Somogyi Hírlap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-18 / 166. szám

6. OLDAL 1 5 6 2001. Július 18., Szerda ALMANACH Fölény Az első okle- vetekben Pályán, Fark- polyan és Potyán néven szerepel. 1138-ban a dömösi prépcstság birtoka, 1229-ben pedig a székesfehérvári kápta­lané. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája Is volt. Temploma a mai pusztaszentegyház! dűlőben állt. A török hódoltság Ideién teljesen elnéptelene­dett, s csak a XVIII. század derekán népe­sült be újra magyar katolikus és német evangélikus telepesekkel. Az 1945-ös földreform során itt ezer kataszteri hold földet osztottak szét. 1950-től. a helyi ta­nács megalakulásától 1975-ig - akkor lett Klernye társközsége - önálló telepü­lés volt. A hatvanas évek elején még kl- lencszázan lakták, a szövetkezetesítés nyomán azonban megkezdődött az elván­dorlás. Az iskola és az óvoda is áldozatul esett az 1975-ös körzetesítésnek, amely tovább rontotta a helyzetet. 1990 éta Is­mét önálló község, a felsőmocsoládi kör­jegyzőséghez tartozik. A GONDOS GAZDÁK A polgármester: Stéger János. Az alpolgármester: Makk Dénes. A képviselő-testület tagjai: Bartha László, Elenberger Sán­dor, Elenberger Tamás és Sovák Zoltán. A jegyző: Matula Attila. A háziorvos: dr. Andrásfalvy András. Az óvoda vezetője: Juhász Jó- zsefné. A falugondnok: Szekér Zsolt. A falugazdász: Balogh Fe­renc. m POLÁNY KORFÁJA Az összlakosság: 264 fő Azt beszélik... ..., hogy a polgármesteri szék első számú várományosa a mos­tani falugondnok. A fiatalember már most is kiveszi munkáját az önkormányzati munkából, így a jelenlegi polgármester is szívesen látná a település első embereként. ..., hogy rabsicok járják a va­dászterületet, de az elejtett vad értékénél nagyobb kárt általá­ban nem okoznak. A legna­gyobb gondot a hurkos orvva­dászok okozzák, ezeknek a csapdáiból egy-egy ellenőrző portya során akár harmincat is összegyűjtenek a vadásztársa­ság tagjai. ..., hogy mindössze kilenc óvodás iratkozik be jövőre a polányi óvodába. Az elmúlt években azért több kisgyermek volt az oviban, hiszen a mernyei iskolába jelenleg tizenkettő, a felsőmocsoládiba tizenegy álta­lános iskolás jár. Kaposváron egy gyermek tanul, középisko­lába öten, főiskolára ketten jár­nak. ■ AZ OLDALT ÍRTA: TAKÁCS ZOLTÁN FOTÓK: KOVÁCS TIBOR A körzetesítés előtt még csak­nem ezren lakták a települést, de mára csak a negyede ma­radt. Sok a német betelepülő, s Polány lassan a nyugdíjasok üdülőfaluja lesz. Stéger János polgármester azonban olyan ötletekkel állt elő, amelyek alapvető változásokat hozhat­nak a zsáktelepülés életébe. A kilencvenes években sokat válto­zott a település arculata. A tizenegy utca 151 házából negyvenötöt né­metek vásároltak meg. A nyaranta visszatérő vendégek hatása látszik az állandó lakosok portáin is.- Szeretnénk, ha a középületek rendezettsége és az infrastruktúra is megfelelne a megnövekedett igényeknek - mondta Stéger Já­nos. - Szerencsére nagyon jók az útjaink, ezek kilencven százalék­ban szilárd burkolatúak. A veze­tékes ivóvíz is csak 10-12 háztar­tásból hiányzik. Emellett a közel­múltban felújítottuk a polgármes­teri hivatal épületét, a kultúrter­met, s kialakítottuk a volt evangé­likus iskola vizesblokkját is. Most a nyári szünetet kihasználva tata­rozzuk az óvoda épületét.- A középületek csinosítása és az infrastruktúra alapjai még nem vonzzák haza az elvándorolt fiata­lokat. Hogyan akarják csábítóvá tenni számukra is a települést1- Kevesen tudják, de elsőként Polány hirdette meg az egyforintos telekeladási akciót. A közművesített telkeket egy 250 méteres szakaszon alakítottuk ki meglehetősen szigorú követelmények szerint. A szerződé­sekben kikötöttük, hogy négy éven belül épületnek kell állnia a telke­ken, s az ingatlant tíz évig nem lehet eladni. Alapvető feltétel volt termé­szetesen az állandó polányi lakossá válás is. A 28 telekre végül is 1400- an jelentkeztek, s közülük választót­Forintos telkek és szárazfürdő a jövőért Stéger János polgármester tűk ki a legígéretesebbeket. Akadt köztük állatorvos, aki lótenyésztés­sel akar foglalkozni, de cipőfelső­rész-készítő is, aki idetelepíti üze­mét az olcsó munkaerő reményé­ben. Már elkészültek az első házak alapjai, s bízunk a hasonló ütemű folytatásban.- A zsáktelepülés csendje és cso­dás környezete előny is lehet. Úgy hírlik, vannak ezzel kapcsolatos ter­vei is.- A falu közepén van egy hatal­mas kihasználatlan rét. Azon a terü­leten igazán nagy dobás lenne egy tízhektáros víztározó kialakítása; ennek a tervei is elkészülhetnek, ha megegyeztünk a tulajdonosokkal. Mintegy 20-25 millió forintos beru­házással Polányt a vadászat és a ha­lászat paradicsomává tehetnénk, ha Phare-támogatással meg tudnánk valósítani az elképzeléseinket. A másik nagy terv már vagy öt éve ér­lelődik bennem. Építészként megal­kottam egy szénsavas szárazfürdő tervét, s ennek az evangélikus isko­la szolgálati lakása adhatna helyet. Az országban mindössze három ilyen szárazfürdő üzemel, ezért POLÁNY PÉNZE A költségvetés összege: 36,6 millió Ft igazán népszerű lehetne az érrend­szeri megbetegedésekben szen­vedők körében. Sajnos, mindeddig elutasították az ezt célzó pá­lyázatainkat, de nem állunk el a megvalósítás szándékától. Ha kell, önerőből is létrehozzuk a szárazfürdőt, hogy még egy kuriózummal gazdagítsuk Somogy egyik legnyugodtabb környezetben fekvő települését. _____________■ Va dvirágos tornác a szoba előtt Különleges a százévesnél is öre­gebb két ház. Egyiket németek vették meg, s a felújítás folytán egyre szépül, a másik azonban eladó. Csepregi Istvánná egyedül él a fésűs beépítésű parasztház­ban, amit helyileg is védenek.- A ház díszes homlokzatát 1927-ben újították fel a régi tulaj­donosai. Mi 1958-ban vettük meg hatvanezer forintért. A ház mö­gött vannak a melléképületek. Akkoriban nyolc bikát is tartot­tunk, de amióta egyedül marad­tam, már nincs erőm az állatok gondozására. így is van elég dolga, hiszen rendet tart a tágas szobákban és a virágokkal teli udvaron. Mégis rá­férne a vadvirágokkal benőtt tor- nácos épületre a felújítás.- A tatarozást önerőből nem tudom megoldani, pedig ugyan­csak sürgető lenne. Ezért is dön­töttem úgy, hogy ha akad rá ve­vő, megválók az épülettől. Néme­tek már jelentkeztek, de eleddig még nem kelt el a mintegy 3,5 millió forintot érő ház. A tulajdonosváltásig minden­esetre nem lesz gondja a nagy­mamának, hol lakjanak az uno­kái; van hely bőven a szünetben ide látogató gyerekeknek a hű­vös, tiszta szobákban. Csepregi Istvánné eladná a parasztházat Német kolónia a faluban Tíz éve még 300-nál többen laktak Polányban, ma azonban már csak 264 állandó lakos van. Sok fiatal költözött városba a munkalehető­ség reményében, így a középgene­ráció szinte teljesen hiányzik a fa­luból. A munkaképes magyarok helyett németek jöttek: a jó levegő és a csend vonzotta őket a somo­gyi lankákra. Stéger János polgár- mester úgy emlékszik, tíz éve jött az első idős házaspár Hamburg környékéről, majd követték őket ismerőseik. Mára egy egész kis „hamburgi kolónia” él a faluban. Negyvenöt házat vásároltak meg, és március közepétől november elejéig magyar földön laknak, sőt, itt is töltik a karácsonyt és az új­évet is. Nyaranta általában az uno­kák is csatiakoznak hozzájuk, hi­szen a Balaton közelsége folytán megvan a fürdőzés lehetősége is. A németek megjelenése a pol­gármester szerint nem volt ha­szontalan a falu gyarapodása szempontjából, hiszen négyzet­méterenkénti 500 forint telekadót fizetnek és egyéb közterheket is. Emellett kisebb beruházásokban segítenek az önkormányzatnak, s az óvodát is támogatják. Megszé­pült azóta a falukép is: virulóak a régente elhanyagolt udvarok, és a régi házak felújított tornácain muskátli virít. ■ Gazdagítja a vadállományt Szekér Lajos harmincegy éve hi­vatásos vadász, s ebből negyed- századot a polányi erdőben szol­gált. Hogy miért választotta ezt a hivatást? Egy történettel vála­szolt.- Egy bácsinak volt két fia. Amikor megkérdezték tőle a fiúk foglalkozását, emígyen válaszolt: az egyik az normális, a másik pe­dig vadász. Ezzel persze csak azt akarom mondani, hogy ehhez a foglalkozáshoz, bizony, nagy megszállottság is kell. A polányi lankák vadjainak a felügyelete bi­zony egész embert kíván. A vadász mintegy 5500 hektár­nyi erdő vadgazdálkodását irá­nyítja, s az adatok igazolják: ered­ményesen. Amikor négy éve át­vette a területet, mindössze hat szarvas élt itt, tavaly viszont már húszat kilőhettek.- Nagyon figyelünk a takarmá­nyozásra is, hiszen a vadásztatás a munkánknak csak a látványos része. A tagok minden évben négy nap társadalmi munkát vé­geznek a területen. Ennek is kö­szönhető, hogy a polányi lanká­kat vadászidényben fölkeresik franciák, hollandok, angolok és németek is. A Szent Imréről elnevezett va­dászegylet területén az idén 20 szarvast, 32 őzet és 80 vaddisznót A hivatásos vadász szerint a minőségi vadgazdálkodás meghozza az eredményt kaphatnak puskavégre a nimró- dok Szekér Lajos felügyeletével. S ha véget ér a vadászidény, akkor is lesz tennivalója a polányi határ­ban. Ha más nem, hát a méhész­kedés, amit a polányi vadász leg­alább olyan megszállottsággal űz, mint választott hivatását. ■ Ősök nyomát kutatják A település történetét még Som­fai Sándor egykori iskolaigazgató kezdte feldolgozni, ám mára kö­vetői is akadtak. Jávori Béla, a Somogyi Néplap volt főszerkesz­tője, dr. Valter József egyetemi oktató és Stéger János polgármes­ter közösen vágott bele az 1954- ben abbamaradt falukrónika folytatásába. A polgármester el­mondta: a köztiszteletben állt is­kolaigazgató családja adta át a féltve őrzött kéziratot, amelynek másodpéldánya a megyei levél­tárban található. Az újból megin­dult kutatásokból kiderült: az ed­dig összegyűjtött adatok helytál­lóak, így inkább csak Polány leg­újabb kori történetének feldolgo­zása hárult a lelkes utódokra. Az önkormányzat és a támogatók hathatós segítségével akár még a millenniumi évben könyv alakot ölthet az első oklevelekben Pályán néven említett település múltja. __ ■ Sz ívén viseli mindenki gondját Szekér Zoltán alighanem a me­gye egyik legfiatalabb falugond­noka. A huszonöt éves fiatalem­ber karosszéria-lakatosként dol­gozott a mernyei szövetkezet­ben, amikor két évvel ezelőtt megüresedett a polányi falu­gondnok helye.- Ketten pályáztunk az állásra, s nagy elismerés, hogy a falugyű­lés fiatalkorom ellenére nekem szavazott bizalmat. Sovák Zol­tán, az előző falugondnok jó is­merősöm, így zökkenők nélkül átvettem a stafétát. A falu ifjú mindenese jól bejá­ratott rendszert talált, a megye egyik legelső falugondnoksága már 1990 óta működik.- Az emberek életének termé­szetes része ez a szolgálat. A gye­rekek iskolába és óvodába szállításán túl alapvető fel­adatom a nyugdíjasok segítése és az ebédhordás is. Fontos újítás az idősek idő­szakonkénti orvoshoz szállítása, hiszen egy-egy vérvételt így rövi- debb idő alatt, egyszerűbben tu­dunk megoldani a háziorvossal. Szekér Zoltán úgy érzi, elége­dettek a munkájával, de tudja: mindenki igényének megfelelni nagyon nehéz. A közszereplés­sel azonban nem akar felhagy­ni, mert szívén viseli a falu sor­sát. ■ Csendes fogadó a kúriában Fogadó az egykori Békeffy-kúria, de elkerüli a hangos vendégsereg. Harmadik éve bérli a Szent Huber­tus helyileg védett épületét Ágos­ton Ernő, aki kiszámítható vendég­körre alapoz. A Balaton és a me­gyeszékhely is távol van ahhoz, hogy az oda igyekvők itt szálljanak meg. A vendégek tehát kifejezetten a kicsi zsáktelepülés miatt szállnak meg itt, ebben a gyönyörű parkkal övezett fogadóban. Elsősorban a háztulajdonos külföldiekhez érke­ző látogatók és a vadászok keresik fel a dombon álló mutatós épüle­tet. Éppen ezért többnyire magya­ros ételeket készítenek a konyhán, köztük vadételeket. Akár egy tizenkét tagú társa­ságnak is tudnak színvonalas el­látást és szállást adni, de itt még a „fél ház” is ritka. Ennek oka Ágoston Ernő szerint a környék­beli vendéglátósok és turisztikai látványosságot kínáló vállalko­zók együttműködésének hiánya. Amíg ebben nem lesz összefogás - mondta -, addig a bevétel na­gyobb hányadát a faluból vacso­rára feljáró német háztulajdono­sok hozzák a Szent Hubertus fo­gadóba._________ ■ Ring a búza a határban Két nagyobb földterületen gazdál­kodó birtokos is a mezőgazdaság­ból él a településen, és alkalom- adtán a helybélieknek is munkát tudnak adni. Ellenberger Sándorék és Stikl Tiborék is csa­ládi vállalkozásban művelik meg a 200-300 hektár közötti terüle­tet, amelynek egy része bérelt föld. Mindkét vállalkozó rendel­kezik a megfelelő színvonalú sa­ját gépparkkal, így a vetéstől az aratásig minden munkát maguk tudnak elvégezni. A polányi határban főleg ku­koricát, búzát, napraforgót és repcét termelnek, amelyek nagy részét előre lekötött szerződések alapján tudják értékesíteni. Most éppen a búza aratásának utolsó munkafolyamatait végzik, s egy­behangzó állításuk szerint az idei termés minőségére nem lehet pa­nasz. Az oldal összeállítását támogatta a polányi önkormányzat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom