a kap­csolatot a kórusokkal, hiszen a munkakörömhöz tartozik az egy­házmegye zenei életének koordi­nálása - mondta Szili Zoltán. - Az egyházzenei nap hozzájárult ahhoz, hogy az együttesek job­ban megismerjék egymást. Tíz kórus, valamint két szólista lé­pett fel, összesen csaknem há­romszázan mutatták be tudásu­kat. Úgy tapasztaltam, mindenki komolyan készült a találkozóra, akár városból érkezett, akár ki­sebb faluból. A Kaposvárra érkező kórusok teljes keresztmetszetet adtak az Zoltán úgy véli: eljött az idő, hogy zeneileg is feltérképezzék az egyházmegyét. Akadt olyan csoport is, amelyik csak a találko­zóra választott nevet magának.- A templomi kórusokban fia­talok és idősek egyaránt szere­pelnek. A legfiatalabb tízéves, a legidősebb 95. Terveink szerint minden évben egyszer összehív­juk az együtteseket és szólistá­kat, hiszen így hallhatjuk, meny­nyit fejlődtek, s egyúttal bemu­tatkozási lehetőséghez is jut min­denki. A kórusok zömét a kántor vezeti nagy odaadással. Az egyházmegye igyekszik minden segítséget megadni az egyházi kórusmozgalom felvirá­goztatásához. Akik igénylik, kap­hatnak például kottákat és szak­mai tanácsokkal is rendelkezé­sükre állnak. PÜSPÖK AZ IFJÚSÁGI TÁBORBAN. Az újudvari ifjúsági táboro­zások a héten kezdődtek meg. Az ország minden részéből több mint háromezer általános és középiskolás, valamint egyetemista fi­atalt várnak. A táborozókat 24-én kedden meglátogatja Balás Béla kaposvári megyés püspök is. NYÁRI EVANGELIZÁCIÓ. Az Emmánuel Közösség nyári evange- lizációját Piliscsabán tartják a Pázmány Péter Katolikus Egyetem •kampusán. Az országos jelentőségű program résztvevőit tegnap lá­togatta meg Balás Béla kaposvári megyés püspök. SOMOGYIAK A VILÁGTALÁLKOZÓRA. Somogyból három autó­busszal több mint száz fiatal indul a hónap végén Rómába a Minist- ráns Vüágtalálkozóra. A somogyi csoport vezetője Maczkó Gyula csur­gói plébános. A fiatalok hónapok óta készülnek a jelentős eseményre, amelyen jelen lesz majd II. János Pál pápa is. A fiatalok római prog­ramját az ott tanuló somogyi pap, dr. Rumszauer Miklós szervezi, aki a világtalálkozó befejeztével a csoporttal együtt tér majd haza. HARMÓNIUM HÁROM GYÜLEKEZETNEK. Harmóniumot kapott három református gyülekezet egy hollandiai karitatív szervezet adományaként. A hangszerért, mely‘segíti a kántori szolgálatot, a Fejér megyei Sárszentmihátyra kellett menniük a komiósdi, kasté- . lyosdombói és rinyaújnépi egyházközség képviselőinek. REFORMÁTUS TÖRTÉNELMI EMLÉKKERT. Történelmi emlék kertet alakított ki a csokonyai egyházközség a református temető­ben. Öt egykori esperes, lelkész - Vásárhelyi Sámuel, Sípos Sámuel, Kiss András, Barakonyi Kristóf, Széki Elemér - sírkövét újíttatták fel, s helyezték át a bejáratnál levő Nagyatádi Szabó István emlék­mű, valamint Halka Sándor esperes családi sírboltja köré. Az 1848- as szabadságharc áldozatainak is ide állítottak emléket a reformátu­sok. Az emlékkert kialakítása mintegy 300 ezer forintba került, melyhez a területfejlesztési tanácstól is kaptak támogatást. EGYHÁZZENEI TÁBOR SÁRMELLÉKEN. Az idén is megrendez ték a már hagyományos egyházzenei tábort Sármelléken Szili Zol­tán Kaposvári karnagy vezetésével. Az ország minden részéről ér­keztek fiatalok a sokszínű pihenőprogrammal is kiegészülő zenei továbbképzésre. A közös daltanuláson ma részt vesz Balázs Béla kaposvári megyés püspök is. BÚCSÚZIK A LELKÉSZ. Dénes Ilona csurgói evangélikus lelkész elköszön a helyi gyülekezettől, a jövő hónapban Budapestre költö­zik, mert férjhez megy. A lelkésznek és hét tanítványának közös munkája a vasárnapi istentiszteleten konfirmációval zárult: a gyere­kek a gyülekezet előtt adtak számot hittantudásukról, és felvételt nyertek az evangélikus egyházba. HARANGSZENTELÉS BELEGBEN. A belegi reformátusok a falu népével együtt adtak hálát újraöntött harangjuk felszentelésekor. A szertartást Szatmári A. Lajos esperes vezette, aki igehirdetésében azt mondta: a harang az élőket hívogatja, a halottakat elkíséri, s a vihart megtöri. Ahol engedelmeskednek a harang hívó szavának, ott lehet boldog élet. A 144 kilogramm súlyú harang újraöntetése több mint 600 ezer forintba került. A pénzt a különböző felekezetű hívek adták össze, ám az önkormányzat is támogatta a munkát. KÜLFÖLDÖN TANULÓ FIATAL SOMOGYI PAPOK. A párizsi ta­nulmányait befejezve hazatérő Fábry Kornél a kaposvári Szent Im- re-plébánián kap beosztást. A több nyelven beszélő, világot járt fia­tal pap gyakorlati évét tölti itt, illetve készül a doktori cím megszer­zésére, melyhez még Rómában folytat majd további tanulmányo­kat. A kaposvári Szent Imre-templom káplánja, Nyéki Kálmán itteni szolgálatát befejezve Budapesten tökéletesíti olasz nyelvtudását, majd ősztől Rómában a Pápai Erkölcstani Egyetemen folytatja bioetikai tanulmányait. HOMOKKOMÁROMI KERESZTÚTSZENTELÉS. Balás Béla ka posvári megyés püspök áldotta meg az új keresztutat az elmúlt hét­végén a homokkomáromi búcsújáró helyen, majd misét mondott a többezres - jórészt messze földről érkezett - hívőseregnek. LELLE AMERIKAI TESTVÉRGYÜLEKEZETE. Hivatalosan is lét rejött a testvérgyülekezeti kapcsolat a minnesotai Burnswill presbi- teriánusai és a balatonlellei református egyházközösség között. A kapcsolat megerősítése érdekében Szabó Levente lelkipásztor az Egyesült Államokba utazott, hogy találkozzon az ottani gyülekezet tagjaival. Terveik között szerepel, hogy a két gyülekezet fiataljai a jövőben találkozhassanak, amely lehetőséget ad a magyar fiatalok- nak az angol nyelv gyakorlására is.___________________________■ Papi áthelyezések A balatonkeresztúri kórus az egyházi m: avató1 olmácsolója FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A rövidesen megjelenő egyház- megyei körlevél tartalmazza majd a plébániák várható szemé­lyi változásait, az áthelyezéseket, illetve az újmisés papok úgyneve­zett első diszpozícióját. Az idén az áthelyezések első üteme a korábbi évek­nél korábban kezdő­dik. A személyi válto­zásokról Balás Béla megyés püspök tájé­koztatott. Már július elsejével helyezték át Vízvárról Balatonlellére Kovács Jenő plébánost. A négy újmisés közül Neu- müller Miklós a kaposvári székes- egyházi plébániára került káplán­nak, s egyúttal tanítani fog a kato­likus gimnáziumban. Kiss Zsolt a Szent Margit-plébánián nyert el­helyezést, s szintén tanít majd a katolikus gimnáziumban. Borza Miklós újmisés a nagykanizsai Jé­zus szíve plébánián teljesíti szol­gálatát. Neumayer Zoltán - ugyancsak újmisés - ideiglenes kisegítőként Balatonkeresztúron szolgál a nyári szezonban, majd szeptember 1-től Nagyatádra ke­rül kápláni beosztás­ban. Csendes Sándor ed­digi székesegyházi plébános lett az új zá- kányi, valamint gyéké- nyesi plébános. Á Ró­mából hazatérő Fábry Kornél a kaposvári Szent Imre-plébániára kerül Varga László mellé. Az ugyancsak Rómából hazaérkező Rumszauer Miklós püspöki titkári beosztásban dolgozik majd a püs­pökségen. Egyebek közt házas­ságjogi valamint egyházjogi ta­nácsadói feladatokat lát majd el. Emellett tanít a katolikus gimnázi­umban és óraadó lesz az egyetem hitoktatódrépzőrszakán. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom