Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-04 / 154. szám

6. OLDAL ALMANACH- 1 4 5 2001. Július 4., Szerda Gondos gazdák A falu irányítója és fejlesztője az önkormányzat. A polgármester: Kovács Béla Az alpolgármester: Gadányi Sándor A képviselő-testület: Balogh Zoltán, Gelencsér Istvánná, Hor­váth László, dr. Koronczi Gábor, Söllei József, Terkovics Pál, Zsobrák Imréné A jegyző: Szatmári Ilona A háziorvos: dr. Koronczi Gá­bor m Osztopán A település Ka­posvártól 21 ki­lométerre északnyugatra fekszik. A Ka­posvár-Fonyód vasútvonal egyik állo­mása. 1229-úen a székesfehérvári káptalan egyik birtoka volt. 1317-ben a Guth-Keled nembeli Amadé fia. Mik­lós nyerte adományul I. Károly király­tól. Egyes részelt a Perneszl család kapta új adományul Zsigmond királytól 1417-ben. Háromszáz évvel később 11 háztartást írtak össze. Az 1800-as években több főldesura volt, a XX. szá­zad elején a Tallián és a Siklósy csa­ládnak volt Itt nagyobb birtoka. AII. világháború végén négy hónapra kite­lepítették a lakosságot. A háború 32 áldozatot követelt. A földosztást kőve­tően három, majd 1964-ben egy szö­vetkezet alakult. A lakosság az elmúlt évekig lassan fogyott, ezt a folyamatot sikerült megállítani. Az egykori Tallián kastélyban ma nyolcosztályos általá­nos iskola működik. A legnagyobb fog­lalkoztató az önkormányzat, a terme­lőszövetkezet és az 1983-ban alakult szegüzem. Átkeresztelt utcák A régi utcanevek is gátolták a tele­pülés fejlődését, mert egyes kül­földi befektetők kijelentették, amíg Lenin utca van, ők ide pénzt nem hoznak. Ezért döntött úgy a képviselő-testület, hogy a Latinca utcából Kölcsey, a Vörös hadseregből Vörösmarty, a Le­ninből Arany János, az Április 4- ből Mátyás király, a Május 1-ből pedig Fő utca legyen. A lakosság a változtatást nehezen fogadta el, a kedélyek akkor nyugodtak meg, amikor kiderült, hogy a képviselő-testület tagjai a tiszte­letdíjukról lemondva finanszíroz­zák az átírásokat. így minden la­kos minden hivatalos papírjába ingyen bekerült az új utcanév. ■ AZ OLDAL CIKKEIT IRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Világos elképzelések fejlesztik a falut- Azt hiszem, büszkék lehetünk a fejlődésünkre. Kialakult az az irányelv, ami alapján fel lehet építeni egy község jövőjét. Az el­képzelések pontosak és világo­sak - mondta Kovács Béla polgár­mester. - Az első lépés a rende­zési terv elfogadása volt, amiben nagy hangsúlyt fektetünk a meg­levő értékek megőrzésére. Az 1900-as évek elején épült kas­télyban az általános iskola mű­ködik. Az épület és a hozzá tarto­zó park nyaranta a turizmust is kiszolgálhatja. Arra törekszünk, hogy egy központi parkot hoz­zunk létre a falu központjában. A szolgáltatók és szolgáltatások a falu északi részén telepedtek meg. Szeretnénk, ha a falu tény­leges központjában is minden megtalálható, elérhető lenne. A zöldterület adott, a megvalósítás­hoz pályáznunk kell. Ha-nem is a millenniumnak, a jövő évezred­nek mutathat irányt, hogy el le­het indulni ezen az úton.- Az elmúlt években csök­kent a lélekszám, főként az idő­sebb generáció költözött el. Mit tudnak tenni a fiatalok megtar­tására?- A folyamat kezd megállni, megtartó erő az óvoda, az iskola és a megfelelő egészségügyi ellá­tás. Mindent megteszünk ezek fejlesztéséért. Infrastrukturálisan a településen minden adott: a gáz, a villany, a víz, a kábeltévé, a telefon. Az utak és járdák mi­nőségét kell javítani. Pályázatot adtunk be a járdák rendbetételé­re, mert a harmincmillió forintos beruházást saját erőből nem tud­juk kifizetni. Megragadunk min­den pályázati lehetőséget, enél- kül ma nem tud megélni egy ön- kormányzat. A normatív finan­szírozásból még működtetni sem lehet a települést. Megpróbá­lunk ráépülni azokra a kormány­zati programokra, melyek segít­hetik egy település felemelkedé­sét. A Széchenyi-tervhez kapcso­lódik a szociális lakásépítési programunk. Ez két részből áll, az egyik pedagóguslakások épí­tése a kastély emeleti részén, és egy szociális bérlakás a megfele­lő ingatlannal nem rendelkező A hit a mindennapok valósága Hat éve irányítja a település hitéletét Sudár János plébános. Véleménye szerint a legfontosabb a lel­kiismeretesség, a hitelesség, a jó példa, az emberi hang.- Mindenkiben van érdeklődés a hit iránt, ahol a családok életében helyet kap a vallásosság, ott a gyerekek is templomba járók lesznek. Az idei bér­máláson majdnem negyven fiatal vett részt. Az ál­talános iskola befejezése után megszakad ez a kapcsolat. Az esküvő, majd a keresztelő fordítja őket újra az egyház felé - mondta a plébános. Az iskolában mintegy hatvan gyereknek tart hittanoktatást.- A gyerekek megszólítása nagyon fontos. Érez­zék, hogy építünk rájuk, hogy nekik kell tovább vinni, amit az elődök elkezdtek. Becsüljék meg a múltat, a körülöttük levő világot, a természetet, a kis dolgokat. A természet érték, ezért környezet- védelemről is beszélgetünk hittanórán. A minket körülvevő világ ajándék, melyet kötelességünk megóvni. Nem lehet elpazarolni, vagy rongálni. Ha ezt átérzik, ha csak eggyel kevesebb facseme­tét törnek le, már lélekben is nemesebbek lesz­nek. Könnyebben dacolnak a drasztikus külső ha­tásokkal. ■ Sudár János plébános szerint a kis dolgok is fontosak Legjobb gyógyír a jó szó- Ismerni és szeretni kell az embere­ket. Különösen az egyedülálló idő­sek sokszor túl érzékenyek. Minden rezdülésükre figyelni kell, észre kell venni, ha valamüyen, akár otthoni gond bántja őket - mondta Sztarasincsics Józsefné, a jól műkö­dő nyugdíjasklub vezetője. - A dok­torunk szerint sok esetben a jó szó, az odafigyelés többet ér, mint a leg­drágább gyógyszer. Receptre sajnos még nem lehet a szeretetet felírni.- Olyanok vagyunk a klubban, mint egy nagy család. Több mint harmincán járnak rendszeresen. A legfiatalabb tagunk ötvenéves, a leg­idősebb közel van a nyolcvanhoz. Engem az alakuláskor választottak vezetőnek, akkor én még nem is voltam nyugdíjas. Vasárnap délutánonként telik meg élettel a klubhelyiség, akkor jönnek össze a nyugdíjasok egy kis tereferére, ünneplésre, éneklésre.- Ha mindenki eljön, nem is fé­rünk el a klubszobában. Ilyenkor a kultúrház nagytermét kapjuk meg. Négy éve alakult az énekkarunk, a magunk gyönyörűsége mellett a fa­lu lakóinak is énekelünk. Más köz­ségbe nem tudunk menni, mert nincs rá pénz. Az önkormányzat évente ötvenezer forinttal támogat bennünket, de ez nagyon kevés. A bevételeinket különböző rendezvé­nyek szervezésével, rendezésével Az örökös közkatona- Legyetek összetartó ere­jű kovászai a település­nek! Ezt az útravalót kap­tuk az egyetem elvégzé­sekor, és ezt az útravalót komolyan vettem - mondta Ujságh Tibor nyugalmazott pedagó­gus, aki ‘56-os tevékeny­sége miatt jó néhány bör­tönt megjárt.- Sportvezetőként népszerű em­ber voltam Sárbogárdon, nem ér­dekelt különösebben a politika, mégis előtérbe kerültem. 1848-as mintára nemzetőrséget szervez­tünk, melynek én lettem a pa­rancsnoka. Kemény hét és fél hó­nap következett, a nemzetőrség épületéből egyszer mentem haza, úgy fél órára. Volt mit kipihennem, amikor november 4-én letartóztattak.- A hatvanas évek ele­jén apró gyerekeimmel Inke-Darvaspusztán kezdtem tanítani, majd évek múlva kerültem Osztopánba. Szigorú ta­nár voltam, de a gyere­kekben is tiszteltem az embert. A tanítás mellett voltam if­júsági vezető, önkéntes tűzoltó, ta­nácstag és még sorolhatnám. Több mint tíz szervezetnek vagyok tagja. Egy volt rabtársam biztatására szer­veztem meg a Nagy Imre Társasá­got. Ebben is csak vezetőségi tag va­gyok, teszem a dolgom. Célom, hogy éljen, létezzen, működjék a fogoly és civil ellenálló szervezetek valamennyi fajtája. ___ ■ az o ldal összeállítását támogatta az osztopáni önkormányzat, AZ OSZTOPÁNI-BODROGI AGRÁRSZÖVETKEZET ÉS A METALON KFT egészítjük ki. Negyedévente megkö- szöntjük a névnaposokat és szüle­tésnaposokat, de volt nálunk far­sang és pótszilveszter is. Sztarasincsics Józsefné nem csak a nyugdíjasklub vezetője, hanem negyven éve a helyi vöröskereszt tit­kára is.- A vöröskeresztnél száz tagom van, így szinte a falu egész lakossá­gával kapcsolatban vagyok. Kedvem még van ehhez a munkához, de há­rom éve, mióta a kislányom meg­halt, az egészségem nem a régi. Ahogy én segítettem másokon, a drámai időszárban ők álltak mel­lém. E nélkül a szeretet nélkül már azt hiszem, én sem élnék. ______■ A hiteles kocsmáros- A fiatáok a jobb italokat keresik. Kevesebbet isznak, inkább a társa­ságért jönnek ide. Egy kocsmáros „manipulálni” is tudja a vendégeit, hogy mit fogyasszanak - mondta Kató Róbert, a település kétkocs- más vendéglátósa. A község mind­két vendéglátóegységét ugyanis ő üzemelteti.- Napközben inkább a fiatáok jönnek, este az idősebbek. Kiala- kát mindkét hely törzsközönsé­ge, de azért nem veszik ezt túl szi­gorúan. Az ásó kocsmában pingpong- és biliárdasztá is csalogatja a ven­dégeket. - Nyáron, jó időben érez­hetően nő az átmenő forgáom. Az autósok rendszeresen betér­nek egy kávéra, vagy egy hideg üdítőre. Nekik természetesen nem adok hitelt, de az ismerősök kap­hatnak ezer forintot. ■ Kovács Béla polgármester helyi lakosoknak. Terveink sze­rint 6-10 lakást építünk a jövő évben. A fiatal házasoknak pró­bálunk segíteni a letelepedésben és az önálló lakáshoz jutásban. Amennyiben adott az önerő, van lakástakarék-pénztári megtakarí­tás, és megfelelő kivitelező, az önkormányzat besegít a havi tör­lesztő részletek támogatásával. Ily módon már három ház épült.- Tizenegy éve a község első embere. Érték kudarcok?- Olyan kudarc, ami igazán nyomot hagyott volna bennem, nem ért, de kudarcok mindig vannak, ezeken túl kell lépni. A polgármesterség magával hozza, hogy csak népszerű nem lehet az ember, mert akkor a feladatokat nem lehet elvégezni. Nem lehet olyan döntést hozni, ami minden­kinek jó. Szerencsémre olyan tes­tülettel tudtam mindig együtt dol­gozni, akik támogatták a megszü­letett döntéseket, és a falu lakói­nak érthetővé tették a fontos, jö­vőt érintő kérdéseket. ■ Értéket közvetít az iskola Három éve viseli Tallián Andor ne­vét az általános iskola. A régi kas­télyépületben 118 kisdiákot 14 pe­dagógus tanít.- A megyében egyedüliként vállal­tuk fel az értékközvetítő és képes­ségfejlesztő pedagógiai program adaptálását - mondta Ősz János igazgató. - Ennek köszönhetően egyre magasabb fokon és egyre ha­tékonyabban tudjuk megvalósítani az egyénre szabott képességfejlesz­tést. Erre nálunk feltétlenül szük­ség van, mert nagyon heterogén a gyerekek összetétele, egyre többen valamilyen hátránnyal érkeznek az iskolába. A számítástechnika és az idegennyelv-oktatás mellett ki­emelten kezeljük az egészséges életmódra nevelést és a sportot. Egyre több lehetőséget biztosítunk az egyéni képességek kibontakoz­tatására, a gyerekek néptáncolhat­nak, lehet furulyázni, bábozni, sző­ni, hímezni, agyagozni, festeni, fil­met készíteni, de akár méhészked- ni is. Mindezekkel szeretnénk elér­ni, hogy az iskolából kikerülő gye­rekek a nekik legjobban megfelelő foglalkozási formát találják meg. Hagyományteremtő szándékkal az idén már harmadik alkalommal rendezték meg a Tallián-napokat. Ennek keretében megyei szintű he­lyesírási és matematika-csapatver­senyt, és kézilabdatomát is szer­veztek.- A versenyek mellett ezt az al­kalmat használjuk fel arra is, hogy a gyerekeink egy gálaműsorban be­mutathassák a szülőknek a képes- ségbeli fejlődésüket, tudásukat. ■ Beleszületett a faragásba Ifj. Jancsekity János fafaragó-di­nasztia sarja. A Buzsákról szárma­zó család mintegy hatvan éve dol­gozik a megyében. Munkáikat nem csak a megyehatáron, az országha­táron túl is ismerik.- Háromévesen kezdtem farig­csálni. Beleszülettem a fafaragásba. Apám révén a megye szinte összes népművészét, népi iparművészét ismertem, .ebben a körben otthono­san mozogtam. Próbálkoztam egyéb polgári foglalkozásokkal is, de visszatértem a faragókéshez. Már a fa kiválasztásakor kiderül, hogy mi lesz belőle. Az anyagnak, a formának, a motívumnak harmo­nizálni kell egymással. Minden fa­faragóművésznek egyéni a stílusa. Lehet, hogy a hagyományos alap­motívumok hasonlóak, de minden­ki egyéni módon színesíti, kapcsol­ja, formálja őket. A dobozok, tükrök, ékszer- és gyertyatartók, a hagyományos fafa­ragás mellett Jancsekity János a fi­gurális ábrázolással próbálkozik.- A régi, út menti keresztek ad­nak ihletet. Nem a mai öntött szob­rok, hanem a századelőn készült kőfaragások. Ezek sajátos jellege és hangulata fogott meg, ebből próbá­lok valamit visszaadni a fában. A műhely egyik része kis üzlet. Jancsekity János fafaragó Itt is a hangulat, ami először meg­érinti a belépőt. A gerendás szoba kis ablakán a függöny, a szőttes asztalterítő valamit visszahoz a múltból.- A külföldi vevők szeretik ezt a hangulatot. Náluk az is elfogadott, hogy nem a művésszel, készítővel tárgyalnak, hanem annak mene­dzserével. A magyar partnereknél ez még idegen. Az értékesítés is művészet. Nem elég megalkotni, el is kell tudni adni a termékeket. ■ Nem politizál a falu bölcse Szabó Ferenc 75 éves, már a nagy­szülei, a dédszülei is itt jártak isko­lába. Egész életében pénzügyi terü­leten dolgozott. Az egyetemre nem vették fel, de elvégzett minden pénzügyi tanfolyamot, a szakma a kisujjában volt.- Huszonöt hold föld miatt nem vettek fel az egyetemre. Apám a ku- láklistát ugyan elkerülte, de én nem tanulhattam. A hitelszövetkezet­ben kezdtem gyakornokként, a vé­gére a nemzeti bank járási bankfi­ókjánál lettem igazgató. A döntés joga nem volt mindig az enyém, de a véleményemet soha nem titkol­tam el. Azt vallom, hogy szemtől szemben kell igazat mondani. Az sem mindegy, hogyan. Mindent el lehet érni, csak ki kell várni, hogy beérjenek a dolgok. Van, aki elköl­tözött és egyre többen meghalnak.- A véleményemet vállalom, de közéleti tevékenységet nem. Azt csinálják a fiatalok. Ha megkérdez­nek, elmondom mit, hogyan gon­dolok. Elkeserítő, hogy bármit tesz a település vezetősége, nem becsü­lik meg. Mindig van olyan ember, aki elégedetlenkedik. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom